Normális emberek?

 Rengeteg sorozatot, filmet nézek, folyamatosan falom őket. Sok esetben csak azért, hogy háttérzajként szóljon. Velem több alkalommal előfordult, hogy egy film vagy sorozat hatására elővettem az alapot jelentő könyvet. 

Első ilyen találkozásom Colin Firth-nek és a BBC 1995-ös Büszkeség és balítélet sorozatának köszönhető.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%BCszkes%C3%A9g_%C3%A9s_bal%C3%ADt%C3%A9let_(telev%C3%ADzi%C3%B3s_sorozat,_1995)#/media/F%C3%A1jl:Colin_Firth_B%C3%BCszkes%C3%A9g_%C3%A9s_bal%C3%ADt%C3%A9let.jpg

Még mindig megvan a szerelem. 

Azóta akarva, akaratlan is összekapcsolom az élményeket, mármint a filmnézés és a könyv olvasás élményét. ;)

Legutóbb a télen talált rám a "szerelem". Unatkoztam, kivételesen nem kellett semmi beadandót készíteni (fura is volt), a televízióban semmi kedvemre való. 

Belekukkantottam a HBO GO kínálatába, ott jött velem szemben a Normális emberek című mini sorozat. 

Forrás: https://www.imdb.com/title/tt9059760/mediaviewer/rm4178424577/

A 12 részt meglepő módon hamar ledaráltam. Nem volt egyszerű. Elgondolkodtató, kicsit arcul csap, sok esetben nem érted a reakciókat, de mégis teljesen átéled.

Végeztem vele, hiányérzet. Jött az érzés, hogy ez rövid volt, nézzünk csak utána.

Meglepően láttam, hogy Sally Rooney: Normális emberek című könyv adta az alapot a sorozathoz.

Internet felcsapva, könyv a kosárba, 2-3 nap múlva csenget a GLS-es fiú. :D 

Beindult a gépezet, ki sem lehetett robbantani a könyvből. Imádtam, minden egyes oldalát. A főszereplők, Marianne és Connell folyamatos függése sok esetben amennyire "romatikus", annyira fejbevágó. Több alkalommal kellett abbahagyni, hogy gondolkodjak, lenyugodjak. 

Mindent egybeveteve számámra a könyv kicsit jobban tetszett.

Ha elkezdenéd először olvass, utána mozizz!

Ahogy mások látják

Rengeteg olyan blogbejegyzés, cikk, facebook csoport honlap elemzi, hasonlít össze eredeti könyvet a filmadaptációval.

A női magazinok online felületeinek fontos és folyamatos szereplői ezek az összehasonlítások, amelyek valójában inkább ajánlók, mint elemzések.

Az első, amelybe belebotlottam keresésem során Szabados Ágnes a "Nincs időm olvasni" kihívás megteremtőjének 2017-es ajánlása 60 könyv, amiből film készült. 

De akár a mafab ajánlásait is megtekinthetjük. 

Rengeteg ilyen oldallal találkozhatunk, folyamatosan bővül a számuk, hiszen mindig újabb és újabb remekek alkotások születnek. Egyéni elbírálás, hogy kinek melyik verzió nyeri el tetszését.

Könyv és film között: könyvadaptációk a mozikban

Film kontra könyv! Kell választanunk?

François Truffaut, francia kritikus és filmrendező és Alfred Hitchcock, angol filmrendező és forgatókönyvíró egy anekdota szerint maguk is megvitatták a könyvek és filmek, valamint az adaptációk viszonyát. A történet elég karikaturisztikus fénybe helyezi a film kontra könyv választást. A beszélgetés szerint két kecske épp filmtekercseket falatoznak, mire az egyik kecske egyszer csak kijelenti, hogy: „ami engem illet, nekem a könyv jobban ízlett”. A Hitchcock féle vicc és jelenet jól mutatja a kritikai álláspont szempontjait, ami szerint a „nekem ízlett” (=tetszett) teljesen önkényes véleménynyilvánítás.

Szavak a vásznon

Sokan idegenkednek attól, hogy az általuk olvasott történet, az elképzelt szereplők és helyszínek, valaki más fantáziája alapján öltsön testet egy filmben. A könyvadaptációk egy fontos élménytől fosztják meg a nézőket, mivel elveszik általuk a képzelet, a fantázia világa. A film maga a látvány, így nincs szükségünk az agyunk és a képzeletünk tornáztatására. De milyen hatással van ez ránk nézőkre, azokra, akik egyben olvasók is, és azokra, akik egyáltalán nem olvasnak?