keresés

2014. december 14., vasárnap

Kortárs magyar irodalom 2.


A kortárs irodalom terjesztésére szolgáló felületek az Internet megjelenése előtti időkben meglehetősen változatosak voltak. Az 50-es években az elsődleges szerepet a nyomtatott sajtó, illetve a különböző irodalmi társaságok töltötték be; ezeket a későbbiekben a rádió és a televízió nyújtotta lehetőségek egészítették ki.

A szocializmus idején a kiadók, a könyvkereskedelem és a folyóiratok majdnem teljesen állami kézben voltak. A cenzúra bevezetése miatt bizonyos tartalmak és szerzők egyáltalán nem kaptak lehetőséget a megjelenésre. Az irodalmi élet ennek ellenére igen élénk volt: a fővárosban és vidéken számos irodalmi folyóirat jelent meg, melyekben többek között sok fiatal kortárs szerző munkái is helyet kaptak. A tartalmak szűrése csak a 60-as évek végén lazult, mikor néhány kiadó már saját hálózatában terjeszthette kiadványait.

A rendszerváltás után hatalmas mennyiségű, az előző érában tilalmasnak számító irodalom került publikálásra, amelyre jelentős kereslet is volt; ennek következtében sorra alakultak az új kiadók, és a folyóiratok választéka is nagymértékben bővült. A piacon megjelentek az első magánkiadású kötetek. Ezt az időszakot pár év elteltével rohamos hanyatlás követte: a 90-es évek közepére a nagy állami vállalatok csődbe mentek, illetve számos kiadót és könyvterjesztő vállalatot is be kellett zárni; egész falvak, sőt városok maradtak könyvesboltok nélkül. A kormány könyvkiadást segítő kulturális alapok létrehozásával igyekezett a helyzeten javítani, ez azonban nem jelentett tartós megoldást a kialakult válsághelyzetre. A 2000-es évek elejére néhány nagy könyvkiadó és könyvterjesztő hálózat vette át az uralmat, melyek napjainkra egyre inkább veszteségesnek mutatkoznak.

2014. december 13., szombat

Szemle 2014. ősz/tél

Bonn, M.: Tooling up : scholarly communication education and training.
 In: College & Research Libraries, 2014. Vol. 75. No. 3., pp.132-135.
 Ref.: Gáspár Anita
Breeding, M.: Digital Archiving in the Age of Cloud Computing
 [Digitális archiválás a felhő rendszerek korában]
 In: Computers & Libraries, March 2013, Vol.33., No.8., pp. 23-26.
 Ref.: Ferencz Gáborné Zsuzsa
Tang, Y., & Tseng, H.W.: Distance Students' Attitude toward Library Help Seeking
 [Távoktatásban részt vevő hallgatók hozzáállása a könyvtári segítségkéréshez]
 In: The Journal of Academic Librarianship, May 2014, Vol. 40, No. 3-4, pp. 307-312.
  Ref.: Böhm Karolina
Allen, Ethan J. &  Weber, Roberta K.: The Library and the Web: Graduate Students’ Selection of Open Access Journals for Empirical Literature Searches
 In: Journal of Web Librarianship, July 2014, Vol. 8, No. 3, pp. 243-262.
 Ref.: Böhm Karolina
Glasser, Sarah: Providing perpetual access : results of a survey
 [A folyamatos hozzáférés szolgáltatása]
 In: Library Resources & Technical Services 2014, Vol. 58., No. 3., pp. 144-152.
 Ref.: Darabosné Maczkó Beáta
Gore, H.: Massive Open Online Courses (MOOCs) and Their Impact on Academic Library Services: Exploring the Issues and Challenges.
 [Tömeges nyílt online kurzusok (MOOC) és azok a könyvtári szolgáltatásokra gyakorolt hatása: Új problémák és kihívások]
 In: New Review of Academic Librarianship, February 2014, Vol. 20, No. 1, pp. 4-28.
 Ref.: Böhm Karolina
Hu, D., Luo, A., & Liu, H.: Open Access in China and its Effect on Academic Libraries.
 In: The Journal of Academic Librarianship, (2013). 39(1), 110-112.
 Ref.: Tampu Ferenc
McDermott, Irene E.: Show, don’t tell : data visualisation for libraries
 [Mutasd, ne mondd!]
 In: Online searcher 2014, Vol. 38., No. 4., pp.35-37.
 Ref.:  Darabosné Maczkó Beáta
Kelley, K., Leatherman, C.C., Rinna, G.: Is it Really Time to Replace Your ILS with a Next-Generation Option?
[Eljött-e az ideje, hogy lecserélje integrált könyvtári rendszerét egy modernebb megoldásra?]
 In: Computers & Libraries, October 2013, Vol.33., No.8., pp. 11-15.
 Ref.: Ferencz Gáborné Zsuzsa
Kluzek, M.: A practical guide to e-journal and e-book supply – a UK perspective.
[Gyakorlati kalauz e-folyóiratok és e-könyvek szolgáltatásához: egy brit példa]
 In: Interlending & Document Supply, 2014. Vol. 42. No. 1., pp.13–15.
 Ref.: Gáspár Anita
Más-Bleda, A. [et al.]: Successful researchers publicizing research online : an outlink analysis of European highly cited scientists' personal websites.
 [A sikeres kutatók online népszerűsítik eredményeiket: gyakran idézett európai tudósok egyéni honlapjainak elemzése.]
 In: Journal of Documentation, 2014. Vol. 70. No. 1., pp. 148-172.
 Ref.: Gáspár Anita
Moyer, J.E., Thiele, J.: E-books and readers in public libraries: literature review and case study.
 [E-könyvek és e-olvasók a nyilvános könyvtárakban: irodalmi áttekintés és esettanulmány]
 In: New Library World, 2012, Vol. 113, No. 5-6., pp. 262-269.
 Ref.: Ferencz Gáborné Zsuzsa
Pekka Olsbo: Does openness and open access policy relate to the success of universities?
 [A nyitottság és a nyílt hozzáférés összefüggésben van az egyetemek sikerével?]
 In: Information Services & Use, 2013, Vol. 33., pp. 87-91.
 Ref.: Darabosné Maczkó Beáta
Van Duinkerken, W., & Kaspar, W. A.: Talking to Ourselves: Librarians' Responsibility to the Public.
 In:  The Journal of Academic Librarianship, (2013). 39(5), 369-370. 
 Ref.: Tampu Ferenc

2014. december 12., péntek

Milyen lehetőségeket rejt magában az OR-ZSE könyvtára? 2.

Minden kezdet nehéz…

Kezdetben - az internet elterjedése előtt - még elég körülményes volt a zsidóság megismeréséről való informálódás. Bár az érdeklődés megvolt, de az ehhez szükséges infrastruktúra kialakulása még váratott magára az 1990-es évekig. A rendszerváltás után bekövetkező társadalmi változások és a vallásos élet felpezsdülésének hatására a magyarországi zsidóság reneszánszáról beszélhetünk már. A rendszerváltás lehetővé tette a zsidóság szabad megélését és hatására felélénkült a zsidó közösségi élet. Egyre több zsidó kezdett a zsidó vallás, hagyomány és kultúra iránt érdeklődni. 1989-90-től volt egy felívelő szakasz, amikor kuriózum volt a zsidó kultúra, mint minden olyan kezdeményezés, ami épp tabu volt a diktatúra idején. Különböző zsidó kiadványok jelentek meg, folyóiratok indultak el. Megnövekedett az érdeklődés az örökségvédelem két legfontosabb intézménye, a Magyar Zsidó Múzeum és a Magyar Zsidó Levéltár iránt is.

Szakácskönyvtár 2.

püspökkenyér
Honlapom témája mindig időszerű volt és az is lesz, amíg az emberiség enni és főzni fog. Az internet világa előtt a régi és új szakácskönyvekről szóbeszéd útján értesültünk, és a periodikákban jelentek meg leginkább hírek, kritikák velük kapcsolatosan: napi-, heti és havi lapok könyvajánló és főzős rovataiban. A téma jelen volt az országos és a szűkebb helyi sajtóban egyaránt. Ez az utóbbi két évtizedben visszaszorult, köszönhetően az internetnek és a televíziónak, ahonnan a sütni-főzni szeretők gyorsan  és könnyedén rengeteg recepthez, konyhai fortélyhoz juthatnak hozzá. Talán túl bő is a választék, és ki tudja mennyire hitelesek egy felmerült problémára adott válaszok pl. a hurka sütése ügyében. A szakácskönyvek bemutatása ma a tematikus médiában jelenik meg legfőképp: televíziós csatornán, folyóiratokban, és az internetes gasztroblogokon, hírportálok gasztro rovatában, kritikusok lapjain, könyves oldalakon - leggyakrabban a felkapott sztárséfek, gasztrobloggerek és más hírességek könyveit mutatva be.


Egy irigylendő könyvtár eredete

A Columbiai Egyetem új könyvtára, a Tudomány és Mérnöki Könyvtár a legújabb példája annak, hogy egy könyvtár hogyan támogatja a tudományos kutatást és tanulást. Az új épület egy meglévő földszintes házra épülve tökéletesen megfelel céljainak.

Nyilt hozzáférés Kínában és annak hatása a felsőoktatásban

A Nyílt Hozzáférés a kínai felsőoktatási könyvtárak jövőjévé vált. A kormány támogatásával és a Nyílt Hozzáférés előrehaladtával egyre több felsőoktatási könyvtár kötelezi el magát Kínában a Nyílt Hozzáféréshez való csatlakozásra. A Nyílt Hozzáférés gyors fejlődése nemcsak a tradicionális tudományos kommunikáció modelljét változtatta meg és a tudományos információ szabad áramlását hozta el, hanem a felsőoktatási könyvtárak minden területén érezteti hatását beleértve az ő szerepüket, állományukat, technológiájukat és szolgáltatásaikat.

2014. december 10., szerda

A Warhammer 40k mint antiutópia 2.

A warhammer 40.000 először egy terepasztalos stratégiai játék volt, melyet a Britt Games Workshop adott ki és Rick Priestley készített 1987-ben. Ez egy olyan játék, amiben két (vagy több) ember játszik egymás ellen egy terepasztalon, kis méretű figurákkal. Talán a sakkhoz lehet kicsit hasonlítani, csak itt nagyobb szerepet játszik a szerencse. A játékhoz szükséges figurákat darabokban, festetlenül lehet beszerezni, így mindenki a saját szája íze szerint dekorálhatja és állíthatja be a katonáit, járműveit.

Zeneíró programok 2.

Az internet előtt és a számítógépek előtt csak egyetlen módja volt a zeneírásnak: a zeneszerző leült az íróasztalához, elővett egy kottafüzetet és egy tollat, majd nekiállt leírni a fejében lévő dallamokat. S mint a “sima” írás esetében, a zeneírásnál is évszázadokon keresztül kellett így tennie a szerzőnek. A kotta beszerzése meg nem túl meglepő módon úgy történt, hogy az ember fogta magát és elment a zeneboltba, ahol megvette a kívánt mennyiségű kottafüzetet.

Börtönfilmek 2.

Webes környezetben a legrészletezőbb börtönfilm listát az IMDB adja. Természetesen más témájú filmekhez is ad elemző leírást a weboldal. Az IMDB-n különböző felhasználók top 10-es börtönfelsorolásait találhatjuk. A börtönfilmes lista bővül és persze a filmek rangsora is változik. 

A magyar oldalak közül a Filmmagazin és a Filmvilág, ahol érdemes keresni, de a Filmkatalógus is megér egy próbát. Habár utóbbi egy félig meddig fórumszerű weboldal és éppen ezért megvan az esélye annak, hogy az oda kommentelők tévednek, hiszen nem szakavatottak a témában. A port.hu, mely kritikákat is közöl és fórumot a felhasználóknak, jó példa erre.