A fenti plakát saját szerkesztésem
Előszó
Magyarországon számos megyei, városi könyvtár foglalkozik az ökológia témájával, és tett/ tesz lépéseket annak érdekében, hogy közelebb hozza az emberekhez a környezetünk védelmét. Az IFLA[1] – a Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége – és az ENSULIB[2], a Környezetvédelmi, Fenntarthatósági és Könyvtárak Speciális Érdeklődésű Szekciója 2015 óta hirdeti meg a Zöld Könyvtári Díj pályázatát.
Az utóbbi években hazánk nagy sikereket ért el ezen a téren, a világ felfigyelt a magyar könyvtárakra[3], hiszen három könyvtár munkáját is elismerték: 2018-ban a tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár, 2019-ben a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár volt a nyertesek között. A 2020. évi nyertes könyvtárak között ismét volt magyar díjazott, az Óbudai Platán Könyvtár – Ezüsthegyi Könyvtár, ezek a díjak jelentős elismerést hoztak Magyarország számára.
Út a zöld szemléletig
Ha az európai kultúra természetvédő hagyományának gyökerét keressük, akkor az 1970-es években kialakult zöld pártoknál és mozgalmaknál, de még a 19. századi természetvédő civil mozgalmaknál is régebbre kell visszatekintenünk. Az a felfogás, hogy az embernek felelőssége van nemcsak a háztartásához és gazdaságához tartozó haszonállatok, hanem a tágabb környezet, az erdők-mezők és vizek vadjai iránt is, csak lassan alakult ki. A legtöbb vallási rendszer valamilyen módon igyekezett szabályozni a természet pusztítását, igaz, nem az állatok, hanem az emberi közösségek szabályozott működése és fennmaradása érdekében.
A természet védelme nem öncél volt, hanem szorosan összefüggött a szociális, egészségügyi, olykor katonai, védelmi funkciókkal. A sűrű erdők és a lápvidékek biztosították a túlélést háború idején, hiszen a paraszti lakosság ide menekült a fosztogató sereg elől, ahogyan a magyarországi tatár- és törökjárások történetéből jól ismerjük.Természetesen mindez nem tudatos természetvédelem volt, hiszen maga a szó nem jelent meg, és nem is jelenhetett meg a 19. század előtt. De ezek a hagyományok és együttélési normák együttesen kialakítottak egy nemzedékeken átívelő szoros szimbiózist a „vadon” és a paraszti közösségek között. A paraszti közösségek Magyarországon is törekedtek természeti környezetük védelmére. A 19. század végén számos kormányzati és civil kezdeményezés bontakozott ki a természeti örökség, a hagyományos tájformák megőrzése érdekében.
A közegészségügy fejlődésével az egészséges életmód, a higiénia fontossága széles körben elterjedt. A jobb érzésű polgárokat riasztották az ekkoriban megjelenő statisztikák a nagyvárosi proletariátus nyomoráról. Világos volt, hogy az ipari forradalom, számos áldása mellett, rengeteg társadalmi problémát gerjesztett vagy tett láthatóvá, veszélyeztetve az együttélést. A túlzott iparosodással szembeni kritika nagy hajtóerőt jelentett a természetvédő mozgalmak számára. A 19. századi természetvédelem két formában jelent meg. Egyrészt állami bürokratikus természetvédelemként, másrészt alulról szerveződő civil kezdeményezések formájában. A kormányzat Európa-szerte négyféle módon reagált a természetet fenyegető veszélyekre: törvényekkel, nemzeti parkok és múzeumok alapításával, és nem utolsósorban emléknapokkal. A másik kezdeményezés a nemzeti parkok kialakításának hullámában jelentkezett. Ez visszatérést jelentett ahhoz a régi, számos ókori és középkori kultúrában létező elvhez, hogy a közösségek kivonnak bizonyos területet mindennemű ipari és mezőgazdasági célú termelési tevékenység alól. A park az ott élők pihenését, kikapcsolódását, az ország állat- és növényvilágával való megismerkedést, végsősoron egyfajta természeti hazafias nevelést szolgál.
A magyarországi zöld mozgalmak
A magyarországi mozgalom fejlődése három, jól elkülöníthető szakaszra osztható céljait, módszereit, működését és szervezettségét illetően is. A klasszikus szakasz a 70-es évek elején kezdődött, amikor természetszerető emberek, közöttük sok lelkes pedagógus elérkezettnek látta az időt arra, hogy az emberek újra felfedezzék a természetet. Elkezdtek nyári természetmegfigyelő táborokat, természetjáró túrákat szervezni, főként iskolások számára, ily módon ismerkedtek a növény- és állatvilággal. Ez a kezdeti szakasz a 80-as évek elejéig tartott.
1974-ben megalakult a Magyar Madártani Egyesület, elsősorban madármegfigyelés, kutatás, fajvédelem céljából, s az évtized végén létrejöttek a Bükki Nemzeti Park baráti köre, s jogtudójaként 1982-ben, az első önálló jogi személyiségű természetvédelmi egyesület, az Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetvédelmi Egyesület (a mai HOLOCÉN). Ugyancsak ebben az időben iskolai köröket, klubokat kezdtek működtetni környezeti nevelők. A második szakasz a 80-as évek elején kezdődött, amelynek vége a rendszerváltás idejére tehető. 1983-ban megalakult az ELTE Természetvédelmi Klub, melynek elsődleges célja a környezet- és természetvédő csoportok közötti kapcsolatteremtés elősegítése volt, illetve a tájékoztatás, folyamatos információcsere megteremtése. Rendszeres kiadványt is megjentettek, a Természetvédelem c. lapot.
A nyolcvanas évek végén, a rendszerváltással egy időben újabb fejezet kezdődik, ebben az időszakban alakul a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Független Ökológiai Központ, a Tisza Klub, a Pécsi Zöld Kör, a miskolci Zöld Akció Egyesület. Később jött létre az Ökoszolgálat, a Hulladék Munkaszövetség, az Energia Klub, a Természet Ébredése Társulat, az Ormánság Alapítvány, a Zöld Zala Egyesület.
A zöld könyvtár fogalma
A könyvtár rendeltetéséből adódóan a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos különféle dokumentumokat is gyűjti, így alkalmassá válik a társadalom környezettudatos szemléletformálásában, a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek megosztásában, a környezeti nevelésben való részvételre különböző humánökológiai szempontokat érintő programok szervezésével és irányításával. A Zöld Könyvtár Mozgalom az 1990-es évek elején indult, de csak 2003 körül kapott lendületet.[1] 10-15 év után a mozgalom nagy népszerűségnek örvend, ennek hatására egyre több kiadvány, zöldkönyvtár jelent meg Amerikában. A zöld könyvtárak környezettudatos és környezetbarát könyvtárak, céljuk, hogy példaként, oktatóként és elősegítőként felhívják a figyelmet a környezeti fenntarthatóságra minden szinten. A zöld könyvtárosság zöld információs szolgáltatásokból áll, azaz nyílt és könnyű hozzáférést kínál megbízható és naprakész környezeti információkhoz. A zöld könyvtárosok elősegítik ezen információk megismerését és felhasználását közösségeikben, valamint a közösség környezetvédelmi kérdésekben való részvételét.
Zöld könyvtári törekvések a kistelepülési könyvtárakban
Világunknak egyre határozottabban kell szembenéznie azzal a kihívással, hogy az élet minősége fenntartható legyen – amelyet éppen az emberi tevékenység fenyeget, akár a felmelegedés, akár a környezetszennyezés, vagy a földi erőforrások felhasználása terén. Hogy ezeket a káros folyamatokat meg lehessen állítani vagy helyes irányba terelni, abban a könyvtáraknak is jelentős szerepük lehet, mert sajátos eszközeikkel, lehetőségeikkel befolyást tudnak gyakorolni a környezetükre, használóikra; nagy szerepük van a szemléletformálásban, hiszen ezek a kérdések legtöbb esetben fejben dőlnek el, és kihatással vannak nem csak a mindennapi élet eseményeire, de a gazdaság, az üzleti világ döntéseire is. Éppen ezen a területen van nagyon sok lehetőség, tennivaló a könyvárak számára: a fenntarthatósággal és a felelős emberi magatartással kapcsolatos tendenciák érvényesítése a könyvtári állományok kialakításában, kínálatuk széleskörű megismertetésében, a gondok, problémák, eredmények nemzetközi szintű kitekintésben történő megjelenítésében – ugyanakkor hangsúlyozottan van jelen ez a helyi, megóvásra érdemes értékek feltárásában, bemutatásában, mert egy adott használói közösség számára elsősorban ezek képezik a felelősségteljes magatartás kézzelfogható közegét. A könyvtárak óriási előnye, hogy minden korosztály és társadalmi csoport, réteg irányában nyitottak, szolgáltatásaik, információs hálózatuk révén gyakorlatilag mindenkit elérnek; különösen szoros kapcsolatot ápolnak az oktatási rendszerrel, és ez nagy esélyt és felelősséget jelent a felnövekvő nemzedékek szemléletének alakításában. A könyvtárak a közösségi tevékenység, programok szervezésére rendelkeznek képzett és folyamatosan tanuló személyzettel, megfelelő terekkel, infrastruktúrával, s a mostani járványos helyzet számos olyan lehetőséget is felerősített (pl. közösségi oldalak, közösségi média használata, online közvetítések, konferenciák szervezése, online pr és marketing) amelyekkel jelentősen ki tudják tágítani hatókörüket, és sikeresebben folytathatják tevékenységüket.
Számos hazai kistelepülési könyvtár emelt be szolgáltatásai közé olyan elemeket, amelyek felhívják a lakosság figyelmét a zöld szemléletre. A következőkben megyénkénti bontásban szeretném bemutatni a hazai kiskönyvtárak zöld gyakorlatait.
Források:
Az IFLA
honlapja: International Federation of Library Associations and Institutions [online].
URL: https://www.ifla.org/
ENSULIB
honlapja: Environment, Sustainability and Libraries Section [online]. URL: https://www.ifla.org/units/environment-sustainability-and-libraries/
A Magyar
Könyvtárosok Egyesületének honlapja [online]. Budapest: MKE, cop. 2004–2020.
Hozzáférhető: https://mke.info.hu/ https://mke.info.hu/blog/2020/03/zold-konyvtar-dij-2020-evi-magyarorszagi-dijazottja/.
Fenntarthatóság, felelősség, szemléletformálás. [online]. == A Magyar Könyvtárosok Egyesületének honlapja. Hírek aloldal. Hozzáférhető: https://mke.info.hu/
The Green library movement. An Overview and Beyond. [elektronikus dok.]. [2008] Hozzáférhető: https://escholarship.org/uc/item/39d3v236
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése