keresés

2023. június 18., vasárnap

Fisher Space Pen története

 


A Fisher Space Pen, amelyet először az Apollo 7 űrmisszióján használtak 1968-ban, azóta az összes  űrutazáson alkalmazták. Az AG7 toll tervezése és szerkezete az elmúlt 50 évben változatlan maradt, így a ma vásárolható toll ugyanazt az egyedülálló teljesítményt nyújtja, mint az 1969-ben a Holdra vittek.

A toll kész masszív sárgarézből készül, amelyet rendkívül kemény krómozással borítanak. A toll súlya érzékelhetően nehéz, ami biztonságérzetet ad az írás közben. A klikk-mechanizmus rendkívül masszív, a betétet egy speciális megoldással minden helyzetben biztosítja az egyenletes írást.

A Fisher Space Pen egyedi technológiával rendelkezik, amely lehetővé teszi az írását a súlytalanságban, víz alatt, nedves és zsíros papíron, bármilyen szögből és nagyon széles hőmérsékleti tartományban. A toll gömbcsapágya wolfram-karbidból készül, amely precízen illeszkedik, hogy elkerülje a szivárgást. Az inkább nyúlós és rugalmas tixotropikus tinta a hermetikusan lezárt és nyomás alatt tartott tartályban háromszor hosszabb ideig ír, mint egy hagyományos golyóstoll. Az tinta az összenyomott nitrogén nyomása által kerül kiengedésre, amely közel 45 psi (310 kPa) nyomással működik. A toll gravitáció nélkül, bármilyen szögben képes írni. A toll becsült élettartama 100 év.

Fontos megjegyezni, hogy az úgynevezett "űrpen" kifejlesztésének költségeiről keringő városi legenda téves. Habár az NASA kezdetben fejlesztést indított egy ilyen toll létrehozására, amikor a költségek robbanásszerűen megnövekedtek, a projektet elvetették, és az űrhajósok visszatértek a ceruzák használatához, hasonlóan a szovjetekhez. A Fisher Space Pen azonban nem kormányzati finanszírozással, hanem magánbefektetésekkel készült el. A thixotropikus tinta kifejlesztése Paul C. Fishernek mintegy 1 millió dollárjába került (megközelítőleg 9,29 millió dollár 2022-ben). Végül a NASA és a szovjetek is beszerezték ezeket a tollakat.

A Fisher Space Pen az űrkutatás területén is jelentős szerepet játszik. Az Apollo programban és más amerikai űrmissziókban használták, ikonikus eszköz lett az űrkutatás történetében.



Papír-írószer Addict - tartalomszolgáltatás indoklás




Az alábbi linkeket néztem meg:

Írószer, toll:

 JetPens Blog: https://www.jetpens.com/blog

The Pen Addict: https://www.penaddict.com/

Goulet Pens Blog: https://blog.gouletpens.com/

The Well-Appointed Desk: https://www.wellappointeddesk.com/

Pen Chalet Blog: https://www.penchalet.com/blog/

Wonder Pens Blog: https://www.wonderpens.ca/blogs/lostandfound

OfficeSupplyGeek: https://officesupplygeek.com/

Cult Pens Blog: https://www.cultpens.com/info/blog

Mountain of Ink: https://www.mountainofink.com/blog

The Pencilcase Blog: https://www.pencilcaseblog.com/

Papír-írószer Addict - egy tartalomszolgáltató blog koncepciója

 "Papír-írószer Addict" - egy tartalomszolgáltató blog koncepciója

A digitalizáció ellenére reneszánszát élik az offline adatrögzítése módszerek, az irodaszer (papír, írószer, notesz, jegyzetelési, írási módszerek) kedvelők, használók blogjai és  videócsatornái.

Külföldön nagy hagyománya és széles közönsége van. Önálló szubkultúraként is megállja a helyét. A kézzel történő írás, papírhasználatnak elkötelezett rajongói vannak, és ezeket hozná össze a blog, inspirálná a közös tevékenységre.


Huntington Archive - The John C. and Susan L. Huntington Photographic Archive of Buddhist and Asian Art

 1. Alapadatok a gyűjteményről: 

Megnevezés: The John C. and Susan L. Huntington Photographic Archive of Buddhist and Asian Art

Link: https://huntingtonarchive.org/



Leírás: A John C. és Susan L. Huntington Buddhista és Ázsiai Művészeti Fotóarchívum közel 300 000 eredeti dia- és fényképfelvételt tartalmaz – ázsiai művészet és építészet fotódokumentációját. A gyűjteményben szereplő országok közé tartozik India, Afganisztán, Pakisztán, Banglades, Srí Lanka, Nepál, Thaiföld, Indonézia, Mianmar (Burma), Kína és Japán. 

A dokumentáció tartalmaz olyan helyszínen lévő műalkotásokat és építészeti alkotásokat, amelyek mintegy i. e. 2500-től napjainkig épültek, valamint olyan darabokat, amelyek megtalálhatók a legtöbb jelentős ázsiai, európai és amerikai múzeumban. 

Ez a széleskörű, ugyanakkor részletes gyűjtemény főként buddhista anyagokat tartalmaz, de hinduista, dzsanaista és iszlám műveket is magában foglal. A Huntington Archívum világ legnagyob  nepáli művészeti és építészeti fotóarchívuma.

A Huntington Archívum negyven év alatt készült terepfelvételek gyűjteményéből állt, melyen John és Susan Huntington, az Ohio State University ázsiai művészettörténet professzorai készítettek. 

Asian Art Museum San Francisco Facebook tevékenység értékelés, kiegészítve egyéb social media megjelenéssel.



Az Asian Art Museum San Franciscoban végzett közösségi média tevékenységének elemzésekor, különös tekintettel a Facebook oldalukra és az ott elért eredményeikre, azt gondolom, hogy az elmúlt 5 év során aktívak voltak és sokféle témában osztottak meg tartalmakat.

A 67 ezer kedvelés és 71 ezer követő azt mutatja, hogy az intézmény nagy figyelmet kap a Facebook közösségében. A nagy követőbázisnak és a kedveléseknek köszönhetően valószínűleg széles körben terjesztették a tartalmakat és elértek sok embert az ázsiai művészettel kapcsolatban. Az értékelés átlaga 4,4 a maximális 5-ből, ami pozitív visszajelzést sugall arra, hogy az emberek elégedettek voltak az Asian Art Museum Facebook oldalával és a megosztott tartalmakkal.

Az Asian Art Museum a keleti művészetekre specializálódott, posztoltak képeket és információkat a gyűjteményükről, a kiállításaikról és a múzeum rendezvényeiről. Lehetőség szerint bemutatták a különleges műalkotásokat, tárgyakat, festményeket, szobrokat és egyéb művészeti alkotásokat, amelyek vonzóak lehetnek az érdeklődők számára. 



Megosztottak még történelmi és kulturális információkat, melyek kapcsolódnak az ázsiai kultúrához és művészethez. Ez magába foglalta a művészeti stílusok bemutatását, a művészeti technikák részletezését, a művészek és alkotók életét és munkásságát, valamint a keleti kultúrák és vallások szimbólumait és hagyományait.

A mai modern ázsiai művészettel kapcsolódóan rendeznek kiállításokat.  Ezeken a témákon keresztül kapcsolód a jelenhez és az aktuális eseményekhez. Egyfajta San Franciscoi ázsiai közösségi központként is működik a múzeum.

Ázsiával kapcsolatban az alábbi országok jelennek meg nagyobb részt a FB megjelenésben: India, Japán, Kína, Korea

Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Gyűjteménye

 1. Alapadatok a gyűjteményről: 





Név:  Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Gyűjteménye

Gyűjtemény nyitóoldal: https://hoppmuseum.hu/gyujtemenyeink

Főoldal: http://hoppmuseum.hu

Huntéka: http://hunteka.hoppmuseum.hu

Leírás: A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum 1919-ben alapították, amikor a világutazó Hopp Ferenc hatalmas keleti gyűjteményét az államra hagyta. A múzeum Magyarország egyetlen keleti művészeti múzeuma. A gyűjtemény kínai, japán, indiai, délkelet-ázsiai, nepáli, tibeti, mongol, koreai és közel-keleti műtárgyakat tartalmaz. A gyűjtemény folyamatosan gyarapodott adományokkal és más múzeumok anyagainak átvételével. Az eredeti gyűjtemény már nem teljes, mert néhány tárgyat cseréltek vagy elárvereztek. A múzeum története során az Iparművészeti Múzeum irányítása alá került, majd visszakerült a Szépművészeti Múzeumhoz. A múzeum rendelkezik egy keleti művészeti szakkönyvtárral és adattárral, amely értékes dokumentumokat őriz. Jelenleg időszaki kiállításokat mutatnak be, de tervezik egy állandó kiállítás létrehozását a gyűjtemény teljes bemutatására.

Az adattár csak fotókat (műtárgy, portré, ázsiai gyűjtőutak) tartalmaz.

Nyelvek:  magyar nyelven

Intézmény: A Hopp Ferenc Múzeum a Szépművészeti Múzeum részét képezi.

Borsodi Ipari Képarchívum

 1. Alapadatok a gyűjteményről: 

Név: Borsodi Ipari Képarchívum 

Link: http://keparchivum.uni-miskolc.hu/jadox/portal/

Leírás: A Borsodi Ipari Képarchívum célja, hogy megőrizze és bemutassa Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipartörténetének tárgyi és szellemi emlékeit. Az archívum az itt található ipari változások, technikai és kulturális hagyományok, valamint közösségek által előállított műszaki és kulturális örökségföldrajzi elemeket tartalmazza. A képarchívum lehetővé teszi az egyetemes emberi értékeknek tekintett múlt és változás tanulmányozását, megőrzését és széles körben történő megismertetését. A Borsodi Ipari Képarchívum célja, hogy segítse a jövő generációit az ipari múlt megismerésében, valamint hozzájáruljon a megye identitásának és kulturális örökségének megőrzéséhez. Az archívum lehetőséget kínál a múlt megismerésére és a tapasztalatok hasznosítására, elősegítve ezzel a biztonságosabb és tudatosabb jövő kialakítását.

Nyelvek:  magyar, angol, német, román nyelvű interface

Létrehozás dátuma: 2008

Tulajdonos, fenntartó: Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múzeum

2023. június 2., péntek

Digitalia (Pécs)

 Alapadatok a gyűjteményről

- megnevezés

Digitalia - A PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Digitális Univerzuma

- a gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je  

 https://digitalia.lib.pte.hu/hu/

- a gyűjtemény definitív, rövid(!) leírása

a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont digitális gyűjteményének, a 2002-ben alakult KlimoTheca-nak megújult felülete. A PTE egyetemi könyvtár által digitalizált dokumentumok közül jelentős mennyiségű anyag ingyenesen hozzáférhető, a védett tartalmak pedig a Tudásközpont illetve a kari könyvtárak "terminál" minőségű gépein érhetők el. Ezen felül új könyvekkel is folyamatosan bővül a gyűjtemény. A technika fejlődése lehetővé tette, hogy a digitális olvasást kellemesebbé, könnyebbé tegyék.

 - létrehozás dátuma, ha kideríthető

2004-ben alakult KlimoTheca néven, 2010. december 3-án elindult a Digitalia honlapja.

Információszolgáltatás

A  honlapon található dokumentumok minél nagyobb számban szabadon olvashatók legyenek, a digitális tételek személyes használatra, oktatási célra valamint kutatás céljából felhasználhatóak legyenek, a Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont kulturális értékei széleskörűen elérhetővé váljanak, a gyűjtemény az egyetemen folyó oktatást, kutatást, gyógyítást és művészeti tevékenységet segítse, a szaktudományos tájékozódás igényével fellépő valamennyi olvasó számára felhasználóbarát közösségi tér legyen a virtuális világban.

Navigáció/struktúra/webdesign


A gyűjtemény nyitólapja:

 

A honlap használatának bemutatását képernyőképek és rövid magyarázó szövegek segítik, az egyszerűbb kezelhetőség és az oldalon való könnyebb eligazodás érdekében.

 
Az alábbiakban a Főoldal,
Dokumentum információk és a Lapozófelület használata került bemutatás
ra.


 


 



Kínált formátumok

Szöveg esetében html, pdf, epub, mobi, PRC, rtf, txt.

Meta-adatolás, leírás, katalóguscédula-megjelenítés




 

 

 

 

 

 

 

Web 2.0 eszközrendszer, interaktivitás

Elérhető az RSS formátum, ami az egyik leghatékonyabb módja a gyors adatelérésnek.

Közösségimédia-kompatibilitás

A Digitalia jelen van az Instagramon és a Facebookon is.

    

 

2023. június 1., csütörtök

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye Facebook oldala

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye a főváros helyismereti különgyűjteménye, amely számos dokumentumtípust feltáró és szolgáltató gyűjteményrésszel rendelkezik.

A Budapest Gyűjtemény mint a FSZEK egyik osztálya külön aloldallal rendelkezik az intézményi honlapon, amelyről a gyűjtemény Facebook oldala is elérhető.