keresés

2016. december 28., szerda

Donalyn Miller - Colby Sharp : Nerdy: az életért

Nerdy for life by Donalyn Miller and Colby Sharp

A Nerdy Könyvklub már a "hashtag" vagy a "blog" megjelenése előtt létezett. A cikk egyik szerzője tette az első bejegyzést "Nerdy-tagság egy életen át"címmel. (A cikk szerzői: Donalyn Miller, texasi tanár és író, többek között a Könyv-suttogó című könyv szerzője. Colby Sharp harmadik osztályos diákokat tanít a Michigan-i Parma-ban, Ő alapította a Nerdy Tábort.)
Habár imádnak olvasni, természetes szükségletük, hogy meg is vitassák az olvasmányaikat. Erre született a Nerdy Könyvklub blogja.
Átbeszélték a gyermekirodalom tárgykörében született könyveket, nemcsak mint művészeti formát, hanem mint egyfajta szellemi táplálékot, amely egyaránt segíti a gyermekek és fiatal felnőttek szellemi és érzelmi fejlődését. A bloggerek között vannak irodalmárok, írók, tanárok, szülők. Egy a közös bennük: rengeteg gyermek, ifjúsági és felnőtteknek szóló irodalmat olvasnak és megvitatják azokat, valamint összeköti őket a gyermekirodalom iránti egész életen át tartó szeretet.

2016. december 21., szerda

The British Library Sounds

Alapadatok a gyűjteményről
  • Megnevezés: British Library Sounds
  • A nyitólap közvetlen URL-je: http://sounds.bl.uk
  • A gyűjtemény definitív, rövid leírása: A British Library Sounds a British Library digitalizált hanganyag gyűjteménye, mely 50.000 ingyenesen meghallgató (plusz 30.000 tételt csak a brit felsőoktatás hallgatói érhetnek el) felvételt és a hozzájuk tartozó dokumentációt tartalmazza. Tematikáját tekintve foglalkozik dialektusokkal, művészetekkel és irodalommal, klasszikus zenével, természeti zajokkal, populáris zenei műfajokkal, szájhagyomány útján terjedő történetekkel, rádió és hangrögzítés-történettel és világi zenével.
  • Létrehozás dátuma: 2004
  • Tulajdonos, fenntartó magába foglaló honlap/cég/intézmény stb. megnevezése: The British Library
  • Egyéb cég/intézmény/személy (létrehozó, digitalizáló, fejlesztő megnevezése, ha eltér és fellelhető): JISC (Joint Information Systems Committee)

Münchener Digitalisierungszentrum (MDZ)

Alapadatok a gyűjteményről

A Münchener Digitalisierungszentrum feladata, hogy digitalizálja elsősorban a Bajor Állami Könyvtár (Bayerische Staatsbibliothek) valamint más intézmények által őrzött kulturális örökséget. Célja a hosszútávú megőrzés. Ingyenes hozzáférést biztosít mindenki számára. A gyűjteményt 1997-ben a Német Kutatási Alap támogatásával hozták létre, fenntartója a Bajor Állami Könyvtár.

Rembrandt database

A Rembrandt database egy olyan adatbázis, mely a világ egyik legismertebb festőművészének, a 17. században élt holland Rembrandtnak a képeit tartalmazza. De nemcsak a képeit, hanem különböző írásos dokumentumokat akár a festő által, akár róla. Igazából a teljes életművét igyekszik felölelni az adatbázis. Alapvetően természetesen a festmények tekintetében, de találunk a rokonaival vagy akár későbbi követőivel kapcsolatos forrásokat is.

Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma

Alapadatok a gyűjteményről

A Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának online gyűjteménye a választott témám. Először a MNM Palóc Múzeumának saját honlapjáról szeretnék egy-két szót ejteni. A weblapot 2005-ben hozták létre, tulajdonosa a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma, Balassagyarmaton.

Palóc Múzeum
Palóc Múzeum nyitólapja

2016. december 20., kedd

World Digital Library

1. Alapadatok
  • A World Digital Library a következő linken érhető el: https://www.wdl.org/en/
  • Leírás: 2005-ben hozták létre, tulajdonosa az UNESCO, melynek elérhetősége: http://en.unesco.org/
  • Partnerintézményei: Bibliotheca Alexandrina, National Library of Brazil, National Library and Archives of Egypt, National Library of Russia, Russian State Library
  • Egyéb közreműködőiről egy külön lista érhető el a weboldalon, a partnerek listájánál: https://www.wdl.org/en/partners/
  • Gyűjtőköre Kr.e. 8000 – 2000-ig terjed.
  • Célja, hogy a világ kulturális kincseihez biztosítson szabad, internet alapú hozzáférést, és hogy segítse a kultúrák közötti különbségek áthidalását. 193 ország járul hozzá a gyűjteményhez. Szolgáltató és fenntartó a Library of Congress. Ennek könyvtárosa, és az Egyesült Államok UNESCO-biztosa, James H. Billington az ötletadó. A Google az első támogatók között volt, 3 millió dollárt adományozott létrehozására. A megnyitásra, néhány év múlva, 2009-ben került sor, Párizsban, az UNESCO központjában.

    Változatos kulturális tartalmakat tesz közzé, kéziratokat, térképeket, könyvritkaságokat, kottákat, hangfelvételeket, filmeket, fotókat, tervrajzokat az UNESCO hét hivatalos nyelvén: arabul, kínaiul, angolul, franciául, portugálul, oroszul és spanyolul.

Europeana

Alapadatok a gyűjteményről
  • Megnevezés: Europeana
  • A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://www.europeana.eu 
  • A gyűjtemény definitív, rövid leírása: Képek, hangfelvételek, szövegek, videók, 3D-s tárgyak gyűjteményes adatbázisa.
  • Létrehozás dátuma: 2008 óta működik a gyűjtemény weboldala (2005-ben hozta létre az Európai Bizottság)
  • Tulajdonos, fenntartó megnevezése: Európai Digitális Könyvtár Alapítvány
  • A magába foglaló honlap gyűjteményhez vezető aloldalának megnevezése és URL-je: közvetlenül a nyitóoldalról
  • Egyéb cég/intézmény/személy (létrehozó, digitalizáló, fejlesztő megnevezése, ha eltér és fellelhető): Európai Unió (társfinanszírozó)

Hill Museum & Manuscript Library

Alapadatok a gyűjteményről
  • Megnevezés: Hill Museum & Manuscript Library
  • A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://www.hmml.org/
  • A gyűjtemény definitív, rövid leírása: Elektronikus dokumentumokat szolgáltat, melyeket (regisztráció után) ingyenesen lehet online formában olvasni.
  • Létrehozás dátuma: 1965
  • Tulajdonos, fenntartó intézmény megnevezése: Saint John's Abbey and University
  • A vHMML az online olvasótermében ad a regisztrált felhasználóknak hozzáférést a fotografált kézirat archívumokhoz illetve reprezentatív mintát a sokszínű mikrofilm és digitális forrásokból a világ minden tájáról, beleértve a képeket az európai, afrikai, közel-keleti és Indiai területekről, a kiemelt kéziratokat Irakból és a híres kéziratokat Timbuktuból és Maliból.

International Children's Library

Alapadatok a gyűjteményről
  • Tulajdonos, fenntartó: International Children's Library
  • Elérhetőség: http://en.childrenslibrary.org/
  • A gyűjteményről: Célja a világ minden területéről összegyűjteni a történelmileg és kortárs szempontból jelentős műveket, hogy megismertethessék minden gyermekkel a különböző nyelvek és kultúrák gyermekirodalmát.
  • Létrehozás dátuma: 2002
  • A teljes gyűjtemény a Full book list menüpont alatt érhető el, viszont itt nem lehet keresni, az a Read books menüpontra kattintva, vagy azon belül a Simple (ugyanoda vezet, mint a Read books) vagy az Advanced search-el lehetséges. Ezek teljesen új oldalra visznek meg és a Home gombbal tudunk visszajutni a főoldalra.

Google Books

Alapadatok
  • A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://books.google.hu/
  • A gyűjtemény definitív, rövid leírása: A Partnerprogram és a Könyvtári projekt résztvevőinek köszönhetően a világ minden tájáról, szinte minden korból és témából találhatóak könyvek a Google Books-on. Az viszont már dokumentumfüggő, hogy ezeket meg is lehet-e nézni, esetleg letölteni, vagy sem.
  • Létrehozás dátuma: ötlet ~ 1996, projekt elindítás ~ 2002, oldal indulás (Google Print) ~ 2004, Google Books ~ 2005,
  • Tulajdonos, fenntartó: Google

2016. december 14., szerda

Horgász weboldalak forrástipizálása

Az előző bejegyzésekben meghatároztam blogom témáját és bemutattam az interneten kívüli megjelenését.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a témával kapcsolatos információk milyen forrásként és hogyan jelenik meg a weben.A forrásokat általában három nagy kategóriába sorolja a szakirodalom. Lehetnek elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos információforrások.


Az elsődleges vagy primer források, melyek felhasználásával összeállítható egy cselekmény, folyamat. Az elsődleges források, azok a források, melyeket egy szemtanú vagy a cselekményben részt vevő személy dokumentál.

Forráselemzés a jászsági könyvtárak bloghoz


 A rendelkezésre álló információk egy-egy téma szempontjából más-más értékkel bírnak, eszerint csoportosíthatók a források elsődleges, (definíció)  másodlagos (definíció) és harmadlagos információforrások. Előbbi a legközvetlenebb, azaz első kézből származó információk, mindig a primer információk megszerzésére, és szolgáltatására kell kell törekedni. A mai információs társadalom korszakában  az információnak a legnagyobb értéke. Aki először kerül valamilyen tudás birtokába, az kerülhet előnyös pozícióba. De ha a múltba tekintünk vissza egy-egy történelmi esemény feltárásánál is a primer források felhasználásán van a hangsúly. Hiszen az a leghitelesebb. Így akárcsak egy dolgozat megírásánál, egy blog elkészítenél ugyanolyan fontos a primer források felkutatása és használata.

2016. december 13., kedd

Hogyan jussunk információhoz a témában?


    Blogomhoz az információt elsősorban az internet segítségével tudom összegyűjteni. Mivel témám különböző könyvtárak bemutatása, arról való adatszolgáltatás így a honlapok áttekintésével tudok információhoz jutni. Ha nem lenne internet, vagy néhány évvel korábbi dátumot írnánk akkor a telefonkönyvet, illetve az Arany Oldalakat hívnám legelőször segítségül ahonnan elérhetőségekhez lehet jutni, ezáltal pedig kapcsolatba tudnék lépni az intézményekkel.

  Történeti áttekintést a helytörténeti könyvekből tudok összegyűjteni, ugyanis a térség helytörténetéről számos kiadvány jelent meg.  Esetlegesen intézmények saját kiadású prospektusai. Elsődleges forrásaim tehát ezek.  Nyilván a szélesebb körű esetlegesen nemzetközi témákhoz képest esetemben jól körülhatárolható a téma illetve a vele kapcsolatos források.

A bevezetőben már említettem, hogy a Jászságnak nevezett térség 18 települést foglal magában. Ezek közöl mindegyikben található könyvtár a legkisebb településeken összevonva más kulturális intézménnyel, művelődési- vagy kultúrházzal.  A kisebb könyvtárak a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár alá tartoznak. A nagyobb városok könyvtárainak honlapján megtalálhatóak a fontos információk és adatok.  

Néhány intézmény pedig aktívan részt vesz a közösségi médiában, ahonnan naprakész információkat szerezhetnek az olvasás szerelmesei, vagy a kultúra iránt érdeklődők. Ezáltal közel hozva, és tájékoztatva az érdeklődőket az újdonságokról, valamint az aktuális eseményekről. Ez utóbbi tulajdonképpen olyan platform, mely  fontos egy mai könyvtár számára. Lehetőségeket rejt, valamit a tartalomszolgáltatás funkciót is meg tudja valósítani. 

Intézményfüggő hogy mennyire fektetnek hangsúlyt az online jelenlétre, holott az online szolgáltatások felhasználó barátabbá teszik a könyvtárakat a 21. században. Nyilván ennek anyagi okai vannak főként és a legtöbb vidéki könyvtár nem engedheti meg magának az elektronikus könyvtári berendezéseket. Azonban az olvasók elérését a közösségi médián keresztül fontosnak gondolom. 
Blogommal is erre kívánom felhívnia figyelmet, kiemelni hogy ezek az intézmények közel sem vesztették el létjogosultságukat.  Ha már a digitális korban élünk használjuk ki lehetőségeinket. 


Tartalomszolgáltas, miért jött létre a blog?


Jelen blogommal egy általános tartalomszolgáltatást célzok meg. tulajdonképpen egy gyűjtőhelyet hozok létre, ahol  egy helyre gyűjtöm elsősorban az egyébként külön-külön fellelhető információkat rendszerezve, tematikusan. Ugyanis ahogyan áttekintettem az intézmények honlapjait meglehetősen nagy egyenlőtlenséget tapasztaltam a honlapokon mind formát mind tartalmat illetően.


Ezért ebben a témában a tartalomszolgátlás úgy gondolom megvalósulhat, hiszen létezik a tartalom csak össze kell szedni egy helyre. Így a tartalomszolgáltatás fogalmát ezáltal határozom és valósítom meg.

Azt gondolom, hogy ez a tartalom "megérdemli" a vele való foglalkozást. Az a kérdés, hogy ezzel értéket hozok-e létre? Meglátásom szerint minden tartalomszolgáltatás bír valamilyen céllal és valaki számára értéket jelent. Témám esetében a célközönség lehet, aki regionálisan, illetve helytörténet szempontból fordul a téma felé. Társadalmi funkcióval is felruházható a téma, mivel közérdekű és hasznos információkat tartalmaz. 

Mint már említettem, blogol gyűjtőoldalként funkcionál. Azaz másodlagos információk bemutatását tűzöm ki célul. Természetesen saját véleményt is tartalmaz,  illetve az egységesség megteremtése mint saját tevékenység eredménye lesz. Egyrészről történeti áttekintések, másrészt aktuális információk tudósítása.

Interaktív gyerekkönyvek forráselemzés

Az előző két bejegyzésemben magáról a témáról írtam, illetve arról, hogy miként változott meg az interaktivitás szó a gyerekkönyvek esetében az idők folyamán. Ebben a bejegyzésben azt vizsgálom meg, hogy a témámban miként oszlanak meg az elsődleges-, másodlagos- és harmadlagos források és azok milyen arányban állnak egymással.

Webcomicok és információforrások

Következő bejegyzésemben az információforrások típusait világítom meg a témám szempontjából.

Milyen információforrások léteznek?

Az elsődleges információforrások az eredeti információ közlői, legautentikusabban és pontosabban értelemszerűen ők képesek tájékoztatni arról a témáról, dologról, amiben épp keresünk. Így például, ha egy adott webcomicot keresünk, akkor érdemes az alkotót felkutatni (mondjuk ha a The Awkward Yeti képregényre vagyunk kíváncsiak, akár Twitteren is elérhetjük a Nick Selukot, a szerzőt).
Emellett tájékozódhatunk még kiadott könyvekből (pl. Sarah Andersen könyve még magyarul is elérhető), de ezek általában egy szerző gyűjteményes kötetei, angolul sem jelenik meg túl sok, magyarul meg még kevesebb. Magyar szerzők nagyon ritkán jutnak el könyvkiadásig, de van remény: Merényi Dániel Napirajza már a hatodik kötet kiadásáig is eljutott. Ezek viszont csak "a nyers valóság", nincs egyéb kiegészítő információ a művekről (mióta tart, mi a téma, van-e előzmény, folytatás, stb.), és ritkán vesz úgy az ember webcomic-kiadást, hogy előtte ne találkozott volna már vele valamilyen formában az interneten.

E-könyvkiadók forráselemzés

A blogom - akárcsak a legtöbb blog -, harmadlagos forrás, aminek célja, mint ahogy korábban már írtam a magyarországi e-könyvkiadók összegyűjtése és ismertetése. Ugyanakkor elsődleges forrásokat használok fel mivel a könyvkiadók honlapjait és közleményeit veszem a bejegyzéseim alapjául. Másodlagos forrásokat is felhasználok, ugyanis véleményekkel, benyomásokkal próbálom kiegészíteni a témát. Azaz a blogon mindhárom forrástípus megjelenik és így próbálom a témámat teljes körűen megvizsgálni.






2016. december 12., hétfő

Videoblogok - a téma és a tartalom viszonya

A tartalomszolgáltatás témakörébe sok szempontból beletartozik a videóblogok világa. Az ezzel foglalkozó website-ok, például a vlogok.blogspot.hu pedig sok esetben nemcsak a tartalmat, hanem a tartalom szolgáltatóját is vizsgálja. 

2016. december 11., vasárnap

Self publishing: A Web előtt és után

A weben megjelenő új kiadói struktúra átrendezte a szerzőknek kínált lehetőségeket. A Webes stratégia mankót nyújt a szerzőknek, és ezáltal akár műveik széleskörű megjelenésére és ismertségre tehetnek szert. Az Internet adta lehetőségek azonban nem mindig álltak az alkotók rendelkezésére, sőt. Utóbbi pár év tized hozománya lett. Rendkívül nehéz megítélni, hogy mi is számít a self-publishing előzményének, de néhány mérföldkövet azonban ki lehet emelni a történelemből.

2016. december 8., csütörtök

Rendőrségi szakirodalom - tartalom és téma viszonya

Ha tartalomszolgáltatásra vállalkozik egy oldal, fontos megvizsgálni, hogy az adott téma kapcsán milyen jellegű információk - elsődleges vagy másodlagos források - megjelenítésére van lehetősége. Ha mindezt például a rendőrségi szakirodalom kezdeteinek webes megjelenítése kapcsán tesszük, akkor elsősorban az elsődleges információk és források megosztásáról kell beszélnünk. Ideális esetben az oldal szerkesztése olyan intézményes keretekben történik, ahol rendelkezésre állnak a megosztani és megismertetni szándékozott dokumentumok, ellenkező esetben a tényleges forrásmegosztásra csak korlátozottan van lehetősége.

21. századi ex libris

  Az ex libris műfaja a 15-16. században jelent meg és terjedt el Európában, és ma is igen jelentős mind művészettörténeti, mind művelődéstörténeti szempontból. Régen, ahogy a név is jelzi (ex libris, azaz könyvei közül való) a könyv tulajdonosát jelölő "tulajdonjegy" volt, mely a könyvgyűjtés velejárója volt. Hiszen minden magára valamit is adó könyvgyűjtő készíttetett magának ex librist. Napjainkban is nagy hagyománya van a műfajnak, ám inkább műgyűjtői szempontból. A magyar ex libris-művészetről rendkívül jó tanulmányok születtek, azonban úgy gondolom, nagyon kevesen ismerik a kisgrafika ezen ágát. Pedig egy igen izgalmas, komplex műfaj, különösen azok számára, akik érdeklődnek a grafikai művészetek, a múltbéli könyvkiadás, az irodalmi vagy tudományos élet fontos képviselői iránt.



  Rohamosan fejlődő világban élünk, a digitális eszközök, az információs társadalom alapjaiban változtatják meg a mindennapjainkat. Ezzel a fejlődéssel az információszolgáltató intézményeknek is lépést kell tartaniuk. Tapasztaljuk is, hogy számos online adatbázis, tartalomszolgáltató felület jön létre a világ kultúrkincseinek védelme és hozzáférhetővé tétele érdekében. A digitális világ egyik legnagyobb előnye, hogy mindazt, amit elődeink alkottak a történelem során (legyen az irodalmi vagy tudományos munka, képzőművészeti vagy bármilyen más alkotás, örökség), megőrizhetjük és közzé tehetjük, így segítve a tanulást, információszerzést.
  Amellett, hogy a jövőről alkotott elképzeléseink meghatározó szerepet játszanak életünkben, szeretünk visszagondolni a múltra, megismerni a régebbi korok társadalmait, ideológiáit, művészetét, hiszen ezekből is rendkívül sokat meríthetünk. Véleményem szerint ez különösen igaz a művészetekre, azon belül is a képzőművészetre, mely mindig is reflektált saját korának eseményeire.
  Ebből a szempontból a kisgrafika műfajába tartozó ex libris is rendkívül jelentős információhordozó. Az ex libris ugyanis elválaszthatatlan tulajdonosától, mindig valamiféle tudósítást, információt ad arról a személyről, akinek készült. A személy nevének feltüntetése egyértelműen azonosítja a tulajdonost, fontos azonban a képi ábrázolás is. Sokféle témájú lehet egy ex libris, ez a téma a tulajdonosról ad tájékoztatást: például foglalkozásáról, életeseményeiről, hobbijairól, gyűjtőköréről. Emellett a tulajdonos (akár magánszemély, akár intézmény) gyűjteményét is azonosíthatjuk. Így megismerhetjük az adott kor (neves) embereinek érdeklődési körét, esetleg társadalmi hovatartozását, munkásságát. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk ezen alkotások művészeti értékéről, művészettörténeti jelentőségéről sem.

  A 20. században az ex libris-művészet virágkorát élte Magyarországon. Rendkívül sok nemzetközileg is elismert művész alkotott ebben a műfajban. Számos kiállítás, tárlat nyílt kifejezetten a kisgrafika és az ex librisek bemutatására. Drahos István, grafikusművész is e kor egyik jeles alkotója volt. Nevét talán kevesen ismerik, ennek oka lehet az is, hogy az ex libris-kultúra terén általában kevéssé tájékozottak az emberek. Sok nevet ki lehetne még emelni ebből a korszakból. Úgy gondolom, az online felületen hiánypótló lehet minden olyan tartalomszolgáltatás, mely az egyes művészek munkásságának bemutatásával egyben az adott művészeti ág rejtelmeibe és a kor életébe is betekintést enged.

  Mint minden művészeti ágban, az ex libris műfajban is a különböző korok stílusai, a társadalmi eseményekre való reflektálás, az egyes alkotók életműve és a kortársak egymással való viszonya teszi izgalmassá a kutatást. A tudományos kutatások eredményei akkor lehetnek igazán hasznosak, ha azokat érdekes, fogyasztható, figyelemfelkeltő formában közzé is tesszük, elsősorban a felhasználói igények kielégítése és valamilyen szintű ízlésformálás céljából. Emellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a művészeti témájú tartalomszolgáltatás csakis vizuális képmegjelenítéssel együtt lehet sikeres. Ez azonban újabb kérdéseket vet fel, többek között a szerzői joggal és a kulturális, közművelődési intézmények közötti együttműködéssel kapcsolatban...


₁ Kép forrása: lásd itt

2016. december 7., szerda

Könyvtári mobil applikációk blog forrástipizálása

Az előző bejegyzésekben meghatároztam blogom témáját és elhelyeztem azt a tartalomszolgáltatás rendszerében. Fontos azonban, hogy ez milyen forrásként és hogyan jelenik meg a weben. A felhasználók igényeit figyelembe véve fontos, hogy tipizáljunk egy-egy forrásanyagot relevanciája, használhatósága és úgymond információértéke alapján. A forrásokat általában három nagy kategóriába sorolja a szakirodalom. Lehetnek elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos információforrások. De ezek minden különböznek és hogyan helyezhető el a blog témája e három kategóriába?

Drahos István grafikus, ex libris készítő

Drahos István (1895-1968) neves grafikus, ex libris készítő volt. Szentesen élt és alkotott, az alkalmazott grafika számos műfaját ismerte. Kortársai szemében és nemzetközileg is elismert művész volt. A szentesi Koszta József Múzeum ma is állandó kiállítással emlékezik életművére, alkotásaira. 
A blogban szeretném bemutatni műveit, munkásságát, valamint általuk átfogó képet adni az ex libris műfajáról és a 20. századi magyar ex libris-művészetről. 

Az ex libris egy igen különleges, művészettörténeti és művelődéstörténeti szempontból is fontos kisgrafikai műfaj. Magyarul könyvjegynek is nevezik, ez jól mutatja funkcióját: elsősorban a könyv tulajdonosának meghatározására szolgál. Ma már azonban ritkán ragasztják be a könyvekbe, inkább a gyűjtők számára értékesek ezek az alkotások.
Napjainkban a műfaj komoly kutatások tárgya, sokminden megállapítható egy adott kor ex libriseinek vizsgálata során. Ahogy Vasné Tóth Kornélia fogalmaz: "Az exlibris ... képes tükrözni egy korstílust, a művészt, a rá jellemző technikát, illetve a megrendelőt és az ő attribútumait, foglakozását, hobbiját, ... betekintést ad történelmünk jeles napjaiba..." ₂
Ezt az igen érdekes és komplex műfajt igyekszem majd megisertetni az olvasóval, kiemelve Drahos István alkotásait.

Drahos István: Ex libris Galambos Ferenc ₁



₁ Kép forrása: lásd itt
₂ V. Tóth Kornélia: Az ex librisek interpretációjának új irányai, ex libris és hugarikakutatás (2011) http://www.magyarexlibris.hu/Exl_interpretacio_hungarikakutatas.pdf

2016. december 4., vasárnap

Internet nélkül - majdnem a valóság

Létezik a Magyar Honvédség alakulatainak könyvtárai között egy megállapodás, a 2000-es évek elején alakult HSZIIR: Honvédségi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer.
"A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára" ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár "mint a katonai felsőoktatási- és szakkönyvtárak vezető könyvtára a honvédelmi miniszter 103/2002. (HK 30.) sz. utasítása alapján felügyeli és koordinálja a Magyar Honvédség szakirodalmi információs hátterének biztosítását szolgáló Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer (HSZIIR) Hadtudományi Közös Elektronikus Katalógusának építését.
A bekapcsolt HSZIIR szakkönyvtárak OLIB klienssel rendelkeznek, specifikus dokumentumállományuk rekordjait az Egyetemi Központi Könyvtárnak az egyetem szerverén lévő adatbázisába építik be. A rekordok egységes felületen, az Egyetemi Központi Könyvtár Web-OPAC-ján jelennek meg, ugyanakkor a szűrési lehetőségek biztosítják az adott szakkönyvtár dokumentumállományának lelőhely szerinti megtekintését is."(2)