Felsőoktatási könyvtárak digitális átállása 3.

Az utolsó bejegyzésben hozok néhány példát, hogy három felsőoktatási könyvtár milyen digitális átállási tevékenységeket végzett el. Azt érdemes külön megjegyezni, hogy mindegyik általam megvizsgált könyvtár nagyon érdekes és hasznos újításokat vezetett be, és ezeket tovább is szeretnék fejleszteni, valamint a későbbiekben is szeretnék majd alkalmazni. 

Állatorvostudományi Egyetem - Hutyra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum 

Az egyetemen viszonylag kevesen tanulnak, kb. 2000 hallgató van és 10 ember dolgozik a könyvtárban, levéltárban és múzeum részlegen összesen. A kis létszám miatt viszonylag gyorsan sikerült a digitális átállás, és nagyobb problémákkal nem is járt. Már a vírushelyzet előtti időszakban is sok mindent digitális és online formában végeztek el. Egy nagyobb nehézségbe ütköztek, hogy nem voltak teljesen felkészülve arra, hogy a saját, belső anyagaikat otthonról elérhetővé tegyék, mert erre korábban nem volt még szükség, mivel az egyetemen a home office nem egy bevált infrastruktúra. 

Az Ebook Central könyvtárosok számára egy ideális platform, hiszen segíti a könyvtáraknak az adminisztrációját, valamint az adatok begyűjtésében is. Az Ebook Central gyakorlatilag minden kiadótól származó tartalmat egyesít, így a hallgatók és oktatók egész könnyedén és gyorsan felfedezhetik a számukra szükséges e-könyv tartalmakat. 2022-es évben már több mint 38 ezer e-könyvhöz tudtak hozzáférni az egyetem hallgatói, amit az egyetemi hálózatból vagy VPN-en keresztül otthonról is elérhetők voltak. 

Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár

Ebben az intézményben is rövid időn belül lezajlott a digitális átállás. Ennek a folyamatát a könyvtár honlapjára igyekeztek összegyűjteni kategorizálva a távolról elérhető forrásokat, adatbázisokat, valamint nyomatékosan felhívták a hallgatók figyelmét az eduID lehetőségekre is. Ezekkel a szolgáltatásokkal a hallgatók szempontjából is kedveztek. Közzétettek ingyenesen elérhető online adatbázisokat. Egyaránt volt magyar és külföldi elérhetőségű adatbázisok. 

Statisztikai adatok mutatják ki, hogy a pandémia alatt az online kérések és a tájékoztatások száma növekedett. A könyvtár honlapja és adatbázisaik, ezen belül különösen a MeRSZ adatbázis használata emelkedett, elsősorban az online elérhető források iránt nőtt az érdeklődés a hallgatók körében. Ebben az időszakban megnövekedett a könyvtárközi kölcsönzések száma is. A vírushelyzet miatt a virtuális tereket egyre többen használták, mivel ezekkel a szolgáltatásokkal olyan felhasználókat is elérnek, akik kizárólag ebben a formában tevékenykednek 

Az Egyetem az előző évekhez hasonlóan nagy hangsúlyt fektetett az adatbázisok előfizetésére. Konzorciumi tagként támogatásban részesül az EMMI-től, hogy a képzési területeket minél jobban lefedő adatbázisok a hallgatók számára biztosítva legyen. 

ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 

Ennél a könyvtárnál szolgáltatások terén kicsit lassabban ment a folyamat a hirtelen digitális átállásra. Elsőként összegyűjtöttek egy linkgyűjteményt a távolról elérhető adatbázisokról, forrásokról, amiket akár otthonról is elérhetnek a felhasználók. 

A könyvtár dolgozóinak teljesen felborult a munkarendjük, mivel alkalmazkodni kellett az egyetemi és kormányzati intézkedésekhez, így a korlátozott lehetőségeket maximálisan kihasználva továbbra is segítsék az egyetemi oktatást és kutatást, biztosítsák az oktatók és hallgatók szakirodalommal való ellátását. 

Hatalmas lépés volt, hogy neki álltak fejleszteni a DRM jellegű szolgáltatásnak, amit az ,,ELTE Könyvtár Böngészőnek" neveztek el. Alkalmas PDF és kép fájlok biztonságos megjelenítésére. Kizárólag tartalma képernyőn megjelenítését teszi lehetővé, minden másolási lehetőséget megakadályozva. Ez a szolgáltatás kizárólag ELTE hallgatók számára elérhető, ahova Neptun kóddal és jelszóval tudtak belépni, ezzel is megakadályozva, hogy más külsős személy hozzáférjen az itt található dokumentumokhoz. 

Egy korábban bevezetett szolgáltatás is előtérbe került. Az ELTE Könyvtár WebApp már 2019. szeptemberében megjelent viszont akkor még nem igazán használták a hallgatók, mivel sokkal kevesebb funkciója volt a szolgáltatásnak. Többek között a hallgatók itt találták meg a virtuális olvasójegyüket, amivel a beléptetőkapun be tudtak menni a könyvtárba, valamint a kölcsönzéshez is lehetett használni. Az appon keresztül lehetett követni, hogy az ELTE könyvtáraiban meddig érvényesek a tagságok. Ha esetleg tartozása volt a könyvtár használójának, akkor egyszerűen nyomon tudta követni a pénzügyeit. A könyvek meghosszabbításához sem kellett feltétlenül bemenni, hanem az appon keresztül erre volt lehetőség. 

Összegzésként elmondható, hogy számos fejlődésen mentek át a könyvtárak digitális szempontból. Mindhárom könyvtár részéről tervben volt néhány szolgáltatás digitális térbe való áthelyezése, viszont a kialakult körülmények miatt gyorsítani kellett ezeken a folyamatokon. 

Források: 

Hutyra Ferenc Könyvtár, Levéltár és Múzeum

Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtár és Levéltár

ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár