témában. Elképzeléseim szerint azokat a nagy magyar színésznőket mutatná be, akik valamilyen módon beírták magukat a magyar színház-történelembe. A bejegyzések, posztok mellett az oldalon szerepelne egy adatbázis is, ahol lehetőség lenne egyszerű és összetett keresésre, amelynek keretében, különféle szűrők segítségével tudnának keresni az érdeklődők, akár életrajzra, pályafutásra vagy a hozzájuk kapcsolódó előadásokra, színházakra stb. A címkék feltüntetése a bejegyzések végén szintén segítene összekapcsolni a színésznőket. A posztok, a szöveg mellett, képeket és esetleg rövid felvételeket is tartalmaznának az adott színésznőről.
A weboldal címe: Nagy magyar színésznők
Menüpontok: Kezdőoldal, Témák, Adatbázis, Galéria, Kapcsolódó oldalak
Szűrők: név, életrajz, színház, színdarab, évszám, elismerések/díjak
Egy bejegyzés mintája:
1927-ben Budapesten született. Eredetileg Russ Évának hívták, későbbi vezetéknevét Lakner Artúr színházigazgatótól kapta, akinek a tanodájában játszott. 1950-ben összeházasodott Gábor Miklóssal, Kossuth-díjas színművésszel és három évre rá megszületett a közös lányuk, Gábor Júlia. 1960-ban találkozott Latinovics Zoltánnal, a "színészkirállyal", aki haláláig az élettársa volt. Amagyar színház- és filmtörténelembe a kor nagy szerelmespárjaként vonultak be. Az 1980-as években agyvérzést kapott, amelynek következtében az egyik karja lebénult. 1984-ben mellrákot állapítottak meg nála az orvosok.1986-ban hunyt el mindössze 58 évesen.
Lakner-féle gyermekszínház, Vígszínház, Nemzeti Színház
Kitüntetései (rákattintva, csoportosítva megjelennének azok a színésznők is, akik ugyanabban a díjban részesültek)
Ruttkai Éva- emlékszoba, Ruttkai Éva-emlékdíj, Ruttkai Éva Színház, Nemzeti Színház szoborparkjában, Anna Karenyina szerepében, XIII. kerületben egy parkot neveztek el róla és egy szobrot is állítottak fel róla
Képek, felvételek (linkekkel)
Felvételek, interjúk:
Munkássága
Először a Lakner-féle gyermekszínházban lépett fel kisgyermekként. 1945-ben fellépett a Zeneakadémián, majd a Vígszínházban és 1948-tól 1951-ig a Nemzeti Színházban kapott szerepeket. A Nemzeti Színház után ismét a Vígszínházban játszott
Színpadi szerepei (a színdarabokra külön link vezetne, ez mutathat akár külsö vagy akár ezen a weboldalon elhelyezett rövid bemutatás, tartalom)
A színésznő (Molnár Ferenc: A testőr)
Alexandra (Molnár Ferenc: A hattyú)
Annie (Molnár Ferenc: Játék a kastélyban)
Bertha (Friedrich Schiller: Tell Vilmos) – 1954
Claire (Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása)
Cleopatra (Shakespeare: Antonius és Cleopatra)
Emily (Wilder: A mi kis városunk)
Erzsébet (Bruckner: Angliai Erzsébet)
Heléna (Shakespeare: Szentivánéji álom)
Inken (Hauptmann: Naplemente előtt)
Jelena Andrejevna (Csehov: Ványa bácsi)
Johanna (Shaw: Szent Johanna)
Jolán (Molnár Ferenc: Az ördög)
Juana de Nevada (Lope de Vega: Donna Juana) – 1950
Júlia (Shakespeare: Rómeó és Júlia)
Karenina Anna (Tolsztoj: Karenina Anna)
Kasszandra (Euripidész: A trójai nők)
Lavínia (Eugene O’Neill: Amerikai Elektra)
Lídia (Kohout: Ilyen nagy szerelem)
Lotte (Peter Hacks: Lotte)
Lujza (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem) – 1953
Lüszisztraté (Arisztophanész: Lüszisztraté) – 1959
Maggie (Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn)
Margit (Goethe: Faust)
Osztrigás Mici (Feydeau: Egy hölgy a Maximból)
Natasa (Tolsztoj-Piscator: Háború és béke)
Nyina (Csehov: Sirály)
Ranyevszkaja (Csehov: Cseresznyéskert)
Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
Zília (Heltai Jenő: A néma levente)
Zrínyi Ilona (Kárpáthy Gyula: Zrínyi) – 1954
Színházak, ahol játszott (link vezetne a színházak történetére)
Lakner-féle gyermekszínház, Vígszínház, Nemzeti Színház
Kitüntetései (rákattintva, csoportosítva megjelennének azok a színésznők is, akik ugyanabban a díjban részesültek)
Farkas-Ratkó-díj (1950)
Jászai Mari-díj (1955, 1959)
Kossuth-díj (1960)
Érdemes művész (1966)
Magyar Filmkritikusok díja-legjobb női alakítás (1966)
Kiváló művész (1971)
Varsányi Irén-emlékgyűrű (1971)
Pro Arte-díj (1972)
Ajtay Andor-emlékdíj (1977, 1984)
SZOT-díj (1984)
Magyar Örökség-díj (2010) -posztumusz
Emlékezete (Mit neveztek el róla pl díj, emlékszoba, intézmény, utca stb.)
Ruttkai Éva- emlékszoba, Ruttkai Éva-emlékdíj, Ruttkai Éva Színház, Nemzeti Színház szoborparkjában, Anna Karenyina szerepében, XIII. kerületben egy parkot neveztek el róla és egy szobrot is állítottak fel róla
Képek, felvételek (linkekkel)
Interjú Darvas Ivánnal és Ruttkai Évával
Irodalom (A róla szóló cikkek,könyvek, saját művek)
Gyárfás Miklós: Színészkönyv (Budapest, 1958)
Sándor Iván: Arcok, szerepek (Budapest, 1971)
Szigethy Gábor: Ruttkai (Budapest, 1987)
1989-ben Parancsolj, tündérkirálynőm! címmel jelent meg Szigethy Gábor könyve, ebben az író Ruttkai Éva pályáját színházi pillanatokból, filmrészletekből, régi amatőr filmekből, Gábor Miklós rajzaiból, Latinovits Zoltán rajzos üzeneteiből, Ruttkai Éva fényképek hátára írt följegyzéseiből, és használati tárgyaiból állította össze.
Mátrai-Betegh Béla: A láng és fénye (Jegyzet Ruttkai Éváról, Magy. Nemzet, 1960. március 15.)
Demeter Imre: Királynő (Film Színház Muzsika, 1969. február 15.)
Illés Jenő: Ruttkai Éva a pódiumon (Film Színház Muzsika, 1976. november 6.)
Hegyi Béla: A vigília beszélgetése Ruttkai Évával Latinovits Zoltánról (Vigília, 1977/6. szám)
Zétényi Lili: Beszélgetés Ruttkai Évával (Színház, 1982/5. szám)
Gách Marianne: Beszélgetés Ruttkai Évával (Film Színház Muzsika, 1986. május 17.)
Bános Tibor: Megtört pályakép (Magyarország, 1986/40. szám)
Koltai Tamás: Ruttkai (Kritika, 1986/11. szám)
Barabás Tamás: Ruttkai Éva (Tükör, 1986. október 5.)
Ablonczy László, Dalosi László, Fábián László, Horváth Zsuzsanna: Megállított pillanat
Hubay Miklós, Kóti László, Szatmári István cikkei (Film Színház Muzsika, 1986. december 6.)
Szigethy Gábor: Ruttkai Éva üzenetei (Színház, 1990/6. szám)
Szigethy Gábor: Premierkártya (Színház, 1991/7. szám)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése