Copia Digitalizált Kéziratok - OSZK

A Copia Digitalizált Kéziratok gyűjteménye a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtárának (OSZK) kiemelt digitális szolgáltatása, amely a nemzeti könyvtár Kézirattárában őrzött egyedi és pótolhatatlan kulturális örökség online hozzáférhetőségét biztosítja. A Copia küldetése a tudományos kutatás segítése, a kritikai kiadások támogatása, valamint az eredeti kéziratok megóvása azáltal, hogy a kutatás számára a digitális másolatot teszi elérhetővé. A Copia alapját képező Kézirattár az OSZK egyik legkorábban elkülönített különgyűjteménye.

A Kézirattár önálló gyűjteményként való elkülönítése Csontosi János irányításával indult meg. 1870-években, majd a 19.század vége felé választották le a kódexeket és a levéltári jellegű dokumentumokat a többi anyagtól, tisztázva ezzel a Kézirattár funkcióját. A 20. század közepén alakult ki az a tudományos szemlélet és gyakorlat, amely szerint a személyi és intézményi hagyatékokat a korábbi gyakorlattól eltérően egységben őrzik, függetlenül attól, milyen dokumentumtípusokat tartalmaznak.

A Kézirattár anyagát – és így a Copia tartalmát – több fő kategóriába sorolják, amelyek a teljes kulturális örökséget lefedik:

1. Kódexek és Kódextöredékek.
2. Kora újkori és újkori kéziratok.
3. Levelezéstár.
4. Személyi és intézményi hagyatékok (ún. fondok).
5. Analektagyűjtemény (kisebb terjedelmű egyedi kéziratok).

Ezek mellett szorosan kapcsolódik a Színháztörténeti és Zeneműtár, amely több mint 18 000 kéziratot és 170 000 nyomtatott kottát őriz a 16. és 21. századi időszakokból, beleértve Liszt Ferenc, Weiner Leó és Balassa Sándor zeneműveit. A Copia gyűjteménye a legfontosabb kéziratos anyagokat digitalizálja és rendszerezi. A gyűjtemény öt fő kategóriában tartalmazza a dokumentumokat:

• Levelek (6656 tétel): Különböző történelmi időszakokból származó levelezések, levelezőlapok. (pl: Babits Mihály, Keresztury Dezső levelezései.
• Művek (1214 tétel): Irodalmi és tudományos alkotások, kéziratok. (pl: Petőfi Sándor (1004 tétel), Babits Mihály (5957 tétel).
• Kották (1055 tétel): Különösen a Zeneműtár 16. és 20. századi autográf zenei anyagai. (pl: Esterházy-kottatár (819 tétel).
• Fragmenta (391 tétel): Középkori kódextöredékek egyházi és világi gyűjteményekből.
• Naplók (5 tétel)19. és 20. századi szerzők naplói.

A Copia-ban a Műfajok között megtalálható a Vers (1151 tétel), Rajz, Napló, Graduale, míg a Dokumentum jellege szempontjából domináns az Autográf (a szerző saját kezű írása, 6884 tétel), de gépíratok, táviratok és gépíratok autográf aláírással is szerepelnek.

A Copia egy rendkívül fejlett felületet biztosít a kéziratok kutatásához.

• Keresés: Az összetett kereső lehetővé teszi a szűrést Kategória, Gyűjtemény, Szerző, Keletkezés ideje, Címzett, Nyelv, Műfaj, Dokumentum típusa és Dokumentum jellege alapján.

• Nyelvek: A dokumentumok nyelvei között a Magyar (7728 tétel) mellett szerepel a Latin (383), Német (102), Olasz (71) és a Francia (53) is.

• Hozzáférhetőség: A digitalizált tartalmak jelentős része, mintegy 5140 tétel, szabadon hozzáférhető. Más dokumentumok (2735 tétel) csak az OSZK olvasótermében tekinthetők meg.

A Copia Digitalizált Kéziratok gyűjteménye ezzel a részletes metaadatokkal ellátott, folyamatosan bővülő tartalmával az egyik legfontosabb digitális forrást jelenti a magyar irodalom- és kultúrtörténeti kutatások számára.

Copia Digitalizált Kéziratok felületen a Fényképek a Kézirattár gyűjteményének szerves részét képezik, de elkülönült kezelést is kapnak.

A fényképekről a következőket lehet tudni a Copia adatbázisával kapcsolatban:

A Kézirattár a fotográfiákat alkalomszerűen szerezte meg, vásárolta vagy kapta ajándékba. A Kézirattár méltán őriz két jelentős fényképygyűjteményt:

Az Arcképgyűjtemény: Ez a gyűjtemény a 19. és 20. századból származó, jeles közéleti személyiségek portréit foglalja magában.

Személyi Hagyatékok Integrált Részei: A fényképek részét képezik egyes személyi hagyatékok (fondok) integrált részeinek, így például a Babits Mihály, vagy Petőfi Sándor hagyatékaiban is megtalálhatók lehetnek vizuális dokumentumok.

Fontos tudni, hogy a digitális képeket a Copia oldalon csak bemutató szinten kezelik. A képek elsősorban a nemzeti könyvtár Fotótár oldalán tanulmányozhatók. Míg a kéziratok, levelek, kották és fragmenták önálló kategóriákat képeznek a keresésben, a fényképek (mint vizuális dokumentumok) a háttérben futnak a Kézirattár anyagaival együtt, és a tartalmuk a szerzők és hagyatékok mentén kereshető.