keresés

2022. november 3., csütörtök

A hosszútávú digitális megőrzés kereteinek kiépítése

Eredeti cím: Building Frameworks for Long-Term Digital Preservation

Szerző: Ray Uzwyshyn (Ph.D., M.B.A., M.L.I.S.) a Texasi Állami Egyetem könyvtárainak gyűjteményeinek és digitális szolgáltatásainak igazgatója.

Elérhető: Information Today/Magazines/Computers in Libraries/szeptember 2021

A könyvtárak az emlékezet intézményrendszere, amely egész történelmünk megőrzésének szerepét tölti be és a stratégiai fejlesztés kritikus területe, a hosszú távú digitális megőrzés infrastruktúrájának megteremtésében. Az információ elérhetősége, nem elérhetősége vagy eltünése a világhálón és ennek a tudásnak keretében több éves fejlesztéseket és gyakorlati eredményeket igényel.

A kutatók, az egyetemi oktatók, a hallgatók és az adományozók új szintű szolgáltatást várnak el a hálózatos korban. Korunk egyik nagy kihívása hogy könyvtárak összekapcsolhatják jelenüket azokkal az intézményekkel, amelyek saját hosszú távú megőrzési döntéseik révén meghatározták múltjukat és eközben meghatározzák közös jövőküketket.

Ez a cikk a Texas Állami Egyetem könyvtáraiban működő munkacsoport által alkalmazott gyakorlatok keretében mutatja be a hosszútávú digitális megőrzés keretrendszereit.
 
A hosszú távú digitális megőrzési tárolása

Az egyetemi könyvtárak, különleges gyűjtemények és archívumok analóg (könyvek, papír alapú archívumok, videokazetták, hanglemezek) és digitális (PC-fájlok, digitális videomédia, az adatok, weboldalak, e-mailek) formátumban gyűjtik be az információkat.

A digitális megőrzés egy nagyobb és költségesebb, de hosszú távon működő projektet jelent, mind erőforrás, mind költségvetési előirányzatok szempontjából.

Komplex ISO-szabványok keretében határozzák meg a megbízható digitális adattárak és a nyílt archív digitális információtároló rendszerek auditálására és tanúsítására vonatkozó igényeket (ISO-számok: 16363, 16919, 14721), melyek teljes mértékben megfelelnek a magas szintű benchmarking-rendszerekre vonatkozó követelményeknek.
 
Anne Kenney és Nancy McGovern által 2007-ben javasolt „Háromlábú szék modell”struktúráját követik a könyvtárak. 1. Szervezet, mint humánerőforrás archiválási/megőrzési szakértelmére épít. 2. Technológia egységbe foglalja a jelenlegi technológiai képességeket a hagyományos könyvtári archiválási/gyűjteménymegőrzési modellekkel. 3. Erőforrások az emberi és a széleskörű hálózati erőforrásokat, mint gyűjtőneveket használ, például IT (informatikai részleg), nemzeti szövetségek, konzorciumok.

Digitális megőrzési munkacsoport létrehozása

A csoport a könyvtár és az informatikai részlegek digitális és webes szolgáltatásokkal kapcsolatos műveleteinek - beleértve a digitalizáló laboratóriumot, az intézményi adattárakat, a központi informatikai részleget, valamint az egyetemi könyvtár archívumának speciális és általános gyűjteményeit - tagjaiból kell állnia, pl. levéltárosokból, gyűjteményfejlesztő könyvtárosokból és adminisztrátorokból.

A helyi digitális megőrzési politika dokumentumának vizsgálatával és elkészítésével kell kezdenie, mely áttekintést ad a célok, célkitűzések, szerepek és felelősségi körök, vázolja az irányelveket - a digitális megőrzési stratégiákat és technológiai infrastruktúrákat - , ütemtervet ad megvalósításra és nyilvánosságra hozatalra. (thewittliffcollections.txstate.edu/research/visit/policies/dig-pres-policy.html)

Digitális megőrzési eszközök

A következő lépés a jelenleg elérhető megfelelő eszközök felmérése. Az Egyetem munkacsoportja az Archivematica nevű nyílt forráskódú eszköz mellett döntött, amely a fájlok integritásának és a digitális megőrzés metaadatainak biztosítására szolgáló middleware szoftver (Uzwyshyn 2020).

A digitális tárolási igények becslésének kidolgozása

Egy kezdeti tárolási igénybecslést segítségével lehet eldönteni, a digitális megőrzési munkák által becsült éves kiegészítéseket éves szinten, valamint milyen állandó digitális tárolásra van ehhez szükség.

Megoldási ajánlás

Ez az ajánlás a könyvtárigazgatóknak és informatikusok számára fontos a döntéshozatala szempontjából a könyvtári digitális megőrzési tárolási megoldások azonosítása egy költség-haszon elemzés elkészítése érdekében. A terabájtonkénti vagy petabájtonkénti fontos éves költségtényező tárolás és visszakeresés szempontjából. Lehetséges megoldások, ha házon belüli keresik, és összehasonlítják azokat a felhőalapú lehetőségekkel (Amazon Web Services, Azure, Chronopolis, DuraCloud stb.), vagy a digitális megőrzést folytató könyvtárak vagy másik hasonló intézményeket is megnézi a nemzeti legjobb gyakorlatok és az aktuális trendek szempontjából.

A TEXASI ÁLLAMI EGYETEM DIGITÁLIS MEGŐRZÉSI CSOPORTJÁNAK DIGITÁLIS TÁROLÁSI IGÉNYEINEK BECSLÉSE

Következtetések: 10–12 TB/év ismétlődő és 60–70 TB-os állandó digitális tárhelyre van szükség

EGYETEMI LEVÉLTÁR:

Szakdolgozati és disszertációs projekt: 500 GB évente

Évkönyv/futball negatívok: 235 GB évente

San Marcos Daily Record negatívumok 1,500 GB évente

Korábbi hang digitalizálás: 500 GB évente

Egyéb képalkotás: 500 GB évente

WITTLIFF KÜLÖNLEGES GYŰJTEMÉNYEK:

Austini Filmfesztivál: 1,5 TB évente (2 plusz év)

Magányos galamb Digitális video minisorozat Dailies (20 TB), Jerry Jeff Walker 2# audio master tekercsszalagok

Hang digitalizálása (Selena): 200 GB évente Power (10 TB), Broyles (300 GB)

O'Connor-gyűjtemény/Új nagy adományozási példa (2TB)

Fő szerző archívum: 2 TB évente, Cormac McCarthy, Sandra Cisneros

ÁLTALÁNOS GYŰJTEMÉNYEK:

Streaming médiaarchívum: 2 TB évente, általános gyűjtemények digitális soros backfile-ok (tárhely szükséges, de a LOCKSS, PORTICO vagy HathiTrust tagságok nem fedik le)

 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése