Donalyn Miller - Colby Sharp : Nerdy: az életért

Nerdy for life by Donalyn Miller and Colby Sharp

A Nerdy Könyvklub már a "hashtag" vagy a "blog" megjelenése előtt létezett. A cikk egyik szerzője tette az első bejegyzést "Nerdy-tagság egy életen át"címmel. (A cikk szerzői: Donalyn Miller, texasi tanár és író, többek között a Könyv-suttogó című könyv szerzője. Colby Sharp harmadik osztályos diákokat tanít a Michigan-i Parma-ban, Ő alapította a Nerdy Tábort.)

Habár imádnak olvasni, természetes szükségletük, hogy meg is vitassák az olvasmányaikat. Erre született a Nerdy Könyvklub blogja.

Átbeszélték a gyermekirodalom tárgykörében született könyveket, nemcsak mint művészeti formát, hanem mint egyfajta szellemi táplálékot, amely egyaránt segíti a gyermekek és fiatal felnőttek szellemi és érzelmi fejlődését. A bloggerek között vannak irodalmárok, írók, tanárok, szülők. Egy a közös bennük: rengeteg gyermek, ifjúsági és felnőtteknek szóló irodalmat olvasnak és megvitatják azokat, valamint összeköti őket a gyermekirodalom iránti egész életen át tartó szeretet.

The British Library Sounds

Alapadatok a gyűjteményről

• Megnevezés: British Library Sounds
• A nyitólap közvetlen URL-je: http://sounds.bl.uk
• A gyűjtemény definitív, rövid leírása: A British Library Sounds a British Library digitalizált hanganyag gyűjteménye, mely 50.000 ingyenesen meghallgató (plusz 30.000 tételt csak a brit felsőoktatás hallgatói érhetnek el) felvételt és a hozzájuk tartozó dokumentációt tartalmazza. Tematikáját tekintve foglalkozik dialektusokkal, művészetekkel és irodalommal, klasszikus zenével, természeti zajokkal, populáris zenei műfajokkal, szájhagyomány útján terjedő történetekkel, rádió és hangrögzítés-történettel és világi zenével.
• Létrehozás dátuma: 2004
• Tulajdonos, fenntartó magába foglaló honlap/cég/intézmény stb. megnevezése: The British Library
• Egyéb cég/intézmény/személy (létrehozó, digitalizáló, fejlesztő megnevezése, ha eltér és fellelhető): JISC (Joint Information Systems Committee)

Münchener Digitalisierungszentrum (MDZ)

Alapadatok a gyűjteményről

A Münchener Digitalisierungszentrum feladata, hogy digitalizálja elsősorban a Bajor Állami Könyvtár (Bayerische Staatsbibliothek) valamint más intézmények által őrzött kulturális örökséget. Célja a hosszútávú megőrzés. Ingyenes hozzáférést biztosít mindenki számára. A gyűjteményt 1997-ben a Német Kutatási Alap támogatásával hozták létre, fenntartója a Bajor Állami Könyvtár.

Rembrandt database

A Rembrandt database egy olyan adatbázis, mely a világ egyik legismertebb festőművészének, a 17. században élt holland Rembrandtnak a képeit tartalmazza. De nemcsak a képeit, hanem különböző írásos dokumentumokat akár a festő által, akár róla. Igazából a teljes életművét igyekszik felölelni az adatbázis. Alapvetően természetesen a festmények tekintetében, de találunk a rokonaival vagy akár későbbi követőivel kapcsolatos forrásokat is.

Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma

Alapadatok a gyűjteményről

A Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeumának online gyűjteménye a választott témám. Először a MNM Palóc Múzeumának saját honlapjáról szeretnék egy-két szót ejteni. A weblapot 2005-ben hozták létre, tulajdonosa a Magyar Nemzeti Múzeum Palóc Múzeuma, Balassagyarmaton.

Palóc Múzeum nyitólapja

World Digital Library

1. Alapadatok

• A World Digital Library a következő linken érhető el: https://www.wdl.org/en/
• Leírás: 2005-ben hozták létre, tulajdonosa az UNESCO, melynek elérhetősége: http://en.unesco.org/
• Partnerintézményei: Bibliotheca Alexandrina, National Library of Brazil, National Library and Archives of Egypt, National Library of Russia, Russian State Library
• Egyéb közreműködőiről egy külön lista érhető el a weboldalon, a partnerek listájánál: https://www.wdl.org/en/partners/
• Gyűjtőköre Kr.e. 8000 – 2000-ig terjed.

• Célja, hogy a világ kulturális kincseihez biztosítson szabad, internet alapú hozzáférést, és hogy segítse a kultúrák közötti különbségek áthidalását. 193 ország járul hozzá a gyűjteményhez. Szolgáltató és fenntartó a Library of Congress. Ennek könyvtárosa, és az Egyesült Államok UNESCO-biztosa, James H. Billington az ötletadó. A Google az első támogatók között volt, 3 millió dollárt adományozott létrehozására. A megnyitásra, néhány év múlva, 2009-ben került sor, Párizsban, az UNESCO központjában.
  
  
  Változatos kulturális tartalmakat tesz közzé, kéziratokat, térképeket, könyvritkaságokat, kottákat, hangfelvételeket, filmeket, fotókat, tervrajzokat az UNESCO hét hivatalos nyelvén: arabul, kínaiul, angolul, franciául, portugálul, oroszul és spanyolul.

Europeana

Alapadatok a gyűjteményről

• Megnevezés: Europeana
• A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://www.europeana.eu 
• A gyűjtemény definitív, rövid leírása: Képek, hangfelvételek, szövegek, videók, 3D-s tárgyak gyűjteményes adatbázisa.
• Létrehozás dátuma: 2008 óta működik a gyűjtemény weboldala (2005-ben hozta létre az Európai Bizottság)
• Tulajdonos, fenntartó megnevezése: Európai Digitális Könyvtár Alapítvány
• A magába foglaló honlap gyűjteményhez vezető aloldalának megnevezése és URL-je: közvetlenül a nyitóoldalról
• Egyéb cég/intézmény/személy (létrehozó, digitalizáló, fejlesztő megnevezése, ha eltér és fellelhető): Európai Unió (társfinanszírozó)

Hill Museum & Manuscript Library

Alapadatok a gyűjteményről

• Megnevezés: Hill Museum & Manuscript Library
• A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: http://www.hmml.org/
• A gyűjtemény definitív, rövid leírása: Elektronikus dokumentumokat szolgáltat, melyeket (regisztráció után) ingyenesen lehet online formában olvasni.
• Létrehozás dátuma: 1965
• Tulajdonos, fenntartó intézmény megnevezése: Saint John's Abbey and University
• A vHMML az online olvasótermében ad a regisztrált felhasználóknak hozzáférést a fotografált kézirat archívumokhoz illetve reprezentatív mintát a sokszínű mikrofilm és digitális forrásokból a világ minden tájáról, beleértve a képeket az európai, afrikai, közel-keleti és Indiai területekről, a kiemelt kéziratokat Irakból és a híres kéziratokat Timbuktuból és Maliból.

International Children's Library

Alapadatok a gyűjteményről

• Tulajdonos, fenntartó: International Children's Library
• Elérhetőség: http://en.childrenslibrary.org/
• A gyűjteményről: Célja a világ minden területéről összegyűjteni a történelmileg és kortárs szempontból jelentős műveket, hogy megismertethessék minden gyermekkel a különböző nyelvek és kultúrák gyermekirodalmát.
• Létrehozás dátuma: 2002
• A teljes gyűjtemény a Full book list menüpont alatt érhető el, viszont itt nem lehet keresni, az a Read books menüpontra kattintva, vagy azon belül a Simple (ugyanoda vezet, mint a Read books) vagy az Advanced search-el lehetséges. Ezek teljesen új oldalra visznek meg és a Home gombbal tudunk visszajutni a főoldalra.

Google Books

Alapadatok

• A gyűjtemény nyitólapjának közvetlen URL-je: https://books.google.hu/
• A gyűjtemény definitív, rövid leírása: A Partnerprogram és a Könyvtári projekt résztvevőinek köszönhetően a világ minden tájáról, szinte minden korból és témából találhatóak könyvek a Google Books-on. Az viszont már dokumentumfüggő, hogy ezeket meg is lehet-e nézni, esetleg letölteni, vagy sem.
• Létrehozás dátuma: ötlet ~ 1996, projekt elindítás ~ 2002, oldal indulás (Google Print) ~ 2004, Google Books ~ 2005,
• Tulajdonos, fenntartó: Google

Horgász weboldalak forrástipizálása

Az előző bejegyzésekben meghatároztam blogom témáját és bemutattam az interneten kívüli megjelenését.

Fontos megjegyezni azonban, hogy a témával kapcsolatos információk milyen forrásként és hogyan jelenik meg a weben.A forrásokat általában három nagy kategóriába sorolja a szakirodalom. Lehetnek elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos információforrások.

Az elsődleges vagy primer források, melyek felhasználásával összeállítható egy cselekmény, folyamat. Az elsődleges források, azok a források, melyeket egy szemtanú vagy a cselekményben részt vevő személy dokumentál.

Forráselemzés a jászsági könyvtárak bloghoz

 A rendelkezésre álló információk egy-egy téma szempontjából más-más értékkel bírnak, eszerint csoportosíthatók a források elsődleges, (definíció)  másodlagos (definíció) és harmadlagos információforrások. Előbbi a legközvetlenebb, azaz első kézből származó információk, mindig a primer információk megszerzésére, és szolgáltatására kell kell törekedni. A mai információs társadalom korszakában  az információnak a legnagyobb értéke. Aki először kerül valamilyen tudás birtokába, az kerülhet előnyös pozícióba. De ha a múltba tekintünk vissza egy-egy történelmi esemény feltárásánál is a primer források felhasználásán van a hangsúly. Hiszen az a leghitelesebb. Így akárcsak egy dolgozat megírásánál, egy blog elkészítenél ugyanolyan fontos a primer források felkutatása és használata.

Hogyan jussunk információhoz a témában?

    Blogomhoz az információt elsősorban az internet segítségével tudom összegyűjteni. Mivel témám különböző könyvtárak bemutatása, arról való adatszolgáltatás így a honlapok áttekintésével tudok információhoz jutni. Ha nem lenne internet, vagy néhány évvel korábbi dátumot írnánk akkor a telefonkönyvet, illetve az Arany Oldalakat hívnám legelőször segítségül ahonnan elérhetőségekhez lehet jutni, ezáltal pedig kapcsolatba tudnék lépni az intézményekkel.

  Történeti áttekintést a helytörténeti könyvekből tudok összegyűjteni, ugyanis a térség helytörténetéről számos kiadvány jelent meg.  Esetlegesen intézmények saját kiadású prospektusai. Elsődleges forrásaim tehát ezek.  Nyilván a szélesebb körű esetlegesen nemzetközi témákhoz képest esetemben jól körülhatárolható a téma illetve a vele kapcsolatos források.

A bevezetőben már említettem, hogy a Jászságnak nevezett térség 18 települést foglal magában. Ezek közöl mindegyikben található könyvtár a legkisebb településeken összevonva más kulturális intézménnyel, művelődési- vagy kultúrházzal.  A kisebb könyvtárak a szolnoki Verseghy Ferenc Könyvtár alá tartoznak. A nagyobb városok könyvtárainak honlapján megtalálhatóak a fontos információk és adatok.  

Néhány intézmény pedig aktívan részt vesz a közösségi médiában, ahonnan naprakész információkat szerezhetnek az olvasás szerelmesei, vagy a kultúra iránt érdeklődők. Ezáltal közel hozva, és tájékoztatva az érdeklődőket az újdonságokról, valamint az aktuális eseményekről. Ez utóbbi tulajdonképpen olyan platform, mely  fontos egy mai könyvtár számára. Lehetőségeket rejt, valamit a tartalomszolgáltatás funkciót is meg tudja valósítani. 

Intézményfüggő hogy mennyire fektetnek hangsúlyt az online jelenlétre, holott az online szolgáltatások felhasználó barátabbá teszik a könyvtárakat a 21. században. Nyilván ennek anyagi okai vannak főként és a legtöbb vidéki könyvtár nem engedheti meg magának az elektronikus könyvtári berendezéseket. Azonban az olvasók elérését a közösségi médián keresztül fontosnak gondolom. 

Blogommal is erre kívánom felhívnia figyelmet, kiemelni hogy ezek az intézmények közel sem vesztették el létjogosultságukat.  Ha már a digitális korban élünk használjuk ki lehetőségeinket. 

Tartalomszolgáltas, miért jött létre a blog?

Jelen blogommal egy általános tartalomszolgáltatást célzok meg. tulajdonképpen egy gyűjtőhelyet hozok létre, ahol  egy helyre gyűjtöm elsősorban az egyébként külön-külön fellelhető információkat rendszerezve, tematikusan. Ugyanis ahogyan áttekintettem az intézmények honlapjait meglehetősen nagy egyenlőtlenséget tapasztaltam a honlapokon mind formát mind tartalmat illetően.

Ezért ebben a témában a tartalomszolgátlás úgy gondolom megvalósulhat, hiszen létezik a tartalom csak össze kell szedni egy helyre. Így a tartalomszolgáltatás fogalmát ezáltal határozom és valósítom meg.

Azt gondolom, hogy ez a tartalom "megérdemli" a vele való foglalkozást. Az a kérdés, hogy ezzel értéket hozok-e létre? Meglátásom szerint minden tartalomszolgáltatás bír valamilyen céllal és valaki számára értéket jelent. Témám esetében a célközönség lehet, aki regionálisan, illetve helytörténet szempontból fordul a téma felé. Társadalmi funkcióval is felruházható a téma, mivel közérdekű és hasznos információkat tartalmaz. 

Mint már említettem, blogol gyűjtőoldalként funkcionál. Azaz másodlagos információk bemutatását tűzöm ki célul. Természetesen saját véleményt is tartalmaz,  illetve az egységesség megteremtése mint saját tevékenység eredménye lesz. Egyrészről történeti áttekintések, másrészt aktuális információk tudósítása.

Interaktív gyerekkönyvek forráselemzés

Az előző két bejegyzésemben magáról a témáról írtam, illetve arról, hogy miként változott meg az interaktivitás szó a gyerekkönyvek esetében az idők folyamán. Ebben a bejegyzésben azt vizsgálom meg, hogy a témámban miként oszlanak meg az elsődleges-, másodlagos- és harmadlagos források és azok milyen arányban állnak egymással.

Webcomicok és információforrások

Következő bejegyzésemben az információforrások típusait világítom meg a témám szempontjából.

Milyen információforrások léteznek?

Az elsődleges információforrások az eredeti információ közlői, legautentikusabban és pontosabban értelemszerűen ők képesek tájékoztatni arról a témáról, dologról, amiben épp keresünk. Így például, ha egy adott webcomicot keresünk, akkor érdemes az alkotót felkutatni (mondjuk ha a The Awkward Yeti képregényre vagyunk kíváncsiak, akár Twitteren is elérhetjük a Nick Selukot, a szerzőt).
Emellett tájékozódhatunk még kiadott könyvekből (pl. Sarah Andersen könyve még magyarul is elérhető), de ezek általában egy szerző gyűjteményes kötetei, angolul sem jelenik meg túl sok, magyarul meg még kevesebb. Magyar szerzők nagyon ritkán jutnak el könyvkiadásig, de van remény: Merényi Dániel Napirajza már a hatodik kötet kiadásáig is eljutott. Ezek viszont csak "a nyers valóság", nincs egyéb kiegészítő információ a művekről (mióta tart, mi a téma, van-e előzmény, folytatás, stb.), és ritkán vesz úgy az ember webcomic-kiadást, hogy előtte ne találkozott volna már vele valamilyen formában az interneten.

E-könyvkiadók forráselemzés

A blogom - akárcsak a legtöbb blog -, harmadlagos forrás, aminek célja, mint ahogy korábban már írtam a magyarországi e-könyvkiadók összegyűjtése és ismertetése. Ugyanakkor elsődleges forrásokat használok fel mivel a könyvkiadók honlapjait és közleményeit veszem a bejegyzéseim alapjául. Másodlagos forrásokat is felhasználok, ugyanis véleményekkel, benyomásokkal próbálom kiegészíteni a témát. Azaz a blogon mindhárom forrástípus megjelenik és így próbálom a témámat teljes körűen megvizsgálni.

Videoblogok - a téma és a tartalom viszonya

A tartalomszolgáltatás témakörébe sok szempontból beletartozik a videóblogok világa. Az ezzel foglalkozó website-ok, például a vlogok.blogspot.hu pedig sok esetben nemcsak a tartalmat, hanem a tartalom szolgáltatóját is vizsgálja. 

Self publishing: A Web előtt és után

A weben megjelenő új kiadói struktúra átrendezte a szerzőknek kínált lehetőségeket. A Webes stratégia mankót nyújt a szerzőknek, és ezáltal akár műveik széleskörű megjelenésére és ismertségre tehetnek szert. Az Internet adta lehetőségek azonban nem mindig álltak az alkotók rendelkezésére, sőt. Utóbbi pár év tized hozománya lett. Rendkívül nehéz megítélni, hogy mi is számít a self-publishing előzményének, de néhány mérföldkövet azonban ki lehet emelni a történelemből.

Rendőrségi szakirodalom - tartalom és téma viszonya

Ha tartalomszolgáltatásra vállalkozik egy oldal, fontos megvizsgálni, hogy az adott téma kapcsán milyen jellegű információk - elsődleges vagy másodlagos források - megjelenítésére van lehetősége. Ha mindezt például a rendőrségi szakirodalom kezdeteinek webes megjelenítése kapcsán tesszük, akkor elsősorban az elsődleges információk és források megosztásáról kell beszélnünk. Ideális esetben az oldal szerkesztése olyan intézményes keretekben történik, ahol rendelkezésre állnak a megosztani és megismertetni szándékozott dokumentumok, ellenkező esetben a tényleges forrásmegosztásra csak korlátozottan van lehetősége.

21. századi ex libris

  Az ex libris műfaja a 15-16. században jelent meg és terjedt el Európában, és ma is igen jelentős mind művészettörténeti, mind művelődéstörténeti szempontból. Régen, ahogy a név is jelzi (ex libris, azaz könyvei közül való) a könyv tulajdonosát jelölő "tulajdonjegy" volt, mely a könyvgyűjtés velejárója volt. Hiszen minden magára valamit is adó könyvgyűjtő készíttetett magának ex librist. Napjainkban is nagy hagyománya van a műfajnak, ám inkább műgyűjtői szempontból. A magyar ex libris-művészetről rendkívül jó tanulmányok születtek, azonban úgy gondolom, nagyon kevesen ismerik a kisgrafika ezen ágát. Pedig egy igen izgalmas, komplex műfaj, különösen azok számára, akik érdeklődnek a grafikai művészetek, a múltbéli könyvkiadás, az irodalmi vagy tudományos élet fontos képviselői iránt.

  Rohamosan fejlődő világban élünk, a digitális eszközök, az információs társadalom alapjaiban változtatják meg a mindennapjainkat. Ezzel a fejlődéssel az információszolgáltató intézményeknek is lépést kell tartaniuk. Tapasztaljuk is, hogy számos online adatbázis, tartalomszolgáltató felület jön létre a világ kultúrkincseinek védelme és hozzáférhetővé tétele érdekében. A digitális világ egyik legnagyobb előnye, hogy mindazt, amit elődeink alkottak a történelem során (legyen az irodalmi vagy tudományos munka, képzőművészeti vagy bármilyen más alkotás, örökség), megőrizhetjük és közzé tehetjük, így segítve a tanulást, információszerzést.

  Amellett, hogy a jövőről alkotott elképzeléseink meghatározó szerepet játszanak életünkben, szeretünk visszagondolni a múltra, megismerni a régebbi korok társadalmait, ideológiáit, művészetét, hiszen ezekből is rendkívül sokat meríthetünk. Véleményem szerint ez különösen igaz a művészetekre, azon belül is a képzőművészetre, mely mindig is reflektált saját korának eseményeire.

  Ebből a szempontból a kisgrafika műfajába tartozó ex libris is rendkívül jelentős információhordozó. Az ex libris ugyanis elválaszthatatlan tulajdonosától, mindig valamiféle tudósítást, információt ad arról a személyről, akinek készült. A személy nevének feltüntetése egyértelműen azonosítja a tulajdonost, fontos azonban a képi ábrázolás is. Sokféle témájú lehet egy ex libris, ez a téma a tulajdonosról ad tájékoztatást: például foglalkozásáról, életeseményeiről, hobbijairól, gyűjtőköréről. Emellett a tulajdonos (akár magánszemély, akár intézmény) gyűjteményét is azonosíthatjuk. Így megismerhetjük az adott kor (neves) embereinek érdeklődési körét, esetleg társadalmi hovatartozását, munkásságát. Ugyanakkor nem szabad elfeledkeznünk ezen alkotások művészeti értékéről, művészettörténeti jelentőségéről sem.

  A 20. században az ex libris-művészet virágkorát élte Magyarországon. Rendkívül sok nemzetközileg is elismert művész alkotott ebben a műfajban. Számos kiállítás, tárlat nyílt kifejezetten a kisgrafika és az ex librisek bemutatására. Drahos István, grafikusművész is e kor egyik jeles alkotója volt. Nevét talán kevesen ismerik, ennek oka lehet az is, hogy az ex libris-kultúra terén általában kevéssé tájékozottak az emberek. Sok nevet ki lehetne még emelni ebből a korszakból. Úgy gondolom, az online felületen hiánypótló lehet minden olyan tartalomszolgáltatás, mely az egyes művészek munkásságának bemutatásával egyben az adott művészeti ág rejtelmeibe és a kor életébe is betekintést enged.

  Mint minden művészeti ágban, az ex libris műfajban is a különböző korok stílusai, a társadalmi eseményekre való reflektálás, az egyes alkotók életműve és a kortársak egymással való viszonya teszi izgalmassá a kutatást. A tudományos kutatások eredményei akkor lehetnek igazán hasznosak, ha azokat érdekes, fogyasztható, figyelemfelkeltő formában közzé is tesszük, elsősorban a felhasználói igények kielégítése és valamilyen szintű ízlésformálás céljából. Emellett figyelembe kell vennünk azt is, hogy a művészeti témájú tartalomszolgáltatás csakis vizuális képmegjelenítéssel együtt lehet sikeres. Ez azonban újabb kérdéseket vet fel, többek között a szerzői joggal és a kulturális, közművelődési intézmények közötti együttműködéssel kapcsolatban...

₁ Kép forrása: lásd itt

Könyvtári mobil applikációk blog forrástipizálása

Az előző bejegyzésekben meghatároztam blogom témáját és elhelyeztem azt a tartalomszolgáltatás rendszerében. Fontos azonban, hogy ez milyen forrásként és hogyan jelenik meg a weben. A felhasználók igényeit figyelembe véve fontos, hogy tipizáljunk egy-egy forrásanyagot relevanciája, használhatósága és úgymond információértéke alapján. A forrásokat általában három nagy kategóriába sorolja a szakirodalom. Lehetnek elsődleges, másodlagos vagy harmadlagos információforrások. De ezek minden különböznek és hogyan helyezhető el a blog témája e három kategóriába?

Drahos István grafikus, ex libris készítő

Drahos István (1895-1968) neves grafikus, ex libris készítő volt. Szentesen élt és alkotott, az alkalmazott grafika számos műfaját ismerte. Kortársai szemében és nemzetközileg is elismert művész volt. A szentesi Koszta József Múzeum ma is állandó kiállítással emlékezik életművére, alkotásaira. 

A blogban szeretném bemutatni műveit, munkásságát, valamint általuk átfogó képet adni az ex libris műfajáról és a 20. századi magyar ex libris-művészetről. 

Az ex libris egy igen különleges, művészettörténeti és művelődéstörténeti szempontból is fontos kisgrafikai műfaj. Magyarul könyvjegynek is nevezik, ez jól mutatja funkcióját: elsősorban a könyv tulajdonosának meghatározására szolgál. Ma már azonban ritkán ragasztják be a könyvekbe, inkább a gyűjtők számára értékesek ezek az alkotások.

Napjainkban a műfaj komoly kutatások tárgya, sokminden megállapítható egy adott kor ex libriseinek vizsgálata során. Ahogy Vasné Tóth Kornélia fogalmaz: "Az exlibris ... képes tükrözni egy korstílust, a művészt, a rá jellemző technikát, illetve a megrendelőt és az ő attribútumait, foglakozását, hobbiját, ... betekintést ad történelmünk jeles napjaiba..." ₂
Ezt az igen érdekes és komplex műfajt igyekszem majd megisertetni az olvasóval, kiemelve Drahos István alkotásait.

Drahos István: Ex libris Galambos Ferenc ₁

₁ Kép forrása: lásd itt

₂ V. Tóth Kornélia: Az ex librisek interpretációjának új irányai, ex libris és hugarikakutatás (2011) http://www.magyarexlibris.hu/Exl_interpretacio_hungarikakutatas.pdf

Internet nélkül - majdnem a valóság

Létezik a Magyar Honvédség alakulatainak könyvtárai között egy megállapodás, a 2000-es évek elején alakult HSZIIR: Honvédségi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer.

"A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Egyetemi Központi Könyvtára" ma Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár "mint a katonai felsőoktatási- és szakkönyvtárak vezető könyvtára a honvédelmi miniszter 103/2002. (HK 30.) sz. utasítása alapján felügyeli és koordinálja a Magyar Honvédség szakirodalmi információs hátterének biztosítását szolgáló Hadtudományi Szakirodalmi Integrált Információs Rendszer (HSZIIR) Hadtudományi Közös Elektronikus Katalógusának építését.

A bekapcsolt HSZIIR szakkönyvtárak OLIB klienssel rendelkeznek, specifikus dokumentumállományuk rekordjait az Egyetemi Központi Könyvtárnak az egyetem szerverén lévő adatbázisába építik be. A rekordok egységes felületen, az Egyetemi Központi Könyvtár Web-OPAC-ján jelennek meg, ugyanakkor a szűrési lehetőségek biztosítják az adott szakkönyvtár dokumentumállományának lelőhely szerinti megtekintését is."(2)

Horgászatról az internet előtt és az interneten kívül

A horgászatról olvasni, tájékozódni az internet előtt is lehetett már, sőt a horgász weboldalak is ezeknek a médiumoknak köszönhetik létrejöttüket. Máig megőrizték meghatározó szakmai poziciójukat, itt olvashatjuk a versenyhorgászok, elismert profik írásait. Ezen médiumok például a neves horgász könyvek, folyóiratok.

Itt megemlíthetőek a jelenleg is futó, nagy múltra tekintő hazai folyóiratok, mint a Magyar Horgász, amelyet a MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség) alapított a horgászkultúra népszerűsítésének érdekében, vagy a Sikeres Sporthorgász, Pontyvilág és a Pecavilág.

Fotóműtermek irodalma

A 19.századi fotográfiai műtermekkel, fényirdákkal és fotótechnikáival foglalkozó írásaim szorosan kapcsolódnak a muzeális világhoz, és a kulturális intézményekhez. Így nem meglepő, hogy primer forrásként a múzeumok és a könyvtárak archívumait kerestem fel a téma mélyebb megismeréséhez. 

A legkiemelkedőbb Intézmény, amely teljes mértékben feltárja és különböző forrásokon keresztül reprezentálja a magyar fényirdák történetét a Mai Manó Ház. Az intézmény archívuma és könyvtára is bővelkedik olyan darabokban és szakirodalomban, amely nélkülözhetetlen ennek a korszaknak a megismeréséhez. A Magyar Nemzeti Múzeum fényképtárának gyűjteményében is hasonlóan fontos elemeket találunk. Nyilván a Mai Manó Ház profiljában elsődleges szerepet töltenek be a 19. századi képek felvonultatása, azonban fontos kiemelni a Magyar Nemzeti Múzeum Fotótárát is, hiszen 1997-ben a MNM gondozásában jelent meg egy olyan forrásanyag, amely rendkívüli alapossággal járta körül az adott témát. Szakács Margit Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) című műve fotótörténeti szempontból vázolja fel és gyűjti össze a kor fényképészeinek és műtermeiknek adatait. Az MNM arra tesz kísérletet, hogy e nagyszerű forrásanyag egy részét publikálja online, illetve kiegészítse azt, bevonva így más fotótörténészeket és a téma iránt érdeklődőket. (további információ http://mnm.hu/hu/muzeum/muzeumi-informaciok/fenykepeszek-es-mutermek-adatai-kutatoknak című oldalon)

Közgyűjtemények (és honlapjaik )melyek Fényírdák és műtermekhez kapcsolódó anyagot tartalmaznak 

• Mai Manó Ház-http://maimano.hu/
• Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtár -http://mnm.hu/hu/gyujtemenyek/torteneti-fenykeptar
• Magyar Fotógráfia Múzeum-http://fotomuzeum.hu/hu
• Petőfi Irodalmi Múzeum -https://pim.hu/hu/muzeum/gyujtemenyek/fotogyujtemeny
• Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár -http://collections.milev.hu/collections/show/12
• Budapest Gyűjtemény-http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/budapest_gyujtemeny/a_gyujtemeny
• Néprajzi Múzeum -http://gyujtemeny.neprajz.hu/neprajz.06.10.php?bm=1
• Déri Múzeum - http://www.derimuzeum.hu/szakmai-informaciok/fototar

A nyomtatott irodalom kutatása során három olyan könyvre bukkantam, amely témám kiváló forrásaként használható. Az egyik a Tandem kiadó Anno sorozatának a "Fényírdák fényképészeti Műtermek" című műve, illetve nélkülözhetetlen darab a már említett Szakács Margit : Fényképészek és Fényképészműtermek Magyaroszágon. Továbbá kiemelném Kincses Károly : “Hogyan [ne] bánjunk [el] régi fényképeinkkel?” című könyvét, amely fotótörténeti szempontból jelentős és főleg fotótechnikai eljárásokon, anyagismereten keresztül mutatja be a fényképezés korszakainak részeit. Fotótörténeti téma lévén nem hagyhatom ki annak a folyóiratnak a bemutatását sem, amelyet elsőként szerkesztettek magyar nyelven ebben a témában. Veress Ferenc Fényképészeti Lapok című havi közlönye Kolozsváron 1882-től 1888- ig tájékoztatta a fényképészet iránt érdeklődőket. 

A folyóiratban elsődleges hangsúlyt kap a “chemiai” eljárások részletes bemutatása. Online ingyenes formában a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár Digitális Gyűjteményében érhető el. 

Könyvek

Fényírdák fényképészeti Műtermek-Tandemgrafika 

Szakács Margit : Fényképészek és Fényképészműtermek Magyarországon Magyar Nemezeti Múzeum 

Kincses Károly : Hogyan [ne] bánjunk [el] régi fényképeinkkel? Magyar Fotográfiai Múzeum 

Elektronikus formában megtalálható folyóirat

Fényképészeti Lapok A Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár Digitális Gyűjteménye

Online tartalmak :blogok, weblapok, adatbázisok, közösségi oldalak

A webet böngészve sajnos azzal a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy a világháló hemzseg azoktól az amatőr és ‘gagyi’ tartalmaktól, ahol úgy publikálnak képeket és egyéb információkat, hogy a forrás egyáltalán nincs megjelölve vagy éppen hibásan van feltüntetve. Gyakori a különböző képmegosztó pl: ficklr, pinterest, tumblr, oldalakon való vizitkártya, reprók feltöltése. Ideálisabb esetben ezeken az oldalakon még szerepelnek a források is, ugyanakkor a képek olyan minőségben és olyan felbontásban vannak közölve , hogy azok esztétikailag élvezhetetlenek. 

Megbízható forrásként tekintek a már említett Mai Manó Ház blogjára, a Magyar Fotótörténeti Társaság blogjára, ahol rengeteg hasznos információt találhatunk az antik értékű fényképek megőrzéséhez, tárolásához, valamint gyűjteményvédelmi szempontból is alapos a blog. A Hungaricana adatbázis remek lehetőséget nyújt az összetett keresések végzésére, ahol az összegyűjtött gyűjteményekben találhatunk a témánkhoz megfelelő anyagot. 

Közösségi oldalak területén kiemelném a “Kabinetképek, vizitkártyák, öreg fotók ” című Facebook oldalt, ahol igényesen összeválogatott és lehivatkozott képek ( vizitkártyák, kabinetképek) között válogathatunk. 

Online tartalmak :blogok, weblapok, adatbázisok, közösségi oldalak

• http://maimanohaz.blog.hu/
• http://mafot.blog.hu/
• http://fortepan.hu/
• https://hungaricana.hu/hu/
• http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200804/az_elso_fenyirdak_budapesten?PHPSESSID=a3d2787dcaa35afb6524901d0609ad4b
• http://inphoto.blog.hu/2012/02/23/fridrich_fenyirda
• http://www.europeana.eu/portal/hu

Úgy vélem a Fényírdák, fotóműtermek témájának online felületen csak töredezett, szétszórt tartalma található meg. Nem találtam egy olyan egységesen és tudatosan, tematikusan felépített felületet, amely összegyűjtötte volna azokat a weboldalakat és irodalmat, ami a témával foglalkozni. Külön- külön van rá példa , hogy Fotótörténeti szempontból szolgáltatnak, összegeznek forrásokat,tartalmat és információt a különböző intézmények.

Az általam szerkesztett bloggal szeretnék kísérletet tenni a Magyar Fényírdák történeti és technikai szempontú feltárására, összegyűjteni és összegezni azokat a szolgáltató tartalmakat, amelyek biztos ( és hiteles) pontjai lehetnek egy hasonló témájú kutatómunkának.

kep forrás

Interaktivitás - internet előtt és után

Interaktív gyermekkönyvek az internet előtt

Ahogy azt már korábbi bejegyzésemben is írtam, az interaktivitás ebben az esetben több szempontot jelöl. Az internet megjelenése előtt is voltak már interaktívnak mondható könyvek, amelyek közül sok a gyerekek különböző képességeinek fejlesztését segítette vagy valamilyen módon ismeretterjesztőek voltak.

Webcomicok - web nélkül?

Web nélkül webcomicokról beszélni - felettébb érdekes probléma. Ma is élő elődjéről - a képregényről - persze érdemes és lehetséges is tárgyalni, de a kettő között nagy szakadék húzódik. A print képregény épp ezért nem tudott kihalni a mai napig sem - nemcsak hagyományossága miatt, de a "feelingje", témája, megjelenése is teljesen más, mint a webcomicoké.
Lássuk, mik is lehetnek ezek, hogyan alakulhatott ki ez a válfaj.

E-könyvekkel foglalkozó tartalmak

E-könyvkiadókat összegyűjtő honlapot nem találtam az interneten, bár régebben az Országos Széchenyi Könyvtárnak volt egy próbálkozása, hogy összegyűjtse az e-könyvkiadókat és terjesztőket (megtekinthető itt), de 2014 óta nem frissítették.

A szakirodalmi múlt és a jelen...

Tisza Miksa könyve az MTDA-n

A rendőrséggel kapcsolatos szakirodalom kezdeteinek szisztematikus feldolgozására eddig kevesen vállalkoztak, tematikus digitális gyűjteményt sem állított még össze senki, pedig lenne mihez nyúlni, hiszen a reformkortól kezdődően számtalan újító elképzelés látott napvilágot a hazai rendőrséggel kapcsolatban. Ezek a reformgondolatok és a rendőri munka jobbítását célzó elképzelések a korabeli napilapokban, majd a 19. sz. második felétől kezdődően a sorra megjelenő rendőri szaklapokban jelentek meg, de önálló kiadványok is készültek a témában.

Időszaki kiadványok

Az első magyar nyelvű rendőri szaklap Közbiztonság: rendészeti elméleti és tapasztalati ismereteket terjesztő heti szak-közlöny címmel jelent meg 1869-ben. Az ezt megelőző időszakból csak német, illetve német-magyar kétnyelvű rendőri lapokról vannak információink. A korabeli napi- és hetilapokban (mint pl. a Hon vagy a Fővárosi Lapok) persze néha-néha megjelentek rendőrségi vonatkozású vagy éppen a korabeli közbiztonsági állapotokat érintő cikkek, de önálló magyar nyelvű rendőrségi folyóirat akkor még nem létezett. A Közbiztonság volt az úttörő, olyan 19. századi utódokkal, mint a Közrendészeti Lap, a Rendészeti Közlöny, a Rendőri Lapok vagy a Magyar Közrendészet, és egészen a II. világháborúig számtalan egymást követő folyóirat gazdagította a palettát.

Videoblogok - az internet előtt?

A vlog, mint a tartalomszolgáltatás csatornája egy merőben új dolog, amely az internet megjelenésével ütötte fel a fejét. Létrejött egy új médium, amely az idő múlásával lekörözi, illetve talán már le is körözte a hagyományos média eszközeit. Mi lehetett a vlog internet előtti elődje? Nehéz megmondani.

Információforrások a könyvtári mobil applikációkkal kapcsolatban

A könyvtári mobil applikációkkal kapcsolatban eddig megnéztük, hogy mit is szolgáltatunk, hogyan és kinek, de miből, milyen források felhasználásával kérdéscsoportot eddig még nem vettük górcső alá. A téma feldolgozásakor fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy mennyire új keletű dologról van szó, ami abszolút a 21. századra jellemző és előzményei is leginkább erre az időszakra tehetőek. Mint már az előbbi blog bejegyzésekben is említettem hazánkban ez az újfajta könyvtári „marketing” még nem bontakozott ki. Ebből adódóan kevés forrás áll rendelkezésünkre, amik leginkább a weben elérhetőek. A mobil applikációkkal kapcsolatban, azonban rengeteg szakirodalomból tud az érdeklődő válogatni. Először vizsgáljuk meg ezeket. 

A rendőrségi szakirodalom története - kinek és miért?

Forrás: pixabay.com

Vannak olyan dolgok, amikkel kapcsolatban mindenkinek a fejében él valamilyen elképzelés, ilyen például a rendőrség, a rendőr is. Talán még azt is sokan tudják, hogy valamikor régen egyszerre dolgoztak a csendőrök és a rendőrök is, de a ma rendőréről aztán mindenkinek van véleménye. Ez a kép igen változatos, hiszen számtalan helyen és módon találkozhatunk a rend őreivel, ami még személyes kontaktust sem igényel feltétlenül - hiszen őket látjuk mindennap az utcákon, olvassuk és nézzük a TV-ben és az interneten a különböző bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos híradásokat és a szinte filmszerű rajtaütéseket, a legrosszabb esetben pedig akár a segítségükre is szorultunk már.

Hadtudományi könyvtár és események - elemzés avagy "miért, mire, miként"?

Mit ad? Kinek? Hogyan és miért? Mire való, amit ad? 
Mind a Tudományos Szakkönyvtár, mind annak szolgáltatásai egy viszonylag zárt közösség - a minisztérium és annak főosztályai, valamint az objektumban működő egyéb, a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó, funkcióiban teljesen különböző szervezet - számára hozzáférhetőek. A viszonylag zárt azt jelenti, hogy kevés számú külső kutató kap engedélyt a gyűjteményből való kölcsönzésre. 
A kutatási szokásokat figyelembe véve az a tapasztalat, hogy egyre kevésbé keresik fel a könyvtárakat a tanulni vágyók és a kutatók, mindenki inkább preferálja az online elérhetőséget. Könnyebb otthonról egy kényelmes íróasztal mögül dolgozni, mint elutazni. 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudomány és Honvédtisztképző Kar Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár adatbázisában állományunkkal megjelenni nagy fegyvertény, viszont ezzel még nem hívtuk fel magunkra a figyelmet. 
A Tudományos Kutatóhely tevékenysége világított rá igazából arra, hogy mennyire nagy szükség van az online elérhető külföldi adatbázisokra, amelyeket sajnos anyagi okokból nem tudjuk szolgáltatni. Vannak előre mutató tervek - Európai Uniós pályázati lehetőségek - de addig is olyan eszközökhöz kell folyamodnunk, amelyek rendelkezésre állnak ahhoz, hogy bevonzzuk a használót, a kutatót a könyvtárba.

A vlog szerepe a társadalomban

A mai társadalomnak megkérdőjelezhetetlenül nagy manipuláló eszköze a média, azon belül is a televízió, a TV-műsorok. Nem csak értéket közvetít manapság, hanem bármit, amire az embereknek igénye van. Elnézve a televíziók műsorkínálatát, ezek a társadalmi igények igen egyszerűek és néhol talán értéktelenek is. 

Valóságshow-k, főzőműsorok, teleregények, tehetségkutatók, tudományos ismeretterjesztő műsorok, politikai beszélgetések, híradó, magazinműsorok. A nézettségeket tekintve azt lehet látni, hogy az értéket közvetítő programok háttérbe szorulnak, az objektív közéleti és politikai tájékoztatás pedig már szinte nem is létezik.

Ebbe az állóvízbe trappolt bele évekkel ezelőtt a videoblogok megjelenése, amelyek minden olyan egyéb igényt kielégítenek díjmentesen, amelyeket a fősodrású média nem tudott. Politikai elfogultság, háttérirányítás nélküli elemzések, új nézőpontok, cenzúramentes komédiák, használati utasítások, gameplay videók és még sokáig sorolhatnám. 

A Videobloggerek blog megpróbálja összegyűjteni a legérdekesebb és legkülönbözőbb vlogokat a világból és Magyarországról, amelynek segítségével tudomást szerezhetünk az értéket közvetítő, céllal rendelkező, vagy csak egyszerűen szórakoztató videosorozatokat, internetes műsorokat. Ezzel el szeretném érni, hogy a böngészgető emberek megtalálják a TV-ben csalódva, attól megundorodva az értékes, és minden igényt kielégítő minőségi műsorokat, amelyek díjfizetés nélkül elérhetőek számunkra.

A kezdetek - egy kis történet - Magunkról avagy Egy Hadtudományi Szakkönyvtár mindennapjai

Vajon mi motivál egy könyvtárost arra, hogy blogot kezdjen írni? Mi az ok, ami miatt "tollat ragad", és próbálja felhívni a figyelmet valamire, ami fontos számára? A kérdésben a válasz. Föl szeretném hívni a figyelmet egy - nem is olyan kicsi - könyvtárra, annak rendezvényeire, gyűjteményének újdonságaira, folyóirataira. Ezért kezdtem blogot írni.

 A Honvéd Vezérkar Tudományszervező Osztály Tudományos Szakkönyvtára

Egy kis történelem

A Honvédelmi Minisztérium gyűjteménye eredetileg a Honvédelem című hadtudományi folyóirat szerkesztőségének munkáját segítette. 1969-ből maradt ránk az a beiratkozási napló, amelyet még ma is féltve őrzünk, és használunk nap mint nap a beiratkozások alkalmával.

A szerkesztőségben folyó munka komolyságát bizonyítja, hogy az állomány évről évre gyarapodott, többek között egy komoly külön-gyűjteménnyel: a külföldi hadtudományi szakfolyóiratokból készült fordításokkal. Hónapról hónapra szakfordítók sokasága dolgozott azon, hogy a Honvédelmi Minisztériumban dolgozó osztályok-főosztályok megfelelő rálátást kapjanak a világban történő fejlesztésekről, hadtudományi eredményekről, bel- és külpolitikai helyzetről.
A Magyar Honvédség NATO-hoz való csatlakozása után - mivel követelmény lett a hivatásos katonák számára az angol, és egyéb idegen nyelvek komoly szintű ismerete - ez a gyűjtemény nem gyarapodott tovább.

Ebbe a könyvtárban őrizték azokat a pályázati anyagokat is, amelyeket a Honvéd Vezérkar által meghatározott éppen aktuális trendeknek megfelelően dolgoztak fel a különböző alakulatoknál működő tudományos kutatóhelyek. A Honvédelem és az utána következő Új Honvédségi Szemle, majd Honvédségi Szemle tartalmazta azokat a kutatási eredményeket, amelyeket ezen kutatások eredményeztek.

Fényírdák a múltban és a jelenben

"A fénykép emlékprotézis"1

Susan Sontag"

Az 21800-as évek közepétől alakultak ki fotográfiai műtermek Pest-Buda városában. Az eleinte klasszicista stílusú, majd inkább “historizáló” épületek tetején, a padlásrészeken kialakított műtermek, más néven :“dagerrotipiai műtermek, képíróbódék, képírótermek, fényírdák” üzemeltek. Az elhívatott mesterek leginkább műhelyeik lehetőségeihez, továbbá az időjáráshoz, a természetes fényforrás változásaihoz kényszerültek alkalmazkodni. Műtermeiknek kialakításában figyelembe kellett venni, hogy a műhely minimum egy “felvételre” és sötétkamra létesítésére is megfelelő hellyel rendelkezzen. Építészeti szempontból nélkülözhetetlenek voltak a hatalmas üvegablakok is.

Mit jelent a mai megfogalmazásban a fotóműterem? Mennyi minden változott egy évszázad alatt? Gondoljunk csak bele a technikai fejlődésbe, a fényképezőgépek átalakulásába, a fényképészeti eljárások, sokszorosítási módszerek megújulásába. A természetes fényforrásokat felváltották a mechanikus szerkezetetek, a retusálás kézi technikáját a digitális feljavítás váltotta fel. A digitalizált változatban sokszor minőségét is elveszti a produktum , illetve a mai fényképek értéke is kérdéses, hiszen bármely pillanatot lencsevégre kaphatjuk akár a telefonunkkal is. A lehetőségek korlátlanok, viszont a minőség kérdése már vitatott.

  

                       Szentkuty István műtermének rajza fényképeinek hátoldalán, 1860-as évek Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest gyűjtemény 

Az analóg fényképészetnek van egyfajta sajátságossága, amely abban rejlik , hogy az analóg termék mindig is rendelkezni fog szellemi értékkel, a kézzelfoghatóság tulajdonságával.

Ezt a gondolatmenetet követve, fényképtörténeti szempontból szeretném bemutatni a fotográfiai műtermek, fényírdák kialakulásását Magyarországon, illetve a jelentősebb fényképészek és műtermek ismertetésével szeretném teljessé tenni a témáról alkotott képet. 

1 Idézetek-fénykép.A hozzáférés módja: http://www.citatum.hu/szo/f%E9nyk%E9p.Letöltés ideje: (2016.10.24)

2CS.Plank Ibolya: Fényképészműtermek Budapesten.In: Budapesti Negyed.5. évf. (1997. tavasz) 1. (15.) sz. A hozzáférés módja : http://epa.oszk.hu/00000/00003/00013/plank.htm Letöltés ideje: (2016.10.24)
kép forrása: http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200804/az_elso_fenyirdak_budapesten?PHPSESSID=a3d2787dcaa35afb6524901d0609ad4b

Interaktív gyerekkönyvek - múlt és jelen

Az interaktív gyermekkönyvek a modern digitális technológiák kialakulásával jöttek létre. Természetesen voltak már korábban is olyan könyvek, amelyek színesebbé tudták tenni a benne leírt mesét például állatos könyv esetében hangokkal, de ezeket nem a mai értelemben vett interaktivitás jellemezte. Napjainkban ezeknek a könyveknek a szerepét már nagyrészt átvették az applikációk, azonban a hagyományosan kiadott könyvek interaktivitása is fejlődött.

Self-publishing: kinek, miért?

Célcsoportom első sorban olyan személyek, akik fontolgatják a lehetőségét annak, hogy az általuk készített művüket megosszák a nagy világgal, de ezt nem a hagyományos, ugyanakkor mégis szervezett körülmények között kívánják ezt megtenni. Vajon tényleg lehetőséget jelenthet-e a szerzőknek a self-publishing? Van-e az elektronikus szerzői kiadásokban potenciál? Bejegyzéseimet igyekszem statisztikai adatokkal alátámasztani, hogy erre számokban is választ láthassunk.

Bevezető: Self-publishing

A self-publishing, avagy szerzői kiadás rendkívüli hagyományokkal rendelkezik, azonban ez a virtuális környezetben  természetesen teljesen másként néz ki. A megfelelő kreativitással és önkifejezés képességével rendelkező, szárnyukat bontogató szerzők nagy lehetősége lehet ez a szolgáltatás. Persze ez is megannyi kérdést hordoz magában: miként illeszthető ez be a „valós világba”? Miként fejlődik ehhez a könyvtárak, kiadók szerepe? Kérdések, amelyekre talán csak a jövő adhat választ. Blogomban mindenesetre elemző módon bemutatom a self-publishing profillal rendelkező weboldalakat, kiemelve annak előnyeit és hátrányait. Blog elérhetősége: szerzoikiadas.blogspot.com

Az e-könyv kezdetei

Mi az e-könyv?

Az elektronikus könyvek meghatározása elég nehéz, mivel nem született még közös döntés arról, hogy mi számít pontosan e-könyvnek. Vannak, akik az összes digitális szöveget annak tekintik (az interneten található szövegeket is), és vannak, akik csak a korábban kiadott és bedigitalizált könyvekről gondolják, hogy azok az e-könyvek.

A Wikipédia e-book szócikke a következőképpen próbálja megmagyarázni az e-book fogalmát: „Az e-book az elektronikus formában létrehozott és terjesztett szöveget és egyes esetekben képet tartalmazó fájl, amely digitális megfelelője a nyomtatott könyvnek. Használatához, olvasáshoz megfelelő elektronikai eszköz, e-könyv-olvasó szükséges.” A továbbiakban csak a bedigitalizált vagy eleve digitálisan kiadott könyvekre gondolok e-könyv alatt.

Tartalomszolgáltatás és egy kis képregény

Az alábbi poszt egy röpke eszmefuttatás arról, mit nevezhetünk tartalomszolgáltatásnak, saját elgondolás szerint milyen kritériumai és követelményei lehetnek egy tartalomszolgáltatásnak, egyáltalán mi az a tartalom és miért kell szolgáltatni. A blog konkrét témájával csak laza kapcsolatban áll majd ez a bejegyzés, de téloszát mégis kénytelen vagyok körülhatárolni.

Applikációk könyvtára vagy könyvtárak applikációi?

Applikációk fogalma

Témám fő központi elemeként a mobil alkalmazások definiálhatok. De mik is azok tulajdonképpen? A szakirodalom több meghatározást is megemlít. Az applikáció a számítógépet az operációs rendszer szolgáltatásain keresztül valamilyen feladatra felhasználó program. Mobil eszközöknél, az azokon futó számítógépes programokat hívjuk így. Ilyenek a szövegszerkesztők, az internetes böngészők, tervezőszoftverek és a játékprogramok is.
Napjainkban az ember bármilyen témában, bármilyen alkalmazást le tud okostelefonjára tölteni (nem mennél orvoshoz? van már orvosi diagnosztikai program is). Az okostelefon alkalmazások általában kihasználják a mobileszköz beépített lehetőségeit, mint amilyen például a beépített kamera, a névjegyzék, a GPS helymeghatározó rendszer és ezekhez igazodva készítenek újabb applikációkat. De hogyan is váltak a telefonok ennyire „okossá”?

A rendőrségi szakirodalom kezdeteiről

A blog legfontosabb célja a magyar rendőrségi szakirodalom kezdeteinek a bemutatása. Ízelítőt szeretnék nyújtani azokból az izgalmas szakfolyóiratokból és könyvekből, melyeket egy-két lelkes kutatón kívül talán kevesen ismernek. Nem is beszélve azokról a "tudós" rendőrökről és elkötelezett szakemberekről, akiknek ezeket az írásokat köszönhetjük!

Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy fontos-e egyáltalán ez a téma? A válasz csakis az igen lehet, hiszen a jelent sohasem érthetjük meg igazán a múlt alaposabb ismerete nélkül. Ehhez pedig elengedhetetlenül fontos a szakirodalmi előzmények tanulmányozása és a nagy elődök megismerése. Nemcsak a szakma képviselői, hanem a hétköznapi emberek számára is.

Tartalomszolgáltatás

Jelen blogommal egy általános tartalomszolgáltatást célzok meg. tulajdonképpen egy gyűjtőhelyet hozok létre, ahol  egy helyre gyűjtöm elsősorban az egyébként külön-külön fellelhető információkat rendszerezve, tematikusan. Ugyanis ahogyan áttekintettem az intézmények honlapjait meglehetősen nagy egyenlőtlenséget tapasztaltam a honlapokon mind formát mind tartalmat illetően.

Ezért ebben a témában a tartalomszolgátlás úgy gondolom megvalósulhat, hiszen létezik a tartalom csak össze kell szedni egy helyre. Így a tartalomszolgáltatás fogalmát ezáltal határozom és valósítom meg.

Interaktív gyerekkönyvek

Blogom célja, hogy egy kis betekintést nyújtsak az interaktív gyerekkönyvek világába. A technika fejlődésével a hagyományos könyveken kívül elterjedőben vannak azok az applikációk, amelyek többet nyújthatnak a gyermeknek a hagyományos könyveknél, hiszen zenélnek, a szereplők mozognak és akár beszélgetnek is. Zenélő könyvek már régóta léteznek, ezek azonban inkább egy mechanikus elv mentén működnek. Más, a kreativitásra épülő változatokban 0-6 éves korosztály megismerkedhet például a különböző textilanyagokkal is. Figyelembe kell azonban venni, hogy a táblagépek elterjedésével az interaktív szó jelentése is megváltozott. A magyar kínálaton kívül külföldi példákon is be szeretném mutatni, hogy, milyen, Magyarországon is hasznosítható lehetőségek rejlenek az interaktív megoldásokban, s milyen fejlesztési irányok lehetségesek.

Mobil applikációk a Könytárakban

Blogom célja, hogy egy hazai, illetve nemzetközi képet mutassak be a mobil applikációk és a könyvtár kapcsolata között. Napjainkban a fiatalok okostelefonjaikon élik életüket. Ha felszállunk egy buszra, vagy villamosra azt láthatjuk, hogy mindenki pötyög, húzgál valamit a telefonján. A 21. században evidensé vált, hogy egy kattintással megrendelhetem a vacsorám, vagy a legújabb tavaszi divat cipőjét, így nélkülözhetetlen, hogy a könyvtárak is felzárkózzanak. 

De hogyan tehetné meg ezt egy bibliotéka? Milyen tartalmat tudna nyújtani felhasználóinak egy applikáció képében? Milyen használható népszerű alkalmazást fejleszthetne egy könyvtár, amely mind az olvasó, mind a könyvtáros napjait megkönnyíti? Blogom ezekre a kérdésekre próbál majd választ adni. Sorra veszem majd a hazai, illetve nemzetközi könyvtárakban használt alkalmazásokat, amik beváltak vagy kudarcba fulladtak. 

Horgász weboldalak - A blog célja

Bevezetésképp, ismertetném pár mondatban a blog céljait.

Szeretném a főbb horgász weboldalakat összegyűjteni, különböző kategóriák szerint rendezni, hogy a horgász társadalom információ éhségét kihasználva megismertethessem velük pár, szerintem hasznos oldal tartalmát.

Mivel mindannyian szeretünk új technikákról, csalikról, felszerelésekről olvasni, vagy csak online barangolni a a különböző horgászvizeken egymás beszámolóinak segítségével, úgy gondolom hasznos kikapcsolódás lehet számunkra ezeket az oldalakat bújni, - és ezt szeretném megkönnyíteni a blogomon összegyűjtött oldalak segítségével - legalábbis addig, amíg nem sikerül kijutnunk a vízpartra.

A blogom elérhetősége: Pecaweb blog

Vlog? Vlogger? Mi az, és minek erről blogot írni?

2016 októberében, ha egy átlagos fiatalt megkérdezünk, milyen műsorokat néz a tévében, ne csodálkozzunk, ha nagy flegmán odavágja: "Ki néz manapság tévét?" 

Vlog? Vlogger? Mi az, és minek erről blogot írni?

2016 októberében, ha egy átlagos fiatalt megkérdezünk, milyen műsorokat néz a tévében, ne csodálkozzunk, ha nagy flegmán odavágja: "Ki néz manapság tévét?" 

A jászsági könyvtárak

A jászság települései

Ezzel a bloggal célom összefoglaló tájékoztatást adni, Magyarország egy térségének az Észak Alföldi Régióhoz tartozó Jász Nagykun-Szolnok megye részét képező 18 jász település könyvtárainak feltérképezése.


Személy szerint a blog indításakor 3 könyvtárról rendelkezem ismerettel, ahol meg is fordultam. Ezért mind önmagam számára mind tájékoztató jelleggel, hiánypótló módon kívánok információkat összegyűjteni a könyvtárak múltjáról nagyobb hangsúllyal jelenéről estlegesen jövőjéről. A történeti áttekintésen felül egy helyen szerepeltetném az elérhetőségeket, valamint könyvtáros szemszögből megközelítve a könyvtárak által használt  könyvtári rendszereket összegyűjteném.

Magyar E-könyvkiadók - A blog célja

A blog célja az, hogy összegyűjtsem a magyar e-könyvkiadókat! Magyarországon nem olyan régen jelentek meg az e-könyvek és e-könyvolvasók. Nem sokkal később megnőtt a magyar e-könyvekre való igény és megjelentek az első magyar e-könyvkiadók. A későbbiekben megfogom vizsgálni hogyan jöttek létre, mit értek el és milyen út felé haladnak!

Mik azok a webcomicok?

A webcomicok ,,definíciója" nagyon hasonló a rendes, ,,analóg" képregényekéhez: végül is rajzolt történetek, vizualizált novellák. Lehetnek sorozat-szerű, összefüggő történettel bíró sztorik, vagy csak pillanatnyi események leírásai.
Természetesen ennek is kialakult egy kifejezetten ázsiai, illetve nyugati (elsősorban amerikai) vonala, ez esetben kizárólag az utóbbival foglalkozunk majd.
A legtöbb szerző online kezdte meg pályafutását (nagyrészt a Tumblr-en), esetleg saját weboldalt alakítottak. Javarészt teljesen ingyenesen hozzáférhető képregényekkel találkozhatunk, de ezeknél is kialakult egyfajta plusz, mondhatni luxus-szolgáltatás. Az alkotókat lehet Patreon-on, Deviantart-on, vagy sok más oldalon támogatni, az elmúlt pár évben pedig egyre többen adnak ki gyűjteményes köteteket, extra, csak abban látható képekkel.
Bár kis hazánkban még nem lelt akkora népszerűségre, szép lassan bővül a piac itt is. A blog célja, hogy segítsen eligazodni a ,,nagy öregek" és az újabbak között is, melyiknek van magyar fordítása, esetleg könyve, milyen stílusban és milyen témákkal foglalkozik az alkotó.

Tartalomszolgáltatás-kutatás 2016. tavasz

2016. tavasz/nyár

Böhm Karolina: A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (MILEV) digitalizálási projektjei a kulturális emlékezet szolgálatában
Darabosné Maczkó Beáta: Szakácskönyvtár
Ferencz Gáborné Zsuzsa: A vállalati könyvtárak irigylésre méltó (?) helyzetéről
Gáspár Anita: Földtan gyerekeknek
Tampu Ferenc: Román koncepciók a moldvai csángó-magyarokról a II. ezredfordulón
Ferencz Gáborné Zsuzsa: Mit tud a folyamatmenedzsment?
Dula Marina: Többnyelvű tezauruszok
Császár János: Adatbiztonság a XXI. században
Szandtner Dániel: Könyvtárak facebookos jelenléte
Törő Ágnes: A népszámlálások publikálása
Laczkó Soma: Mémek
Laczkó Soma: Példa egy ingyenes integrált könyvtári rendszerre - a KOHA
Laczkó Soma: A drónhasználat jogi háttere, esetleges következményei
Nagy Roland: Emilia Currás osztályozáselméleti törekvései
Kőműves Renáta: Vickery osztályozási elképzelései
Vig Dániel: Többnyelvű információkeresés
Gyura Eszter: Ünnepi könyvhét
Palásti Gábor: Könyvtárpláza - multifunkcionális információszolgáltató intézmény
Pőcze Viktória: Az információkeresés etikai és erkölcsi aspektusai
Albrecht Dániel: A közösségi média sikeres jelenségeinek hatása a könyvtári PR-ra


Közös kutatás
Digitális gyűjtemények a közösségi médiában - 2016.

Munkatársak: 
Albrecht Dániel, Bálint Dániel, Böhm Karolina, Császár János, Csordás Dániel, Darabosné Maczkó Beáta, Dula Marina, Farkas Csenge, Ferencz Gáborné, Gálos-Horvát Cecilia, Gáspár Anita, Gyura Eszter, Henézi Katalin, Horváth Adrienn, Hujber Zsófia, Incze Dorottya, Kállai Anita, Kertész Zoltán, Kiss Attila Csaba, Kóger Dóra, Kőműves Renáta, Laczkó Soma, Nagy Gábor, Nagy Roland, Palásti Gábor, Pőcze Viktória, Szandtner Dániel, Tampu Ferenc, Törő Ágnes, Török Karola, Vig Dániel 

Módszertani előzmények
Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában 2013-2014

A 2016 tavaszán vizsgált minta
kb. 2500 tétel, 1 havi (vagy legalább 20 egymást követő) Facebook-megosztás, minimum 20 poszt/identitás.

A felmért közösségi-média identitások:
Árpád Gimnázium - Tudásközpont, Békés Megyei Könyvtár (Békés), Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár (Vas), BMC Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtár, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Könyvtár, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár (Heves), Cornell University Library, Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ (Csongrád), Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér (régebben Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár) Győr, ELTE - Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtár, ELTE Egyetemi Könyvtár, Eötvös Károly Megyei Könyvtár (Veszprém), Europeana, Fejér Megyei Könyvtár, Fonoujpest - a FSzEK újpesti zenetára, Fortepan, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, FSZEK - Budapest Gyűjtemény, FSZEK - Kortárs és kedvelt, FSZEK - Központi Könyvtár, Fszek - Vénusz Utcai Könyvtár, FSZEK - Zenei Gyűjtemény, Fszek Füredi Könyvtár, Fszek-Deák Ferenc Könyvtár, Hungaricana, Hungaricana, Illyés Gyula Megyei Könyvtár, József Attila Megyei Könyvtár, Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza, Karinthy Frigyes Könyvtár, Katona József Könyvtár, Kecskemét, Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, KSH Könyvtár, Library of Congress, Ludwig Múzeum, Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, Mai Manó Ház, Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Debrecen, Metropolitan Museum of Art, Miskolci Egyetem - Könyvtár, Levéltár, Múzeum, Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ, MOME Könyvtár, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, MTA Könyvtára, National Library of Medicine, New York Public Library, Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtára - Sopron, Országgyűlési Könyvtár, Országos Idegennyelvű könyvtár, Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtára, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, OSA Archivum, OSZK, OSZK Digitális Képarchívum, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár, Österreichische Nationalbibliothek, Pest Megyei Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum , Project Gutenberg, Sapientia Könyvtár, Semmelweis Egyetem - Központi Könyvtár, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Csongrád), Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Somogyi-könyvtár, Széchenyi István Egyetem - Győr, Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár, The British Library, The European Library, Toronto Public Library, Tudásközpont (Pécs), Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár (Jász), Vörösmarty Könyvtár, Székesfehérvár, Yale University Library

Eredmények: 
2016. június: az adatfelvételi szakasz véget ért, az eredmények feldoglozása folyamatban

2017. január: Az eredmények publikálása:
Megosztás vagy szerkesztés? A könyvtár változó szerepe a közösségi médiában. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 64. évf. (2017.) 1. szám pp. 24-36. Szerzői változat olvasható itt.