magyarezredek.hu 1. – A Hadtörténeti Könyvtár tematikus oldala

Célközönség és tartalom

A magyarezredek.hu a Hadtörténeti Könyvtár tematikus oldala, mely az I. világháború iránt érdeklődők számára kínál digitalizált könyvtári és múzeumi anyagokat. Az adatbázis nagy előnye, hogy tartalma bárki számára helytől és időtől független elérhető, mégpedig díjmentesen és regisztráció nélkül. A főoldalon két interaktív térkép segíti a magyar királyi honvéd kerületek és ezredek, valamint a császári és királyi hadtestek és ezredek keresését. Az elérhető dokumentumok sokfélék, találunk köztük alakulat történeteket, névkönyveket, fegyvernemtörténeteket, fotóalbumokat, múzeumi műtárgyakról készül fotókat és monográfiákat. 

A magyarezredek.hu hasznos anyagokat kínál a tudományos kutatóknak és a katonaősök iránt érdeklődőknek egyaránt, de az itt fellelhető információk akár az oktatás célját is jól szolgálhatják. A 2017 óta elérhető oldal az I. világháború centenáriumának alkalmából, A Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban program keretében jött létre. Az előkészítő munkák, mint a digitalizálás és anyaggyűjtés kb. 3 évet vettek igénybe. A készítők igyekeztek egy felhasználóbarát oldalt létrehozni, ezért például manuális korrektúrával tették hatékonyabbá a személynevek kereshetőségét. 

További lehetőségek

Ha valamilyen nyertes pályázat vagy támogatás által lehetőség lenne az oldal tartalmát bővíteni, akkor  az oldal fejlesztőinek több lehetőséget is érdemes lenne átgondolni. Az egyik ezek közül az elérhető dokumentumok körének bővítése lenne. Pontosabban levelek, fotók, naplók, egyéb emlékek elérhetővé tételére gondolok, melyek magánszemélyektől, hagyatékokból kerülhetnek elő. Ezek szkennelését, fotózását, feltöltését és címkézését végezhetné a  közösség/önkéntesek vagy a könyvtár. Indíthatnának blogot is, melynek keretében nemcsak szakértők által írt tematikus cikkek jelenhetnének meg, de esetleg laikusok katonaősökről szóló bejegyzései is. További ötlet lehet még a chat vagy messenger működtetése, vagy az I. világháború témáját feldolgozó dokumentumfilmek feltöltése az oldalra.

Miért érdemes a témával foglalkozni?

Az I. világháború 1914. június 28-án, Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös meggyilkolásával kezdődött, és 1918-ban ért véget. A Nagy Háború négy éve alatt az antanthatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Olaszország, 1917-től az USA) és a központi hatalmak (Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom) álltak egymással szemben, sok pusztító csatában és állóháborúban összemérve erejüket. A harcok során olyan haditechnikai újdonságokat alkalmaztak, mint a harci repülőt, a tankot, a tengeralattjárót és a harci gázt. A katonai áldozatok száma kb. tízmillió volt, és több millió civil is életét veszítette, nem beszélve az ipari és anyagi kárról. A magyar katonai veszteség 600 000 fő volt, ehhez jött kb. másfél millió hadifogoly és sebesült. A háború végül az antanthatalmak győzelmével végződött, hazánk pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részeként vereséget szenvedett. Az 1867-es kiegyezés során létrejött monarchia 1918-ban felbomlott. 

A nagy háború súlyos károkat okozott a résztvevő országoknak. Ezek azonban nemcsak emberéletek voltak. Hazánkban például 1916-ban állandósult az infláció és az áruhiány, új adókat vetettek ki a lakosságra, továbbá több helyütt sztrájkok törtek ki. A háború első évétől életbe lépő hadigazdaság anyagi nehézségeket és társadalmi elégedetlenséget hozott magával, a sajtót cenzúrázni kezdték. Fontos társadalmi jelenség volt, hogy a nők is munkába álltak a háború éveiben, mely a női egyenjogúság kivívásának egyik szakasza volt. 

Az I. világháború sokak által kutatott, népszerű téma még napjainkban is, illetve a családfakutatások szempontjából is fontos. A nagy háború időben tőlünk egyre távolabb kerül, és nem akad már élő szemtanú, aki akár gyermekként is átélte volna a harcok borzalmait. Ezért a múlt ápolása, és a kollektív emlékezet szempontjából is fontos lehet a korszak tárgyi emlékeinek és dokumentumainak őrzése. 

Források

• [s.n.]: Dédapáink után nyomozhatunk az interneten. Hirado.hu, M1/Médiaklikk,  2017. augusztus 20. Elérhető itt
• Az I. világháború. Holokauszt Enciklopédia, elérhető itt
• Feminizmus. Wikipédia cikk, elérhető itt
• Halmos Ferenc szerk.: A magyarság kézikönyve. (Pannon Enciklopédia). Budapest, 1993, Pannon Könyvkiadó. Elérhető itt
• A magyar katona áldozatvállalása a Nagy Háborúban.  Magyarország Kormánya, 2020. szeptember 14. Elérhető itt
• Magyarország az I. világháborúban. In Magyarország a XX. században 1. köt. Kollega Tarsoly István szerk.: Politika és társadalom, hadtörténet, jogalkotás. Szekszárd, 1996–2000, Babits Kiadó. Elérhető itt  

Irodalmi körkép a felsőoktatási intézmények kutatástámogatási tevékenységéről

Ha a felsőoktatási intézmények és azok könyvtárainak kutatástámogatási tevékenységéről szeretnénk tájékozódni, arra a legkézenfekvőbbnek tűnő eszköz maga az intézmény, amelynek biztosan van erre a célra szolgáló irodája vagy munkatársa, illetve maga a könyvtár, ahová besétálva a könyvtárosok segítségét kérhetjük a kérdésben. Azonban ahogy sokan szeretjük előre megnézni a hamarosan meglátogatott étterem étlapját, úgy tudományos munkánk segítésében is hasznos lehet és kellő magabiztosságot adhat, ha előre tájékozódunk és az internet segítségével átfogó képet kapunk arról, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk.

MI fán terem? A mesterséges intelligenciáról mindenkinek. 1.

Napjaink rohamosan fejlődő technológiája a mesterséges intelligencia. Forró téma mind a médiában, mind a közbeszédben, mind pedig a tudományos társadalom körében. Ha kimondom, hogy mesterséges intelligencia, mindenki azt fogja mondani, tudja, miről van szó, de valóban így van-e? Tudományos kutatások sora igazolta, hogy bár az emberek nagy százalékban ismerik a technológiát, azt már sokkal kevésbé tudják, hogy pontosan mi is ez, és még kevesebben, hogy a mindennapokban milyen eszközök, alkalmazások használják.

Könyvtáros kezdeményezés: A látás- és hallássérültek életét megkönnyítő hasznos információk

Üdvözöllek!

Blogsorozatomban össze akarom foglalni az interneten jelenlévő nagy szervezeteket, akik segítik a látás- és hallássérülteket, valamint kísérletet tennék egy kérdéssor összeállítására, amire, ha válaszolnak, megköszönöm. A kérdőívben a látás- és hallássérültek közösségmédiafogyasztását vizsgálná.

Miért hasznos?

A Google találati listában fontos, hogy legyenek olyan tartalmak, amik az első oldalon szerepelnek, aktuálisak és informatívak. Minél több ehhez hasonló kezdeményezés terjed az interneten, annál közelebb lesz a célközönséghez. Azaz a cél, hogy az első oldalon szerepeljen a Google listájában. Ezek nem új információk, azonban az átláthatóságot megkönnyítik, és a végső cél a szolgáltatásképzés, természetesen, ha lesz megfelelő anyagi fedezet hozzá.

Tarts velem, és légy okosabb.

Várlak a következő bejegyzésemmel.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikák

A tanulmány címe: AI policies across the globe: Implications and recommendations for libraries

Szerző: Lo, L. S. (College of University Libraries and Learning Sciences, University of New Mexico, USA)

Megjelenési adatok: IFLA Journal, 0(0), 2023.

Elérhetőség: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/03400352231196172

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, transzparencia, adatvédelem, szakpolitikák

Forrás:

640px-Artificial_Intelligence_&_AI_&_Machine_Learning.jpg (640×512) (wikimedia.org)

Összefoglaló

A tanulmány az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Európai Unió, Kanada és Kína által, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban megfogalmazott szakpolitikákat tekinti át, és ezek hatásait vizsgálja a könyvtári területre vonatkozóan. A mesterséges intelligencia megjelenése a könyvtárak világában számos kérdést vet fel (pl. etikai vonatkozás, adatvédelmi megfontolások, hozzáférés), és kihívás elé állítja az intézményeket. A tanulmány kiemeli a szakpolitikák kulcsfontosságú témáit, köztük az etikát, az átláthatóságot, az innováció és a szabályozás közötti egyensúlyt, valamint az adatvédelmet. Meghatározza továbbá a fejlesztendő területeket, mint például a mesterséges intelligencia-rendszerek torzulásainak csökkentésére és az adatvédelmi kérdések kezelésére vonatkozó konkrét iránymutatások szükségességét. A tanulmány emellett gyakorlati ajánlásokat is megfogalmaz a könyvtárak számára ezen szakpolitikák alkalmazását, illetve a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó legjobb gyakorlatok kialakítását illetően. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a könyvtáraknak nemcsak alkalmazkodniuk kell ezekhez a szakpolitikákhoz, hanem aktívan be is kell kapcsolódniuk az ezekkel kapcsolatos folyamatokba, hozzájárulva ezzel a mesterséges intelligencia átfogóbb és hatékonyabb szabályozásának kialakításához.

A tanulmányban vizsgált öt szakpolitika kiválasztását a szerző három szemponttal indokolja:

Globális befolyás: mindegyik meghatározó szereplője a globális MI-környezetnek, hatással vannak a fejlesztési irányokra, gyakorlatokra.

Többféle megközelítés: a szabályozás sokszínűsége (innovációalapú és szabadabb megközelítés, kockázatalapú szabályozás stb.) alkalmas az összehasonlításra és az elemzésre.

Kapcsolódás a könyvtári területhez: valamennyi vizsgált szakpolitika jelentős hatással bír a könyvtárakra.

Etikai megfontolások és átláthatóság

Az öt szakpolitika mindegyikében megjelennek az etikai és átláthatósági kérdések. A könyvtárak, mint információval dolgozó szervezetek felé elvárás a mesterséges intelligencia etikus és transzparens használata. Az Egyesült Államok törvénytervezete azonban nem ad egyértelmű útmutatást a gyakorlati megvalósításra. Hasonló a kanadai szabályozás, amely hangsúlyozza a személyes adatok védelmét és az átláthatóságot, azonban a könyvtárak számára nem ír elő konkrét megoldásokat. Az EU szabályozása (hasonlóan a kínaiéhoz) átfogóbban közelít a kérdéshez, de a szabályozás bonyolultsága nehézségeket okozhat az alkalmazás során.

Innováció vs. szabályozottság

A mesterséges intelligencia használatának fontos szempontja az innováció elősegítése és a szabályozási környezet közötti egyensúly fenntartása.

Az Egyesült Királyság innovációt elősegítő megközelítése laza szabályozási környezetet hozhat létre, amelyben a könyvtárhasználók védelme nem elégséges. Ezzel szemben az uniós és a kínai szakpolitika szigorúbb szabályozási kereteket jelentenek. Ez utóbbiaknál az előírások összetettsége kihívást okozhat.

Az Egyesült Államok szabályozási környezete a többihez képest szerteágazóbb és emiatt a szabályok alkalmazása eltérően valósulhat meg egy-egy könyvtár esetében.

Adatvédelem

Az adatvédelem egyébként is kiemelt fontosságú terület a könyvtárak tekintetében, ami még hangsúlyosabb az érzékeny használói adatok nagy mennyisége tekintetében. A kanadai és kínai szabályozás nem ad konkrét választ olyan kérdésekre, mint pl. a mesterséges intelligencia-rendszerek torzulásai és az adatvédelmi kockázatok.

Az Európai Unió adatvédelmi szabályozása átfogóbb és széles kört ölel fel, de az előző ponthoz hasonlóan itt is felmerül a szabályozás összetettsége miatti nehézkes vagy nem megfelelő alkalmazás kérdése.

Az Egyesült Királyság szakpolitikája is fontos kérdésnek tekinti az adatvédelmet, de az innováció támogatása miatti lazább szabályozási környezet nem kedvez a használói adatok megfelelő védelmének.

Széttagoltság vs. központi irányítás

Az öt szakpolitika ebben a tekintetben is eltér egymástól, aminek oka a szabályozási környezet változatossága, amelyekhez a könyvtáraknak is alkalmazkodniuk kell.

Az Egyesült Államokban a szabályozási környezet széttagolt, a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó tervezet sok esetben nem eléggé konkrét, illetve kongresszusi felhatalmazást ír elő, ami bizonytalanságot eredményez.

Az unió sokkal központosítottabb szabályozási rendszert dolgozott ki, ami átfogóbb megközelítést képvisel, és szorgalmazza a különböző tudományos- és kutatóintézetek bevonását is. Összetettsége miatt azonban a gyakorlatban történő használata nem egyértelmű.

A kanadai szabályozás szigorú adatvédelmi intézkedéseket ír elő, hangsúlyozza az átláthatóság biztosítását a mesterséges intelligencia és a személyes adatok felhasználása tekintetében.

A kínai javaslat szintén átfogó, miközben a központi megközelítést alkalmazza. Az adatvédelem, esélyegyenlőség, etikai kérdések mind megjelennek a szabályozásban, amely összetettsége révén kihívást jelenthet a könyvtárak számára.

Gyakorlatok a könyvtárak számára

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy miközben a könyvtárak használják a mesterséges intelligencia lehetőségeit (pl. tájékoztatás, tárgyszavazás, adattárak stb.) és alkalmazkodnak az egyes szakpolitikákhoz, eközben proaktívvá kell, hogy váljanak, részt kell, hogy vegyenek a fejlesztésekben. A szerző négy ajánlást fogalmaz meg.

MI etikai bizottságok: a könyvtárosokból, informatikai szakemberekből és más érdekeltekből álló bizottság feladata a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazásának folyamatos felülvizsgálata, az irányelvek betartatása, etikai kérdések tisztázása.

Szakpolitikák elősegítése: a könyvtárak igényeit figyelembe vevő szabályozási környezet támogatása. Az igények megfogalmazása könyvtárszakmai szervezetek bevonásával.

Jó gyakorlatok: a könyvtárak küldetésével összhangban álló jó gyakorlatok kidolgozása és megosztása.

Oktatás és képzés: a munkatársak és a használók számára.

Következtetés

A több esetben még csak javaslati szinten létező, kidolgozás alatt álló szakpolitikák a mesterséges intelligencia szabályozási környezetének gyors változása miatt sok kérdésben módosulhatnak. Ez gyors reagálást kíván a könyvtárak részéről is. A változások a könyvtárak gyakorlatában is meg kell, hogy jelenjenek, hiszen a könyvtárak csak így tudják hasznosítani a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.

Ahhoz, hogy a könyvtárak továbbra is az információhoz való hozzáférés, a tanulás, a közösségi élet stb. helyei legyenek, a mesterséges intelligencia korában is folyamatos megújulásra és proaktív szemléletre van szükségük.

A gyűjtemény mint hálózat: szerzeményezés, együttműködés és összefogás hálózati léptékben

 

A feldolgozott tanulmány: Dollar, Daniel, Kosokoff, Jeff and Tudesco, Sarah: The Collection Is the Network: Collection, Collaboration, and Cooperation at Network Scale
Forrás: Transactions of the American Philosophical Society 110, no. 3 (2022)
Elérhető: https://www.jstor.org/stable/45420509

Kulcsszavak: egyetemi könyvtár, hálózatok, digitalizálás, gépi tanulás, analóg gyűjtemények, digitális gyűjtemények

A szerzők

Dollar, Daniel: Yale Library, Associate University Librarian for Scholarly Resources (tudományos forrásokért felelős egyetemi könyvtáros)

Tudesco, Sarah: Yale Library, Librarian (könyvtáros)

Kosokoff, Jeff: Duke University Libraries, Assistant University Librarian (könyvtáros- asszisztens)

Yale University Library, forrás ld. itt

Bevezetés

Daniel Dollar, Jeff Kosokoff és Sarah Tudesco közös tanulmánya az egyetemi könyvtárak jövőbeni együttműködésének módjait vizsgálja, különös tekintettel a hálózatépítésben rejlő lehetőségekre. Elképzelésük szerint a jövő közös egyetemi könyvtári hálózata gépi tanulással működtetett rendszer lenne, ahol a felhasználók azokat a dokumentumokat kapnák meg, amelyeket szeretnének, amikor szeretnék, és amilyen formátumban szeretnék. A közösen épített rendszer a speciális és egyedi kutatási igényeket egyaránt kiszolgálná, és emellett a könyvtárak digitális és analóg rendszereit is összekötné. A szerzők víziója szerint a dokumentumok elérése a jövőben már független lesz attól, hogy azok a helyi intézmény tulajdonában vannak-e, vagy sem, a szabadon elérhetővé tett anyagokat egyaránt lehet majd kölcsönözi és digitális formátumban kikérni is.

Analóg gyűjteményekből 21. századi digitális kollekciók

Az egyetemi könyvtárak a 21. században lassan nagy, komplex szervezetekké fejlődtek, kiszolgálva a tudományos közösségeket. A jelentősebb könyvgyűjtemények korábban csak nyomtatott formában tudták anyagaikat az olvasók rendelkezésre bocsájtani, és ezeket a sérülékenynek tartott állományokat védték is, limitálva azok kölcsönözhetőségét. A legújabb kor kutatóinak az információhoz való gyors és zavartalan hozzáférési igénye azonban átalakította ezeknek az intézményeknek a szolgáltatásait. Ennek fő jellemzője, hogy egyre több történeti és kurrens nyomtatott anyagot tettek online is elérhetővé, többek között folyóiratokat, monográfiákat, képeket és levéltári anyagokat. A kézzel fogható példányok jelentősége pedig ezzel párhuzamosan csökkent, hiszen ezekre erősen csökkent az igény.

A kutatók publikációs kényszere, és ezzel együtt teljesítménye napjainkban megnövekedett, egyre több információra van szükség, melynek eléréséhez ma már nélkülözhetetlen az Internet. A tudományos kutatókönyvtárak már a világháló megjelenése előtt belátták, hogy egyikük sem képes összegyűjteni az összes dokumentumot, az enciklopédikus gyűjtés nem lehetséges. Ehelyett inkább elkezdtek hálózatokban gondolkodni, és arra koncentrálni, hogy kutatóiknak biztosítsák a hozzáférést a globális kutatási gyűjteményekhez. A helyben elérhető dokumentumok helyett a szolgáltatások kerültek előtérbe. Az egyetemi könyvtárak szolgáltatásai a 21. században átalakultak, és feladatukká vált a nyitottabb tudományos kommunikáció elősegítése és támogatása is. Ezt az új szerepet gyűjteményeik fejlesztésével és szabadon hozzáférhetővé tételével igyekeznek betölteni. Ma már arra törekszenek, hogy a globális közösség számára széles körű hozzáférést biztosítsanak az intézményi szinten előállított tudományos eredményekhez és digitális objektumokhoz.

Új könyvtári szolgáltatások, a dokumentumok megosztása, közös gyűjtemények

A kiadók napjainkban még jórészt nyomtatott formában terjesztik a megjelent szakirodalmat, melynek egyik fontos piacát a nagy tudományos könyvtárak jelentik. Az újonnan kiadott dokumentumok beszerzése még napjainkban is folyamatos, melyek egyre több és több helyet igényelnek a könyvtári épületekben. A selejtezés általában nem oldja meg a helyhiányt, ráadásul az új szolgáltatások is teret igényelnek. A könyvtár már közösségi tér, ahol a kutatók tanulnak, dolgoznak, projekteket készítenek, és itt zajlik a kutatástámogatás is. Helyet igényelnek továbbá a reprográfiai szolgáltatásokhoz szükséges technikai eszközök, és az olvasótermek is, ahol a fizikai állományt lehet böngészni. 

A helyhiány megoldásában a különböző raktárak és tárolókönyvtárak szerepe jelentőssé vált, mert itt van lehetőség a ritkán használt dokumentumok tárolására. Ezeknek az építése és fenntartása azonban jelentős befektetést igényel, ezért kisebb intézmények nem is engedhetik meg maguknak. A nagyobbak is összefognak, és közös tárolókomplexumokat építenek. Erre példa lehet a ReCAP (Research Collections and Preservation Consortium), melyet a Princeton, a New York-i Közkönyvtár és a Columbia közösen működtet. Nemrégiben csatlakozott hozzájuk a Harvard is, mely saját tárolóhelyeit már kinőtte.

Az észak-amerikai (amerikai és kanadai) könyvtárak állományadatai alapján össze lehet állítani egy nagy közös bibliográfiát a térségről, az összes elérhető kiadvány listájával. Lavoie, Malpas és Shipengrover 2012-ben térképes ábrát is készített az egyes körzetekben elérhető publikációkról, melyet Lavoie 2018-ban frissített. Ha megnézzük az egyes könyvtárak gyűjteményét, akkor megállapítható, hogy egyik sem rendelkezik az összes elérhető kiadvánnyal, még a legnagyobb regionális nagyvárosi térség, a Bos-Wash (Boston-New York-Washington megarégió) sem. Ők ugyanis a teljes hálózaton belüli összes kiadvány kevesebb mint kétharmadát tudhatják magukénak. Mivel az összes kiadvány szétszórva található, érdemes törekedni a meglévő dokumentumok megosztására. 

A kollektív bibliográfiai diverzitás megőrzése és fenntartása érdekében tehát megjelentek a "shared print" programok. Az ezekben részt vevő intézmények különböző folyóiratcímek példányait osztják meg egymással, és teszik elérhetővé egy nagy közös hálózatban, melyből a digitalizált példányok kinyomtathatóak. Ezzel egy nagy és változatos közös gyűjteményt építenek, mely bárhol elérhető, és hosszútávú megőrzése is biztosított. Nem mellékes az sem, hogy csökkennek az egyes intézmények beszerzési és tárolási költségei is. A meglévő gyűjteményeket egyesítő közös projektek mellett az intézmények folyamatosan dolgoznak más együttműködési lehetőségeken is. A több nagy egyetemi könyvtár részvételével működő Big Ten's Big Collection például a könyvtári rendszer egészére kiterjedő együttműködés, melynek célja a nagy gyűjtemények széleskörű koordinálása.

Helyi igények és hálózatok, osztott katalógusok és könyvtárközi kölcsönzés

Fontos kiemelni, hogy az együttműködési törekvések mellett a könyvtáraknak továbbra is feladata a helyi igények kiszolgálása, a közösségi kérések teljesítése, valamint az elsődleges forrásanyagok gyors beszerzése. A helyi igények kielégítése érdekében az intézmények egyre többször alkamazzák a közös hálózatokat, melyek valójában több könyvtár közös, kollektív gyűjteményének tekinthetőek. Ezeket maguk a felhasználók is eredményesen használhatják az egyre hatékonyabbá váló keresők segítségével. Különösen a forrásmegosztó programok és hálózatok népszerűek körükben, melyeken keresztül egyre több anyagot kölcsönöznek. 

A forrásmegosztás, valamint a szabadon hozzáférhető források szempontjából egyaránt fontosak az osztott katalógusok és a könyvtárközi kölcsönzés. Ismert és jól működő nagy közös katalógusok például a Triangle Research Libraries Network (Duke, UNC-Chapel Hill, North Carolina Central University és North Carolina State University), a Five College Consortium (Amherst, Hampshire, Mount Holyoke, Smith és University of Massachusetts), vagy a Big Ten Academic Alliance Libraries UBorrow stb. A könyvtárközi kölcsönzésnél a kölcsönzések gyorsabb és pontosabb teljesítése válik egyre fontosabbá. Itt is a hálózatiság és több intézmény együtműködése segítheti a célok elérését. Az Ivy Plus Libraries Confederation által használt BorrowDirects rendszer például a dokumentumok valós idejű elérhetőségét mutatja. Ezáltal az olvasó a könyveket néhány hét helyett néhány napon belül megkaphatja.

Digitalizálás, a jövő új technológiái

A földrajzi távolság legyőzésére ennél még hatékonyabb eszköz a digitalizálás, és a digitalizált dokumentumok megosztása. A "scan-and-deliver" szolgáltatások lényege az, hogy a könyvtárak saját anyagaikat szkennelik be a felhasználóknak, melyeket a hálózatokon keresztül nagy távolságra is eljuttathatnak hozzájuk, így biztosítva hozzáférést helyi gyűjteményeikhez. A digitális és az ún. born-digital (azaz eleve elektronikus formában készült, nyomtatott előzménnyel nem rendelkező) dokumentumok új, megoldásra váró problémákat is felvetnek, mint például a szerzői jog vagy a licencelés kérdése. A digitális gyűjtemények megosztására jó példa a HathiTrust Digital Library, mely napjainkban több millió digitalizált kötethez biztosít hozzáférést. Ez a nagy digitális gyűjtemény a  Big Ten Academic Alliance és a Kaliforniai Egyetem könyvtári rendszerének együttműködésével indult 2008-ban, ma pedig már több mint 180 tudományos könyvtárat tömörít.

A jövőben az elektronikus információs környezet folyamatos változása várható, melyben a jogi feltételek, a forrásmegosztás és a dokumentumszolgáltatás remélhetőleg javulni fog. Ugyanakkor fontos lesz a régebbi médiaformátumok megőrzése és hozzáférésének biztosítása is. A könyvtárak olyan új technológiákat fognak felhasználni, mint a gépi tanulás, és hálózatokon alapuló együttműködésre fognak törekedni. Azon fognak dolgozni, hogy olvasóik a nyomtatott és digitális anyagaikhoz bármikor és bármilyen formátumban hozzáférhessenek. A könyvtárosok és a tudósok együtt fognak dolgozni, miközben alkalmazkodnak az új formátumokhoz, új hálózatokhoz és új eszközökhöz.

Befejezés

Ebben a tanulmányban az észak-amerikai tudományos könyvtárak jelenlegi együttműködi törekvéseit és a jövőben rejlő lehetőségeket ismerhettük meg. A változások középpontjában az új technológiák, a hálózatépítés, a korlátlan hozzáférés lehetősége, és a kutatók egyéni igényeinek figyelembevétele áll. A forrásmegosztás még inkább előtérbe kerül majd, és a megosztott gyűjtemények a helyi kollekcióktól független hozzáférést biztosítanak a tudósoknak mindenféle könyvtári anyaghoz. 

A jelenben már megfigyelhető tendencia, hogy a fizikai gyűjtemények iránti igény csökken, a dokumentumkölcsönzés és megőrzés pedig egyaránt digitális utakra terelődik. Egyre több és több forrás válik szabadon elérhetővé, ahogyan az egyes (tudományos) intézmények online hozzáférhetővé teszik anyagaikat, és hálózatokat hoznak létre. Ezeket a hálózatokat a helyi igények kielégítésére is lehet használni, mégpedig az osztott katalógusok és a könyvtárközi kölcsönzés előnyeivel kiegészítve. A jövő könyvtári szolgáltatásaiban még kevésbé számítanak majd a földrajzi távolságok, és a régi technológiával készült dokumentumok elérése is biztosított lesz. Mindezt a digitalizálás, a "born digital" dokumentumok és a jövő új technológiái teszik majd lehetővé.

Könyvek újrahasznosítása könyvtári környezetben I.

A könyvtárak mázsaszámra kapják – sokszor kéretlenül – a megunt könyveket, lakáskiürítéskor összegyűjtött és feleslegessé vált hagyatékokat.

Mihez kezdenek velük?

Forrás: https://commons.wikimedia.org/

Olvasás népszerűsítése, olvasóvá nevelés a kezdetektől, könyvek szerepe - 1. bejegyzés

Miért fontos ez a törekvés?











Ki a célközönség?

Miért lehet hasznos?

Bevezetés a felsőoktatási intézmények kutatástámogatási tevékenységéről

Szeretne izgalmas projektekben részt venni? A legismertebb tudományos folyóiratokban publikálni? Kutatása megváltoztatná a világot, ahogy ma ismerjük? Mindehhez először is támogatásra van szükség! Anyagi, szellemi és szakmai támogatásra. A következőkben arra keressük a választ, hogy mely felsőoktatási intézmények milyen eszközökkel járulnak hozzá a tudományos munka hatékonyságához.

Tudományos folyóiratok webes láthatósága-hogyan növelhetjük az elérésünket

A digitális korban a tudományos folyóiratok számára több okból is létfontosságú, hogy láthatóak legyenek a világhálón. De mi a helyzet a magyar tudományos folyóiratokkal? Láthatóak-e a digitális térben? Könnyen hozzáférhetőek-e bárki számára? Prioritás-e a szerkesztőségeknek, illetve a fenntartóknak, vagy esetleg a létükért küzdenek a kisebb lapok? Kitől kaphatnak segítséget?

Mak news és Maki apóka

Kedves érdeklődök!

Kérem ne tekintsék meg azon oldalak sokaságát melynek hovatartozása kétségeket keltenek önökben.

Hihetetlen linkelői technika végeztével ezen kicsi szavakkal is új világoldalak tárulhatnak szemünk elé.