Birmingham Museums Trust’s Digital Assets

 A Birmingham Museums Trust egy kilenc különálló kulturális épületegyüttesekből, illetve múzeumokból álló társulás, mely a megszokott múzeumi feladatokon és restauráláson, illetve kutatómunkán túl közösségépítéssel és önkéntes munkával is szolgálja a közösséget.

Az intézményei: Thinktank (interaktív természettudományi múzeum), Birmingham Museum and Art Gallery, Aston Hall, Blakesley Hall, Museum Collection Centre (lényegében a hálózat múzeumi tárgyainak raktára és egyben kiállítótere), Museum of the Jewellery Quarter (jelenleg zárva, csak különleges események alkalmával bejárható), Sarehole Mill (250 éves vízimalom) és a Weoley Castle, ami tulajdonképpen egy 750 éve épített erődített kastély romja.

A Deutsche Digitale Bibliothek Facebook oldala

A gyűjtemény rövid leírása

A Deutsche Digitale Bibliothek (Német Digitális Könyvtár, röviden DDB) egy közös tartományi és szövetségi projekt Németországban, mely ingyenesen hozzáférhető online tartalmakat kínál. Az érdeklődők könyvek, zenék, filmek, fotók, kéziratok, festmények, műalkotások és történeti levelek digitalizált másolatai között válogathatnak. A portál 2012-ben indult 5,6 millió objektummal, és ez a szám 2021-re 37 millióra ugrott. A gyűjteményt a Berlini Porosz Kulturális Alapítvány (Stiftung Preußischer Kulturbesitz) és a Deutsche Nationalbibliothek Frankfurt am Main működteti. A digitalizálást a programhoz csatlakozó partnerintézmények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, médiatárak, kutatóintézetek) önállóan végzik. A kezdeményezéshez eddig több mint 2000 intézmény csatlakozott. A Deutsche Digitale Bibliothek összeköttetésben van az Europeana felületével is, tartalmai tehát itt is kereshetőek.

Manuscriptorium

A  Manuscriptorium egy ingyenes, mindenki számára szabadon hozzáférhető digitális könyvtár, amely kódexek, ősnyomtatványok, térképek, oklevelek és egyéb értékes dokumentumok digitális másolatait kínálja a felhasználók számára. 

A Manuscriptorium az Europeana al-aggregátora a történelmi források területén, melyhez a szakmai támogatást a Cseh Nemzeti Könyvtár nyújtja.

Kramerius

Megnevezés:

Kramerius Digitális Könyvtár (Digitalní knihovna Kramerius)

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:

https://kramerius5.nkp.cz/

A gyűjtemény rövid leírása:

A Kramerius felületét a Cseh Nemzeti Könyvtár (Narodní Knihovna) a Cseh Tudományos Akadémiai Könyvtárral és a Morva Állami Könyvtárral közösen fejlesztette ki. Továbbfejlesztett, legújabb verziója a Kramerius 5. A projekt célja a cseh nyelvű dokumentumok (folyóiratok, monográfiák, térképek, zeneművek stb.) mellett a külföldön kiadott cseh dokumentumok, illetve a cseh kultúrtörténethez kapcsolódó ritka külföldi dokumentumok digitalizálása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele.

Az Országos Széchényi Könyvtár Magyar nyelvemlékek című digitális gyűjteménye

 

Az Iparművészeti Múzeum facebook oldala

"Az Iparművészeti Múzeum 1896-ban, szecessziós stílusban épült palotája a főváros egyik legszebb középülete. Gyűjteménye magvát az európai iparművészet remekei alkotják a középkortól napjainkig.

 Az Iparművészeti Múzeum az épület rekonstrukciós munkálatai miatt zárva tart, ezért 2017. szeptember 4-től nem látogatható. Több éves zárvatartást követően azonban ismét látogatható az Iparművészeti Múzeum Városligeti fasoron található Ráth György-villája, ahol a múzeum szecessziós gyűjteményének legszebb darabjait felvonultató A mi szecessziónk című állandó kiállítás várja a látogatókat." 

Bemutatkozó szöveg az Iparművészeti Múzeum facebook oldaláról.

Norvég Nemzeti Könyvtár Digitalizálási programja és digitális gyűjteménye

 Általános tudnivalók az Norvég Nemzeti Könyvtárról

A gyűjtemény linkje: nb.no

A gyűjtemény elérhetősége a Norvég Nemzeti Könyvtér oldaláról: www.nb.no/en/digitizing

A Norvég Nemzeti Könyvtár Nasjonal Biblioteket Norge, nagyon nagy múltú melynek története a 18. századra nyúlik vissza. Az alapjait képezi a Királyi Tudományos Akadémia Könyvtára mely Trondheimban működött és a Christiania-i Könyvtár (Oslo). Mint ismeretes Oslo neve régebben Christiania volt. Továbbá alapjául szolgált az Osloi Egyetemi Könyvtár és a Koppenhágai Királyi Könyvtár, amely 1811-ig látta el a Nemzeti Könyvtári feladatokat. Mivel a 19. században sok norvég vándorolt ki Amerikába majd tért vissza, rengeteg eszmét és ötletet hoztak haza melyek hatottak a norvég könyvtárakra.

Az Iparművészeti Múzeum digitális gyűjteménye

Az Iparművészeti Múzeum 1896-ban nyitotta meg kapuit, szecessziós stílusban épült Budapest egyik legszebb középülete. A gyűjteménye magában foglalja az európai és a magyar iparművészet remekműveit a középkortól napjainkig. A múzeumnak három telephelye van; a Nagytétényi Kastély, a főépület az Üllői úton, amely 2017 óta felújítás miatt zárva tart és a Ráth György Villa, amely a Városligeti fasor-nál található és 2018-ban nyitotta meg több éves zárva tartás után a kapuit.

A gyűjtemény kezdőoldala: https://www.imm.hu/ 

Az Iparművészeti Múzeum oldaláról a gyűjteményre vezető link: https://www.imm.hu/hu/contents/

Europeana (2023)

Europeana

Alapadatok a gyűjteményről:

a gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je
https://www.europeana.eu/hu
a gyűjtemény definitív, rövid leírása
A weboldal mintegy 3700 különböző intézmény kulturális örökségi anyagát mutatja be. Aggregátor partnerek hálózata gyűjti össze az adatokat, majd alaposan ellenőrzi és további információkkal egészíti ki azokat. Ezen adatok segítségével a gyűjtemény elemei összekapcsolhatóak és tematizálhatóak.

Az aggregátorok a kulturális örökséggel foglalkozó intézményekkel együttműködve hiteles és megbízható adatokat gyűjtenek, és azokat az Europeanán keresztül hozzáférhetővé teszik. Valamennyi Europeana-aggregátor tagja az Europeana Aggregátorok Fórumának (EAF).

Az Internet Archive Facebook-oldal

Az Internet Archive egy nonprofit ditigtális könyvtár, amely több millió könyvet, filmet, szoftvert, zenét, weboldalt és egyebeket tesz közzé ingyenesen. Céljuk és küldetésük, hogy mindenki számára hozzáférést biztosítsanak az elérhető egyetemes tudáshoz. 

A szervezetet Brewster Kahle alapította 1996-ban. Ő az, aki az Alexa Internet vállalat létrejöttében is kulcsszerepet vállalt, ami az internetes oldalak forgalmának megbecsülését és rangsorolását végezte egészen 2022-ig.

   Az Internet Archive jelenleg 

806 milliárd weboldalt

38 millió könyvet és egyéb szöveget

15 millió hangfelvételt 

9,8 millió videót 

4,6 millió képet

984 ezer szoftverprogramot tartalmaz.

A Lévay József Centenáriumi Emlékprogram (2015-2018) digitális gyűjteménye

A Somogyi-könyvtár Digitális könyvtára

A Deutsche Nationalbibliothek (Német Nemzeti Könyvtár) Digitalizált Gyűjteményei

Alapadatok a gyűjteményről

Megnevezés: Deutsche Nationalbibliothek, Digitalisierte Sammlungen, a nyitólap elérhető itt.

Tulajdonos, fenntartó magábafoglaló honlap megnevezése: Deutsche Nationalbibliothek

A magábafoglaló honlap gyűjteményhez vezető aloldalának megnevezése: 

Deutsche Nationalbibliothek, Digitalisierung

A gyűjtemény rövid leírása

A Német Nemzeti Könyvtár (Deutsche Nationalbibliothek, rövden DNB)  két székhellyel is rendelkezik két különböző német városban, az egyik Frankfurt am Main, a másik pedig Leipzig, azaz Lipcse. Mindkét helyszínen őriznek dokumentumokat, és ezek természetesen látogathatóak is. Fontos még az intézmény zenei részlege, amely jelenleg Lipcsében működik. A nemzeti könyvtári digitalizáció Németországban sokrétű tevékenység, melynek jogi kereteit a helyi nemzeti könyvtári törvény szabályozza. Az intézményben több projekt is fut, és mindhárom helyszín állományából válogatnak a digitalizáció során. Hosszú távú céljuk egyértelműen az analóg állomány teljes körű digitalizációja, a nyomtatott-, képi- és hanganyag megőrzése, közzététele. A létrehozott fájlokat tematikus gyűjteményekbe rendezve szolgáltatják a felhasználóknak. Jelenleg 20 ilyen gyűjtemény érhető el a könyvtár honlapján, de ezen túlmenően az OPAC-ban sok egyéb dokumentum is megtalálható elszórtan, például a tartalomjegyzékek.

Jelen bejegyzés témája a 20 digitalizált gyűjteményi csoport bemutatása, melyek a Digitalisierte Sammlungen (Digitalizált gyűjtemények) menüpont alatt találhatók. Ezek között nem csupán nyomtatványok és kéziratok, de különféle hanghordozók digitalizált változatai is szerepelnek (pl. kazetták, fonográfhengerek). Több csoport az ún. Exilsammlungen anyagait gyűjti egybe. Az Exilsammlungen egy olyan fizikai gyűjteményrész a könyvtári állományban, mely az 1933 és 1945 közötti időszak dokumentumait tartalmazza. Ez a korszak nagyon fontos a német történelemben, mert akkoriban sokan kényszerültek száműzetésbe politikai, ideológiai okokból. 

Arkyves

Megnevezés:

Arkyves

A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je:

https://www.arkyves.org/

A gyűjtemény rövid leírása:

Az Arkyves egy adatbázis-aggregátor, ahol a csatlakozott intézmények vagy egyéni kutatók digitalizált képi és szöveges dokumentumai között kereshetünk, illetve egy olyan platform, ami lehetővé teszi katalogizált gyűjtemények közzétételét – akár intézményi, akár magánszemélyek részére. Az adatbázisban festmények, illusztrált középkori kéziratok, grafikák, nyomdászjelvények, iniciálék, fotók stb. találhatóak, közel 900.000 digitális dokumentum érhető el számos ország könyvtáraiból és múzeumaiból. A hozzáférés hibrid, ennek mikéntjéről a dokumentumot eredetileg őrző intézmény/magánszemély dönt, így vannak szabadon hozzáférhető, és intézményi bejelentkezéshez kötött tartalmak is.

Partnerintézmények: Bayerische Staatsbibliothek; Biblia Sacra project; Bibliothèques Virtuelles Humanistes; Byvanck Illuminated Manuscript project; Cardiff University; Deutsches Hygiene-Museum, Dresden; Folger Shakespeare Library, Washington; Getty Research Institute & Provenance Index; Glasgow University Library; Herzog August Bibliothek Wolfenbüttel; Koninklijke Bibliotheek, The Hague; The Leiden Collection, New York; Museum Meermanno; RKD, Netherlands Institute for Art History; Rijksmuseum, Amsterdam; Anton Ulrich Museum, Braunschweig; University Library, Amsterdam; University Library, Utrecht; University of Milan, Marengo; University of Illinois, Urbana-Champaign

Az adatbázis az Iconclass osztályozási rendszert használja, ami egy eredetileg képek leírására kifejlesztett osztályozási rendszer volt, manapság már szövegek tartalmi leírására és képek osztályozására is használható.

További információ az Iconclass rendszerről:

https://en.wikipedia.org/wiki/Iconclass

https://iconclass.org/

A Digitális Irodalmi Akadémia facebook oldala

A Digitális Irodalmi Akadémia 1998-ban jött létre azzal a céllal, hogy a a legújabb kori és kortárs magyar irodalom kiemelkedő alkotásait átmentse a digitális korba, értékeinek megőrzésével, közvetítésével és népszerűsítésével. A DIA a Petőfi Irodalmi Múzeum folyamatosan gyarapodó „virtuális gyűjteményévé” alakult. A honlapon hozzáférhetővé vált a PIM táraiban őrzött festmények, fényképek, kéziratok, hanganyagok, egyéb dokumentumok jelentős része. A Múzeum a DIA révén maga is tekintélyes mennyiségű műtárggyal, irat- és képanyaggal, relikviával gazdagodott. Az Akadémia rendszeres programokkal gazdagítja a Múzeum kortárs rendezvényeinek kínálatát.

A DIA facebook oldala 2010 óta működik.

Bibliotheca Digitalis (Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár)

Alapadatok a gyűjteményről

Megnevezés: Bibliotheca Digitalis (Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár), a nyitólap elérhető itt.

Tulajdonos, fenntartó magábafoglaló honlap megnevezése: Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár (latinul: Bibliotheca Ecclesiae Metropolitanae Strigoniensis)

A gyűjtemény rövid leírása

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár hazánk egyik legnagyobb múltú és legjelentősebb egyházi gyűjteménye. Több mint 170 000 kötetes állományában számos unikális dokumentum és különgyűjtemény kap helyet, köztük  kb. 50 kódex, 300 ősnyomtatvány (15. századi nyomtatvány) és számos antikva (16. századi nyomtatvány). Ezenfelül térképek, apró- és kisnyomtatványok, valamint egyházi névtárak is kutathatóak. A legismertebb gyűjteményrészek közül a Fugger-gyűtemény és a Batthyány-gyűjtemény, a ritkaságok közül pedig a Jordánszky-kódex, a Nagyszombati-kódex, a Szalkai kódex, a Bakócz-graduálé, a lövöldi corvina, a Biblia Pauperum (Szegények bibliája) és a Balassa-biblia emelhetőek ki. Az intézményi honlap több aloldala kínál digitalizált tartalmakat, ezek közül pedig a legterjedelmesebb a Bibliotheca Digitalis, mely több kódexet, kódextöredéket, gyászjelentést, hagyatéki anyagot és egyéb iratokat tartalmaz. Ezt a folyamatosan gyarapodó gyűjteményt elsősorban az egyháztörténeti kutatások támogatására hozták létre, ugyanakkor mindenki számára szabadon és ingyenesen elérhető az interneten. Jelen bejegyzés keretében a már említett Bibliotheca Digitalist fogjuk alaposabban elemezni.

A gyűjtemény nyitólapja

Keresési felület

A digitális könyvtár nem rendelkezik keresőfelülettel. A főbb dokumentumcsoportokon belül felsorolásra kerülnek a különböző kötetek/iratok, és ebből lehet böngészni. Sem egyszerű, sem összetett, sem CCL keresésre nincs lehetőség. 

„Zsebemben egy egész könyvtár.”: A miniatűr könyvek története

„Zsebemben egy egész könyvtár: Miniatűr könyvek az Egyetemi Könyvtárban” címmel nyílott időszaki kiállítás 2022 nyarán a PTE Egyetemi Könyvtár és Tudásközpont Történeti Gyűjtemények Osztályán. A kiállított kisméretű könyveknek, amelyeknek mérete – szűkebb értelemben véve - 30 és 76 milliméter között van, kötése a nagyméretű könyvekéhez hasonló, szövegük jól olvasható, tartalmuk sokféle lehet. Az embereket pedig vonzzák ezek az „apróságok”, hazánkban is számos rajongója, lelkes gyűjtője van a miniatűr könyveknek.

(Fotó: OSZK, https://nemzetikonyvtar.blog.hu/2016/11/16/konyvek_lilliputbol)

Olvasásnépszerűsítő-kampányok 3.

BEVEZETŐ

SZÖVEG

FELADAT

3. bekezdésként (legalább 1 bejegyzés erejéig) magát a tartalomszolgáltatást is kezdjük el (ez lehet a téma részeinek csoportosítása, ízelítők több lehetséges altémáról, egy résztéma „mutatvány-bejegyzésként” kidolgozása, stb.

IRODALOM ÉS EGYÉB FORRÁSOK

Olvasásnépszerűsítő-kampányok 1.

„Azok a könyvek, melyek könyvtárad polcain szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak, te kellesz, olvasó." 

Kosztolányi Dezső

    Az alábbi ismertető az olvasásnépszerűsítő-kampányok témáját járja körül. A beszámoló tartalmaz egy téma leírást, valamint indoklást arra vonatkozóan, hogy miért született ez a publikáció éppen ebben a témában. Továbbá meg fogom válaszolni azokat a kérdéseket, hogy miért érdekes, hasznos, hiánypótló és érdemes foglalkozni mélyebben az olvasás népszerűsítésével, akár kampányszerűen (például a könyvtárakban is). Mindezek mellett pedig - természetesen - megadom az ismertető célközönségét, avagy, hogy kiket érdekelhet ez a téma. 

    Kijelenthető az, hogy a változó társadalmi, gazdasági, technológiai környezet, az információs társadalom és a globalizmus új elvárásokat támaszt a könyvtárosokkal, információszolgáltató szakemberekkel szemben. Ezt szem előtt tartva a könyvtárügynek 5 olyan trendet kell figyelembe vennie amelyhez kapcsolódik az olvasásnépszerűsítés is.

    Az 5 szem előtt tartandó trend:

        1. Fenntarthatóság

        2. Rugalmas közösségi és közös munkaterek

        3. Közösségi média jelenlét

        4. Okos költségvetés

        5. Technológia-vezérelt megoldások

    Ezek után nyilván felmerülhet az a kérdés, hogy mégis hogyan kapcsolódik mindehhez az olvasásnépszerűsítése? A kérdés olyan egyszerű, mint amennyire bonyolult is; de úgy is fogalmazhatnék, hogy nem kell túl messzire mennünk a válaszért, elég ha körbe tekintünk egy nagyobb tömegben és észrevehetjük, hogy szinte mindenki kezében ott lesz valamilyen olyan eszköz, amely a multimédia és a online közösségi terek tárházát szolgáltatja számunkra egy végtelenített információs csatornába tömörülve. Tovább folytatva ezt a gondolatmentet ha van tehát egy olyan eszközünk, amely szinte folyamatosan az információk áradatának továbbítását szolgálja akkor miért is ne lehetne kihasználni ezt a lehetőséget - vagy éppen átkot (ez ettól függ, hogy milyen szemmel tekintünk rá!) - és hozunk létre olyan tartalmakat, amelyek a közösségi média jelenléten alapulnak és az olvasásnépszerűsítés célját szolgálják?

    Ha nem is okvetlenül ezt a kérdést fogalmazta meg magában annó 2017-ben Szabados Ágnes (riporter, újságíró, műsorvezető), de az előbb feltett kérdés minta példájaként szolgálhat számunkra az általa elindított Nincs időm olvasni kihívás (továbbiakban röviden: NIOK), valamint ide sorolható az Olvasni szabad! olvasást népszerűsítő kampány is, amely Szendrői Csaba (dalszövegíró, költő, az Elefánt zenekar frontembere) - később a projekthez társult még Jakobovits Kitti (pszichológus, irodalomterapeuta) - nevéhez köthető. Mind a két említett "kampány" célja az olvasásnépszerűsítése, amelyhez online felületeket - közösségi média oldalakat (pl.: Facebook és Instagram) - hívnak segítségül, mint marketing eszköz, hírcsatorna és közösség összetartó erő.

    

    Hasonló olvasásnépszerűsítő kampányok voltak az alábbiak:

        1. Nagy Könyv (2005)

        2. Nagy Könyves Beavatás (2015)

        3. Országos Könyvtári Napok (2006)

        4. Olvasás Éjszakája (2013-2019)

        5. Visegrád olvas a gyerekeknek (2018)

        6. A mese útja (2009-2010)

        7. Olvasók diadala (2015-2019)

        8. POKET Zsebkönyvek (2018)

        9. Veszíts el egy könyvet! (2008)

    Az olvasásnépszerűsítés témájának fontosságát vetíti előre az is, hogy a magyar könyvtáros szakmában az elmúlt évben ősszel az OSZK-ban megrendezésre került egy esemény, amely az olvasásfejlesztés könyvtári lehetőségeinek kívánt teret adni. Itt - példának okán - az alábbi címekkel elhangzottak el előadások:

• Az olvasáskutatás eredményei és a könyvtár(os)i munka - Gombos Péter (olvasáskutató, MATE Neveléstudományi Intézet, Magyar Olvasástársaság (HUNRA))
• Trendek, könyvtár, olvasásnépszerűsítés hazai és külföldi kitekintésben - Gerencsér Judit (főigazgató-helyettes, Országos Széchényi Könyvtár)
• Iskolai könyvtári terek az olvasásért. Kis KTE könyvek 12. könyvbemutató - Dömsödy Andrea (könyvtáros, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar könyvtára)

    Ezekből is jól látszik, hogy a hazai könyvtáros szakma érdekelt abban a kérdésben, hogy mégis milyen lehetőségek kínákoznak az olvasásnépszerűsítés kapcsán. Ugyanakkor vannak olyan kezdeményezések, amelyek nem jutnak el a könyvtárakba vagy széles közönséghez, mert azok a közemberek világából sarjadnak ki. Ezek közé sorolhatók az ún. Booktuberek vagy Bookstragramerek is. Ők többé-kevésbé közemberek, akik szenvedélyesen szeretnek olvasni és ezt az elhívatottságukat különféle közösségi média platformokon - elsősorban YouTubeon vagy Instagramon - meg is osszák a követőikkel. Ez - úgy gondolom -, hogy olyan potenciális lehetőségeket rejteget magában, amelyeket a könyvtáraknak érdemes lenne kihasználiuk.

    Ezek a tartalomelőállítók remek lehetőséget kínálnak arra, hogy a könyvtárak közösségi térként tudjanak funkciónálni például közönség találkozók vagy könyvklub gyanánt. Ehhez kívánok létrehozni egy olyan adatbázist ennek a projektnek a keretén belül, amit a könyvtárak fel tudnak használni annak érdekében, hogy könnyen fel tudják venni a kapcsolatot az általuk szimpatikus tartalomkészítővel.

IRODALOM ÉS EGYÉB FORRÁSOK

A képek forrásai: unsplash.com (az Unslpash oldadán megosztott fotók szabadon felhasználhatók a szerzői jogok etikus betartása mellett!)

1. kép: Christin Hume (2017) - https://unsplash.com/photos/k2Kcwkandwg

Radics Krisztina - Hazai és nemzetközi trendek az olvasásnépszerűsítés terén; Budapest (2020) DOI: 10.31915/NWS.2020.11

Olvasásfejlesztési és -népszerűsítési világkörkép; Országos Széchényi Könyvtár & Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest (2022)

Olvasásnépszerűsítő-kampányok 2.

BEVEZETŐ

SZÖVEG

FELADAT

2. bejegyzésként egy rövid kutatást arról, hogy e témában vagy hozzá kapcsolódóan mi érhető el jelenleg a weben (honlapok, facebook csoportok, gyűjtemények, adatbázisok), hazai vagy nemzetközi példákkal, melyik mit tud, miben jó és miben lehetne ezekhez képest mást, máshogy, újat, többet nyújtani (ha lenne rá keret, idő, alkalmazottak, stb.) illetve…

IRODALOM ÉS EGYÉB FORRÁSOK

Herzog August Bibliothek Handschriftendatenbank

Alapadatok a gyűjteményről

Megnevezés: Herzog August Bibliothek Handschriftendatenbank, a nyitólap elérhető itt.
Létrehozás dátuma: 2004

Tulajdonos, fenntartó, magábafoglaló honlap megnevezése: Herzog August Bibliothek

A magábafoglaló honlap gyűjteményhez vezető aloldalának megnevezése:
Herzog August Bibliothek Wolfenbütteler Digitalen Bibliothek (WDB)

A gyűjtemény rövid leírása

Az alsó-szászországi Wolfenbüttelben található Herzog August Könyvtárat 1572-ben alapították, mára pedig a világ egyik legfontosabb középkori és kora újkori kutatóközpontjává vált. A német mellett az intézmény jelentős lengyel és magyar vonatkozású kultúrtörténeti anyagot is őriz, köztük 9 corvinával. A könyvtárban a kutatástámogatás kiemelt szerepet kap, melynek keretében egy digitális gyűjteményt is létrehoztak Wolfenbütteler Digitale Bibliothek (WDB) néven. Ez a platform digitalizált dokumentumokat, kutatástámogató adatbázisokat és egyéb elektronikus információforrásokat tartalmaz. A WDB 5 részből áll (Handschriftendatenbank, Digitale Editionen, Datenbanken, Portale, Standards und Dokumentation), melyek közül a Handschriftendatenbank, azaz kézirat-adatbázis kerül ismertetésre.
A kézirat-adatbázis valójában egy digitális könyvtár, mely jelenleg kb. 1950 digitalizált kéziratot tartalmaz, köztük levelekkel, kódexekkel, zenei kéziratokkal. A dokumentumok megjelenési ideje, nyelve és témája változó, középkori és 20. századi köteteket és iratokat egyaránt találunk köztük. Az adatbázist folyamatosan építik, a tételek száma állandóan gyarapszik, tartalmukat pedig bárki ingyenesen megtekintheti, beiratkozás vagy regisztráció nélkül. A dokumentumok mellett azok leírása és kutatási irodalma is rendelkezésre áll.

Szentek és könyvtáraik 2.

 

Bevezetés

Hogyan és milyen - nemcsak digitális - forrásokkal rendelkezünk a munka megkezdése előtt? Egy digitális tartalomszolgáltatáson alapuló adathasználat elsődleges célja a releváns és formailag is helytálló elemek kiszűrése. Így volt ez Szent Lipót és könyvanyagának feltérképezésében is, amelyben az első lépést az eddigi kutatások és az online tartalmak feltárása jelenti. 

Klosterneuburg és Lipót - köztudat és tények I.

Kutatástörténet

Floridus Röhrig alapvető monográfiájában (Leopold III. der Heilige) a Lipót-kultuszt elsőként foglalta össze, a szentté avatási pert viszont csak megemlíti. Röhrig elemzését bővítette Georg Wacha, aki a Habsburgok dinasztikus politikájának művészeti reprezentációját is művébe foglalta, különös tekintettel Lipót kultuszára I. Miksa uralkodását követően (1519). Mindezek mellett figyelmet érdemel a szentté avatási eljárás, amely a török expanzió és az avignoni pápaság következtében forrongó európai környezetben több mint 100 évig elhúzódott (1365-1485). Az erre vonatkozó legkorábbi munka, Vinzenz Oskar Ludwig feltáró kötete (1911) a Klosterneuburgi Apátság Évkönyvei (Jahrbuch des Stiftes Klosterneuburg) sorozat kiadásában. Fontosak lehetnek még az osztrák történetírásban egyedülálló Alphons Lhotsky munkái és a mindehhez forrásokat szolgáltató Babenberg-oklevéltár, valamint Thomas Ebendorfer osztrák (Chronica Austriae) krónikája.

Az egykori őrgróf életének és szentségének feltárását tűzte ki célul a 2019–2021 között működött Performanz von Heiligkeit kutatócsoport. 

Szentek és könyvtáraik 3.

Bevezetés

Hogyan és miként kezdjünk hozzá a munkához? 

Az előző cikkben felvázoltam a Lipóttal kapcsolatos kutatás- és az eddig megjelent digitális tartalmak történetét, így a tartalomszolgáltatás már elkezdhető.

Tartalomszolgáltatás - hogyan tovább?

A Performanz von Heiligkeit program keretében Julia Anna Schön, Sabine Miesgang előzetes kutatásaiból kiindulva, valamint az egykori tagokkal történő egyeztetést követően a kolostori gyűjtemények kutatására van lehetőség. Katrin Janz-Wenig javaslatai nyomán a klosterneuburgi anyagok tágabb forrásösszevetésére van szükség. Habár Janz-Wenig elvégezte a kéziratok osztályokba rendezését (Katalog der Handschriften des Augustiner Chorherrenstiftes Klosterneuburg) mindezen források reprezentatív szerepének összeegyeztetése a dinasztikus érdekérvényesítés sajátos eszközeivel még nem történt meg. A Lipót körül felhalmozott historiográfiai anyag tekintetében figyelmet érdemel Thomas Ebendorfer krónikája, amely a Babenberg-család története mellett az Osztrák Őrgrófság XIII. századi múltjából őriz jelentős információkat. Anna Coreth disszertációjában ugyan (Maximilians I. politische Ideen im Spiegel der Kunst) elvégezte az I. Miksa regnálása idején keletkezett dokumentumok összefoglalását, azonban az 1940-ben befejezett értekezés már számos ponton elavult. Így merül fel a kérdés, milyen formában és milyen forrásokban maradtak fenn a Lipóra vonatkozó információk?

Copia – Az OSZK digitalizált kéziratai

A Copia az Országos Széchényi Könyvtár 1870-es évek óta működő Kézirattárának digitalizált dokumentumait felölelő virtuális gyűjteménye, amely 2021 nyara óta érhető el.

A gyűjtemény linkje: https://copia.oszk.hu/

A gyűjtemény elérhetősége az OSZK oldaláról: Katalógusok, adatbázisok

Delpher - A Holland Nemzeti Könyvtár digitális sajtógyűjteménye

A Delpher a Holland Nemzeti Könyvtár digitális gyűjteménye, melynek célja, hogy elérhetővé tegye a nemzeti könyvtár és valamennyi holland könyvtár gyűjteményében létező összes, 1470 óta Hollandia területén megjelent könyvet, hírlapot és folyóiratot.

A gyűjtemény kezdőoldala: https://www.delpher.nl/

A KB oldaláról a gyűjteményhez vezető link: Research & find

Szentek és könyvtárak 1. (Ausztriai Szent Lipót és Klosterneuburg)

Bevezetés

Bécs, Klosterneuburg. 8 km-re a városközponttól északkeletre... Az elsőre nem túl magason elhelyezkedő kolostor látképe némiképp megtévesztő lehet a laikus számára, hiszen a XVIII. század, Mária Terézia és a II. József-féle reformok időszakát is túlélő monostor nemcsak könyvállományát, de a térség középkori történetét tekintve is jelentős.