Egy helytörténeti blog másfél éve

A Szociális és kulturális reform a századelő Budapestjén elnevezésű blog Bevezetőjében megfogalmazott célkitűzés az indulás óta eltelt másfél év alatt nem változott: „E blog keretei közt ennek az úgynevezett Bárczy-korszaknak a jellegzetességeivel, az alatta végbement kulturális és szociális reformokkal, illetve e reformok kulcsfiguráival szeretném megismertetni az olvasót elsősorban olyan források segítségével, melyek viszonylag kevés figyelmet keltve vészelték át az elmúlt száz esztendőt.”

A rövid bevezetőt követően, a választott témától részben eltérve, egy módszertani áttekintés is publikálásra került. Ebben elsősorban azt próbáltam körüljárni, hogy az internet megjelenése milyen változásokat hozott a helytörténeti kutatások világába, mennyiben működnek manapság a már bevált kutatásmódszertani gyakorlatok, melyek azok az új tartalmak és tartalomszolgáltatók, melyek nélkül egy modern kutatás lefolytatása már elképzelhetetlen.

Egy történeti blog a hálózati közegben

Az “értékpluralizmus”

Blogom, melynek témája körülbelül hasonló százalékban történelmi és kulturális, elsősorban az ilyen témakörök iránt érdeklődő látogatókat vonzza. Az oldal erősen specifikus volta azonban jelentős mértékig leszűkíti a konkrét olvasók körét. Ebből kifolyólag nem gondolom, hogy bármiféle hagyományos értelemben vett közösség alakulhatna ki a weboldal témájára támaszkodva. Tehát bár a blog “közösségépítő” nem lehet, “közösségközvetítő” talán igen. Ehhez elsősorban olyan fejlesztésekre van szükség, melyek segítségével az olvasók megtalálhatják a weben az oldal témájához hasonlító, de annál jóval populárisabb tartalmakat. Ezeken a honlapokon kezdetben virtuális közösségek jöhetnek létre, melyek a későbbiekben valódiakká, fizikai közösségekké válhatnak. A bejegyzésekbe beépített linkek, más weboldalak ajánlói, a blog témájától eltérő, szélesebb spektrumú kitekintések mind ezt a “közösségépítő” funkciót szolgálhatják.

Webes körkép

A Szabadság-híd és a Gellért-hegy 1900 körül
Forrás: Fszek

Buda és Pest, illetve Budapest történetével számos internetes oldal foglalkozik. Ezek többségéről elmondható, hogy nem fő témájaként tárgyalja a főváros történetét, inkább csak színesíti vele a honlap tartalmát, illetve rövid áttekintést ad róla. Az említett portálok központi témája általában turisztikai jellegű és a számos programajánló úgymond háttereként ír csak a város múltjáról. Konkrétan helytörténeti tartalmú weblap lényegesen kisebb számban lelhető csak fel a világhálón. Az ilyen oldalak esetében a tartalomszolgáltatás fő profilja általában az általuk vizsgált időszak képanyagából való “szemezgetés”. Természetesen a képek mellett írott szövegek is megjelennek ezeken a honlapokon, de ezek inkább a képek magyarázataiként kerülnek fel a weblapra. Az interneten való keresgélés során csak kis számban találtam olyan portált, ahol Budapest történetét hosszabb szöveges bejegyzések formájában tárgyalja.

Néhány szó a módszerről ...

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - Központi Könyvtár
Forrás: Fszek

Az internetet megelőző időszakban a helytörténethez kapcsolatos tartalmakhoz a hagyományos kutatásmódszertani eszközök segítségével lehetett hozzáférni. Budapest helytörténetére, azon belül pedig az adott időszakra vonatkozóan számos könyv jelent már meg, amelyek a kutatás alapjául szolgálhattak. A témában legkompetensebb közgyűjtemény, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár keretein belül működő Budapest Gyűjtemény gondozásában több ilyen munka is kiadásra került. Egyes könyvek megjelentetését a könyvtár magára is vállalta. Budapest történetét úgy gondolom széles érdeklődés kíséri, így a témához kapcsolódóan arra is lehetőség volt, hogy akár egy rádióban elhangzott műsor, vagy a televízióban sugárzott adás keretében említést tegyenek róla. Természetesen a rendszerváltás előtti időszakban csak a korabeli történetírási gyakorlatnak megfelelő szellemben kerülhetett erre sor. A 90-es években megkezdődött a múlt újraértékelése, melynek keretében a századelő eseményei, személyei is új megvilágításba kerültek. A legjellemzőbb példa erre a korszak egyik jelképes alakjának, Szabó Ervinnek a különböző megítélése a rendszerváltás előtt és illetve az azt követő években.

Bevezető - Szociális és kulturális reform a századelő Budapestjén

Budapesti látkép 1910 körül

A korszaktól, melyet már a kortársak is Budapest fénykorának neveznek, már közel száz év választ el minket. A boldog békeidők utolsó időszaka ez, amikor az országban felgyorsultak a gazdasági és társadalmi változások és ezekkel párhuzamosan Budapest is rohamos fejlődésnek indult. E folyamat eredményeképpen egy olyan világváros született, amelyre méltán lehetett büszke Magyarország minden polgára. A változásokat már a korabeli közvélemény is néhány kiemelkedő személyiség tevékenységéhez kapcsolta. A későbbi történeti kutatások szintén azt igazolták, hogy a századeleji városfejlesztés sikeressége elsősorban egy olyan tehetséges és szakmailag is magasan képzett személyekből álló “kör” tevékenységének köszönhető, amely szívén viselte a főváros és sorsának alakulását. Ezt a jó értelemben vett lokálpatrióta csoportosulást Budapest akkori polgármestere, illetve a későbbiekben főpolgármestere, Bárczy István hívta életre és hivatali ideje alatt végig koordinálta és támogatta azt. Blogom keretei közt ennek az úgynevezett Bárzcy-korszaknak a jellegzetességeivel, az alatta végbement kulturális és szociális reformokkal, illetve e reformok kulcsfiguráival szeretném megismertetni az olvasót elsősorban olyan források segítségével, melyek viszonylag kevés figyelmet keltve vészelték át az elmúlt száz esztendőt.

Kép forrása: FSZEK - Budapest Gyűjtemény