Kitsune (狐, きつね - róka)
A rókák megjelenése és szerepe a japán folklórban igen bonyolult és összetett. Minden rókának természetfeletti erőt tulajdonítanak. A hiedelmek kialakulása régi időkre vezethetőek vissza, amikor az emberek még sokkal természetközelibb életvitelt folytattak és sokszor találkoztak rókákkal. A "kitsune mondák" még a mai napig is élnek az emberek tudatában. Hírnökök több szempontból is. Nemcsak mondabeli szerepükkel - Inari Ókami (稲荷大神) hírnökei -, hanem a Japán folklór megjelenésében is hírvivők, hisz ők a legnépszerűbb lények a szigetországban/ból, amik megjelennek különféle alkotásokban - animék, mangák, dramak, videojátékok, nyugati sorozatok, könyvek.
A kitsunék természetfeletti megjelenése kapcsolatba hozható a buddhizmus Japánba érkezésével, ám Kuyoshi Nozaki szerint a rókák pozitív megítélésére a folklórban már a. 4. századból találhatóak, a buddhizmus csupán negatív attribútumokat adott hozzá. A legkorábbi feljegyzések fehér és fekete, jó és gonosz rókákat említenek. Ugyancsak kínai történeteken keresztül értesültek Japánban a rókák alakváltó képességeiről.
A kitsunék egyszerre lettek a shinto vallás segítőkész, kedves, jókedvű és -akaratú segítői, valamint róka-démonok, amelyek lehetnek ártó szándékúak, de akár játékosan rosszcsontok vagy hálás törlesztői egy korábbi jótettnek. A forrástól függ, hogy inkább negatív vagy pozitív színben tűnik-e fel.
Bejegyzés tartalma
Inari - elsődlegesen - a gabona és aratás kamija. A Japánban található szentélyek több mint harmada tartozik Inarihoz. Ezeket a szentélyeket kívülről a vörös torii kapukról és róka szobrokról lehet felismerni.
A kitsunékat már az 8. századtól kezdve összekötötték Inarival. Több elképzelés is van, hogy ez miért történt így. A két legnépszerűbb közülük, miszerint a rókák elpusztították a gabonát tizedelő rágcsálókat, ezért Inari segítőinek kezdték tartani őket, a másik szerint Inari szentélyében hagyott felajánlásokat a rókák kiszagolták és megették, ezért igen sok róka kószált a szentélyek közelében. Inari hírvivő rókái mind fehérek, ám sokszor a teljesen "hétköznapi" vörös rókákat is hozzá kötik az emberek, hozzá fordulnak, ha rókákkal van problémájuk. A vad rókák neve yako (野狐) vagy nogitsune (野狐). Ők már sokkal csintalanabbak és általában nem túl pozitív élmény találkozni velük.
 |
| Kulcsot tartó kitsune a Fushimi szentélyben forrás: wikipedia |
Vannak olyan Inari szentélyek, amelyek keletkezése valós rókákkal hozhatók összefüggésbe. Például rókavárak helyén építik vagy olyan helyeken, ahol egy vad róka valami hasznos vagy különös dolgot művelt. 1923-ban egy rókának köszönhetően talált meg a rendőrség egy gyilkos fegyvert Kobe-ban. Köszönetképp építettek egy szentélyt.
A róka-démon a youkai (妖怪)-okhoz tartozik, amely fogalom a legtöbb különös teremtményt magába foglalja, közöttük vannak megátalkodott és kifejezetten veszélyes lények is.Régebben minden rókának természetfeletti erőt tulajdonítottak.
Minél több farka van egy ilyen lénynek annál megbecsült társai körében és annál bölcsebb, idősebb. Néhány népmesében egy róka csak akkor tud további farkakat növeszteni, miután élt 1000 évet. Az egy, öt, hét, és kilenc farok a leggyakoribb a történetekben. Állítólag mikor egy rókának kinő a kilencedik farka, fehérré, vagy arany színűvé válik a bundája. Bizonyos esetekben a kitsunénak emberi alakjában is megmarad a farka.
Egyes történetek igen intelligens és bölcs lényekként ábrázolják őket, ami koruk előrehaladtával csak gyarapodik. Mások ravaszdi alakként mutatják be a őket, amik alakváltó képességükkel rászedik az embereket. Megjelenhetnek fáradt utazókként vagy zarándoklaton lévő szerzetesekként is, de ami igazán kiemeli őket a többi alakváltó közül, hogy képesek gyönyörű női alakot magukra ölteni, amellyel elcsábatják a férfiakat. Sokszor kifosztják azokat, akik segíteni akarnak rajtuk vagy befogadják őket, ám szándékaik nem mindig rosszak. Van, hogy a róka feleségül megy és gyermekeket szül egy férfinak, hogy azzal fizesse vissza a férfi egy korábbi jó cselekedetét iránta.
Egy történet szerint - ami azon kevesek egyike, melyben a róka férfi alakot ölt - egy Kaon nevű, egyébként történelmi személy, akinek bölcsességét és varázserejét ismerték jól, fürdőt vett, ám a víz túl forró volt számára, ezért mezítelenül kirohant az udvarra. A háznépe ekkor látta, hogy testét több helyen szőr borítja és róka farka van. Kaon egy idős rókává változott, majd elmenekült.
A róka arcú kifejezést használják azokra a nőkre, akiknek keskeny arcuk van, közel ülő szemük, vékony szemöldökük és magas arccsontjuk. Hagyományosan ez az arcforma nagyon vonzónak számított.
A kitsunék képesek elképesztő illúziók létrehozására is. Földrengéseket idéznek, amik meg se történnek vagy elhitetik emberekkel, hogy egy biztonságos házban vannak, miközben a semmi közepén állnak. A kitsunék alkalmazkodtak a modern időkhöz is. Fantom vonatok és autók jelennek meg a semmiből, vagy hamis, el nem hangzott üzeneteket közvetítenek.
A kitsunék számos okból akaszkodhatnak egy emberre. Néha csak egy kis finomságot szeretnének vagy azt, hogy építsenek számukra egy szentélyt. Máskor bosszút akarnak állni a személyen, aki megzavarta őket, vagy megölte a kölykeiket. A megszállás tünetei széles skálán mozognak az őrültségtől a kellemetlen és nem elfogadott viselkedésig. Ezen kívül egészségügyi problémák is jelentkezhetnek, fájdalom, ájulás, szájhabzás. A megszállt személy önmagát megszégyenítő módon viselkedik, durván bánik másokkal. Ezek közül a megszállásos esetek közül számtalan feljegyzésre került - mivel sok esetnél kiérkezett a hatóság és jegyzőkönyv készült vagy épp a közelben lévő írástudók megörökítették az esetet. Többször előfordult, hogy a megszállás áldozatai hatalmas zabálások után épp csak akkor tértek magukhoz, amikor már fizetni kellett volna - a tetteikért. Máskor kiemelik, hogy egy bizonyos róka által megszállt emberek beteg embereket zaklatnak és titkokat osztanak meg mindenkivel, valamint feldúlnak selyemhernyó farmokat.Időnként akár részlegesen pozitív hatása is lehet egy megszállásnak. Például egy írástudatlan 'áldozat' képes lesz olvasni a betűket.A kitsunetsuki, mint diagnózis a 20. század elejéig fennmaradt.
A rókatűznek nevezett jelenség más népek folklórjában is megjelenik. Angliában például will o' the wispnek, Fool’s Fire-nek nevezik vagy lidércfénynek. A jelenség időnként úgy néz ki, mint egy imbolygó sor lámpás, amely hasonló volt azokhoz a menetekhez, amelyek az esküvői ceremónia keretében a menyasszonyt éjjel kísérik új otthonába. Ezért is nevezték ezt róka esküvőnek.
Echigo Naruse feljegyzéseiben (越後名寄) ír arról a 18. század közepén, hogy Kanbara prefektúrában a rókatüzek megjelenése az jelenezte, hogy egy ifjú róka a párját szeretné megtalálni.
A kitsunékat kapcsolatba hozzák a valódi tűzzel is. Például az Oji szentélyt és a Daitsuji Templomot egy-egy róka mentette meg a tűzvésztől. A Tokyoban tartott Oji in Kita fesztivál helyszíne kifejezetten egy olyan hely, ahol gyakran jelenik eg rókatűz. A hagyomány szerint mindenhonnan érkeztek rókák, hogy ünnepeljék az Új Évet. Ebből alakult ki a rókamaszkok hagyománya.
 |
| Kitsunebi Yōshū (Hashimoto) Chikanobu (1838–1912) forrás: picryl |
Róka esküvő (狐の嫁入り - kitsune no Yomeiri vagy 狐の嫁入り行列 - Kitsune no Yomeiri Gyoretsu, prefektúránként lehetnek ezektől eltérő megnevezések is)
A róka esküvőt kétféle időjárási fenoménra szokták használni. Az egyik a fentebb említett rókatüzek sorozatának megjelenése, a másik amikor fényes napsütés mellett esik az eső. Akik megpróbálták követni a rókatüzeket, amint a közelükbe értek, a lángok eltűntek. A shunjitsu szentély Saitama prefektúrában népszerű helyszíne volt a rókaesküvőknek, s az azokat követő napokon a szentély tele volt róka ürülékkel.
Tosima faluban, amely a mai Kita-ku, Tokyoban, számtalan róka esküvő volt. Ezek a különös éjjelek bekerültek Toshima Hét Rejtélye közé. Niigata és Nara prefektúrában nagyon elterjedtek voltak a rókák, a róka esküvőkre jó előjelként tekintettek a betakarítások előtt.
Gifu prefektúrában a róka esküvőket nem csak fényjelenség kísérte, hanem a bambusz erdők recsegése, azonban a bambuszok másnap sértetlenek voltak. Napsütéses záporesőről azt írta Masaoka Shiki, ha a ló órájában a kék égből eső hull, akkor a Nagy Róka Király épp házasodik.
Mivel ez a jelenség a mostani időkben is könnyebben megfigyelhető - valamint a nyugati házassági ceremóniák térnyerésével egyre inkább feledésbe merülnek a régi szokások -, ezért sokkal inkább ez maradt a köztudatban a róka esküvőről.Hogy ezzel a jelenséggel hogyan kerültek összefüggésbe a rókák, arról a vélemény ismét csak megoszlik. Egyesek szerint azért, mert többször megfigyelték, hogy míg a faluban süt a nap, addig a környező hegyeket eső borítja. Ilyenkor a rókák esőt idéztek, hogy elrejtsék az esküvőjüket.
Mások szerint a jelenség annyi misztikusnak tűnt, hogy muszáj volt valamilyen természetfelettihez kötniük az embereknek és a hegyekben sok róka élt, akikről amúgy is tudvalevő volt, hogy nagy erővel rendelkeznek. A legtöbb prefektúrában jó előjel volt ez a típusú esküvő is, nemcsak bőséges termést jelentett, hanem azoknak a nőknek élete is szerencsés lett, akik azon a napon házasodtak.
Egyes prefektúrákban eltérő, hogy milyen jelenségre is használták a róka esküvő kifejezést. Kumamotoban például a szivárvánnyal kötötték össze. Aichiben a jégesővel. Különféle technikák is fennmaradtak arról, hogyan lehet meglesni egy róka esküvőt. Hogy mi az, az kiderül a Róka Esküvő bejegyzésben, sok más megfigyeléssel és legendával.
Szerencsére vannak módok, amikkel lebuktathatók azok a kitsunék, amik emberi alakot öltöttek. Legelső bizonyíték valódi kilétükre a farok. Néhány fiatal rókának megmarad a farka átváltozás után is, de ha szabad szemmel nem is látható, akkor is megjelenik a tükörben vagy a tó vizének tükröződésén, esetleg az árnyékuk is lebuktathatja az illúziót, ami a kitsune eredeti formájában jelenik meg.
A kitsunénak sokszor nehezére esik az emberi beszéd. Nem képes hosszú szavakat egybe kimondani. Sokszor csak a szavak első szótagjait mondják ki és lépnek is a következő szóra. A japánok épp ezért szólnak bele úgy a telefonba, hogy "moshi-moshi" (Hallo?), mert így gyorsan le tudják buktatni a kitsunét, amely csak az első moshi-t mondja ki.
Mégis a legjobb védelem a rókák ellen, az egy kutya. Ugyanis a rókák írtóznak a kutyáktól. Még az emberi alakjukat is képesek ijedtükben elveszíteni egy kutya mellett. A kutyák az embereket megszálló kitsunék elüldözésére is alkalmasak - a kutya addig nyalogatja a megszállt embert, amig a róka kimenekül belőle. Kevésbé költséges megoldás egy kutya tartása helyett, ha kutya fogat tartunk magunknél vagy a kutya írásjelét ráírjuk a gyerekek fejére, hogy távol tartsa tőlük a rókákat.
A kitsunék azonban hálájukban sokat is segíthetnek, ezért jó jóban lenni velük vagy segíteni őket. Egyszer egy férfi elkergetett egy kutyát, ami sarokba szorított egy kitsunét. Másnap este a róka bekopogott hozzá és megajándékozta két kacsával és két antik ezüst érmével, amik nagyon sokat értek a régiség piacon. Habár nem sokkal később az egyik érme visszaváltozott fűvé, a másik érme igazi volt.
Míg a rókák, időnként megviccelik az embert, kellemetlenséget okoznak nekik, addig egyik sem volt igazán gonosz. Egyetlen történetet kivéve. Tamamo-no-Mae, ami a 14-15. század között élt, saját gyönyörére üldözött ezreket halálba. Ez az egy történet igen népszerű és híres, noh játékok és színdarabok is készültek belőle, amiket a mai napig játszanak. Tamamo-no-Mae története Indiában kezdődik és lényegében követi a buddhizmus útját Kínán át egészen Japánig, ahol egészen a császári palotáig jut, mint udvarhölgy. Miután lelepleződött mérgező kővé változott, ami minden élőlény megölt, ami csak hozzáért. Végül egy szerzetes széttörte a követ, így sikerült megölni a kitsunét. Magának a történetnek az eredete Kínába vezet vissza. Zhou király egyik ágyasáról, Da-ji-ról kiderült, hogy egy kilencfarkú róka-démon. Ez a róka mebabonázta a királyt és olyan tettekre vette rá, ami végül a dinasztia bukásához vezetett.A kitsune a 19. században kezdett megváltozni, ahogy a társadalom is változott, különösen a Meiji korszakban. Ennek okairól bővebben a Meiji korszak változásai bejegyzésben lehet olvasni.
Kilencfarkú róka (九尾の狐 - Kyubi no kitsune vagy 九尾狐 - kyūbiko)
Sokan hiszik, hogy a kitsunék 100 évenként új farkat növesztenek és a farkak száma a rangjukat és bölcsességüket, egyben élethosszuk alapján meghatározza. Azonban a japán kettő-három-öt-kilenc farkú róka egy "modern irodalmi találmány". A kitsunénak jellemzően egy farka van és nem élnek szigorú hierarchikus rendszerekben, ahol rangjuk lehetne - kivéve Inari rókái, ám ott is csak egyetlen említés van rangokra. Amikor egy kitsunénak kinő a kilencedik farka és betölti az ezredik életévét, akkor bundája fehérarany színűvé válik. Képessé válnak, hogy mindent lássanak és halljanak a világon. Valamint végtelen bölcsességre tesznek szert.
"Rokon lények
 |
| Kilencfarkú róka a Modern Life of the Immortals képregényből forrás: wikipedia |
A kitsunék 13 fajtájáról egy 10. századi szerzetesnő írt. Minden fajtának megvan a maga különleges módszere, amellyel használja az erejét, tizenhárom különböző elemhez kötve ezeket. A fajták nem egyes róka-klánokat jeleznek, kifejezetten a varázslás módozatainak eltérése és hogy miben rejlik az erejük, az különbözteti meg őket:
Tengoku (天国): mennyek rókája
Kukan (区間): sötétség rókája
Kaze (風): szél rókája
Yama (山): hegységek rókája
Mori (森): erdők rókája
Sanda (散打): mennydörgések rókája
Seishin (精神): a szellem rókája
Kasai (葛西): tűz rókája
Chikyu (地球): föld rókája
Kawa (河): folyók rókája
Umi (海): óceánok és tengerek rókája
Jikan (時間): az idő rókája
Ongaku (音楽): hang rókája
A kínai mitológián alapuló felosztásokban 7 fajtája van a rókáknak. Ezekről többek közt a 18. század végén íródott Asakawa Zenan: "Zenanzuihitsu" (善庵随筆) és Miyakawa Masayasu : "Kyuusensha-manpitsu" (宮川舎漫筆) 1853-as írásaiban lehet olvasni.
Japánban a furfangos, ravasz szellemeket Koshin-nak (狐神) nevezik. Míg kínai "megfelelője/elődje" a Yāohú általában ártó szándékúak, addig a Koshin-hoz tartozó alakváltó lények semlegesek és cselekedeteik attól függnek, hogyan kezelik őket az emberek.
Byakko (白狐) szinonima a Reiko-val (霊狐): jóindulatú, fehér bundájú rókák, amiknek eredetét a Hindu-Buddhista istennővel Dakinitennel, aki egy nagy fehér róka hátán lovagolt. A legendák szerint a Heian korszakban élt legnagyobb Onmyo mester anyja maga is Byakko volt, ami emberré változott. A Byakkonak van két altípusa, amelyek kifejezetten Onmyo mestereket szolgálnak, Izuna(飯綱) és Kudagitsune(管狐).
Yako (野狐) általában egy levéllel a homlokukon szokták ábrázolni őket. Ők is képesek alakváltásra és szeretik megtréfálni és megijeszteni az embereket. De így nevezik azokat a rókákat is, amiknek minimális erejük van, gyakorlatlanok a varázslásban. Ők a legalacsonyabb rangúak. Legtöbb róluk szóló legenda Osakaból ered. Kyusu szigetén úgy hiszik, hogy nem csak embereket képesek megszállni, hanem tárgyakat is. Kagoshima prefektúrában elterjedt, hogy fekete mágiával Yako szellemet idéznek riválisukra, ami megbetegíti azokat.
Kinko (金狐) és Ginko (銀狐): a Yin-Yang kettősségének a megjelenései, ketten együtt alkotnak egy egészet. Kinko a Yin, a Nap, míg Ginko a Yang, a Hold. Yanagita Kunio japán néprajzkutató a Zenko, mint "isteni róka" kategóriába sorolta a Byakko-val együtt. Őket is összekapcsolva Dakinitennel és a nagy fehér rókával. Leghíresebb szentélyük Tokyoban a Tosaka Inari szentély (豊栄稲荷神社), amelyet a Kamakura korszakban épített egy Takashige (高重]) nevű shinto szerzetes.
Kurogitsune (黒狐) vagy Genko (玄狐): fekete bundájú róka, amely a Nagy Göncöllé változott. Mielőtt azonban csillagképpé vált volna egy Ukanomitama nevű shinto istenséget szolgált. Egyes történetek szerint Genko Hatsuhime hercegnő kísérője volt a 18. század végén, aki a Matsumae családba házasodott be Hokkaido szigetén. A hercegnőt egy csapat róka követte és védelmezte, amiknek Ukanomitama parancsolt. Köztük volt Genko is. A hercegnő halála után Genko Hokkaidon maradt és Hakodate város buddhista kolostorába költözött, mint szellem. Itt látta meg egy szerzetes, aki a róka kérésére szentélyt építetett a Genko Inari szentélyt (玄狐稲荷神社) Matsumae városban, és Genko azóta is védelmezi Északot.
Kyubiko (九尾狐) vagy Kyubi no Kitsune (九尾の狐): Egy fehér bundájú róka szellem, aminek kilenc farka van, amely győkerei erősen Kínából erednek. A kínai Da Ji mintájára megjelent Tamamonomae története is, aki Toba császár ágyasa volt és katonák végezték ki, miután fény derült természetfeletti kilétére. Élt azonban egy jóságos Kyubiko is, ami Tokugawa Iemitsu tábornok álmában jelent meg és megígérte neki, hogy hamarosan felgyógyul betegségéből.
Kuko (空狐) Zenkok közé tartozó égi róka, amely több ezer éves. Egyes források szerint ők állnak a kitsune társadalom legmagasabb fokán - mások szerint nincsenek rangsorok a kitsunék közt, ők nem ilyen gondolkodásúak. Egyesek hasonlatosnak tartják a Tenkoval, mások szerint a Tenko háromezer éves korában válhat Kuková. Egyes leírások szerint a Kuko sokkal inkább hasonlít az emberekre, mint bármely más kitsune. Elveszíti a farkait, egyedül a füle emlékeztet róka mivoltára. Nincs fizikai testük, telepátiával és jövőbelátással rendelkeznek.
Miyakawa Masayasu 1853-as írásában: Kyusensha-manpitsu" (宮川舎漫筆) ír egy Kukoról, amelyet Edo városába tartó útján megölt egy kutya. A Kuko megszállt egy Nagasaki Genjiro nevű férfit, akit kigyógyított a bajaiból és hatalmas tudással látta el a Sengoku korszak háborúiról. Mielőtt elhagyta volna a férfit, elmondta neki, hogy azért szállta meg, mert rendes ember, valamint hátra hagyott egy kalligrafikus írást, ahol Tenbi (天日) néven jelölte meg magát.
Tenko (天狐) Mennyei teremtmény, amelynek nincs fizikai teste. A Kínából jött írásokban a Tenko rókaként jelenik meg. Például a Genchu-ki (玄中記) kínai írásban egy róka szellem leszállt a Mennyekből, miután elég energiát szívott el ezer éven át gyönyörű nőktől és Tenková vált. Míg a japánok nem csak a rókákat nevezik Tenkonak. A Shingon buddhizmus egy ágában a Mikkyoban például a sólymokat nevezik Tenkonak. Ojika szigetén a Tenkoo - amely etimológiai kapcsolatot mutat a Mikkyo buddhizmus "Tenko"-jával - egy olyan lény, amely profetikus képességekkel ajándékozza meg azokat, akiket megszáll. Nakamura Teiri szerint a Tenko a Ryujin (龍神) "sárkány istenség" szinonimája is lehetett. Ezt abból vezette le, hogy a Tenkora gyakran utaltak Shinko (辰狐) néven, amely Dakiniten egy névváltozata. A shin (辰) jelentése pedig sárkány az ősi kínai zodiákusban.
Egy kis jutalom azoknak, akik idáig leolvastak: Róka falu Japánban.
Korabeli megjelenítés:
Híresek Inari róka szobrai. Szájukban a tekerccsel - mint hírvivők, és vörös köpenyben - ami a mennyei mivoltukra utal. A Toyokawa Inari szentélyben Aichi prefektúrában több ezer apró kő róka található.
Az Edo korszakban népszerű és változatos megjelenései voltak a kitsunénak a művészetekben. Népszerű volt például az inro-t díszíteni vele. Az inro egy apró doboz, ami eredeti jelentése - pecsét tárolására alkalmas hordozó -, ezt a kimonó övére kötve hordták.
Sok ukiyo-e metszetnek is témája volt a kitsune. Ezeken inkább a róka természetes alakja jelent meg, mint a természetfeletti.
.jpg) |
| Toyokawa Inari szentély forrás: wikipedia |
Mozgókép:
Liza, a rókatündér (film)
Teen wolf (sorozat - 3. évad B rész)
Odaát (sorozat - 7. évad 3. rész)
Irodalom:
Szabó T. Anna: Dákó és lidércfény (novella)
Eszes Rita: Rókatündér (regény)
Julie Kagawa: A róka árnya (regény)
Kij Johnson: Kicune (regény)
Kat Cho: Wicked fox (regény angolul - "koreai róka")
Viktor Pelevin: A Metamor Szent könyve (regény - "kínai róka"?)
Játék:
League of Legends - Ahri
Smite - Da Ji
*a bejegyzésbe szerzői jogi megkötések miatt nem illeszthetek be képeket, mégiscsak egy hivatalos egyetemi oldal ez...
_________________________________
Gumiho (구미호) - koreai mitológia
Nevét szokták írni Kumihonak vagy Gumihonak is. A koreai szó konkrét jelentése "Kilencfarkú róka".
Ahogy ezt említettem csak Koreában hívják így a "kilencfarkú rókát". A koreai hiedelemvilágban alapvetően negatív lény, amely női alakban jelenik meg az emberek előtt.
A hozzá köthető legendákban többször is feltűnik az ezres szám. Ezer éves korában válik egy róka Gumihová. Ifjú férfiakat csábít el és megeszi a szívüket és májukat. Az ezredik áldozat után képes emberré válni. Ugyanennek a legendának - emberré válás - egy másik verziójában a Gumiho ezer éven át kell megtartóztatnia magát, hogy ne egyen embert, és nem fedheti fel magát előttük. Az ezer év leteltével válhat csak emberré.
Néhány helyen említenek egy úgynevezett "róka gyöngyöt", amelyet a Gumiho a nyelve alatt őriz, míg talál egy áldozatot, akinek szájába téve képes elszívni annak energiáját.
A lény kedvelt témája a misztikus folklór elemekkel színesített koreai sorozatoknak. Leghíresebbek a My Girlfriend is a Gumiho, My Roommate is a Gumiho és a The Tale of the Nine-Tailed.
Huli Jing (狐狸精) - kínai mitológia
A Huli rókát, a Jing szellemet jelent, azaz összerakva róka szellem. Nem sokan tér el a japán és koreai társaitól, ahhoz hogy egy-egy újabb farkat növeszthessen ötszáz évet kell meditálnia és férfi energiából kell táplálkozniuk - mivel ez a lény a női jinhez kapcsolódik. Lehetnek gonoszak vagy jóakaratúak is. Ha levágják farkukat vagy megválnak tőle, az sosem nő vissza. Képesek női alakot felvenni és róka tűzet használni. Elméletileg a részeges emberek megtudják őket különböztetni az igazi emberektől, és ha meg akarnak tőlük szabadulni akkor a papírjaikat el kell égetni, majd a hamut teába szórni és megitatni az áldozattal, akit megszálltak. Azonban, ha beleszeretnek egy emberbe, akkor hűséges feleségként viselkednek, amíg le nem lepleződnek.
Húxiān (胡仙; 狐仙)
Ez a halhatatlan lény különösen Észak-Kínában ismert, férfi ás női alakot is ölthet. A taoizmusban a rókák magas szinten állhatnak a halhatatlan istenségek soraiban.
Több népszerű xianxia sorozatban is megjelennek, mint a Ten Miles of Peach Blossoms.
Sári László orientalista beszél a "rókatündérekről". A videóban címével és apropójával ellentétben a kínai eredetű róka többször kerül szóba, alapvetően mégis átfogóan bemutatja a dél-kelet ázsiai "rókatündérek" legendáit.
Források:
Kapcsolódó bejegyzések:
Inari Ókami
Shinto szentélyek és buddhista templomok
Eligazító lap - Alakváltók
Eligazító lap - Youkai
Kiemelt téma - Róka esküvő
Történelmi áttekintés - Meiji korszak változásai
Történelmi áttekintés - korszakok
Figyelem, ez a bejegyzés egy nem létező weboldal egyik elképzelt bejegyzését mutatja be - a blogger felületén és keretein belül. A további bejegyzésekre utalások is csak az elképzelt szerkezet és témák bemutatását szolgálja. Viszont akiket érdekel a téma, azoknak segítség lehet, hogy milyen témákban olvassanak tovább, hogy teljesebb képet kapni!
A japán szavak átírásánál a népszerű formát tartottam meg, hogy könnyebb legyen utána keresni azoknak, akik szeretnének esetleg még tovább keresgélni a témában. Eh, a következetesség nem az erősségem a ragok kapcsolásánál... A személyneveknél is próbáltam az eredeti sorrendet tartani - ami angol nyelvű forrásoknál rendszerint megcserélődik.
Köszönettel tartozom azoknak, akik moly.hu-n segítettek példákat keresni a kitsune irodalmi megjelenéseire magyar nyelven.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése