A 3 magyar IFLA Zöld Könyvtári Díj kitüntetett pályázatának értékelése

Az IFLA Zöld Könyvtári Díj kitüntetett pályázatainak összehasonlítása nehézségbe ütközik azok szignifikáns különbségei miatt. Egyrészt a könyvtárak nagyon változó körülmények között végzik környezeti munkálkodásukat - vannak földrajzi, kulturális, politikai és gazdasági különbségek. Politikai, törvényi háttere is különböző a pályázó országoknak - valahol nincs nemzeti környezetpolitika határozott törvényekkel, stratégiákkal, előírásokkal, - míg még más országok szigorú törvényeket alkottak a környezet védelme érdekében biztos hátteret adva a könyvtári működésnek. Egyes pályázatok nagyon konkrét választ adnak a környezeti problémákra - ilyenek például az afrikai pályázatok (Lambaye Learning Center oktatási tevékenysége vagy a kenyai Olvasó fa programja, mely az éhezés megszüntetése érdekében is tesz lépéseket), a Reunion szigeti Médiatár épülete a trópusi környezet problémáira próbál választ adni bioklimatikus építészeti megoldásaival, Lviv Gyermekkönyvtár a város hulladék gondjait próbálja megoldani ECOeducation projektje keretében. A Hongkongi Kínai Egyetem Könyvtára erősen urbanizált, nagy fogyasztású, az éghajlatváltozás következményeit erősen érzékelő városának gondjaira, míg a Cork Egyetemi Könyvtár energiapazarló működésére és hulladék problémáira kívánt megfelelő programot találni. A könyvtárak típusai, szervezeti felépítésük és forrásaik is változatos képet mutat. Például a Reunion szigeti Médiatár megépítése több mint 6 millió euróba került, ezzel szemben Sirnai könyvtár szemétszedő akciója vagy az Uzice Könyvtár újrahasznosító műhelye nem igényel túl nagy pénzügyi forrást. A pályázatok témáiban és mélységeiben is különbséget láthatunk - vannak pályázatok, amelyek csak egy konkrét programot mutatnak be, vannak amik fenntartható épületüket állítják középpontba, vannak olyanok, amelyik csak egy bizonyos témára vagy célcsoportra irányulnak és vannak holisztikus szemléletű öko-tudatos működést, programkínálatot szemléltetőek.

Reunion szigeti Médiatár

Sirnai könyvtár fenntarthatósági tevékenységei

 

Ebben a nagyon változatos és színes felhozatalban erőteljes elköteleződés mutatnak a magyar könyvtárak pályázatai - attól függetlenül, hogy például a tatabányai könyvtár már 2010 óta folytatja a nagyon tudatos öko-tevékenységét szemben az Ezüsthegyi Könyvtárral, mely 2018-ban történő költözése (és az épület birtokba vétele) után kezdte meg hangsúlyos környezeti tevékenységét. Két magyar pályázatnak is eleme a zöld épület: az Ezüsthegyi Könyvtár energiahatékonyság jegyében átépített és a kiskunfélegyházi könyvtár (részben műemlékvédelmi épület átépített és az új szárny ötvözete általi) épülete kerül bemutatásra. (2018-ban még a tatabányai könyvtár nem indított el épület átalakítási munkálatait.) Ezen kívül mindhárom pályázatban hangsúlyos a zöld állomány megléte (és folyamatos bővítése), valamint az öko-tudatosság, környezeti nevelés programjai. (A tatabányai József Attila Megyei és Városi Könyvtár megyei feladatköréből fakadó többlet feladataiban is megjelenik az öko szemlélet mind az állomány-, mind a program kialakításban.) Mindhárom könyvtár pályázatában kiemelkedő szerep jut a könyvtár társadalmi, közösségformáló szerepének: egyrészt programjaikkal a széles körű társadalmi réteget próbálnak megszólítani, másrészt saját közösségeket hoznak létre a könyvtáron belül, harmadrészt a helyi civil szerveződésekkel, fenntartóval, oktatási intézményekkel hatékony együttműködés folytatnak. 

A kiskunfélegyházi PSVK

Ezüsthegyi Könyvtár 

 

Ezüsthegyi Könyvtár hatalmas külső területe és az abból fakadó lehetőségek miatt egyedi a pályázatok között - itt találunk oktató és közösségi kertet, szabadtéri olvasót és közösségi játszóteret is. Egyedülálló magkönyvtári szolgáltatása miatt is. A tatabányai könyvtár felvállalt modell értékűsége és támogató szerepe végett, a kiskunfélegyházi könyvtár pedig műemléki környezetben megvalósított zöld törekvéseivel kiemelkedő.

A három pályázó között jó pár különbséget találhatunk (szervezet felépítés, ellátandó terület, stratégiaalkotás folyamata, megújuló energia használata stb.)  – de elköteleződésük, úttörő szerepük kétségbevonhatatlan.

Zöld könyvtári jó gyakorlatok Magyarországon - Fókuszban az IFLA Zöld Könyvtári Díj kitüntetettjei

A globális felmelegedés, a klíma- és ökológiai válság korunk egyik legnagyobb problémája, melynek hatásait egyre jobban érezhetjük. Magánemberként igyekszem minél többet megtudni az ezzel kapcsolatos folyamatokról és tetteink hatásáról, felelősségünkről. Az utóbbi időben érdeklődve figyeltem, hogy a fenntarthatóság, a környezettudatosság témaköre hogyan nyer teret a könyvtáros szakmában és hogyan erősödik a zöld könyvtári mozgalom. Témaválasztásom ezért esett az egyik legmarkánsabb díjra, az IFLA Zöld Könyvtári Díjra és az általuk díjazott fenntarthatósági jógyakorlatokra - kiváltképp a 3 magyar díjazott könyvtár tevékenységére.

Magyarországon is egyre több könyvtár köteleződik el a fenntarthatóság irányában és a három magyar kitüntetett úttörőként vesz részt ezekben a zöld könyvtári törekvésekben. Az IFLA Zöld Könyvtári Díj nyertes pályázatait megnézve láthatjuk, hogy a könyvtárak nagyon sokféleképpen tudnak válaszolni a környezeti problémákra - akár épület kialakításukkal, működésükkel, programjainkkal vagy éppen környezettel kapcsolatos oktatási tevékenységeiken keresztül. Nagyszerű példákat láthattunk oktatási mintákra, stratégia kialakításra, útmutatók, segédletek elkészítésére, kreatív, színes programkínálatra és arra is, hogyan tudják a könyvtárak mindennapi működésük során a fenntarthatósági gyakorlatukat megvalósítani. Ezek a példák könnyen adaptálhatóak a magyarországi viszonylatban is. Ahogy a pályázatok is mutatták: a forráshiány sem akadályozhatja meg a könyvtárakat zöld munkálkodásukban - lehet nagyon kevés forrásból nagy hatású projekteket megvalósítani a könyvtárak szűk környezetében.

A példák itt vannak a most induló zöldülni kívánó magyar könyvtárak számára - csak bátran bele kell vágni a munkába, szemléletformálásba. Mindezek által a könyvtárak támogatják a zöld könyvtár mozgalmat és a szakma megítélését is (hiszen megmutatják a könyvtárak és a könyvtárosok szerepét a Fenntartható Fejlődési Célok előmozdításában), valamint közösségeiknek - és nem utolsósorban Földünknek is jót tesznek.