keresés

2016. május 30., hétfő

Személyi információ menedzsment és személyre szabott műszaki tájékoztatás a közkönyvtárakban

     Egy 2013- as jelentés szerint az Amerikaiak 56%-ának van okos telefonja és ez a szám azóta is csak egyre nő. Az okos telefonok egyszerű hozzáférést biztosítanak a személyre szabott digitális információhoz: e-mailekhez, szociális médiához, fényképekhez, bankfiókokhoz, de olyan személyre szabott statisztikákhoz is, mint az edzések vagy a kalóriaégetés egyénre szabott számolása. Ezzel az egyszerű információ hozzáféréssel együtt merülhetnek fel olyan kérdések, hogy hogyan lehetne a legjobban ki és felhasználni az információt, menedzselni és megőrizni azt, létrehozni a személyi információ menedzsmentet. Amíg nagyon sok ember a kereskedelmi szolgáltatókhoz fordul műszaki információért, addig a könyvtárak gyakran nyújtanak efféle segítséget az erre igényt tartóknak, a vevőknek.

Emilia Curras: Információs technológia és rendszertan kapcsolata

Curras, hogy bemutassa az információs technológia és a rendszertan kapcsolatát, részletesen értekezik a GEMET-ről (General Multilingual Thesaurus of the Environment), mivel itt számítógépes program segítségével kereshetünk a rendszerben indexeléshez, vagy dokumentum-visszakereséshez.
A GEMET egy felhasználóbarát program, amit az európai EIONET (Environment Information and Observation Network) használ. 20 különböző nyelven szolgáltat tezauruszt a környezettel foglalkozó szakterületekről. Fő erőssége, hogy a nyelvek szempontjából részben semlegesnek tekinthető, azonban ez nem teljesen, mivel problémát okozhat, ha egy nyelv egy szóval ír le valamit, amíg egy másik csak többel képes ugyanerre. Nem hagyhatja ki egy nyelv kifejezéseit sem, csak azért, mert a többiben mondjuk, csak egy szót ismer arra az adott dologra, így számokkal különbözteti meg az eltérő fogalmakat.

Emilia Curras szerepe a könyvtári közösségben

Federation for Information and Documentation

 

A belga származású Paul Otlet és Henri La Fontaine által 1895-ben, Brüsszelben alapított Institut International de Bibliographie-hoz köthető az International Federation for Information and Documentation létrejötte. Ennek a nem kormányzati szakmai szervezetnek, fő célja a nemzetközi kapcsolatok ápolása az információtudományi szakemberek között. Kétévente rendezett szakmai konferenciákat a világ számos pontján. Több névváltozás után a végleges nevét 1988-ban vette fel. Hivatalos jelentése 1895-ben jelent meg először, ami rendkívül fontos tanulmányokat tartalmazott tizedes osztályozással kapcsolatban. Emilia Curras összesen nyolc éven át dolgozott a FID-ben, mint tanácstag. Több FID konferencián is felszólalt információtudományi és osztályozási témakörökben. 1999-ben kezdődött egy felülvizsgálat és újjáalakítási folyamat a FID-ben, hogy a szervezetet korszerűsítsék, azonban 2002-ben végül befejezte működését. Ennek fő oka lehetett, hogy az 1980-as években le kellett mondaniuk az Egyetemes Tizedes Osztályozás szellemi tulajdonáról. 

Emilia Curras élete és munkássága

Emilia Curras 1927-ben, Spanyolországban született. 1953-ban szerzett diplomát kémiából a Santiago de Compostela Egyetemen. Sikeres diplomaszerzése után két évig dolgozik a Madridi Autonóm Egyetemen, ahol állatgyógyászati témakörben végez kémiakutatásokat. Doktori fokozatot ér el szintén kémiából a Berlini Műszaki Egyetemen, valamint a Madridi Autonóm Egyetemen. Filozófiai és történettudományos szakterületeken végez úttörő munkálatokat, azonban fő irányvonala az információtudomány.  


2016. május 29., vasárnap

Az információkeresés etikai és erkölcsi aspektusai - Google keresés

"A Google mindent lát" - És mit csinál azzal amit lát? Mit látunk mi abból, amit lát?


Ha egy internetet még soha nem használt embert odaültetnénk egy teljesen új gép elé, és el kezdene keresni a Google keresőjével, már az első keresésnél szűrt találatot kapna. Miért? Mert nem mindegy, hogy a „barack” kifejezést a google.com-ra vagy a google.hu-ra gépelné be. Az angol verzióban valószínűleg Barack Obama amerikai elnökről kapna találatot, míg a magyarban inkább a barack gyümölcsről találna információt. Természetesen egy idő után már ez sem számít. A saját példámon tudom, hogy nekem már nem a barack gyümölcsöt adja a kereső, mert napi szinten olvasok hazai és külföldi politikai híreket, így a Google tudja, hogy a „barack” az nálam inkább Obama és nem gyümölcs. Keresési stratégiám szerint ha gyümölcsre keresek, akkor azt valamilyen módon egyértelműsítem, pl.: barack wiki (utalva a wikipedia internetes szabad enciklopédiára), barackok családja (osztályozási szempontból), illetve őszibarack (pontos megnevezés). Nem túlzok, ha azt állítom, hogy a Google ismer engem, hiszen a A „barack wiki” keresőszavakra adott találati eredmények a személyes felületemen mutatja, hogy a „barack wiki”-re kerestem rá, az első két találat a két kedvenc barack fajtám – és nem tudok arra választ adni, hogy erre hogyan jött rá a Google – a harmadik azonban már a politikai kereséseim alapján Barack Obama wikipedia oldala.



Természetesen nem csak a kereséseink alapján, hanem az úgy nevezett sütiket (cookie – szolgáltatók által eltárolt kis adatcsomagok) is használnak – ezek miatt lehetséges például, amikor belépünk egy honlapra már belépve találjuk magunkat. Ezek nagyon fontos kényelmi szolgáltatások, hiszen a kezünk alá dolgoznak, szűrik a ránk zúduló egyre nagyobb adatmennyiséget, de ez átfordulhat egyfajta buborékképzésbe is, mert csökkentheti azoknak az információknak a beáramlását a buborékba, ami a saját világunkon kívüli. Akár fontos információktól is eleshetünk, ami a fejlődésünket, haladásunkat biztosítja. Érdekesség: ha a Google keresőbe 32 szónál többet írunk be, akkor a 32 szó után a keresőszavakat nem veszi figyelembe.





Mazzini, Miha: Google kisokos: A tudás fája. 2. kiad. Ljubljana: Klett Kiadó, 2009. p. 20-21.

Az információkeresés etikai és erkölcsi aspektusai - A könyvtári keresés - a könyvtáros személyével kapcsolatos kérdések


„Különbséget teszünk a személyes meggyőződésünk és a szakmai feladataink között és nem engedjük, hogy a személyes meggyőződésünk akadályozza mind az intézményünk tisztes reprezentálását, mind az információs forrásokhoz való hozzáférést /Code of Ethics of the American Library Association/

„Annak érdekében, hogy elősegítsék az elfogadás és felszámolják a hátrányos megkülönböztetést, a könyvtárosok és más információs dolgozók biztosítják, hogy az információhoz való hozzáférés joga ne sérüljön és a szolgáltatásokat igazságosan mindenki megkapja függetlenül korától, állampolgárságától, politikai hitvallásától, testi vagy mentális képességeitől, nemi identitásától, örökségétől, fajától, vallásától vagy szexuális irányultságától /International Federation of Library Association/

„A könyvtáros elfogultságtól és előítéletektől mentes kapcsolatban áll a társadalom tagjaival, csoportjaival, szervezeteivel. Tisztelettel és együttműködésre készen fordul más szakmák és tagjaik felé.(…)”/ Magyar könyvtárosság etikai kódexe/

2016. május 17., kedd

Feltáró témakeresés könyvtári katalógusokban: egy vízió felélesztése

Julia Bauder és Emma Lange tanulmányukban egy olyan könyvtári katalógus felület ötletét vázolják fel, mely az eddigieknél sokkal hatékonyabb módon, egy kétszintes faszerkezet segítségével tudományágak és témák szerint csoportosítva jeleníti meg a keresési találatokat. Ezt a VuFind keresőfelület módosításával érték el, melynek köszönhetően a felhasználók (keresők) szabadon választhatnak a keresési találatok hagyományos listázott verziója, illetve az újítást jelentő vizuális megjelenítés között.

A szerzők véleménye szerint ez a megközelítés megoldást nyújthat arra a hosszú évtizedek óta megválaszolatlan OPAC-kezelési problémára, miszerint csupán a kutatást végzők hozzávetőleg 50%-a tudja pontosan, hogy mit keres, a maradék 50%-nak azonban csupán homályos elképzelése van arról, hogy milyen könyvet is kutat valójában, s így nehezükre esik az OPAC katalógus használata.

MaNDA

MaNDA Magyar Nemzteközi Digitális Archívum és Filmintézet
Internetes elérhetőség: mandarchiv.hu

A kormány 2011-ben hozta létre, az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Filmarchívum utódjaként.

Kezdőlap

2016. május 16., hétfő

KSH Könyvtár Tudásbázisai

Alapadatok a gyűjteményről:
KSH Könyvtár Tudásbázisok
A három tudásbázis célja, hogy mindenki számára online elérhetővé tegye a XVIII. századtól gyűjtött statisztikai adatokat. A kutatást megkönnyítve statisztikai adatokat találhatunk benne többek között magyar helységnevekről, vasúti állomások jegyzékeiről, korabeli térképekről, népszámlálásokról (utóbbiról néhány külföldi adat is szolgál).
A gyűjtemény létrehozásának dátuma nem deríthető ki, a "Közérdekű adatok" menü alatt részletezett 2005. évi XC. számú "az elektronikus információszabadságról" szóló törvény és a 2009-2013. stratégiai terv alapján arra kell következtetni, hogy ezen idősávban jött létre a digitális gyűjtemény.
Tulajdonosa a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), honlapján nincs utalás könyvtára Tudásbázisaira adatbázisai között, a keresőben való "tudásbázis" kulcsszóra nincs releváns eredmény, a konkrét adatbázisok neveire történő kereséssel viszont sajtóközleményekben találhatunk linket. A KSH menüsorából juthatunk el a könyvtár oldalára, ahol további információkat kapunk digitális gyűjteményeiről.

A Tudásbázisokhoz a Könyvtár honlapján belül "Tudásbázisok" menüpont alatt jutunk, itt találjuk a magába foglaló három adatbázist:
Fényes Elek-tudásbázis: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_fenyeselek
Statisztikai tudásbázis: http://konyvtar.ksh.hu/index.php?s=kb_statisztika
Népszámlálási digitális adattár (Néda): http://konyvtar.ksh.hu/neda

A Tudásbázisok létrehozója a Könyvtár, a Népszámlálási digitális adattár (Néda) az Arcanum Adatbázis Kft-vel közösen fejlesztették ki  a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával.

2016. május 15., vasárnap

SZTE Contenta - Diplomamunka Repozitórium

Alapadatok a gyűjteményről:

Az SZTE Contenta 2010. első felében indult, ami egy olyan digitális archívum, amely teljes szövegében (ill. teljes képi vagy mozgóképi, ill. hangi mivoltában) képes tárolni, indexelni az oktató- és kutatómunka során keletkezett és megőrzésre érdemesnek tartott dokumentumokat, valamint tartalmazza a Klebelsberg Könyvtár digitalizálási programjai során keletkezett hasonló tartalmakat is.


A repozitóriumok gyűjteménye a TÁMOP-3.2.4-09/1 pályázat által valósult meg konzorciumi együttműködés által. Konzorciumi partner: Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Könyvtára
Együttműködő partnerek: JGYPK Felnőttképzési Intézet, JGYPK Gyakorló Általános Iskola, Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium
A megvalósításban részt vevő partnerek: e-Corvina Kft., EULine 9001:2001 Kft. , IQSOFT – John Bryce Oktatóközpont Kft., OSZK Könyvtári Intézet, Könyvmoly Antikvárium

Csorba Győző emléklap

Alapadatok a gyűjteményről:
A Csorba Győző emléklapot, melyet egy „élő”, folyamatosan bővülő, nyitott könyvtárként képzelt el a pécsi Csorba Győző Könyvtár, a költő halálának 10. évfordulóján, 2005. november 21-én indítottak el, s Pintér László, nyugdíjas könyvtárigazgató, főkönyvtáros szerkeszti.
Miután a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) honlapján megtalálhatóak Csorba Győző művei (többszörösen ellenőrzött formában), az emléklap célja olyan dokumentumok közzététele (pl. digitalizált képek, rádió- Tv-felvételek, Csorbáról szóló irodalom, levelezés), amelyek az Interneten máshol nem lelhetők fel.
Az oldal tárhelyének szolgáltatója a Dataglobe.


A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának repozitóriuma, a Real-d

Alapadatok a gyűjteményről:
A REAL-d (http://real-d.mtak.hu/) a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ által üzemeltett repozitórium, mely az MTA doktori (valamint régi kandidátusi) disszertációit tartalmazza. A dolgozatok mellett - már amennyiben rendelkezésre állnak -, a REAL-d tárolja a járulékos dokumentumokat, mint például tézisfüzeteket, bírálatokat és azokra adott válaszokat (stb.) is.
A doktori dolgozatok közül az értekezések teljes terjedelmükben bekerülnek a repozitóriumba, s nyilvánosan olvashatók.
A holnap elérhető anyaintézményének, vagyis a MTA Könyvtár és Információs Központnak a honlapjáról (http://konyvtar.mta.hu/index.php), az e-könyvtárra, azon belül pedig a repozitóriumokra kattintva (http://konyvtar.mta.hu/index.php?name=v_5_5).

Szlovákiai Magyar Adatbank

Alapadatok a gyűjteményről
A felvidéki Fórum Kisebbségkutató Intézet pár évvel ezelőtt határozta el a szlovákiai magyar kultúrtörténet szempontjából fontos könyvek, folyóiratok és lapok digitalizálását, melynek megvalósítására 2013-ban került sor. A digitalizál egy részét az Arcanum Adatbázis Kft.-vel együttműködve végezte el az intézet, melynek eredményeképp 175 szlovákiai magyar kézikönyv került digitalizálásra, másik részét pedig maga az Intézet digitalizálta a Biblionet-program keretein
belül.

Az adatbank (http://adatbank.sk/) DigiTéka menüpontjának Arcanum fülére kattintva láthatjuk a projekt egyik részeredményét. (http://adatbank.sk/digiteka/digitalizalt-konyvek/arcanum/)

ELTE EK Kézirat- és Ritkaságtár

Alapadatok a gyűjteményről:
Tulajdonos, fenntartó: ELTE Egyetemi Könyvtár
Elérhető: ELTE Digitális Intézményi Tudástár (EDIT), az ELTE EK online katalógusában, illetve 2013. előtt külön honlapján. Az online katalógusban azonban a régi honlapra mutató link van elhelyezve, javasolt lenne az EDIT-tel való összekapcsolása.

A gyűjteményről: 
Kódexek: 
Az Egyetemi Könyvtár összesen 185 tételből álló értékes kódexgyűjteménye virtuálisan lapozható formában érhető el a gyűjteményben. Az kódexek között találhatunk többek között latin, magyar, olasz, szláv és arab nyelvűeket is.
Metszetek:
A budapesti Egyetemi Könyvtár összességében mintegy 8000 egység metszete az ország egyik leggazdagabb és legrégibb történeti, művelődés- és irodalomtörténeti forrásgyűjteményének része.

Létrehozás dátuma: EDIT: 2013. szeptember
Elérés: a gyűjteményhez több úton juthatunk el: 
1. Az intézmény honlapján belül a "Különgyűjtemények" menüponton belül az Egyetemi Könyvtárat kiválasztva külön ismertetőt olvashatunk a "Régi nyomtatványok Táráról" és a "Kézirat- és Ritkaságtáráról", ahol a gyűjtemény digitalizált változatának eléréséhez az online katalógus van megjelölve.
2. Emellett a digitalizált állományt a korábbi ELTE EK Kézirat- és Ritkaságtár honlapon is megtalálhatjuk felsorolásos formában. 
3. A leginkább felhasználóbarát és kereshető felület az ELTE Digitális Intézményi Tudástár (EDIT) és a továbbiakban elemzésem erre a felületre terjed ki.

Pest Megyei Könyvtár


A Pest Megyei Könyvtár honlapjának elérhetősége: pmk.hu
Tulajdonos: Pest Megyei Könyvtár

Gyűjtemények - Digitális gyűjtemény - Pest Megyei Hírlap 1982 - 1994 / Saját kiadványok

Kezdőlap

Debrecen Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár

Alapadatok a gyűjteményről:
- megnevezés: Debreceni Egyetem elektronikus Archívum
- a gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://dea.lib.unideb.hu/dea/handle/2437/1
- a gyűjtemény definitív, rövid(!) leírása: A Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma (DEA) az egyetemen létrehozott dokumentumok digitális tárhelye. Az itt születő tudományos publikációk, hallgatói dolgozatok, oktatási anyagok, média tartalmak stb. különböző gyűjteményekbe szervezve kereshetők, böngészhetők. Az Open Access elvein felépülő repozitóriumban a hozzáférés több szinten valósul meg: a dokumentumok egy része mindenki számára hozzáférhető, míg mások kizárólag a Debreceni Egyetem számítógépein vagy zárt hálózaton keresztül érhetők el
- tulajdonos, fenntartó magábafoglaló honlap/cég/intézmény stb. megnevezése: Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár
- a magábafoglaló honlap gyűjteményhez vezető (pl. Gyűjtemények) aloldalának megnevezése és URL-jehttps://dea.lib.unideb.hu/dea/community-list
- egyéb cég/intézmény/személy (létrehozó, digitalizáló, fejlesztő megnevezése, ha eltér és fellelhető): infografik.hu

2016. május 11., szerda

Az eSport a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében

Az eSport az internetnek köszönhetően jött létre és annak elérésével lehet csak űzni. Természetes tehát, hogy az interneten lehet a témában a legszerteágazóbban (sőt, szinte kizárólag) tájékozódni. A megszámlálhatatlan fórum, blog és honlap, ami a különböző játékokhoz kapcsolódóan jött létre, rengeteg teret biztosít a témában érdeklődőknek és a véleményüket megosztani, megvitatni kívánók számára. A különböző játékokról és azokon belül választható játékmódokról, pályákról, kasztokról, karakterekről szinte kivétel nélkül találhatók fórumok és wiki alapú oldalak, melyeken a legaprólékosabban lehet mindezeket megismerni és kibeszélni. A fórumokon és blogokon a felhasználók konkrét tapasztalatait és véleményét is meg lehet ismerni. Bizonyított az is, hogy a fejlesztők olvassák ezeket a tartalmakat és sokszor az itt látott vélemények alapján módosítják az elkövetkezőkben a játékokat és versenyeket.

2016. május 10., kedd

Szeretett/utált viszonyom a könyvtári 3D nyomtatókkal

3D nyomtató könyvtári környezetben
A cikk a 3D nyomtató pozitív és negatív hatásait, felhasználási lehetőségeit vizsgálja. Az írója könyvtári kreatívműhellyekkel foglalkozó szakember, akinek már van tapasztalata a témában. A szerző először a pozitív képet vázolja fel a technológia használatáról. A 3d nyomtatók mára már az elérhető árkategóriába sorolható eszközök. Az ALA (Amerikai Könyvtári Szövetség) szerint, a 3D nyomtató segíti a kreatív tanulást és vállalkozások létrehozását. A 3D nyomtatás olyan, mint egy show, ahol a színes ledekkel megvilágított színpadon létrejön a tárgy, ami addig csak a monitoron létezett. Ezt a látványt a könyvtárak bárki számára ingyenesen tudják biztosítani. A cikk írója szerint, a 3D nyomtatás segíthet jobbá tenni a dolgokat, például az e-NABLE projektben kézprotéziseket készítenek, személyre szabottan és kedvező áron. A mozgássérült gyerekek számára exoskeletont készíthetnek, amivel könnyebben tudnak mozogni. Értékelendő, hogy a nyomtató és a hozzá való nyersanyagok olyan helyekre történő kiszállítása is lehetséges, amiket elpusztított valamilyen katasztrófa esetleg hiányosak a civilizációs feltételek, így lehetőséget biztosít a helyieknek szerszámok és alkatrészek egyszerű elkészítésére. Fizikai kontaktust hozhat létre a technológia segítségével messze lévő objektekkel vagy értékes műtárgyak másolataival. Például Abraham Lincoln maszkját vagy a marsjárót, a hold krátereit esetleg fosszíliákat is tanulmányozhatunk a technológia segítségével.

Apple, az FBI és könyvtárak

A cikk alapját az Apple és az FBI közötti csata adja, melyben egy olyan telefon információihoz való hozzáférést kérték, mely a San Bernardino-i terrorista által volt használva.

Törvényszéki rendelettel kényszerítenék az Apple-t, hogy hozza létre az iOS egy új verzióját, mely abban tér el a létező verziótól, hogy kiiktatják a tíz lehetőség korlátját, és végtelen számú próbálkozási lehe­tő­séget ad és ezt töltsék fel a készülékre, így adva lehetőséget annak feltörésére és így értékes információkat kinyerni abból.

2016. május 9., hétfő

Az információkeresés etikai és erkölcsi aspektusai - Az információkeresés folyamata

Az információkeresés és annak folyamata

Az információkeresés az a tevékenység vagy folyamat, ahol információt próbálnak szerezni gépi vagy emberi környezetben. A legtöbb nyelv megkülönbözteti a az információkeresést (information seeking) és az információ visszakeresést (information retrival), azonban a legtöbb esetben a másodikat preferálják, használják, értelmezik. A visszakeresés azért nem helytálló ebben a témában, mert egyfajta újra kinyerést jelent, ami azt feltételezi, hogy az információ már létezett korábban, amit újra meg tudunk keresni. Az információkeresés azonban olyan információt keres, aminek a létezéséről akár eddig nem is tudtunk.
 
Külön kiemelném az időtényezőt, ami az információkeresés folyamatábráján nem megtalálható. Az időtényező számos dolgot jelenthet: a megkeresésnek az idejét, az információ elavulásának ideje, az információ felhasználhatóságának ideje. Ez az időtényező, amit az adatábázis-szolgáltató cégek (Emerald, JSTOR, EBSCO stb.) kihasználnak és pénzt szereznek vele. Az azonnali és pontos információ hatalmas változásokat képes okozni és ennek el is kérik az árát.

2016. május 8., vasárnap

Lépést tudunk tartani a változásokkal vagy a gyermekek legyenek a mi tanáraink?

Ahogy a világ, úgy az irodalom is fejlődik. Japánban a fiatalok körében az utóbbi évtizedben kezdtek terjedni az irodalom olyan megjelenítési formái, mint a Manga vagy a telefonos novella. Magától adódott a gondolat, hogy ezeket, a fiatalok körében népszerű anyagokat alternativ tanulási eszközökként lehetne felhasználni. A képregények bár elég nagy múltra tekintenek vissza, mégis a Manga és a Manga tanulmányi segédletként való használata megújulást jelenthet. Professor Yasuyo Inoue, az Információ és a szólás szabadságért felelős bizottság tagja az IFLA 2o11-es, Puerto Ricoban tartott konferenciáján a Mangát az iskolai könyvtárakban fellelhető tanulmányi segédletként mutatta be.
Előadása elején kifejtette, hogy habár az idősek és a gyermekkönyvtárosok egyaránt kételkedve fogadták az ötletet, mégis tényként állapítható meg, hogy a tanulástól idegenkedő tinédzsereket új ismeretek és új információk szerzésre inspirálja. Ugyanakkor a Manga olvasása a fiatalok irodalmi műveltségi szintjének közvetett bővülését is jelenti. E szerint a Mangát tehát már világszerte, úgy kellene tekinteni, mint a fiatal generációt olvasásra sarkalló eszközét. Japánban az iskolai könyvtárakban fellelhető anyagok közül az elemi iskolától középiskoláig a Manga bizonyult a legnépszerűbb tanulmányi segédletnek a történelem, a tudományok, a klasszikus irodalom, morális nevelés és egyéb humán tárgyak terén. Az éppen tanult témákhoz kapcsolódóan a Mangát primér illetve kiegészítő forrásokként használták.

2016. május 5., csütörtök

Egy történeti blog a hálózati közegben

Az “értékpluralizmus”

Blogom, melynek témája körülbelül hasonló százalékban történelmi és kulturális, elsősorban az ilyen témakörök iránt érdeklődő látogatókat vonzza. Az oldal erősen specifikus volta azonban jelentős mértékig leszűkíti a konkrét olvasók körét. Ebből kifolyólag nem gondolom, hogy bármiféle hagyományos értelemben vett közösség alakulhatna ki a weboldal témájára támaszkodva. Tehát bár a blog “közösségépítő” nem lehet, “közösségközvetítő” talán igen. Ehhez elsősorban olyan fejlesztésekre van szükség, melyek segítségével az olvasók megtalálhatják a weben az oldal témájához hasonlító, de annál jóval populárisabb tartalmakat. Ezeken a honlapokon kezdetben virtuális közösségek jöhetnek létre, melyek a későbbiekben valódiakká, fizikai közösségekké válhatnak. A bejegyzésekbe beépített linkek, más weboldalak ajánlói, a blog témájától eltérő, szélesebb spektrumú kitekintések mind ezt a “közösségépítő” funkciót szolgálhatják.

Művészeti források a világhálón – a hálózati közeg lehetőségei



Mivel a blogomban bemutatni kívánt dokumentum, Illés Árpád festőművész vendégkönyve egyedi és speciális forrás, ezért ha pusztán erről az oldalról próbálnám megközelíteni a témafelvetést, akkor nehéz feladatom lenne. Művészeti forrásokat közlő blogokat ugyanis nehéz találni, hiszen a forrásközlés alapvetően intézményi feladat. Intézményi szinten azonban már számos ilyen jellegű digitális gyűjteménnyel találkozhatunk.  

Első példám az Archives of American Art, ami túlzás nélkül aranybánya lehet az amerikai művészetet, művészeket kutatóknak. A Terra Foundation of American Art támogatásával az AAA egy hatalmas léptékű digitalizálási programba kezdett 2005-ben. Levelek, fényképek, naplók, vázlatkönyvek találhatóak a gyűjteményben – összesen több mint 12.000 dokumentumot digitalizáltak idáig. A feladatnak azonban még korántsem értek a végére, mivel az AAA közel 6.000 gyűjteményéből eddig 125-öt digitalizáltak teljes mértékben. Az egyes gyűjtemények a művészek betűrendjében találhatóak a honlapon, a digitalizált dokumentumok jól olvashatóak és akár ki is nyomtathatóak.

Szakácskönyvtár

A valós és virtuális könyvesboltokban órákat eltölthetünk szakácskönyvek böngészésével, keresgélésével – lehet, hogy egyszerűbb lenne kikölcsönözni egy könyvtárból, és ha bevált, akkor megvenni! Írásomban egy adott könyvtár és a szakácskönyvek kapcsolatát mutatom be. 

2016. május 4., szerda

Többnyelvű információkeresés III.

Manuálisan létrehozott fordítórendszerek és erőforrások


A kutatók és szakemberek sokáig kénytelenek voltak saját kezűleg kialakítani fordítórendszereket és erőforrásokat, így a gépi fordítórendszereket és a gépi olvasású kétnyelvű szótárakat és a tezauruszokat.

A gépi fordítókat abból a célból hozták létre, hogy teljes szöveges fordítást biztosítsanak anélkül, hogy bármiféle emberi beavatkozás kellene a működésükhöz. A fordítás minősége idővel nagyot javult, melynek több oka is van (pl. a számítógépek és teljesítményük fejlődése, jobb és kidolgozottabb rendszereket alakítottak ki, a terület egyre nagyobb figyelmet kapott, stb.) Bár a gépi fordítók távolról sem tökéletesek, mégis az általuk létrehozott fordítások meglehetősen érthetőek az olvasó számára. Emellett azt is gondolhatnánk, hogy a gépi fordítók ideális megoldást nyújtanak akár a lekérdezések fordítására is, nem csak a dokumentumokéra. Hiszen a lekérdezést csak lefordíttatjuk a fordítóval, s onnantól már csak az egynyelvű keresés problémáival találkozhat az ember.

Többnyelvű információkeresés II.

A többnyelvű információkeresés során felmerülő nyelvi problémák


A többnyelvű információkeresés problémáit hosszú ideig csakis európai nyelvek esetében vizsgálták. Azonban a világban bekövetkezett változások, a globalizáció – politikai, gazdasági és kulturális – miatt, valamint az internet, mint elsőszámú kommunikációs csatorna előretörése következtében a kutatóknak és szakembereknek más nyelveket és nyelvcsoportokat is figyelmükbe kell venni a további kutatások során.

Ezek az új nyelvek újfajta megközelítések és megoldások kidolgozását követelik meg, annak ellenére, hogy a már létező módszereket is meglehetősen jó hatékonysággal lehet esetükben alkalmazni.

Könyvtári PR a Facebookon

A Facebook
A Facebook napjaink legnépszerűbb közösségi oldala és jelenleg több mint 1,300,000,000 aktív felhasználóval tartja az első helyet, ingyenes és kifejezetten a felhasználók közötti interakcióra épít, ezen az oldalon gyakorlatilag minden tartalmat a felhasználók készítenek. Ezt az oldalt 2004. Február 4-én alapította Mark Zuckerberg kollégiumi szobatársai, Eduardo Saverin Andrew McCollumm, Dustin Moskovitz és Chris Hughes részvételével és először csak a Harvard diákjai számára tették elérhetővé. A felhasználóknak először regisztrálniuk kell, mielőtt használni tudnák az oldalt, ezzel egyben készítenek is maguknak egy személyes profilt, ahol megadhatják (akár személyes) adataikat, és megkereshetik barátaikat, ismerőseiket és megjelölhetik őket ismerősnek, valamint kategorizálhatják őket pl.: közeli barátok, vagy munkatársak. Regisztráció után (továbbra is jelölhetnek meg új ismerősöket) üzeneteket cserélhetnek, videókat és képeket oszthatnak meg egymással, mindezekhez írhatnak véleményt, ezeken kívül csatlakozhatnak a felhasználók közös érdeklődési körű csoportokhoz, amik lehetnek zártkörűek és nyíltak is. A személyes idővonalukra feltölthetik fényképeiket, megoszthatják az érdeklődési körüket, lakhelyüket, elérhetőségeiket, fontosabb eseményeket és beállíthatják, hogy ezeket az adatokat kik láthatják. Egymással folytathatnak nyilvános, vagy személyes beszélgetéseket chaten, vagy akár fel is hívhatják egymást egy program telepítése után, ami közvetlenül a Facebookról letölthető, sőt még video hívásra is van lehetőségük. 2007 óta a különböző szervezetek és cégek is hozhatnak létre oldalakat, amikkel ugyanúgy lehet interakcióba lépni, mint a személyes oldalakkal, ugyanúgy oszthatnak meg velük információt és írhatnak véleményt az adott szervezet posztjaira, 2014 februárja óta pedig több mint 50 féle nemi identitás közül lehet választani (előtte csak a férfi, vagy nő opció létezett). A honlap értesíti a felhasználót, ha egy ismerős profilja megváltozik, valakinek születésnapja van, vagy valamilyen esemény, rendezvény várható. Az egyik legnépszerűbb alkalmazás a Facebookon a fényképek, ahova fényképeket és albumokat lehet feltölteni. Ezt a sikerét valószínűleg annak köszönheti, hogy nem limitálja a feltölthető képek számát, ellentétben sok más képmegosztó szoftverrel, bár itt hozzá kell tenni, hogy a Facebookon egy albumba maximum 200 képet tölthetünk fel, viszont ebből is végtelen számút hozhatunk létre. Minden egyes albumnál külön személyre lehet szabni, hogy mely felhasználók láthatják benne a képeket, továbbá meg lehet jelölni a képen látható személyeket, ekkor az oldal küld nekik egy értesítést a jelölésről és egy linket, ami egyenesen a képhez vezet. A felhasználók fel tudnak iratkozni más felhasználók, vagy szervezetek oldalára, ezáltal kaphatnak értesítést, hogyha az adott oldalon adatváltozás történt, valamint kifejezhetik tetszésüket egy komment, poszt, kép, vagy bármi iránt a direkt erre kitalált lájk (like) gomb megnyomásával. Ez utóbbi nagy jelentőséggel bír, ugyanis az, hogy mit hányszor lájkol valaki, nagyban befolyásolja, hogy mi jelenik meg az üzenő falán, ugyanis így próbálják belőni az emberek érdeklődési köreit.  Az oldal regisztrált felhasználóinak ezeken az ingyenes szolgáltatásokon felül van lehetőségük digitális ajándékok küldésére egy dollárért, amihez személyes üzeneteket is lehet csatolni.

Könyvtári PR a közösségi médiában

Könyvtárak a közösségi hálón
A könyvtárak számos csatornán igyekeznek felhívni magukra a figyelmet, többek között a közösségi oldalakon is. Számos kisebb könyvtárakat népszerűsítő próbálkozás van, de ezek többnyire csak az adott könyvtárba próbálják becsalogatni az olvasókat, míg vannak olyan programok, amik általánosan az olvasásra és/vagy a könyvtárlátogatásra akarják rávenni az embereket. Ezen célok eléréséhez tökéletes eszköz lenne a közösségi média, de nem mindig sikerül maradéktalanul kihasználni. A közösségi médiában a public relations egy igen érdekes formája a mémek, mivel ezek formájukból adódóan (többnyire kép, vagy GIF) figyelemfelkeltőek éslehetnek viccesek, komolyak, de potenciálisan el tudják gondolkodtatni az embereket. A mém kifejezést Richard Dawkins írta le először az önző gén című könyvében 1976-ban. Hamar divatba jött és az interneten fórumok, levelező listák, topikok és persze egyedi publikációk sokasága szól róla, különböző színvonalon, akárcsak a génről vagy bármi más érdekes dologról. Az azóta eltelt húsz évben a szó az Oxford English Dictionaryba is bekerült, aminek feltétele, hogy elég sokan, elég sok helyen használják minden magyarázat, vagy a szó eredetének említése nélkül. Az Oxford English Dictionary szerint a mém a kultúra egy eleme, amely elsősorban utánzással adódik át. Alapjában, az internetes mém egyszerűen egy digitális fájl, vagy egy hiperhivatkozás terjesztése egy személytől több személy irányába az internet nyújtotta lehetőségekkel, elsősorban blogokon, kapcsolatépítő oldalakon, közösségi oldalakon, azonnali üzenetküldő szolgáltatásokon. A tartalom gyakran áll egy szólásból, viccből, egy pletykából, közmondásból, egy módosított, vagy módosítatlan képből, vagy animációból, vagy egy meglepő hírből, sok más egyéb lehetőség mellett. Egy internetes mém maradhat állandó, vagy megváltozhat az idők során (ez jóval gyakoribb), véletlenül, a rá irányuló kommentár, imitációk és paródiák hatására, vagy akár a hozzá kapcsolódó hírekk gyűjtésével. A kifejezés utalhat a felhasználóról felhasználóra terjedő tartalomra, a tartalom mögötti ötletre, vagy a terjedésük jelenségére. Néhányan, főleg a művészek, az internetes mémeket művészeti formának tartják, léteznek internetes mémeket gyűjtő és népszerűsítő, illetve egyes mémek terjedését szolgáló honlapok. A kifejezést nem szokás valósnak, hasznosnak, vagy nem divatosnak tartott tartalmakra, honlapokra használni vagy amelyek szervezett publikációs és forgalmazási csatornákon terjednek. Így komoly hírek, videojátékok, internetes szolgáltatások, vagy befutott énekesek, vagy bandák dalait általában nem szokás internetes mémnek nevezni.

A jövő adathordozói, illetve adattárolási módszerei

Sajnos nem áll rendelkezésünkre bőséges szakirodalom azzal kapcsolatban, hogy a jövő adathordozóinak milyen jellemzői lesznek. Az eddigi adathordozók, továbbá a korábban említett kompatibilitási problémák vizsgálatából azonban le tudok vonni bizonyos következtetéseket arra vonatkozóan, hogy hogyan fogjuk tárolni az információkat.




Az online public relations lehetőségei

A közösségi média jelentősége
Napjainkban az információ áramlásának sebessége lett az egyik legfontosabb tényező az élet szinte minden területén, hiszen minden azon múlik, hogy a szükséges adatok milyen minőséggel és milyen sebességgel jutnak el kijelölt céljukhoz. Az információ a leggyorsabban az interneten keresztül terjed, itt található meg a legnagyobb mennyiségben és itt is válik széles körben elérhetővé. Külön kiemelendő a közösségi oldalak szerepe, hiszen ezek mindenki számára hozzáférhetőek (néhány szélsőségesebb ideológiájú ország kivételével) és itt az emberek közvetlenül akár több ezer másik emberrel oszthatnak meg tartalmakat úgy, hogy azok egyszerre mindenki által megtekinthetőek.

A Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár Digitális Gyűjteménye

     A Kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtárának digitális gyűjteményét a könyvtár honlapjáról érhetjük el, mely a http://www.bcucluj.ro/hu/. Itt a főoldalon az Elektronikus könyvtár fülre kattintva a Digitális könyvtár opcióra kattintva érhetjük el a gyűjteményt vagy a http://dspace.bcucluj.ro/ útvonalon.

2016. május 3., kedd

A koreai irodalom a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében

1. Az "értékpluralizmus"
Értékpluralizmus egy irodalmi témakörben? Úgy érzem, hogy ez az irodalom természetes közege. Ha nincsen éppen elnyomva, cenzúrázva az irodalomban és az irodalomról alkotott vélemény, akkor a legszebb és egyben legvérremenőbb viták alakulhatnak ki a nézetek összeütközése által. Egy olyan területe sincs az irodalomtudománynak, ahol egyetlen igazság lenne, elég megnézni, hogy hányféle irodalomtörténet, irodalomelmélet született még tudományos körökben is, és akkor még az egy-egy versről, regényről, novelláról alkotott olvasói benyomásokról nem is beszéltünk.
Magáról a koreai irodalomról ilyen szinten már nehezebb beszélni, mert nagyon kevesen ismerik, akik pedig igen, tagadhatatlanul érzelmi alapon is közelednek felé, mert általában egy hosszabb folyamat kapcsán jutottak el hozzá. Ez persze nem azt jelenti, hogy ész nélkül minden tetszik az embernek, de ha megfog ennek a világnak a hangulata, akkor könnyű még a kevésbé szerethetőben is meglátni az értéket.

Egy magyar pionír, az iwiw

Az egyik legnépszerűbb és mára már megszűnt hazai közösségi oldal, az Iwiw 2002-ben, 2 évvel a Facebook alapítása előtt kezdte meg a működését, tehát pionírnek számít a közösségi oldalak sorában. Az alapító, Várady Zsolt elmondása szerint részben a SixDegrees.com nevű, a közösségi oldal jegyeit magában hordozó portál hatására döntött úgy, hogy kifejleszti a saját közösségi oldalát.

 

2016. május 2., hétfő

A Kuny Domonkos Múzeum I. világháborús képeslapgyűjteménye

Alapadatok a gyűjteményről:

  • Megnevezés: A Kuny Domonkos Múzeum I. világháborús képeslapgyűjteménye A gyűjtemény Nyitólapjának közvetlen URL-je: http://vilaghaboru.kunymuzeum.hu/
  • A gyűjtemény rövid leírása: Múzeumi aloldal, mely az intézmény I. világháborús képeslapgyűjteményét mutatja be esztétikus módon
  • Létrehozás dátuma: 2014.
  • Tulajdonos: Kuny Domonkos Múzeum, Tata
  • A magába foglaló honlap gyűjteményhez vezető (pl. Gyűjtemények) aloldalának megnevezése és URL-je: www.kunymuzeum.hu baloldalon egy keretes részben találhatók a virtuális kiállítások, innen közvetlen link mutat a microsite-ra
  • Létrehozó, fejlesztő: Parizik Informatikai Kft.

Antikfoto - Antik békéscsabai képeslapok és naptárak gyűjteménye


Alapadatok a gyűjteményről:

  • Megnevezés: Antikfotó – Antik békéscsabai fotók, képeslapok és naptárak gyűjteménye
  • A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://antikfoto.hu
  • A gyűjtemény rövid leírása: Az oldal célja összeszedni a Békéscsabáról készült képeslapokat, ez az idők során bővült légifotókkal, helyi kártyanaptárakkal és aprónyomtatványokkal.
  • Létrehozás dátuma: 2012. április 20.
  • Tulajdonos: Tuska János József 

Békés Megyei Elektronikus Könyvtár

Alapadatok a gyűjteményről:

  • Megnevezés: Békés Megyei Elektronikus Könyvtár
  • A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: ek.bmk.hu
  • A gyűjtemény rövid leírása: Békés megye könyvtárainak közös elektronikus könyvtára, melyben a megyéhez valamilyen formában köthető dokumentumokat tesz közzé a megyei könyvtár.
  • Létrehozás dátuma: v1.0: 2003 körül, v2.0: 2008-2013
  • Tulajdonos: Békés Megyei Könyvtár
  • A magábafoglaló honlap gyűjteményhez vezető (pl. Gyűjtemények) aloldalának megnevezése és URL-je: konyvtar.bmk.hu oldalon a Szolgáltatások almenüből közvetlen link.
  • Fejlesztő megnevezése: Monguz Kft.

A 2000-es évek népszámlálásainak publikálásai


A következő évezred új politikai és gazdasági légkört teremtett, amellyel a technika is fejlődött, így a 2001. évi népszámlálás előkészületeit végző szakembereknek feladatukká vált, hogy az eddigitől teljesen eltérő technikákat alkalmazzanak. Ezek az újítások az előkészítést, az adatfelvételt, a végrehajtást, a feldolgozást is megváltoztatták és még az adatok publikálására is nagy hatással voltak. A címlista előállítása jelentette a legnagyobb kihívást az előkészületek alatt. Az 1990. évi népszámlálás számítógépre bevitt címlistája alapján próbálták ezt elkészíteni, továbbá segítségként felhasználták az állami népesség-nyilvántartás adatbázisát is. Mindezt több helyszíni bejárással egészítették ki, ellenőrizték és javították.

Az 1900-as évek népszámlálásainak publikálásai


A századforduló kezdetén is elengedhetetlennek látták, hogy megtartsák a mostanra megszokottá vált tízévenkénti népszámlálást. A népszámlálás eszmei időpontja szintén december 31. és január 1. éjfélre esett. Területileg sem volt változás az előző összeírásokhoz képest, megmaradt az úgynevezett Magyar Birodalom területén.

A tartalmát tekintve már lényeges volt a különbség az előző népszámlálásokhoz képest. A két kérdőmintához már nem egy, hanem kettő kísérőjegyzéket adtak: községi gyűjtőív és a járási összesítő-ív. Már nem jelölték színekkel a nemeket, hanem egyszínű fehér volt az összes, ezzel utalva arra is, hogy a kérdéskörben sincs hatalmas különbség férfi és női között. Az 1900. évi népszámláson elsőként tettek próbát a katonai állomány megszámlálására.

A feldolgozás szintén központosítva, kézi úton történt, tehát a feldolgozási technika lényegileg változatlan maradt. A számlálólapokon a demográfiai és foglalkozási kérdéseket a lap első oldalán találhatták. Az adatok feldolgozása erre az oldalra teljes mértékben kiterjedt. A férfi – nő tagolás változatlanul megmaradt, csak a katonai testületekre nézve bontották le nemenként. Az 1900-as évben indult meg a Magyar Statisztikai Közlemények „Új sorozat” című sorozata. Ebben az évben is a községi feldolgozások készültek el elsőként, amelynek első két kötete a demográfiai és a foglalkoztatási adatokat adta közre. Azonban ezek a kötetek abszolút csak számokban közölte az adatokat.