Országgyűlési Múzeum Fotóarchívum

Megnevezés:

Országgyűlési Múzeum Fotóarchívum

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:

https://www.parlament.hu/web/fotoarchivum/fooldal

A gyűjtemény rövid leírása:

Az Országgyűlési Múzeum Fotóarchívuma a múzeum digitális képgyűjteményét mutatja be. Az archívumban lévő mintegy 28.000 kép tematikájában szerteágazó, megtalálhatóak itt az Országgyűlés napi munkájáról és hivatalos eseményeiről 2004-ig analóg formában készült képek digitalizált változata, a múzeum által gyűjtött tárgyakról készült képek, az Országház építészeti stílusát, műszaki felszereltségét bemutató fotók is.

Vigeland Museet (Vigeland Múzeum Oslo, Norvégia)

A Vigeland Museet (Vigeland Múzeum) Oslóban, Norvégiában található amely Gustav Vigeland norvég szobrász életművét és munkáit, szobrait mutatja be, illetve azoknak háttér-történetét. 

Közvetlen gyűjtemény URL: https://vigeland.museum.no/en/collection/s%C3%B8k-i-samlingen 

The Museum at FIT Digitális Gyűjteménye

A New Yorki székhelyű The Museum at FIT egyike a világ kevés divatmúzeumának, ami 1969-ben azért jött létre, hogy támogassa State University of New York részeként működő Fashion Institute of Technology oktatási programjait. A múzeum által létrehozott digitális gyűjteménybe a kiállítások egyes darabjainak jó minőségű fotói kerülnek fel.

A digitális gyűjtemény főoldala: The Museum at FIT 

A múzeum weboldaláról a gyűjteményre mutató link: Collections

Szemle 2022. ősz

Tartalom

Magdalena Wójcik: Augmented intelligence technology. The ethical and practical problems of its implementation in libraries
[ A "kiterjesztett intelligencia-technológia" könyvtári megvalósításának etikai és gyakorlati problémái ]
iN.: Library Hi Tech, 2021 June
ref.: Föcsök Patrícia

 
John K.Lee, Philip E. Molebash: Becoming digital: Using personal digital histories to engage teachers in contemporary understandings of teaching social studies
[ Digiszociográfia – digitális történetek felhasználása a kortárs pedagógiai eljárások módszertanának fejlesztésében társadalomtudományi szempontból ]
iN.: The Journal of Social Studies Research
ref.: Novák Bálint

 
Ray Uzwyshyn: Building Frameworks for Long-Term Digital Preservation
[ A hosszútávú digitális megőrzés kereteinek kiépítése ]
iN.:  Computers in Libraries > September 2021
ref.: Tóth-Poroszka Mária

 
Lotte Wilms: Digital Humanities in European Research Libraries: Beyond Offering Digital Collections
[ Digitális bölcsészet az európai kutatókönyvtárakban: túl a digitális gyűjteményeken ]
iN.: Liber Quarterly, 2021 április
ref.: Cseszkó Renáta

 
Qiang Jin: Enhanced Discovery with Linked Open Data for Library Digital Collections
[ Kapcsolt nyílt adatok általi fejlesztett feltárás digitális könyvtári gyűjteményeknek ]
iN.: Technical Services Quarterly
ref.: Molnár Bence

 
Marshall Breeding: Looking Toward the Next Phase of Library Systems
[ Kitekintés a könyvtári rendszerek következő generációja felé ]
iN.: Computers in Libraries, March 2022
ref.: Nagy-Luttenberger Anita

 
Siviwe Bangani: The fake news wave: Academic libraries' battle against misinformation during COVID-19
[ A könyvtárak felelőssége az álhírek terjedésével kapcsolatban a világjárvány alatt ]
iN.: The Journal of Academic Librarianship
ref.: Kovács Gergő

Digitális bölcsészet az európai kutatókönyvtárakban: túl a digitális gyűjteményeken

• Eredeti cím: Digital humanities in European research libraries: beyond digital collections
• Szerző: Lotte Wilms (KB National Library of the Netherlands, The Hague Maastricht University, Maastricht, NL)
• Megjelent: Libery Quarterly, 2021 áprilisi számában - LINK
• DOI: https://doi.org/10.18352/lq.10351
• A tanulmány kulcsszavai: kutatókönyvtárak, könyvtári felmérés, digitális ösztöndíj, Digitális bölcsészettudomány
• Ref.: Cseszkó Renáta, 2022.  

 

Bevezető:

A tudomány mai állása szerint, egyre nagyobb szerep jut a digitális humán kutatásoknak. Az elsődleges források digitalizálása óta a digitális bölcsészettudomány (a továbbiakban DH) egyre fontosabb témává vált a könyvtárak számára, mivel a digitális gyűjtemények újszerű kutatási módszereket kínálnak a bölcsészek számára.  A cikk szerzője megpróbálja példák útján szemléltetni, hogy a könyvtárak hogyan is tudnak a digitális gyűjteményeken túl bekapcsolódni ebbe a rendszerbe. A kutatás központjában az európai könyvtárak tevékenységváltásának kezelése, valamint a világ más részén lévő intézmények viszonya áll. A cikk az Ausztráliában, Új-Zélandon, Hongkongban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban végzett felmérések eredményeire épít, és összehasonlítja azokat egy Európában végzett felméréssel.

A könyvtárak felelőssége az álhírek terjedésével kapcsolatban a világjárvány alatt

Eredeti cím: The fake news wave: Academic libraries' battle against misinformation during Covid-19

Szerző: Siviwe Bangani

Megjelent: The Journal of Academic Librarianship

Elérhetőség: link

Az álhírek azóta léteznek amióta az emberiség szociális környezetben él, és valószínűleg velünk is marad addig, amíg ez a szociális együttlét fennáll. Az álhírek az évek során nagy változásokon ment keresztül kezdve a nyomtatás előtti időktől, a nyomtatás korán át egészen napjainkig, mikor a szociális média és az internet az információterjesztés fő forrása. A legnagyobb változás napjainkban abban van, amilyen módon az álhírek megszületnek, tárolva és átadva vannak, valamint a sebességben, amellyel terjednek. Konszenzus látszik abban a szakemberek között, hogy a gyors terjedés legfőbb oka a technológia fejlődése - például az internet és a közösségi média megjelenése. Az álhírek fenyegetést jelentenek társadalmunkra, például a COVID-19 járvány alatt világossá vált, hogy társadalmunk egészségügyi állapotára lehet hatással. Bár védőoltások lettek kifejlesztve, jelenleg nincs orvosság a betegségre. A WHO és az UNESCO egyetlen effektív megoldásként az emberek informálását javasolja, így elkerülendő a megbetegedést. Tehát a leghatásosabb fegyverünk a vírussal szemben a megbízható információ.

Digiszociográfia

Digitális történetek felhasználása a kortárs pedagógiai eljárások módszertanának fejlesztésében társadalomtudományi szempontból

Eredeti cím: Becoming digital: Using personal digital histories to engage teacher's in contemporary understandings of teaching social studies

Szerző: John K. Lee, Philip E. Molebash

Online folyóirat: The Journal of Social Studies Research, Volume 38, issue 3, p. 159-172.

Elérés: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0885985X14000230?via%3Dihub

Bevezetés

 „Ez a feladat új távlatokat nyitott számomra. Mondhatni a nagymamámnak értékesebb információkat hordozhat, mint egyetemi professzoraimnak” Így nyilatkozik a digitális történelem projektet elvégző tanárok egyike. A szöveget olvasva először kissé zavaros vizsgálati metodika rajzolódott ki előttem. Mint a történeti forrásokat digitalizáló, szerkesztő és feldolgozó két csapat sajátosságait megfigyelve, egy speciális szociológiai modell érhető tetten a két csoport magatartásában. A cikk interdiszciplináris nézőpontjait középpontba helyezve, mind a közép,- és felsőoktatásban oktatási tevékenységet folytató személyek számára kínál innovatív megoldási lehetőségeket egy kétrészes fókuszcsoport digitális történelemmel kapcsolatos ismeretein keresztül.

 

A hosszútávú digitális megőrzés kereteinek kiépítése

Eredeti cím: Building Frameworks for Long-Term Digital Preservation

Szerző: Ray Uzwyshyn (Ph.D., M.B.A., M.L.I.S.) a Texasi Állami Egyetem könyvtárainak gyűjteményeinek és digitális szolgáltatásainak igazgatója.

Elérhető: Information Today/Magazines/Computers in Libraries/szeptember 2021

A könyvtárak az emlékezet intézményrendszere, amely egész történelmünk megőrzésének szerepét tölti be és a stratégiai fejlesztés kritikus területe, a hosszú távú digitális megőrzés infrastruktúrájának megteremtésében. Az információ elérhetősége, nem elérhetősége vagy eltünése a világhálón és ennek a tudásnak keretében több éves fejlesztéseket és gyakorlati eredményeket igényel.

A kutatók, az egyetemi oktatók, a hallgatók és az adományozók új szintű szolgáltatást várnak el a hálózatos korban. Korunk egyik nagy kihívása hogy könyvtárak összekapcsolhatják jelenüket azokkal az intézményekkel, amelyek saját hosszú távú megőrzési döntéseik révén meghatározták múltjukat és eközben meghatározzák közös jövőküketket.

Ez a cikk a Texas Állami Egyetem könyvtáraiban működő munkacsoport által alkalmazott gyakorlatok keretében mutatja be a hosszútávú digitális megőrzés keretrendszereit.

 

Kitekintés a könyvtári rendszerek következő generációja felé

Eredeti cím: Looking Toward the Next Phase of Library Systems
Szerző: Marshall Breeding
Megjelent: Computers in Libraries, March 2022
www.infotoday.com/cilmag/mar22/

A könyvtárak már több mint fél évszázada élvezik a technológia előnyeit. A számítógépes rendszereket az egyes könyvtári tevékenységek automatizálására az 1970-es évek második felében fejlesztették ki, s azóta is folyamatosan fejlődtek a technológiai architektúrák, az üzleti környezet, illetve a könyvtári működés változásainak köszönhetően. Ezek a tényezők azonban a könyvtári rendszerek jövőbeli generációira is hatással lesznek.

A "kiterjesztett intelligencia-technológia" könyvtári megvalósításának etikai és gyakorlati problémái

Eredeti cím: Augmented intelligence technology. The ethical and prectical problems of its implementation in libraries

Szerző: Magdalena Wójcik (Faculty of Management and Social Communication, Institute of Information Studies, Jagiellonian University, Kraków, Poland)

Megjelent: Library Hi Tech, 2021 June

A tanulmány kulcsszavai: AI, kiterjesztett intelligencia-technológia, fejlődő technológiák, technikai fejlődés, IT, információs technológiák, IKT, könyvtári trendek és szolgáltatások

 

Kapcsolt nyílt adatok általi fejlesztett feltárás digitális könyvtári gyűjteményeknek

Az amerikai Kongresszusi Könyvtár 2012-ben mutatta be a Bibliographic Framework (BIBFRAME) modellt, ami egy, a bibliográfiai leírószabványok kapcsolt adatmodellé fejlesztését célzó kezdeményezés. Amellett, hogy a BIBFRAME a tágabb információs közösség elérésére és integrálására lett tervezve, továbbra is kiszolgálja a könyvtárak különleges igényeit. A BIBFRAME modell a Functional Requirements for Bibliographic Records (FRBR) fogalommodellből származik. 2012 és 2016 között a világ számos könyvtára vett részt a BIBFRAME tesztelésében és véleményezésében, aminek 2.0-ás, átdolgozott verziója 2016 áprilisában jelent meg. 2020 augusztusában a BIBFRAME 2.0 még mindig a könyvtárak és a tágabb közösség tesztelése alatt állt. A tanulmány annak kérdését vizsgálja, hogy a BIBFRAME 2.0 képes-e fejleszteni a feltárást a kapcsolt adatok által digitális könyvtári gyűjtemények esetében.

Példa a kapcsolt nyílt adatok alkalmazhatóságára:
a Nyugat és a kortárs folyóiratainak hálózata.

Tartalomszolgáltatás-tématerület elemzés 2022. tavasz

2022. tavasz/nyár

• Szalay Gréta Lilla: Japán szellemvilág bestiárium
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Tenczer Sarolta Boróka: Nagyasszonyok a magyar színpadon
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Zelenák Sára Krisztina: Metszet Tár (OSZK régi ritka)
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Bató Zsuzsanna: Régi könyvek restaurálási kérdései
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Gyergyák Edina: Ex librisek nyomában
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Illek Nikolett: A móri svábság identitásőrzése napjainkban
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Kalán Hajnalka: Az ókori alexandriai könyvtár és a Muszeion jelentősége
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Kériné Veroczki Barbara: Zöld könyvtári törekvések kistelepülési könyvtárakban
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Sokcsevits Judit Ráhel: Irodalmi művek továbbélése az irodalomban
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Szaszkó Judit: Kabuki Színház
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Csányi Norbert: A magyar vasút képekben
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Holló Anita: Felsőoktatási könyvtárak digitális átállása
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő
• Mants Marianna Regina: A magyar divat kimagasló alakjai
  Projektismertető | Kontextuskutatás | Ízelítő

Közös kutatás 2022. tavasz: képeslapok

Képeslapok

• Föcsök Patrícia: Nőellenes képeslapok az oldpostcards.com gyűjteményében
• Molnár Bence: A karácsonyi képeslapok rövid története
• Novák Bálint: A honfoglalás és a millennium alakjainak megjelenése a képeslapokon
• Cseszkó Renáta: Grafikai megoldások a magyar képeslap történetben a kezdetektől napjainkig
• Kovács Gergő: Helytörténeti képeslap albumok, képeslaptörténeti munkák
• Nagy-Luttenberger Anita: Bizarr ünnepi üdvözletek
• Tóth-Poroszka Mária: A Húsvéti képeslapok eltünése

Képeslaptárak bemutatása

• Molnár Bence: Europeana 1914-1918 | a gyűjtemény honlapja
• Novák Bálint: Hungaricana képeslapgyűjtemény | a gyűjtemény honlapja
• Cseszkó Renáta: Copley Library | a gyűjtemény honlapja
• Kovács Gergő: AKON (Osztrák Nemzeti Könyvtár online képeslapgyűjteménye | a gyűjtemény honlapja
• Nagy-Luttenberger Anita: Képeslapmúzeum Szerencs | a gyűjtemény honlapja
• Tóth-Poroszka Mária: OldPostcards | a gyűjtemény honlapja

Gyűjteményelemzések, 2022. tavasz

2022. tavasz

Digitális gyűjtemények körképe

Milyen digitális gyűjtemények érhetőek el a magyar webtartalomban?

• Folyamatosan bővített listánkon a fontosabb műhelyek szerint csoportosítva soroljuk föl a forrásokat.
• Évről-évre, véletlenszerűen választva közülük, és nemzetközi példák közül, igyekszünk látleleteinkben megörökíteni aktuális állapotukat:

Látleletek, elemzések - 2022 tavaszán:

• The Sketchbook Project by Brooklyn Art Library
  elemzés: Föcsök Patrícia | a gyűjtemény honlapja
• Gallica
  elemzés: Molnár Bence | a gyűjtemény honlapja
• Osztrák Nemzeti Könyvtár
  elemzés: Novák Bálint | a gyűjtemény honlapja
• Balatoni Múzeum Digitális képeslap- és fotótár
  elemzés: Cseszkó Renáta | a gyűjtemény honlapja
• OSZK Fotótér
  elemzés: Kovács Gergő | a gyűjtemény honlapja
• Pápai tablóadatbázis
  elemzés: Nagy-Luttenberger Anita | a gyűjtemény honlapja
• Csontváry múzeum
  elemzés: Tóth-Poroszka Mária | a gyűjtemény honlapja
• National Diet Library (NDL) of Japan
  elemzés: Föcsök Patrícia | a gyűjtemény honlapja
• Wikimedia Commons
  elemzés: Molnár Bence | a gyűjtemény honlapja
• Bibliotheca Augustiana
  elemzés: Novák Bálint | a gyűjtemény honlapja
• Fortepan
  elemzés: Cseszkó Renáta | a gyűjtemény honlapja
• OSZK Történei Interjúk Tára
  elemzés: Kovács Gergő | a gyűjtemény honlapja
• The Memory (Holland Nemzeti Könyvtár)
  elemzés: Nagy-Luttenberger Anita | a gyűjtemény honlapja
• Lett Nemzeti Könyvtár
  elemzés: Tóth-Poroszka Mária | a gyűjtemény honlapja
• Kutatási Dokumentációs Központ
  elemzés: Föcsök Patrícia | a gyűjtemény honlapja
• PIM gyűjtemények
  elemzés: Molnár Bence | a gyűjtemény honlapja
• Bibliotheca Apostolica Vaticana
  elemzés: Novák Bálint | a gyűjtemény honlapja
• Norvég Nemzeti Könyvtár digitális gyűjteménye
  elemzés: Cseszkó Renáta | a gyűjtemény honlapja
• OGYK Digitalizált Törvényhozási Tudástár
  elemzés: Kovács Gergő | a gyűjtemény honlapja
• Vatican Library Digitalization Project
  elemzés: Nagy-Luttenberger Anita | a gyűjtemény honlapja
• Tittel Pál Könyvtár-Eger-Churchill gyűjtemény
  elemzés: Tóth-Poroszka Mária | a gyűjtemény honlapja

Közösségimédia-kutatás 2022. tavasz

FSZEK Szociológia Gyűjtemény
elemzés: Föcsök Patrícia | a gyűjtemény honlapja | a gyűjtemény a Facebookon

MTA Könyvtár
elemzés: Novák Bálint | a gyűjtemény honlapja | a gyűjtemény a Facebookon

Fortepan
elemzés: Cseszkó Renáta | a gyűjtemény honlapja | a gyűjtemény a Facebookon

MTVA Archívum
elemzés: Kovács Gergő | a gyűjtemény honlapja | a gyűjtemény a Facebookon

Szentendrei Skanzen
elemzés: Nagy-Luttenberger Anita | a gyűjtemény honlapja | a gyűjtemény a Facebookon

Csontváry múzeum
elemzés: Tóth-Poroszka Mária | a gyűjtemény honlapja | a gyűjtemény a Facebookon