keresés

2020. október 15., csütörtök

A Covid-19 világjárványhoz kapcsolódó kijárási korlátozás okozta lelki nyomás Kuvaitban - 4000 résztvevő tapasztalatai alapján

rövidítések:
KM – Közösségi Média
C19 – Covid- 19 világjárvány 





Háttér 
2020 februárjában azonosították az első C19 eseteket Kuvaitban. Mint láthattuk, a világjárvány kialakulása elkerülhetetlen volt, a lakosságot több tekintetben is negatívan érintette. A munkanélküliség, a (lét)bizonytalanság, a szorongás, az egyre növekvő halálesetek száma, a kijárás korlátozása potenciális terhet jelentettek a lakosság mentális egészségére. 
A tanulmány célja a C19 világjárvány és az ezzel kapcsolatos intézkedések hatásának vizsgálata Kuvait lakosságának mentális egészségére, valamint szorongás és depresszió kialakulásának lehetséges befolyásoló tényezőinek feltárása. 

Módszer
Online kérdőíves vizsgálatot folytattak a kutatók 2020. május 25-30. között. A kérdések főként demográfiai adatokon, a járvány kitörése előtti és utáni életmódon, a depresszió és a szorongás felmérésén, értékelésén nyugodott. Összesen 36 kérdésre vártak választ. Maga a felmérés web-alapú volt, a közösségi médián keresztül közvetítve. A felkérésben megadták a feklérés okát, valamint azt is, hogy a kitöltés névtelen és bizalmasan kezelik a kapott információt. Minden résztvevő beleegyezését kikérték és minden résztvevő nagykorú volt. A hiányosan kitöltött kérdőíveket nem értékelték. 
A tanulmány készítői minden válaszadóra kiszámolták a mért PHQ9 és GAD7 értékeket. 
PHQ9= Patient Health Questionnaire – 9 kérdésből álló ún. self-report kérdőív, amelyet a depresszió szűrővizsgálati eszközeként használnak. A depressziós tünetek gyakoriságát mutathatják be vele a kitöltők egy 4 pontos ún. Liker-skála segítségével, ahol a 0= soha, a 3= szinte minden napot jelent. A teljes pontszámot mindenkinél kiszámolták, majd értékelték azt, majd a következőképpen kategorizálták: minimális 1-4 pont között, enyhe 5-9 pont között, közepes 10-14 pont között, közepesen súlyos 15-21 pont között, súlyos 20-27 pont között. A 10 pontos küszöbértéktől állapítottak meg depressziót. 
A GAD7 = Generalized Anxiety Disorder, azaz 7 kérdéses generalizált szorongásos zavarok szűrővizsgálati eszközének fejlesztették ki, amellyel felismerhető a pánik betegség, a szociális szorongásos rendellenesség és a poszt-traumás stressz is. A hét kérdésre a válasz itt is 4 pontos Liker-skálán volt megadható. A teljes pontszám 21 volt, a növekvő pontszámok a szorongás következtében kialakult egyre súlyosabb funkcionális károsodást jeleznek. A teljes pontszámot itt is minden résztvevőnél kiszámoltál, majd a következő képpen kategorizálták: 0-4 normál, 5-9 enyhe, 10-14 mérsékelt, 15-21 súlyos. A küszöbérték itt 8 pont volt. 

A feltett kérdéseket három fő téma szerint csoportosították:
1. Csoportosították személyes adatok alapján: életkor, nem, családi állapot, dohányzás, magasság, súly alapján. Az utóbbi kettőből kiszámolták a testtömegindexüket (BMI), majd a WHO által kiadott csoportokba sorolták be őket (alulsúlyos, normális, túlsúlyos, elhízott) Emellett számba vették iskolai végzettségüket (középiskola, egyetem BA, egyetem MA, posztgraduális diploma MA végzettséggel, PhD, MD), valamint megkérdezték korábbi betegségeiket (van-e tartós betegségük) és azt is, van-e pszichiátriai kórelőzményük. 
2. A második témacsoportban információt gyűjtöttek a pandémiások mindennapi életéről. Itt helyett kaptak az akkori munkakörülményekre vonatkozó kérdések – pl.: otthoni munkavégzés, tanulás, szüneteltetett munka, szokásos munkarend, nyugdíjas, egészségügyi dolgozó és azt is vállalt-e önkéntes munkát a pandémia ideje alatt. 
3. A harmadik kérdéscsoport a megfertőződés munkahelyi kockázatát tárta fel. Vizsgálta például, fennáll-e a megfertőződés veszélye, ha igen, milyen mértékben, volt pozitív teszttel rendelkező egyén családban, baráti körben, ha igen, az enyhe vagy súlyos tünetekkel járt-e, valamint a C19-hez kapcsolódó hírek követésének idejét a KM-ban. Valamint arra kérték a válaszadókat, hogy 1-10-ig terjedő listán értékeljék a kormányzati protokollt. 

Statisztikai analízis
A statisztikai elemzést 4132 megfigyelésen és 22 változóval végezték el azzal a céllal, hogy kiderítsék, van-e összefüggés a szorongás és a depresszió valamint az elemzett változók között. (Azaz az elemzett változók befolyásolják-e a szorongás vagy a depresszió kialakulását.) 
A folytonos és bináris változó (szorongás és depresszió) közötti összefüggés erősségének mérésére kiszámították az rpb (pont-biserialis) korrelációs együtthatót . Az együttható -1-től (negatív asszociáció) és +1-ig (pozitív asszociáció) terjed. A nulla azt jelzi, hogy nincs asszociáció. 
Kiszámolták a standardizált „maradványokat” (standardized residuals SR) is, amelynek pozitív értéke úgy értelmezhető, hogy azok nagyobb megfigyelt gyakorisággal bírnak, a negatív értékek értelmezése: ritkábban fordulnak elő, mint a korlátozások előtt. 
Ezenkívül egyváltozós logisztikai regresszióanalízist végeztek, ahol kiszámították az esélyhányadost (OR) annak kiderítésére, hogy a vizsgált tényező hatással van-e a depresszióra, illetve a szorongásra. Az alacsony esélyarány (OR <1) azt jelzi, hogy a lehetséges kockázati tényező összefügg a depresszióval és szorongással kapcsolatos esélyek csökkenésével. A magas esélyarány (OR> 1) a szorongással és a depresszióval kapcsolatos esélyek növekedését jelzi. Az 1-es esélyarány azt jelzi, hogy a szorongással és a depresszióval kapcsolatos esélyek nem változnak. 
A nominális és ordinális változók esetében khi-négyzet (Chi-squared) tesztet használva határozták meg, van-e szignifikáns összefüggés a változók között. (A khi négyzet két minőségi változó közötti kapcsolat elemzésére alkalmazható statisztikai próba, vagyis arra ad választ, hogy a két változó között van-e kapcsolat.) 

Eredmények
    A kutatásban résztvevő legtöbb válaszadó nő volt, házas, 21-30 év közötti, főként nem dohányzó, egyetemi diplomával rendelkező. Pszichiátriai kórtörténete nagyjából 8%-nak volt és a válaszadók 32%-nak volt valamilyen krónikus betegsége. A leggyakoribb ebből magas vérnyomás, diabétesz, szív- és érrendszeri megbetegedés, gyulladásos bélbetegség vagy reumás megbetegedés volt. Pszichiátriai állapotának részleteit csak néhányan adták meg, a leggyakoribb a depresszió és általános szorongásos rendellenességek voltak. 
    A pandémia ideje alatt a válaszadók jelentős része veszítette el a munkáját (1620 fő) és 530 fő dolgozott a bezárás ideje alatt a megszokott munkarendjében. 282 fő dolgozott az egészségügyben. Ide tartozott mindenki, aki közvetlenül részt vett a betegellátásban (orvos, nővér, gyógytornász, dietetikus).     A válaszadók közül 816 fő dolgozott olyan munkakörben, ahol a vírus megszerzésének kockázatát magasabbra értékelték. Ebből 107 fő dolgozott biztosan pozitív esetekkel, 709 fő pedig gyanús/erősen gyanús esetekkel. Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy az emberek többsége nem dolgozott, csupán 342 fő vállalt önkéntes munkát. (Például élelmiszer boltban segíteni a háttérmunkát vagy házhoz szállításban segíteni.) A tanulmány szerint az embereknek több lett a szabad idejük, még azoknak is, akik jártak dolgozni. A megkérdezettek közül 2524 fő legalább heti 1-2 alkalommal rendszeresen végzett testmozgást. A médiahasználat kapcsán 2449 fő számolt be megnövekedett használatról, a C19-hez kapcsolódó hírek követésével 1562 fő foglalkozott naponta 2 óránál többet, 320 fő pedig napi 4 óránál többet. 4110 fő nem került közvetlen kapcsolatba a vírussal, 1313 fő viszont közvetett kapcsolatba került vele (valamelyik családtagjuk, barátjuk eredménye lett pozitív). 
    Depresszió tüneteit 1245 főnél diagnosztizáltak, a szorongást 1086 főnél. Összefoglalva a nőknél nagyobb hajlamot találtak a depresszió (SR = 2,25) és a szorongás (SR = 3,4) kialakulására. Azok a válaszadók, akik a felméréskor egyedülállóak voltak, nagyon magas hajlamot mutattak mind a depresszió (SR = 6,3), mind a szorongás (SR = 5,97) kialakulására. A házasoknál azonban egyik sem áll fenn. (Depresszió SR = -4,56, szorongás SR =-3,77 ). A dohányzóknál gyakrabban diagnosztizáltak depressziót (SR = 3,37), a szorongással való összefüggés azonban nem volt szignifikáns. Azok, akik munkanélküliek maradtak vagy nem dolgozhattak nagyon hajlamosak voltak a depresszióra (SR = 4,2) és a szorongásra (SR = 4,03). A nyugdíjasok azonban egyikre sem voltak hajlamosak. (Depresszió SR = -7,53, szorongás SR = -7,07). Azok, akik az egészségügyben dolgoztak tapasztaltak szorongást, de a depresszió mértéke nem volt szignifikáns. Azok, akik a feltételezett esetek miatt érzékelték a munkahelyi megfertőződés kockázatát, nagyobb valószínűséggel szenvedtek a szorongástól (SR = 3,51). A pszichiátriai kórelőzménnyel rendelkezők azonban mind nagyon hajlamosak voltak mind a depresszió (SR = 5,71), mind a szorongás (SR = 7,90) diagnosztizálására. 
    Azok, akiknek a családjában vagy baráti körében volt diagnosztizált pozitív eset, hajlamosabban voltak a szorongásra, mint a depresszióra. Az otthoni karanténban lévőknél általában a szorongás (SR = 3,76) és a depresszió (SR = 3,56) jeleit is tapasztalták. A 30 évnél fiatalabbak körében nagyon magas hajlamot találtak mind a depresszióra (SR = 5,12), mind a szorongásra (SR = 4,85). Az egyel idősebb korosztály, a 31-40 év közöttiek azonban már jóval alacsonyabb értéket mutattak. (Depresszió SR = 2,75, szorongás SR = 2,05). Az 51-70 év közöttiek pedig a depresszióra (SR = -7,02) és a szorongásra (SR = -6,29) sem mutattak hajlamot. A középiskolai végzettséggel rendelkezők általában depressziósabbak (SR = 2,29) és szorongóbbak (SR = 2,44) voltak. 
    Erős negatív összefüggést találtak a felmérés során a kormányzati protokollt magas besorolása és a szorongás (SR = -4,43),mint a depresszió (SR = -3,8) között. Az eredmény azt mutatja, hogy azoknak, akik elégedettebbek voltak a kormányzati protokollal, kevésbé szorongtak vagy lettek depressziósak. 
    Nagyon erős negatív összefüggést találtak a depresszió (SR = -6,9) és a szorongás (SR =-4,24) között és aközött, mennyi időt töltöttek el KM-ban a pandémia ideje alatt az előző időszakhoz képest. Akik ugyanannyi időt töltöttek el, kevésbé szorongtak. Azok, akik többet, nagyon erősen hajlamosak voltak a depresszióra (SR = 5,34) és a szorongásra (SR = 3,36) is. Azok között, akik napi több mint 2 órát töltöttek el a C19 hírei után kutatva, a depresszió (SR = 3,8) és a szorongás (SR = 3,28) kialakulásának esélye magasabb volt. 
    A heti 5 vagy több alkalommal valamilyen testedzést végzők eredményeiből az derült ki, hogy a testedzés hasznos lehet mindkét betegség elkerülésére. (Depresszió SR = -4,33, szorongás SR= -2,65). Megállapították azt is, hogy statisztikailag szignifikáns különbség van a depresszióval diagnosztizált és a depresszió nélküli emberek átlagos súlya között. 
    A többváltozós logisztikai regresszióanalízis azt mutatja, hogy a zavaró tényezők után a következő kategóriákban a SZORONGÁS JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐ VOLT azoknál, akik: nők, egészségügyben dolgoznak, gyanús esetekkel találkoznak a munkahelyen, abbahagyták a munkát/tanulást, van pszichiátriai kórelőzményük, otthoni karanténban tartózkodtak, a kormányzati protokollt 6-7 pontra értékelték, a KM használatuk több volt, mint a pandémia előtt, a C19 hírkövetése napi kevesebb, mint 1 óra volt. 
    Azoknál, akik nők, dohányoznak, gyanús (pozitív) esetekkel találkoznak a munkahelyükön, abbahagyták a munkát/tanulást, van pszichiátriai kórelőzményük, otthoni vagy intézményi karanténban voltak, a kormányzati protokollt 6-7 pontra értékelték, a KM használatuk több, a C19 hírkövetésük több, mint napi egy óra volt, azoknál a DEPRESSZIÓ JELENTŐS KOCKÁZATI TÉNYEZŐ VOLT. 

Megbeszélés
    A tanulmány azt sugallja, hogy a C19jrávány jelentős hatással volt Kuvait lakosságának mentális egészségére –hasonlóan a pandémia ideje alatt lefolytatott számos tanulmány eredményéhez. A Szaúd-Arábiában, Algériában, Boszniában, Cipruson, Törökországban végzett vizsgálatokhoz képest a kuvaiti lakosság a szorongásos tünetek alacsonyabb gyakoriságát mutatta, ami valószínűleg annak köszönhető, hogy a hatóságok széles körű tudatosságot és pszichológiai támogatást nyújtottak a világjárvány idején. A nemzeti televízióban napi élő sajtótájékoztatót tartottak, amelyek részletezték az új és a gyógyult esetek számát, valamint bemutatták a kormány által tárgyalt esetleges jövőbeli terveket is. 
    Ezenkívül Kuvait elindított egy online weboldalt, amely ingyenes pszichológiai tanácsokat adott valamint szorongásra és a stressz-szel való megküzdés mechanizmusaira összpontosító oktató videókat kínált. A weboldal egyéb szolgáltatásai közé tartoznak olyan egyszerűsített, rövid videók online lejátszása is, amelyek információkat tartalmaznak a vírusról valamint olyanok, amelyek a megfertőződés lehetőségének csökkentésére irányuló módszerekről ad tájékoztatást. Ezzel kiküszöbölték azt a szorongást, amelyet az online keringő hamis információk okozhatnak. 
    A tanulmány során számos kockázati tényezőt azonosítottak. Például az egészségügyi dolgozóknál jóval magasabb a pszichológiai következmények kockázata. (Ezt más tanulmányok is alátámasztják). Ilyen okok lehetnek például a megnövekedett munkaidő, amely miatt elszigetelődnek családjuktól, partnerüktől. 
    Érdekes módon negatív összefüggést találtak a kormányzati protokollal megnövekedett elégedettségi arány és a pszichológiai terhelés szintje között. A biztonság érzése és az ország ellátási normáiban vetett bizalom, beleértve a kormány által hozott döntések mind hozzájárulnak ehhez. 
    Az iskolákat, óvodákat, játszótereket bezárták, így a serdülők nem tudtak társadalmi életet élni. A vizsgák késése az egyetemekre való jelentkezés, a járvány okozta bizonytalanság a jövőbeli döntések és lehetőségek tekintetében potenciális tényező. Kuvait sem rendelkezett online alapú oktatási rendszerrel sem az általános- és középiskolák, sem az egyetemek számára, ami késleltette a tanulmányi előrehaladást. 
    Hasonló összefüggéseket figyeltek meg más vizsgálatok is. A halálesetek, az áldozatk és az esetek számának növekedése hozzájárul a megállapításhoz. Azok, akik ugyanannyi időt töltöttek a KM-ban, mint előtte, kevésbé voltak hajlamosak a szorongásra és a depresszióra, szemben azokkal, akik többet használták. 

Korlátok
    A vizsgálatnak számos korlátja volt. Ha a vizsgálat a kijárási korlátozás időszakának utolsó 5 napján készült volna, a pszichológiai hatás nagyobb lett volna, ami a mentális egészségügyi terhek elterjedtségének túlbecsüléséhez vezethetett volna. Az elfogultság minimalizálása érdekében elengedhetetlen a vizsgálatok hosszabb ideig tartó végzése. Ezen kívül utóvizsgálatokra is szükség lehet a járvány hosszú távú pszichológiai következményeinek megértéséhez. Valamint a résztvevők száma nem feltétlenül reprezentálja a teljes népességet, nagyobb mintaméret szükséges. Ilyen például Kuvait lakosságának több alcsoportjának, például az egészségügyi dolgozóknak nagyobb bevonása. 

Következtetés
    A C19 járvány jelentős terhet rótt a mentális egészségre, egyesek tulajdonságokkal rendelkezőknél magasabb a kockázat, mint másoknál. A feltárt statisztikailag szignifikáns összefüggések előre jelzik a szorongás és a depresszió esetleges kialakulását, meghatározzák a magas kockázatú csoportokat. A tanulmányból látható, hogy a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosságot mindenki számára elérhetővé kell tenni a járványok idején – az elérhető KM vagy az internet alapú lehetőségek használatával. További vizsgálatokra van szükség a C19 hosszú távú mentális egészségére gyakorolt hatásának megértéséhez, különösen azoknál, akiket a vírus megfertőzött. 



Az eredeti tanulmány:
Waleed Burhamah, Abdulaziz AlKhayyat , Melinda Oroszlányová, Ahmad AlKenane , Abdulrahman Almansouri , Mousa Behbehani, Naser Karimi, Hana Jafar, Mohammad AlSuwaidan: The psychological burden of the COVID-19 pandemic and associated lockdown measures: experience from 4000 participants
Journal of Affective Disorders, 7 September 2020
https://doi.org/10.1016/j.jad.2020.09.014



Digitális Magyar Vízjel Adatbank - szemle


Alapadatok: 
Megnevezés:
Digitális Magyar Vízjel adatbank (DMVA)




Fenntartó:
Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság (MAPAVIT)
URL: https://mapavit.webnode.hu/sitemap/

Rövid bemutatás:
A Digitális Magyar Vízjel adatbankot a magyar papírhasználat 700 éves évfordulójára, 2010. április 9-én Sólyom László akkori Köztársasági elnöke indította el a Magyar Papír - és Vízjeltörténeti Kiállításon. A vízjelek digitalizálása és az adatbank bővítése jelenleg is folyamatban van. A vízjelek egy részének digitalizálását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta 2009-ben. 
A digitális gyűjtemény létrehozásának a célja a magyar vízjelek digitális megjelenítése, digitális tárolás és megőrzése valamint a könnyű hozzáférhetőség tartós biztosítása volt. 
A vízjelrajzok elkészítésénél alapvetően három alapelvet követtek: a mérethűség, a látványhűség és az adathűség, tehát az adatbankban a vízjelek eredeti átnézeti látvány szerint vannak ábrázolva. A mérethűség a befoglaló méret szerinti és a leírásban összes ismert adat pontosan van feltüntetve. 

A digitális gyűjtemény jelentősége:
A hétszáz éves papírhasználat szorosan kapcsolódik több tudományághoz is. Az első kétszáz évben külföldi papírokat használtunk, a fennmaradó ötszázban azonban már hazai gyártásút is. A magyar vízjel-örökségben számos ritka emlék található. Az összeségében mintegy 200 papírmalom és 104 papírgyár több ezer vízjelet hagyott az utókorra, amelyek feltárásra, dokumentálásra, bemutatásra érdemesek. A hatalmas örökségből mintegy 25.000 hazai vízjel került feltárásra, amelynek jelentős részét azonosították is. Az összegyűjtött, rendszerezett anyagot azonban 2010-ig nem lehetett elérni az interneten keresztül. 
Emellett az Európai Unió legtöbb országa már rendelkezik internetes papír és vízjel adatbázissal. Ezek szerepe és jelentősége kihat a gazdaság, a kultúra és az oktatás számos területére. A XX. század második felétől nemzeti törekvések figyelhetők meg ezen adatbázisok létrehozására, korszerűsítésére, bővítésére. Számos nemzetközi vízjelprojekt működik eredményesen, számos európai közgyűjteményében, vízjelkatalógusában találhatunk azonban ismeretlennek nyilvánított magyar vízjeleket. A DMVA így mondhatjuk, hiánypótló. 
Jelenleg több, mint 1250 vízjel érhető el az adatbankban, mintegy 30.000 adattal. 1310-től napjainkig, az itáliai FABRIANO malom vízjeleitől kezdve a holland HONIG vízjelein át az angol Whatman-vízjelekig számos nemzet legjellegzetesebb, legérdekesebb és legkülönlegesebb vízjeleit találhatjuk meg az adatbankban. 

A weboldal felépítéséről:
A főoldalról három irányban indulhatunk el az oldal megismerésére. Választhatjuk a tartalomjegyzéket, a képeket vagy a keresést.

Tartalomjegyzék:
betű-vízjel
címer-vízjel
emberalakos-vízjel
embléma-vízjel
felirat-vízjel
geometrikus-vízjel
mitikus-vízjel
monogram-vízjel
név-vízjel
portré-vízjel
szám-vízjel
szimbólum-vízjel
védjegy-vízjel

Képek

A tartalomjegyzék 13 választási lehetőséget ajánl fel a leggyorsabb és legegyszerűbb keresési módhoz. Jellegéből adódóan látható, hogy akkor célszerű használni, ha a motívum főtípusát ismerjük. Például, ha monogram-vízjelet keresek, rákattintva az első ilyen típusú vízjelre jutunk, majd a jobb oldalon fent található nyilakkal tovább navigálhatunk egyenként a keresett vízjelre. Az adatok a képpel együtt láthatóvá válnak. 

Képek
A főoldalról a képek menüre kattintva oldalanként jelennek meg a vízjelek típusonként válogatva.

Keresés
Hasonlóan az európai digitális adatbázisokhoz, a DMVA is motívum alapú. Az előbb, a tartalomjegyzéknél látott motívumra irányuló keresésen kívül a keresés menüben a vízjelekhez társuló adatok bármelyikére rá lehet keresni. Például: hely, évszám, jelzet, papírmalom, papírkészítő, tulajdonos, monogram, felirat, kiegészítő társmotívumra, forrás(ok)ra és az összes szöveges információra. 



Három keresési szint közül választhatunk.
1. Keresés a szövegben
Ez a legegyszerűbb és legnagyobb találati számhoz vezető keresési lehetőség.
(Jelen pillanatban a keresés funkció nem működik. (2020.10.01.) a család, szarvas, címer szavakkal próbálva.)

2. Keresés valamelyik jellemzőben
Itt legördülő menüből választhatjuk ki a nekünk kellő információt, majd feltételt adhatunk meg. A jellemzőkben összesen 29 lehetőség közül választhatunk, 10 további feltétellel szűkíthetjük keresésünket. 

      



Például, ha egy adott papírgyárral szeretnénk keresni, „papírgyár” és „egyenlő” feltételekkel, a keresett értéknél a papírgyár nevét beírva könnyedén megtalálhatjuk a keresett vízjelet.

3. Összetett keresés a jellemzőkben
Ez már egy sokkal összetettebb és bonyolultabb keresési lehetőség, amelyet leginkább a témában jártas szakemberek számára ad gyors és specifikus keresési lehetőséget. Ez a lehetőség akkor ajánlott, ha a keresett vízjel adatai közül többet ismerünk vagy több jellemző alapján szeretnénk megkeresni az adott vízjelet. Itt a találati arány jóval szűkebb lesz, mint az előző keresési lehetőségeknél, így hamarabb célba lehet érni vele. A feltétel és a keresett érték mezőkben megadott paraméterekkel itt is tovább szűkíthetjük a találatokat. A végeredmény mezőben pedig befolyásolhatjuk a megadott feltételek teljesülésének a módját.




A vízjelek adatai



címer-vízjel
MVA: 15842
dátum: 1532 1532
főtípus: címer-vízjel
altípus: papírmalom címer
kiállítás helye: Buda
papírmalom: LIPTÓSZENTMIHÁLY
főmotívum: két keresztbe tett kaszapenge
ívfél: B
kép: 1
eredeti jelzete: MOL-E-254/5
monogram: IZ
papírkészítő: ZIMA János
társmotívumok/megjegyzések: lóhere, Anjou-liliom


A DMVA-t a Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság (MAPAVIT) jegyzi, akinek weboldaláról további információkat kaphatunk a vízjelekkel kapcsolatban. Oldaltérképe alapján ott is sok hasznos információra tehetünk szert a témában. 

Magyar Papír- és Vízjeltörténeti Társaság
Oldaltérkép
Kutatási projektek
SCHEDEL-projekt
LEVÉLTÁRI projektek
MOL-projektek 

Alkalmazások a feltérképezésért

A könyvtártudomány területén tevékenykedő kutatók minél inkább beépítik a tudományterületbe a résztvevők által, okostelefonokkal készített képeket. Ezekkel a vizuális anyagokkal igyekeznek feltérképezni a szükségleteket, az információkeresés módját, és a könyvtári környezet kihasználtságát. A cikk írója a körbejárja a témát a vizuális kutatási módszerek, digitális eszközök és az itt felmerülő problémák területén, valamint listázza az itt használt mobil alkalmazásokat.

EthOS

Ethnographic Observation System. Az alkalmazás nem csak azt teszi lehetővé, hogy felvegye, kövesse és közzé tegye a tartalmakat, hanem egyből válaszolni is lehet a kutató által küldött feladatokra. Valamint rendelkezik egy projekt felügyelő felülettel, ami tárolja a résztvevők által bejegyzett adatokat. Alison Hicks 26 még nem lediplomázott hallgatóval végezte a kísérletet 2018-ban és 2019-ben.

PixStori


A Buffalo-i Egyetem által kifejlesztett alkalmazás az állóképeket kombinálja az audio narratívákkal. Azaz az elkészített képekhez feliratokat és hanganyagokat lehet rögzíteni. Amint egy bejegyzés el lett készítve, ezeket meg lehet osztani a közösségi médián vagy e-mail-en keresztül. Az alkalmazást S. Barriage gyermekközpontú kutatási módszerben használta, ahol 18, 5 és 7 év közötti gyerekekkel dolgozott a saját érdeklődési területükön.



Az alkalmazások pozitív, és használatukat segítő tulajdonságai egyrészt a közvetlenség, ami összehozza a különböző földrajzi területeken élőket gyorsabban, a hagyományos kamerákat és egyéb eszközöket használókkal szemben. A hordozhatóság lehetővé teszi, hogy szélesebb területen lehessen készíteni fényképeket. További tulajdonságok az alkalmazások láthatósága az okostelefon felületén, valamint a benne lévő adatok tartóssága. 


Kihívások

Természetesen a hasznos funkciók mellé mindig társulnak a felmerülő problémák. Harmadik félként használatos felhő-alapú alkalmazásnál növekszenek a problémák az adatfeldolgozás és tárolás területén

Temérdek fénykép veszhet el az alkalmazásokat tároló eszközök meghibásodásánál. Kiváltképpen igaz, ha az eszköz már nem javítható vagy elveszik. De például az is felmerülhet, hogy az alkalmazáshoz nincsen elég memória a készüléken.

A fájlok elérhetőségének a problémáiért pedig az őket kezelő web portál a felelős. Ha például nem érhetőek el az adatok, vagy bizonyos elemeit nem jeleníti meg.

Fejér megyei Képeslap-gyűjtemény

Fejér megyei Képeslap-gyűjtemény 

Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés: Fejér megyei Képeslap-gyűjtemény
A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://tlwww.vmk.hu/tlwww/

A gyűjtemény definitív, rövid leírása: 
A gyűjtemény a Vörösmarty Mihály Könyvtár Székesfehérvár helytörténeti részét képezi. Mivel a könyvtár maga évtizedek óta a megyei könyvtári ellátást is ellátja, így nemcsak a városi, hanem a megyében található helytörténetet is gyűjti, így a képeslapokat is.

Tulajdonos, fenntartó: Vörösmarty Mihály Könyvtár


Screenshots/képernyőkép 


gyűjtemény nyitólap 



keresési felület



tételek listázása





tételek + adatok
















Iskolai értesítők


Alapadatok a gyűjteményről:

Megnevezés:
Iskolai értesítők
 
A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:
 
A gyűjtemény definitív rövid leírása:
Iskolai értesítők a 17. Századtól egészen a huszadik század közepéig , bőven tárgyalva a jezsuita gimnáziumokat, bibliográfiák, és helységnév szerint az iskolai értesítők.

Létrehozás dátuma:
2016
 
Tulajdonos, fenntartó:
Országgyűlési Könyvtár/Budapest Főváros Levéltára 
 
A magába foglaló honlap gyűjteményhez vezető (pl:Gyűjtemények) aloldalának megnevezése és URL-je:
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/iskolai_ertesitok/
Egyéb cég/intézmény/személy (létrehozó, digitalizáló, fejlesztő megnevezése, ha eltér és fellelhető):
Magyar Nemzeti Levéltár, Nemzeti Kulturális Alap

 

Screenshots/képernyőkép 

 

Gyűjtemény nyitólapja 

Keresési felület

Tételek

Információszolgáltatás

A jezsuita gimnáziumokról, diákjairól találunk leírást az adott időszakra vonatkozóan:
A jezsuiták a 17–18. század folyamán mintegy harminc középiskolát működtettek a kora újkori Magyarország és Erdély területén. Különböző levéltárakban és kézirattárakban számos jezsuita gimnázium anyakönyve maradt meg, amelyek értékes adatokat tartalmaznak az ott tanuló diákok származási helyére, anyanyelvére, társadalmi helyzetére, életkorára, felekezetére vonatkozólag. Az NKFIH által 2015–2019 között támogatott K 116116 „Katolikus iskoláztatás a kora újkori Magyarországon: a győri, nagyszombati, pozsonyi jezsuita gimnázium tanulói a 17–18. században” projekt keretében három jezsuita gimnázium anyakönyve került adatbázis formában feldolgozásra és válik most a szélesebb nyilvánosság számára is hozzáférhetővé. A győri gimnázium anyakönyvei 1630–1773, a pozsonyié 1650–1773, a nagyszombatié 1616–1618, 1625–1772 közötti évekből tartalmaznak adatokat. Az adatbázis használatát részletes útmutató könnyíti meg, ahol megtalálható az alkalmazott rövidítések jegyzéke is. A feldolgozás során az NKFIH kívül a Jezsuita Rend Magyarországi Rendtartománya Könyvtára és Levéltára és a Győri Szent Mór Bencés Perjelség nyújtott értékes segítséget. 


A
nagyszombati, pozsonyi és győri jezsuita gimnáziumok diáksága (16161773)
(
Anyakönyvi adattár IIII.)


Az
adatrögzítés és közlés módja, az adattartalom részletező magyarázata:
Az
adattár az anyakönyvi adatok rendszerezett közlését és a személyek (önmagukkal való) azonosítását tűzte ki célul. Az adatbevitelt egy, az anyakönyv adatállományához illeszkedő, 15 oszlopot tartalmazó táblázatban (Microsoft Excel) végezték. Az adatrögzítés az anyakönyvi adatok sorrendjében történt, minden egyes beiratkozást külön sorban vettek fel.

Navigáció/struktúra/webdesign:

A gyűjtemények külön menüpontként elérhetőek, a gyűjteményeken belül további részekre/tételekre van szedve az anyag. A felületen elérhető oda-vissza navigálás. A gyűjtemények megtekintésére elérhető online nézegető felület.
Igénybe lehet venni keresést, különböző szűrők használatával (karakterhelyettesítők, operátorok, stb.), lehet öszetett keresést végrehajtani. A keresési szűrőkhöz található útmutató az oldalon. Keresni lehet a különböző köteteken belül is (például a dokumentumban is kereshetünk).
A weblap domain címét az intézmény birtokolja.

Kínált formátumok:

  • Online nézegető
  • pdf (letölthető) 

Meta-adatolás, leírás, katalóguscédula-megjelenítés:

A gyűjteményeken belül egységes az adattartalom. Az adattár rendelkezik évszámjelöléssel, kötetekre van bontva.

Web 2.0 eszközrendszer, interaktivitás:

  • Hírlevél feliratkozás az oldalra való regisztrációval
  • RSS feed nem elérhető
  • Regisztráció/bejelentkezés lehetséges
  • Az oldal megjelenése nem testreszabható
  • Kommentelési lehetőség nincs
  • Közösségi közreműködés formái nem megengedettek

Közösségimédia-kompatibilitás

  • A tételek megnyitásakor egyedi URL-t kapunk (másolható)
  • Közvetlen közösségi média megosztás gomb nem elérhető
  • Az intézmények van facebook oldala (URL, 8050 követő, 7898 like, átlagosan 6 poszt egy hónapban)
  • A megosztás alapját a gyűjtemény tételei képezik