Eredeti cím: Augmented intelligence technology. The ethical and prectical problems of its implementation in libraries
Szerző: Magdalena Wójcik (Faculty of Management and Social Communication, Institute of Information Studies, Jagiellonian University, Kraków, Poland)
Megjelent: Library Hi Tech, 2021 June
A tanulmány kulcsszavai: AI, kiterjesztett intelligencia-technológia, fejlődő technológiák, technikai fejlődés, IT, információs technológiák, IKT, könyvtári trendek és szolgáltatások
Pár mondat a bevezetésül
A kiterjeszett intelligencia-technológia (innentől röviden csak KIT) fogalma olyannyira új jelenség, hogy még konkrét, egyezményesített fogalom-meghatározással sem rendelkezik. Ugyanakkor általában azon technológia alkalmazását jelenti a KIT, amely az emberi információfeldolgozási képességek bővítésére szolgál. Mindemellett a KIT szoros kapcsolatban áll a mesterséges intelligencia fogalmával. Sokan úgy vélik - például a tanulmányban említett Sharman, Pasquinelli és Porter -, hogy a KIT az MI következő lépcsőfokát jelenti, sőt akár egyenes utat jelenthet a transzhumanizmus ideájába. Ennek a mikéntje implikálja Wójcik kérdés feltevését, amely eképpen hangzik:
"Mennyire érintheti a transzhumanista KIT a könyvtári szolgáltatásokat és a könyvtárak tevékenységének más területeit, valamint milyen formájú etikai következményeket vonhat maga után a KIT alkalmazása könyvtári környezetben?"
A tanulmány nem kisebb célkitűzése az, hogy az imént idézett kérdésfeltevésre válasszal szolgáljon minden érdeklődőnek ebben a témában.
A kutatás állása
A tanulmány szerzője ebben a fejeztben azokat az eredményeket ismerteti, hogy a KIT kifejezés különféle adatbázisokban milyen gyakorisággal, milyen formában és milyen összefüggésekben fordul elő. A vizsgálat alapján 4 adatbázis jelentette: a Scopus, a WoS, a Google Scholar és végül a LISTA. Ezek közül a legtöbb találattal a Scopus szolgált (37), míg a legkevesebbel (3) a LISTA. A Google Scholar (33) a Scopus találait megközelítő értéket produkált, azonban a WoS csak a Scopus találatok felét (16) produkálta.
Összességében megállapítható, hogy a KIT témája ritkán esik szóba a szakirodalomban, különösen, ha összehasonlítjuk azt a kapcsolódó, nagyon jól reprezentált AI témával. A KIT elsősorban a konferencia kiadványokban jelenik meg, amelyekben általában számítástechnikai, mérnöki és orvosi szempontból vizsgálják meg. Így elmondható, hogy egyelőre a tudományos folyóiratokban ritkábban jelenik meg a kifejezés, míg a bölcsészet- és társadalomtudományok szemszögéből egyenesen hiányként van jelen a KIT és ezt a lemaradást midenképpen pótolni kell, majd a jövőben.
Kiterjesztett vagy mesterséges, intelligencia vagy valóság?
A fejezet középpontjában az összehasonlítás áll, melynek tárgyai a mesterséges intelligencia (AI), a kiterjeszett valóság (AR) és a kiterjeszett intelligencia-technológia (AIT). Ezeknek a kapcsolódási pontjait villantja fel Wójcik kezdve az AI és AIT (korábbiakban KIT) között, melyekről az állapítható meg, hogy gyakorlatilag rokon fogalmakként kezelhetők mégsem tekinthetők ugyanannak ezek a technológiák. Az AI nem titkolt célja, avagy lényege az, hogy összetett problémákat megoldjon, amelyek túlmutatnak az egyszerű algoritmusokon, továbbá - mindemellett - az emberi elme funkcióinak reprodukálására, finomítására törekszik. Ezzel szemben a AIT (KIT) nem ezt hivatott szólgálni, ahogyan erről már fentebb is írtam. Megemlítendő továbbá az AR viszonya az AIT-hoz (KIT), amely végső soron abban mutatkozik meg, hogy mindkét technológia elhomályosítja a határokat bizonyos dolgok között. Az AR esetében ez a határvonal a valóság és a virtualitás között húzódik, míg az AIT (KIT) esetében az emberi és a mesterséges intelligencia között.
A transzhumanizmus ideája és a kiterjesztett intelligencia technológiájának viszonyrendszerei
A transzhumanizmus fogalma kapcsán Julian Huxley neve rémlik fel, amint a következőkben összegzi annak lényegiségét:
"A transzhumanizmus egy intellektuális és kulturális mozgalom, amely azon az elgondoláson alapul, hogy az emberek a tudományt és a technológiát felhasználva jelentősen javíthatják képességeiket, és ezáltal leküzdhetik az emberi biológia számos korlátját."
E megfogalmazása a transzhumanizmusnak nagyban összecseng a már korábban tárgyalt KIT jelenlegi, kezdetleges definíciójával. Az egyik legnagyobb etikai aggodalomra való okot az váltja ki ezzel kapcsolatban, hogy jelen van a félelem attól, hogy az embereket elkülönítik attól függően, hogy megfelelnek-e valamilyen önkényes kiválósági mintának. Ezek a félelmek részben a II. világháborúban elszenvedett traumák miatt van így (pl.: Nietzsche übermensch ideológiája), részben pedig a napjainkban tapasztalható általános nézet arról, hogy a fejlődés és a technológia kultuszában élünk. Egy másik megközelítés szerint azonban a félelmnek lehetnek egyéb társadalmi gyökerei is, amelyet Wójcik eképpen fogalmaz meg:
"Vajon az emberek fejlődése a KIT révén súlyosbíthatja-e a meglévő digitális megosztottságot és a digitális kirekesztettség okozta problémákat, amelyeket az IKT formáihoz hozzáférő vagy azokhoz nem hozzáférő emberek közötti szakadékként határoznak meg?"
A legkézenfekvőbb megoldás erre talán az lehetne, hogy a különféle technológiai vívmányok felelős kezelésére kellene a hangsúlyt helyezni mágpedig úgy, hogy azok a közjót szolgálják.
A kiterjesztett intelligencia-technológia általános felhasználási területei és lehetséges könyvtári alkalmazása
A KIT-ról készült tanulmánysok legtöbbje arról tanúskodik, hogy a legnagyobb haszna abban rejlik ennek a technológiának, hogy megkönnyíti és felgyorsítja a döntéshozatai folyamatokat legyen szó bármilyen területről (orvostudomány, gyógyszerészet -és gyógyászat, számítástechnika, gazdaságtan, oktatás, jogalakotás stb). Noha, a KIT könyvtári könyezetben való alkalmazásáról még nem született semmilyen tudományos igényű munka jelen tanulmányon kívül azért mégis érdemes eljátszani a gondolattal, hogy hogyan is lehet a könyvtárkban használni a KIT-et. Wójcik szerint a KIT alkalmazható lenne a könyvtári tevékenységek 5 alapvető területén belül mindegyikben így például a háttérmunkálatokban, a szolgáltatásokban, a kultúraközvetítésben, a marketing -és PR-ban éppen ugyanúgy, mint az okatatásban.
A kiterjesztett intelligencia-technológia gyakorlatba való átültetése a különféle etikai problémák tekintetében
Minden pozitívuma ellenére nem mehetünk el a KIT etikailag megkérdőjelezhető problémáim mellett sem - hívja fel a figyelmet Wójcik a tanulmány utolsó fejezetében. Alapvetően 3+1 megkérdőjelezhető területet tárgyal ebben a fejezetben a KIt szempontjából. Ezek egyrészt a transzhumanizmus, amely már megkapta a saját fejezetét a cikkben, szóval ezért ez a +1-dik. Ezután szerepel a költségvetési megfontolások kérdésköre, amelyek kapcsolódnak a könyvtáros hivatás egyik alapkövéhez, mely a közszolgálata és annak érdeklődéshez való igazodás a szolgáltatások terén. Ezek mellett említésre kerül még a személyes adatok védelme, amely szinte örök problémaként van jelen legyen szó bármilyen technológiai újdonságról. Utolsóként pedig felmerül a diszkrimináció és az előítéletekkel tűzdent elfoguétság témája is, amely nem egy új jelenség a technológiai vívmányok széles kínálatában.
Egy idézet befejezésül
Az tanulmány ismertetését egy idézettel kívánom összegezni, amely eképpen hangzik:
"Összességében megállapítható, hogy a kiterjesztett intelligencia megoldások megvalósítása gondos körültekintést és a kutatási etikával foglalkozó entitások óvatos felügyeletét követeli meg önmagának. Mindemellett úgy tűnik, hogy a KIT potenciálját az emberi egészség és a kognitív folyamatok javítására érdemes fejleszteni és tesztelni, de mindeképpen felelősségteljesen kell eljárni."
Úgy vélem, hogy ez voltaképpen felfogható egy tanácsként is, amelyet érdemes szem előtt tartani a jövőbeli technológiák - így a KIT - esetében is.
Információk a szerzőről: Magdalena Wójcik tanársegédként dolgozik a lengyelországbeli krakkói Jagelló Egyetemen. Kutatási területei felölelik az olyan új technológiák széles kínálatát, mint például Web 2.0, kiterjeszett valóság, viselhető komputeres technológiák és az IoT (Internet of Things ~ "Dolgok internetje") könyvtári szolgáltatásokban való használata.
A szerző néhány hasonló témában publikált tudományos munkáinak címe és elérhetősége:
2013. in Libri, Vol. 65, Issue 2, pages 91–103.
Potential use of Augmented Reality in LIS education. in Education and Information Technologies, 21(6), pages 1,555–1,569.
Internet of Things – potential for libraries. in Library Hi Tech, Vol. 34, Issue 2, pages 404–420
Holograms in libraries – the potential for education, promotion and services. in Library Hi Tech 36.1, pages 18–28.
A szerző elérhetősége: magda.wojcik@uj.edu.pl
A felhasznált kép forrása: Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése