Ünnepi Könyvhét III. - Programok

Kutatásaim során néhány év könyvheti rendezvényeinek megtaláltam a részletes vagy majdnem részletes program leírását, így ebben a részben azokat ismertetem. Először összefoglalóm a korabeli javaslatokat a könyvhét programjának összeállításához, majd a könyvhét megálmodójának, Supka Géza terve szerinti esemény programja olvasható. Végül az általam választott időszak jellemző ünnepi rendezvényeit mutatom be.

Ünnepi Könyvhét II. - Külföldi példák

A következőkben a teljesség igénye nélkül, példaképpen a világ néhány pontjáról „villantok fel” könyvekkel kapcsolatos vásárt és könyvhét jellegű szerveződéseket, azok legfontosabb ismérveinek, jellemzőinek összefoglalásával. A rendezvények tekintetében kiemelkedő Németország, ahol hosszú évszázadokra nyúlnak vissza a könyvvásár gyökerei. A német nyelvterület mellett azonban a világ más részén is találhatunk híressé vált rendezvényeket.

Ünnepi Könyvhét I.

Bevezetés

A budapesti születésű Supka Gézának, aki igen sokoldalú személy volt - dolgozott újságíróként, régészként, művészettörténészként és könyvtárosként is - 1927-ben született meg az a javaslata, hogy a magyar könyv népszerűsítése érdekében és a kortárs magyar irodalom megünneplésére évenként könyvnapokat kellene tartani minden település legszebb közterén. Supka könyvnapi elképzeléseiben nem feledkezett meg a vidékről sem, például gyűjtést javasolt falusi könyvtárak részére, illetve nem titkolt célja a könyvnappal a magyarság nemzeti összetartozásának erősítése, amelyet leginkább a nemzeti könyvek, a nemzeti irodalom fejezett ki. A vidéki könyvnapok történetében igazán jelentős változást a háború utáni évek hoztak.
Az első hazai rendezvényre 1929-ben került sor, ami egy hetes rendezvény volt.
A következő évben, 1930-ban már csak könyvnapokat rendeztek, mivel azt tapasztalták, hogy a könyvhét utolsó napjain csökkent a forgalom. A könyvnapok elnevezést aztán 1952-ben megváltoztatták ünnepi könyvhétre.