A vizuális művek helye a biblioterápiában – nemzetközi gyakorlatok és hazai helyzetkép

A projektről szóló első bejegyzésben azt a kérdést jártuk körül, hogy a gyógyító olvasásnak miért nem kellene kizárólag a klasszikus, szövegközpontú művekre korlátozódnia, és hogy milyen lehetőségek rejlenek a vizuális művekben, akár terápiás szempontból is. Ahhoz azonban, hogy egy valóban értékes és gyakorlatban is használható gyűjteményt tudjunk létrehozni, alapvető fontosságú a már meglévő példák, valamint a hazai és nemzetközi kezdeményezések, gyakorlatok és hiányosságok feltérképezése. Hiszen a projekt célja végső soron az lenne, hogy egy kurátorok által ellenőrzött, valamint válogatott gyűjtemény révén kiemelkedő és egyben hiánypótló szerepet töltsön be a magyar nyelvű tartalomszolgáltatásban – különösen a biblioterápiához használható vizuális művek terén.

Ebben a bejegyzésben ezért a hangsúlyt a jó gyakorlatok feltérképezésére helyeztem: olyan kezdeményezéseket gyűjtöttem össze, amelyek inspirációként szolgálhatnak a projekt további fejlesztéséhez. A cél nemcsak az, hogy lássuk, mások hogyan dolgoznak hasonló tartalmakkal, hanem az is, hogy megértsük, milyen megoldások működnek, melyek kevésbé, és hol vannak valódi tartalmi hiányosságok, amelyekre a projekt később reflektálhat.

Nemzetközi gyakorlatok

A vizuális történetek terápiás célú alkalmazása ma már nem számít periférikus vagy kísérleti iránynak: a nemzetközi szakirodalom és intézményi háttér alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy ez a terület stabil, folyamatosan bővülő módszertani alapokon nyugszik. A legerősebb, szakmailag legkidolgozottabb mozgalmat jelenleg a Graphic Medicine (GM) jelenti, amely az utóbbi években látványos fejlődésen ment keresztül, és mára a vizuális narratívák egyik legfontosabb egészségügyi alkalmazási keretévé vált.

A Graphic Medicine mozgalom az egészségügyi és betegség-narratívák (Illness Narratives) feldolgozását helyezi középpontba, felismerve, hogy a képregények és grafikus memoárok különösen alkalmasak a komplex, érzelmileg megterhelő tapasztalatok megjelenítésére. A vizuális történetek egyszerre képesek megmutatni a testi-lelki folyamatokat, a páciens perspektíváját és azokat a hétköznapi nehézségeket, amelyek szöveges formában gyakran láthatatlanok maradnak.

A mozgalom két fő szakmai pillérre épül:

1. Páciensoktatás és egészségértés fejlesztése: A képi narratívák hatékonyan egyszerűsítik és teszik érthetővé a bonyolult orvosi információkat. A rákkezelés lépései, a cukorbetegség hétköznapi menedzsmentje vagy akár a műtéti folyamatok is könnyebben követhetők vizuális formában – ez különösen fontos a Health Literacy területén.

2. Empátiafejlesztés az egészségügyi szakemberek körében: A grafikus memoárok bevonják az orvosokat és hallgatókat a páciensek szubjektív világába. A krónikus betegségek, a mentális zavarok vagy a poszttraumás élmények vizuális feldolgozása olyan tapasztalatokat tesz hozzáférhetővé, amelyeket más módon nehéz lenne átadni.

A mozgalmat a Graphic Medicine oldala fogja össze, amely nemcsak szakirodalmat és hivatkozásokat gyűjt, hanem konferenciákat, híreket, podcastokat, tanterveket és könyvkritikákat is közöl. A „Reviews” szekcióban betegek és szakemberek elemzik közösen a művek hitelességét, ami jól jelzi a mozgalom közösségi és tudományos jellegét.

Intézményi háttér: LibGuides és az NLM/NNLM szerepe

A GM szakmai súlyát az is jelzi, hogy több észak-amerikai egyetem és orvosi könyvtár külön LibGuide-ot hozott létre a témában (amit egy friss, 2025-ös tanulmány a „Graphic medicine in academic health science library collections” alá is támaszt). Ezek az útmutatók tematikusan gyűjtik a releváns grafikus műveket, megkönnyítve a kutatók, hallgatók és szakemberek munkáját.

Példák:

• Duke University Medical Center Library: Létezik egy „Graphic Medicine Collection” – a könyvtár hivatalosan is gyűjt ilyen műveket.
• University of Toronto Libraries: A Gerstein Science Information Centre (amely a University of Toronto Libraries része) konkrét „Graphic Medicine Collection”-t tart fenn.

Szintén fontos mérföldkő, hogy az amerikai National Library of Medicine (NLM) és a Network of the National Library of Medicine (NNLM) hivatalosan is integrálta a Graphic Medicine-t a mentális egészséggel kapcsolatos oktatási anyagaiba, így a „Graphic Medicine Resources” oldalon található könyvlistákon, program- és könyvtári támogatásokon kívül, például oktatási segédanyagok is elérhetőek. A „Graphic Medicine & Mental Health” című óraterv például kiváló módszertani mintát ad a vizuális narratívák irányított feldolgozására.

Hiányosságok

Bár a GM mozgalom erős, mégis több szempontból szűk keretek között mozog:

• a fókusz túlnyomórészt orvosi és klinikai témákra korlátozódik (pl.: rák, autizmus, függőségek, krónikus betegségek);
• a gyűjtemények a nyugati típusú képregényeket részesítik előnyben, így a fiatalok által leginkább fogyasztott manga, manhwa, manhua és webtoon még alig jelenik meg módszertani szinten;
• hiányzik a fejlesztő biblioterápia tematikus szempontú rendszerezése (pl.: gyász, önazonosság, szorongás, iskolai bántalmazás);
• a források döntő többsége angol nyelvű, ami korlátozza a hazai adaptációt.

A jelenlegi nemzetközi gyakorlatok tehát kiváló alapot adnak, de egyértelműen kirajzolódik az az űr, amelyet a fejlesztő biblioterápia tágabb témái képesek lennének kitölteni.

Hazai helyzetkép

Magyarországon a vizuális biblioterápia nem ismeretlen a szakmai diskurzusban: több disszertáció és tanulmány foglalkozik a digitális eszközök, online olvasási formátumok és képregények pedagógiai vagy pszichológiai lehetőségeivel. Ez azonban leginkább elméleti síkon marad.

A problémák három szintje:

1. Elméleti elszigeteltség: A hazai kutatások (pl.: e-biblioterápia, digitális olvasási szokások) megemlítik a vizuális narratívák potenciálját, de a tudás elszigetelt: nem épül be sem képzésekbe, sem gyakorlati eszköztárakba.

2. Hagyományos fókusz: A Magyar Irodalomterápiás Társaság szakmai alapot ad, viszont dominánsan a szépirodalmi, klasszikus szövegekhez kötődik. Nincs olyan célzott online gyűjtemény, amely a képregényeket, webtoonokat és egyéb vizuális műveket terápiás szempont szerint rendszerezné.

3. Adatbázisok, terápiás szűrés nélkül: Léteznek magyar képregényes adatbázisok, mint a kepregenydb.hu, amelyek bibliográfiai szempontból nagyon hasznosak. A probléma az, hogy: nem terápiás szempontok alapján válogatnak; nincs tematikus bontás problématerületek szerint (pl.: szorongás, bullying, identitáskeresés); a szakemberek számára így nem jelentenek közvetlenül használható eszközt.

Összegzés

A vizuális biblioterápia nemzetközi szinten erős, de szűk fókuszú – a hazai szakmai térben pedig jelen van, de gyakorlati eszközzé még nem formálódott. Jelenleg nincs olyan könnyen hozzáférhető, strukturált, tematikus online felület, amely a vizuális történetek terápiás felhasználását támogatná, különösen a fejlesztő biblioterápia területén. Ez a kettősség – a nemzetközi szakmai alap és a hazai gyakorlati hiány – egyértelműen igazolja egy olyan platform létjogosultságát, amely kifejezetten a vizuális narratívákat rendezi terápiás problématerületek szerint, és hidat képez a manhwa/webtoon-alapú fiatal generációs olvasási kultúra felé is.