keresés

2016. október 28., péntek

A kezdetek - egy kis történet - Magunkról avagy Egy Hadtudományi Szakkönyvtár mindennapjai


Vajon mi motivál egy könyvtárost arra, hogy blogot kezdjen írni? Mi az ok, ami miatt "tollat ragad", és próbálja felhívni a figyelmet valamire, ami fontos számára? A kérdésben a válasz. Föl szeretném hívni a figyelmet egy - nem is olyan kicsi - könyvtárra, annak rendezvényeire, gyűjteményének újdonságaira, folyóirataira. Ezért kezdtem blogot írni.

 A Honvéd Vezérkar Tudományszervező Osztály Tudományos Szakkönyvtára
Egy kis történelem
A Honvédelmi Minisztérium gyűjteménye eredetileg a Honvédelem című hadtudományi folyóirat szerkesztőségének munkáját segítette. 1969-ből maradt ránk az a beiratkozási napló, amelyet még ma is féltve őrzünk, és használunk nap mint nap a beiratkozások alkalmával.
A szerkesztőségben folyó munka komolyságát bizonyítja, hogy az állomány évről évre gyarapodott, többek között egy komoly külön-gyűjteménnyel: a külföldi hadtudományi szakfolyóiratokból készült fordításokkal. Hónapról hónapra szakfordítók sokasága dolgozott azon, hogy a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó osztályok-főosztályok megfelelő rálátást kapjanak a világban történő fejlesztésekről, hadtudományi eredményekről, bel- és külpolitikai helyzetről.
A Magyar Honvédség NATO-hoz való csatlakozása után - mivel követelmény lett a hivatásos katonák számára az angol, és egyéb idegen nyelvek komoly szintű ismerete - ez a gyűjtemény nem gyarapodott tovább.
Ebbe a könyvtárban őrizték azokat a pályázati anyagokat is, amelyeket a Honvéd Vezérkar által meghatározott éppen aktuális trendeknek megfelelően dolgoztak fel a különböző alakulatoknál működő tudományos kutatóhelyek. A Honvédelem és az utána következő Új Honvédségi Szemle, majd Honvédségi Szemle tartalmazta azokat a kutatási eredményeket, amelyeket ezen kutatások eredményeztek.

Fényírdák a múltban és a jelenben



"A fénykép emlékprotézis"1
Susan Sontag"



Az 21800-as évek közepétől alakultak ki fotográfiai műtermek Pest-Buda városában. Az eleinte klasszicista stílusú, majd inkább “historizáló” épületek tetején, a padlásrészeken kialakított műtermek, más néven :“dagerrotipiai műtermek, képíróbódék, képírótermek, fényírdák” üzemeltek. Az elhívatott mesterek leginkább műhelyeik lehetőségeihez, továbbá az időjáráshoz, a természetes fényforrás változásaihoz kényszerültek alkalmazkodni. Műtermeiknek kialakításában figyelembe kellett venni, hogy a műhely minimum egy “felvételre” és sötétkamra létesítésére is megfelelő hellyel rendelkezzen. Építészeti szempontból nélkülözhetetlenek voltak a hatalmas üvegablakok is.


Mit jelent a mai megfogalmazásban a fotóműterem? Mennyi minden változott egy évszázad alatt? Gondoljunk csak bele a technikai fejlődésbe, a fényképezőgépek átalakulásába, a fényképészeti eljárások, sokszorosítási módszerek megújulásába. A természetes fényforrásokat felváltották a mechanikus szerkezetetek, a retusálás kézi technikáját a digitális feljavítás váltotta fel. A digitalizált változatban sokszor minőségét is elveszti a produktum , illetve a mai fényképek értéke is kérdéses, hiszen bármely pillanatot lencsevégre kaphatjuk akár a telefonunkkal is. A lehetőségek korlátlanok, viszont a minőség kérdése már vitatott.

  

                       Szentkuty István műtermének rajza fényképeinek hátoldalán, 1860-as évek Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest gyűjtemény 

Az analóg fényképészetnek van egyfajta sajátságossága, amely abban rejlik , hogy az analóg termék mindig is rendelkezni fog szellemi értékkel, a kézzelfoghatóság tulajdonságával.

Ezt a gondolatmenetet követve, fényképtörténeti szempontból szeretném bemutatni a fotográfiai műtermek, fényírdák kialakulásását Magyarországon, illetve a jelentősebb fényképészek és műtermek ismertetésével szeretném teljessé tenni a témáról alkotott képet. 




1 Idézetek-fénykép.A hozzáférés módja: http://www.citatum.hu/szo/f%E9nyk%E9p.Letöltés ideje: (2016.10.24)
2CS.Plank Ibolya: Fényképészműtermek Budapesten.In: Budapesti Negyed.5. évf. (1997. tavasz) 1. (15.) sz. A hozzáférés módja : http://epa.oszk.hu/00000/00003/00013/plank.htm Letöltés ideje: (2016.10.24)
kép forrása: http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200804/az_elso_fenyirdak_budapesten?PHPSESSID=a3d2787dcaa35afb6524901d0609ad4b

2016. október 25., kedd

Interaktív gyerekkönyvek - múlt és jelen

Az interaktív gyermekkönyvek a modern digitális technológiák kialakulásával jöttek létre. Természetesen voltak már korábban is olyan könyvek, amelyek színesebbé tudták tenni a benne leírt mesét például állatos könyv esetében hangokkal, de ezeket nem a mai értelemben vett interaktivitás jellemezte. Napjainkban ezeknek a könyveknek a szerepét már nagyrészt átvették az applikációk, azonban a hagyományosan kiadott könyvek interaktivitása is fejlődött.

Self-publishing: kinek, miért?

Célcsoportom első sorban olyan személyek, akik fontolgatják a lehetőségét annak, hogy az általuk készített művüket megosszák a nagy világgal, de ezt nem a hagyományos, ugyanakkor mégis szervezett körülmények között kívánják ezt megtenni. Vajon tényleg lehetőséget jelenthet-e a szerzőknek a self-publishing? Van-e az elektronikus szerzői kiadásokban potenciál? Bejegyzéseimet igyekszem statisztikai adatokkal alátámasztani, hogy erre számokban is választ láthassunk.

Bevezető: Self-publishing

A self-publishing, avagy szerzői kiadás rendkívüli hagyományokkal rendelkezik, azonban ez a virtuális környezetben  természetesen teljesen másként néz ki. A megfelelő kreativitással és önkifejezés képességével rendelkező, szárnyukat bontogató szerzők nagy lehetősége lehet ez a szolgáltatás. Persze ez is megannyi kérdést hordoz magában: miként illeszthető ez be a „valós világba”? Miként fejlődik ehhez a könyvtárak, kiadók szerepe? Kérdések, amelyekre talán csak a jövő adhat választ. Blogomban mindenesetre elemző módon bemutatom a self-publishing profillal rendelkező weboldalakat, kiemelve annak előnyeit és hátrányait. Blog elérhetősége: szerzoikiadas.blogspot.com

2016. október 19., szerda

Az e-könyv kezdetei

Mi az e-könyv?
Az elektronikus könyvek meghatározása elég nehéz, mivel nem született még közös döntés arról, hogy mi számít pontosan e-könyvnek. Vannak, akik az összes digitális szöveget annak tekintik (az interneten található szövegeket is), és vannak, akik csak a korábban kiadott és bedigitalizált könyvekről gondolják, hogy azok az e-könyvek.
A Wikipédia e-book szócikke a következőképpen próbálja megmagyarázni az e-book fogalmát: Az e-book az elektronikus formában létrehozott és terjesztett szöveget és egyes esetekben képet tartalmazó fájl, amely digitális megfelelője a nyomtatott könyvnek. Használatához, olvasáshoz megfelelő elektronikai eszköz, e-könyv-olvasó szükséges. A továbbiakban csak a bedigitalizált vagy eleve digitálisan kiadott könyvekre gondolok e-könyv alatt.

Tartalomszolgáltatás és egy kis képregény

Az alábbi poszt egy röpke eszmefuttatás arról, mit nevezhetünk tartalomszolgáltatásnak, saját elgondolás szerint milyen kritériumai és követelményei lehetnek egy tartalomszolgáltatásnak, egyáltalán mi az a tartalom és miért kell szolgáltatni. A blog konkrét témájával csak laza kapcsolatban áll majd ez a bejegyzés, de téloszát mégis kénytelen vagyok körülhatárolni.

2016. október 18., kedd

Applikációk könyvtára vagy könyvtárak applikációi?

Applikációk fogalma
Témám fő központi elemeként a mobil alkalmazások definiálhatok. De mik is azok tulajdonképpen? A szakirodalom több meghatározást is megemlít. Az applikáció a számítógépet az operációs rendszer szolgáltatásain keresztül valamilyen feladatra felhasználó program. Mobil eszközöknél, az azokon futó számítógépes programokat hívjuk így. Ilyenek a szövegszerkesztők, az internetes böngészők, tervezőszoftverek és a játékprogramok is.
Napjainkban az ember bármilyen témában, bármilyen alkalmazást le tud okostelefonjára tölteni (nem mennél orvoshoz? van már orvosi diagnosztikai program is). Az okostelefon alkalmazások általában kihasználják a mobileszköz beépített lehetőségeit, mint amilyen például a beépített kamera, a névjegyzék, a GPS helymeghatározó rendszer és ezekhez igazodva készítenek újabb applikációkat. De hogyan is váltak a telefonok ennyire „okossá”?

2016. október 15., szombat

A rendőrségi szakirodalom kezdeteiről


A blog legfontosabb célja a magyar rendőrségi szakirodalom kezdeteinek a bemutatása. Ízelítőt szeretnék nyújtani azokból az izgalmas szakfolyóiratokból és könyvekből, melyeket egy-két lelkes kutatón kívül talán kevesen ismernek. Nem is beszélve azokról a "tudós" rendőrökről és elkötelezett szakemberekről, akiknek ezeket az írásokat köszönhetjük!


Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy fontos-e egyáltalán ez a téma? A válasz csakis az igen lehet, hiszen a jelent sohasem érthetjük meg igazán a múlt alaposabb ismerete nélkül. Ehhez pedig elengedhetetlenül fontos a szakirodalmi előzmények tanulmányozása és a nagy elődök megismerése. Nemcsak a szakma képviselői, hanem a hétköznapi emberek számára is.

2016. október 12., szerda

Tartalomszolgáltatás


Jelen blogommal egy általános tartalomszolgáltatást célzok meg. tulajdonképpen egy gyűjtőhelyet hozok létre, ahol  egy helyre gyűjtöm elsősorban az egyébként külön-külön fellelhető információkat rendszerezve, tematikusan. Ugyanis ahogyan áttekintettem az intézmények honlapjait meglehetősen nagy egyenlőtlenséget tapasztaltam a honlapokon mind formát mind tartalmat illetően.


Ezért ebben a témában a tartalomszolgátlás úgy gondolom megvalósulhat, hiszen létezik a tartalom csak össze kell szedni egy helyre. Így a tartalomszolgáltatás fogalmát ezáltal határozom és valósítom meg.

Interaktív gyerekkönyvek

Blogom célja, hogy egy kis betekintést nyújtsak az interaktív gyerekkönyvek világába. A technika fejlődésével a hagyományos könyveken kívül elterjedőben vannak azok az applikációk, amelyek többet nyújthatnak a gyermeknek a hagyományos könyveknél, hiszen zenélnek, a szereplők mozognak és akár beszélgetnek is. Zenélő könyvek már régóta léteznek, ezek azonban inkább egy mechanikus elv mentén működnek. Más, a kreativitásra épülő változatokban 0-6 éves korosztály megismerkedhet például a különböző textilanyagokkal is. Figyelembe kell azonban venni, hogy a táblagépek elterjedésével az interaktív szó jelentése is megváltozott. A magyar kínálaton kívül külföldi példákon is be szeretném mutatni, hogy, milyen, Magyarországon is hasznosítható lehetőségek rejlenek az interaktív megoldásokban, s milyen fejlesztési irányok lehetségesek.

2016. október 8., szombat

Mobil applikációk a Könytárakban

Blogom célja, hogy egy hazai, illetve nemzetközi képet mutassak be a mobil applikációk és a könyvtár kapcsolata között. Napjainkban a fiatalok okostelefonjaikon élik életüket. Ha felszállunk egy buszra, vagy villamosra azt láthatjuk, hogy mindenki pötyög, húzgál valamit a telefonján. A 21. században evidensé vált, hogy egy kattintással megrendelhetem a vacsorám, vagy a legújabb tavaszi divat cipőjét, így nélkülözhetetlen, hogy a könyvtárak is felzárkózzanak. 
De hogyan tehetné meg ezt egy bibliotéka? Milyen tartalmat tudna nyújtani felhasználóinak egy applikáció képében? Milyen használható népszerű alkalmazást fejleszthetne egy könyvtár, amely mind az olvasó, mind a könyvtáros napjait megkönnyíti? Blogom ezekre a kérdésekre próbál majd választ adni. Sorra veszem majd a hazai, illetve nemzetközi könyvtárakban használt alkalmazásokat, amik beváltak vagy kudarcba fulladtak. 

2016. október 5., szerda

Horgász weboldalak - A blog célja

Bevezetésképp, ismertetném pár mondatban a blog céljait.
Szeretném a főbb horgász weboldalakat összegyűjteni, különböző kategóriák szerint rendezni, hogy a horgász társadalom információ éhségét kihasználva megismertethessem velük pár, szerintem hasznos oldal tartalmát.

Mivel mindannyian szeretünk új technikákról, csalikról, felszerelésekről olvasni, vagy csak online barangolni a a különböző horgászvizeken egymás beszámolóinak segítségével, úgy gondolom hasznos kikapcsolódás lehet számunkra ezeket az oldalakat bújni, - és ezt szeretném megkönnyíteni a blogomon összegyűjtött oldalak segítségével - legalábbis addig, amíg nem sikerül kijutnunk a vízpartra.

A blogom elérhetősége: Pecaweb blog


Vlog? Vlogger? Mi az, és minek erről blogot írni?

2016 októberében, ha egy átlagos fiatalt megkérdezünk, milyen műsorokat néz a tévében, ne csodálkozzunk, ha nagy flegmán odavágja: "Ki néz manapság tévét?" 

Vlog? Vlogger? Mi az, és minek erről blogot írni?

2016 októberében, ha egy átlagos fiatalt megkérdezünk, milyen műsorokat néz a tévében, ne csodálkozzunk, ha nagy flegmán odavágja: "Ki néz manapság tévét?" 

A jászsági könyvtárak


A jászság települései
Ezzel a bloggal célom összefoglaló tájékoztatást adni, Magyarország egy térségének az Észak Alföldi Régióhoz tartozó Jász Nagykun-Szolnok megye részét képező 18 jász település könyvtárainak feltérképezése.


Személy szerint a blog indításakor 3 könyvtárról rendelkezem ismerettel, ahol meg is fordultam. Ezért mind önmagam számára mind tájékoztató jelleggel, hiánypótló módon kívánok információkat összegyűjteni a könyvtárak múltjáról nagyobb hangsúllyal jelenéről estlegesen jövőjéről. A történeti áttekintésen felül egy helyen szerepeltetném az elérhetőségeket, valamint könyvtáros szemszögből megközelítve a könyvtárak által használt  könyvtári rendszereket összegyűjteném.

Magyar E-könyvkiadók - A blog célja

A blog célja az, hogy összegyűjtsem a magyar e-könyvkiadókat! Magyarországon nem olyan régen jelentek meg az e-könyvek és e-könyvolvasók. Nem sokkal később megnőtt a magyar e-könyvekre való igény és megjelentek az első magyar e-könyvkiadók. A későbbiekben megfogom vizsgálni hogyan jöttek létre, mit értek el és milyen út felé haladnak!

Mik azok a webcomicok?

A webcomicok ,,definíciója" nagyon hasonló a rendes, ,,analóg" képregényekéhez: végül is rajzolt történetek, vizualizált novellák. Lehetnek sorozat-szerű, összefüggő történettel bíró sztorik, vagy csak pillanatnyi események leírásai.
Természetesen ennek is kialakult egy kifejezetten ázsiai, illetve nyugati (elsősorban amerikai) vonala, ez esetben kizárólag az utóbbival foglalkozunk majd.
A legtöbb szerző online kezdte meg pályafutását (nagyrészt a Tumblr-en), esetleg saját weboldalt alakítottak. Javarészt teljesen ingyenesen hozzáférhető képregényekkel találkozhatunk, de ezeknél is kialakult egyfajta plusz, mondhatni luxus-szolgáltatás. Az alkotókat lehet Patreon-on, Deviantart-on, vagy sok más oldalon támogatni, az elmúlt pár évben pedig egyre többen adnak ki gyűjteményes köteteket, extra, csak abban látható képekkel.
Bár kis hazánkban még nem lelt akkora népszerűségre, szép lassan bővül a piac itt is. A blog célja, hogy segítsen eligazodni a ,,nagy öregek" és az újabbak között is, melyiknek van magyar fordítása, esetleg könyve, milyen stílusban és milyen témákkal foglalkozik az alkotó.