Élőkönyvek - Egy fergeteges tartalomszolgáltatás ötletei

Az Élőkönyvek
Ez alatt azt értem hogy olyan tartalomszoláltatást hoztunk aminek, az ember mint élőkönyv a terméke.
Éppen ezért ez a tartalomszolgáltatás másként egyedi.A következőben kapnak egy ízelítőt milyen közös élőkönyv élményünk van, mi mindenből lehet olyan könyv amely méltó a az ilyen formájú élőkönyvtárhoz. Kis lényeink kulcsaink történeteink inspirációt adhatnak, amelyből, mind a tanár kollégák, mind a szülők, de minden kedves olvasónak rejthet itt egy két kedves, szívmelengető történet ízelítő.
Első élőkönyvünk: Murk a tüske nélküli süni
Igen nem feltétenül kell összekötöt papírréteg borítóval bevont írásos szövegnek lennie. Az egyik élőkönyvünk pontosan egy süni, akinek a gyerkekkel közösen adtuk a Murk (Répa) nevet. S a története azt mi magunk alkotjuk. A tüskéket amik nem bántanak, hanem erőségeink mi magunk ruházzuk fel vele őt. Talán pontosan Murk az aki bizonyítja maga a lény is lehet élőkönyv. Az által, hogy ő az aki szimbolizálja a történetünket. Murkot kifejezetten szeretjük, rengeteg közös élményünk van vele. 3 D teknikával készült.

A második Élő könyveink, maguk a könyvtárunkba élő Zugmanók
Akinek mindegyiknek külön történetük van. Ők adják az ÉLŐ Könyvtár műhelyünk rendjét, de az egész Zugkönyvtárunk is az ő szervezései alá tartozik, s a Rend kulcs örzői

A kép saját kép, A Zuglói Benedek ELEK EGYMI Zugkönyvtárban készült: Zugmanók csoportkép, A Zugmanók könyvtárunk egyik kedves kis lényei, akik az ETO alapján készültek, akkor színesednek, ha olvassák a könyveiket. Olvasó körökön egy egy Manó szokot szorgoskodni, annak függvényében, hogy az adott téma éppen kinek a szakterülete. Eddig megérkezet manóink: Kéki a Történelem, életrajz, földrajz zugból, Dekti az őskönyvtáros keresés szakértő, Rozi a művészet szorakozás sport zugból, Zöldi az alkalmazot tudományok zugból, Lingo Longi a Nyelvek s irodalom manója az ő gyerköce Pirinyó aki a mese manó. Őket szoktuk színesíteni könyvtárunkból, mindenkinek van több története, s ők is szó szoros értelemben felkerültek az élőkönyvtár polcára

Harmadik Élőkönyv - A zugmanók tanítványai: Magocska manó

Saját kép a magocska manókról, ők még nem zugmanók, nem is tudják milyen színűek, néha a hajúk színe változik annak függvényében melyik Manótól tanulnak. Ezek a manók kifejezetten segítőkészek ha keresés, vagy éppenséggel tanulásról van szó. Történeteik kedvesek s néha ügyetlenkednek, de ennek ellenére nagyon szeretjük őket.

Inspirálódás az élő könyvekre

Az egyik inspiráció maga az élőkönyvtár, élménykönyvtárak, egyébb irodalom terápiás foglalkozások amivel úton útközben találkoztam.
A legutobbi éppenséggel egy plázában volt, ahol egy mesekiállítás került megrendezésre. Tulajdonképpen egy egy hatalmas könyv kiállítás. S azonnal az élőkönyvek jutottak eszembe, amiket mi a foglalkozásunkor készítettünk.
Hiszen ott is körbevehet ez az érzés, ahol nem is gondolhatjuk. Bárhol ránk köszönhetnek az élőkönyvek. Készítettem róla egy képet, hogy megtudjam mutatni:

    Sajátkép: Alle bevásárlóközpontból

75 éves a romániai könyvtáros szakfolyóirat, a „Biblioteca”

Saját kép: folyóirat s könyvek

Jelen blogg bejegyzésben mely nem más mint egy recenzió egy román nyelven megjelent könyvtáros szaklapból szeretnék egy cikket bemutatni, amely tömören ismerteti a kiválasztott szakfolyóiratot. A romániai könyvtáros szakmai közéletben fontos szerepet tölt be a Román Nemzeti Könyvtár (Biblioteca Nationala a Romániei) honlapján olvasható Biblioteca: revistă de bibliologie și știința informării című napjainkban most már elektronikus folyóirat. Az idei első szám ünnepi különszám, amelyben a lap fennállásának 75. évfordulóját ünnepelték a szerkesztők.

Tudományos folyóiratok webes láthatósága-hogyan növelhetjük az elérésünket III.

 Felmerül a kérdés, szükség van-e egy újabb olyan szervezetre, vagy akár profitorientált vállalkozásra, mely kis szerkesztőségeknek nyújt tanácsadást, technikai segítséget annak érdekében, hogy folyóiratuk megfeleljen mind a tudományos élet által támasztott, elsősorban formai követelményeknek, mind az internet térnyerésével átalakult olvasói igényeknek. A nagyobb elérés természetesen tudományos és gazdasági előnyökkel is jár.

Olvasó körök a Zuglói Benedek Elek EGYMI-ben Tartalom szolgáltatás ezen "ÉLŐ könyveiről"

Saját kép: Első olvasókörünk az EGYMI-ben ahol egy saját "elő könyvet" készítünk

            

A mai 21. században az iskolákban egyre több a követelmény, információs társadalmat élünk. Felmerült bennem az ötlet, hogy jó volna integrált olvasóköröket indítani, ahol a gyerek az első. Végre nem egy csövön akarunk mindent is átnyújtani nekik, hanem létrehozzunk egy saját kis birodalmat, ami egy olvasókör... egy határozottan aktív olvasással foglalkozó kört ahol tulajdonképpen nem történik más mint lesz egy hely egy könyvtár melyhez tartozunk, ahol másról álmodunk, ahol másképp olvasunk.

Tudományos folyóiratok webes láthatósága-hogyan növelhetjük az elérésünket II.

 Jelen bejegyzésben röviden be szeretnék mutatni néhány szervezetet, céget, egységet, illetve ezek tevékenységeit, melyek professzionális segítséget nyújtanak szerkesztőségeknek annak érdekében, hogy folyóiratuk könnyen kezelhető, elérhető és megtalálható legyen az interneten.

MI fán terem? A mesterséges intelligenciáról mindenkinek. 2.

Ha  ma az átlagember tájékozódni szeretne a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, leginkább az online médiából teheti meg. Természetesen hatalmas tudományos irodalom áll rendelkezésre a témával kapcsolatban számos könyvtárban illetve adatbázisban, de az átlagember ezeket több szempontból sem fogja tudni hasznosítani. 

Legelőször is, mert nem fogja őket megtalálni. Ha elmegy egy könyvtárba ott még kérheti esetleg a könyvtáros segítségét, de az online térben, hacsak nem ismeri a konkrét adatbázisokat, és nincs némi tapasztalata abban, hogy hogyan találja meg bennük a számára szükséges információt, nem kerülnek elé az efféle tartalmak. 

Ám ha meg is találná őket, ezek a tudományos tartalmak legtöbbször angol nyelven íródnak, vagyis az angol nyelvterületen élőket leszámítva, az átlagember ezeket nem, vagy csak nehezen fogja tudni elolvasni. Végül pedig azért sem válnának a hasznára, mert a tudományos irodalom olyan mélységében és részleteiben tárgyalja a témát, illetve a téma részterületeit, amire egy átlagembernek nincs szüksége, nem mellesleg nem várható el tőle az a fajta készség, amivel teljes mértékben értelmezni tudná a szakirodalmat.

MI fán terem? A mesterséges intelligenciáról mindenkinek. 3.

Turing-teszt 1. rész
 

 

„I propose to consider the question, "Can machines think?„”

 Vagyis:   "Javaslom, vizsgáljuk meg a kérdést: "Tudnak-e a gépek gondolkodni?""

Ezzel a szándékosan provokatív mondattal kezdődik Alan Turing 1950-ben megjelent, Computer Machinery and Intelligence című tanulmánya. Ha intelligensen viselkedő gépekről illetve ezek történetéről van szó, Alan Turing neve megkerülhetetlen. A mai blogbejegyzésben róla lesz szó, az általa ismertetett Turing-tesztről, illetve arról a kérdésről, hogy mit is jelent a "gondolkodó gép" fogalma.

Hol publikáljanak a kutatók? – A publikációs díjak és a minőség kapcsolata

 

Abdelghani Maddi, David Sapinho. (2022). Article processing charges, altmetrics and citation impact: Is there an economic rationale? Scientometrics 127:7351–7368

https://doi.org/10.1007/s11192-022-04284-y

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár weboldalán[1] az alábbiakat olvashatjuk:

„A tudományos cikkek megjelenésének állandó költségei vannak. Ilyenek lehetnek a lektorálás, a tördelés, az online megjelenés költségei stb. Ezeket a költségeket az előfizetéses modellt követő kiadók az előfizetésből finanszírozzák. Az open access cikkek esetében a szerzőknek, vagy a szerzők helyett egy szponzornak kell megfizetni ezeket a költségeket. Ez az ún. Article Processing Charge (APC).”

Könyvek újrahasznosítása könyvtári környezetben III.

Az ajándékban kapott dokumentumok könyvtári környezetben történő újrahasznosításáról összegző módon beszámoló, önálló honlap nem áll rendelkezésre, könyvtári hírlevelek, levelezőlisták foglalkoznak a témával.

Gyerekcipőben: A mesterséges intelligencia következményei a könyvtárak szemszögéből...(ChatGPT és társai)

Gyerekcipőben: A mesterséges intelligencia következményei a könyvtárak szemszögéből...(ChatGPT és társai)

 A ChatGPT megjelenése jelentős kérdéseket vet fel az egyetemi könyvtárak számára. Az AI eszköz alternatívája lehet a hagyományos keresőmotoroknak, és számos területen változásokat hozhat. A ChatGPT specifikus kérdésekre tud válaszolni, szakértő magyarázatokat nyújtani, ezzel kiváltva a felhasználók számára a böngészési folyamatot.

A kutatás terén a ChatGPT segítséget nyújthat ötletek előhívásában és a kutatási folyamat egyszerűsítésében. Az AI felhasználható témák brainstormingjére, kulcsszavak listájának generálására, valamint műveletek összefoglalására. A jövőben ezek az eszközök az intelligens keresőmotorok, virtuális asszisztensek szerepét tölthetik be a kutatás során.

Egy felmérés kezdete a látás- és hallássérültek érdekében...

 

LEMARADTÁL? Ezen a linken megnézheted az előző részt.

Egy felmérés kezdete a látás- és hallássérültek érdekében...

Egy NEKED szóló üzenet:

Szia!

Juhász Gergő vagyok az ELTE BTK Könyvtártudomány mesterszakról.

A célom egy kérdőív megalkotása, amihez 2024. január 1-től lehet hozzáférni.

Tudom nyakunkon vannak az ünnepek, ezért itt 4 egyszerű kérdésen szeretném, ha elgondolkodnál:

Látás- és hallássérült szervezetek Magyarországon

 

Látás- és hallássérült szervezetek Magyarországon

LEMARADTÁL? Ezen a linken megnézheted az előző részt.

A mai téma:

Gorcső alá venni a saját szempontjaim által készült legfontosabb magyarországi látás- és hallássérült szervezeteket.

Egy audiovizuális aggregátor fejlesztése: a görögországi Open Audio-Visual Archives (OAVA) projekt.

 

 

A kép az eredeti cikkben található illusztráció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerzők:

 

Afrodite Malliari

International Hellenic University, Department of Library, Archival & Information Studies

 

Ilias Nitsos

International Hellenic University, Department of Library, Archival & Information Studies

 

Sofia Zapounidou

Aristotle University of Thessaloniki, Library & Information Centre

Stavros Doropoulos

DataScouting

 

Eredeti cím:  

 

Development of an audio-visual aggregator: the Open Audio-Visual Archives (OAVA) project in Greece.

Forrás:

Malliari, Afrodite et al: Development of an audio-visual aggregator: the Open Audio-Visual Archives (OAVA) project in Greece. Trends and Issues in Library Technology. IFLA, June, 2022. p. 26-31. 

https://repository.ifla.org/bitstream/123456789/1940/1/tilt_newsletterJune2022-RU19Final.pdf  (utolsó letöltés: 2023.12.06.)

Összefoglaló:

Az online térben számos audiovizuális anyag létezik, melyeknek megtalálhatósága azonban sokszor problémába ütközik. Az anyagok sokfélék lehetnek, akárcsak az őket kezelő magán- vagy közintézmények, nincsenek egységesített metaadatrendszerek, a keresőmotorok pedig alacsony hatásfokkal indexelik ezeket a forrásokat. Ezt az intézményi és adatolási szétszórtságot legtöbb esetben hatékonyan tudja kezelni egy aggregációs szolgáltatás.

Görögországban az audiovizuális tartalmaknak nincs közös platformja, vagy nyilvántartása, ezért indult el az OAVA (Open Audio-Visual Archive) projekt, melynek célja a görög nyelvű vagy görög érdekeltségű audiovizuális tartalmak összegyűjtése, és online hozzáférhetővé tétele egy aggregátor-szolgáltatáson keresztül.

 

A projektben 500 görög nyelvű szolgáltatót vizsgáltak meg különböző kritériumok alapján, melyekből 233-at találtak alkalmasnak a projektben való részvételre. A metaadatokat EBUCore metaadat-sémával rögzítették, a keresési platform alapja pedig a VuFind szoftver konfigurált verziója lett.

 

A cikk egy görögországi audiovizuális aggregátor szükségességét vizsgálja, röviden bemutatja a projektben résztvevő adatszolgáltatók kiválasztásának kritériumait, a megfelelt adatszolgáltatók jellemzőit, az audiovizuális anyagok típusait, felhasználási engedélyeiket, majd bemutatja az OAVA-sémát, és a keresési mechanizmus lépéseit.

Könyvek újrahasznosítása könyvtári környezetben II.

Az ajándékba kapott könyvek újrahasznosítására több példát találunk a hazai könyvtári gyakorlatban.

Forrás: Gazdára találhatnak a használt könyvek | II. Rákóczi Ferenc Könyvtár (rfmlib.hu)

A gyűjtemény-központúságtól a felhasználó-központú szemlélet felé

A tanulmány adatai:

Szerző: V. K. Stepanov

Cím: A User-Centered Model of a Science Library

Megjelenés: Scientific and Technical Information Processing, vol. 50, p. 69–73. (2023)

Forrás: https://link.springer.com/article/10.3103/S0147688223010136

Az ELTE könyvtárainak kutatástámogató tevékenysége

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország egyik legismertebb, nagy múlttal rendelkező egyeteme, ahol a természettudományok, a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok iránt érdeklődők mind megtalálhatják a nekik megfelelő szakokat és magas színvonalú oktatásban vehetnek részt. Az oktatás mellett a tudományos kutatások is kulcsszerepet játszanak az egyetem életében és az intézmény igyekszik biztosítani a megfelelő segítséget, eszközöket és forrásokat ahhoz, hogy tudományos munkatársai a lehető legjobb munkát végezzék. Mindebben az egyetem könyvtárai is központi szerepet vállalnak, kiváló forrásokat és szolgáltatásokat kínálva a hallgatóknak és kutatóknak. Első bejegyzésemben részletesen vizsgálom, hogy mik is ezek a bizonyos szolgáltatások.

magyarezredek.hu 2. – Az I. világháború hazai forrásai

 

Az I. világháborúval kapcsolatban nagyszámú nyomtatott és digitalizált szakirodalom áll rendelkezésre számos európai nyelven, hiszen ez a nemzetközi konfliktus átírta Európa történelmét a 20. század elején. Emellett a korabeli sajtóanyag áttekintésével is képet kaphatunk a háborús eseményekről, és a hátországban maradottak mindennapjairól is. Hazai vonatkozásban érdemes például Az Est, a Pesti Napló, a Budapesti Hírlap vagy a Pesti Hírlap számait lapozgatni.

A különböző monográfiák és tanulmányok mellett több online adatbázis is segítségére van a korszak iránt érdeklődőknek. Ebben a bejegyzésben néhány fontosabb hazai adatbázisra szeretném felhívni a figyelmet, a teljesség igénye nélkül. Felsorolásomban országos és regionális adatbázisokat is említek majd. (A képen egy magyar baka látható az olasz fronton, forrás ld. itt.)

A Magyar Nemzeti Levéltár I. világháborúval kapcsolatos forrásai, adatbázisai

Az adatbázisok összesítve itt érhetőek el. 

A Magyar Katona Áldozatvállalása (elérhető itt)

Ez egy nyilvánosan és ingyenesen elérhető adatbázis az I. világháborúban elesett, megsebesült vagy hadifogságba került magyar katonák adataival. A névsor mintegy 1,5 millió nevet tartalmaz, melyet a korabeli füzetformátumú veszteséglisták, halotti anyakönyvek és temetőkateszteri iratanyagok alapján állítottak össze. A program adatgazdája a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a honlap pedig 6 évig tartó digitalizálási és feldolgozói munka eredményeképpen jött létre. 

 

A keresés gombra kattintva a keresőmezőbe írhatjuk a keresett személy nevét, vagy egyéb keresőszót, a találati lista pedig többféle módon szűkíthető. Ahogyan a fenti képen is látható, beállítható a keresett személy honossága, rendfokozata, alakulata, és a veszteség típusa is. A találati listában megjelenő nevek kattinthatóak, és mindegyikhez tartozik egy adatlap a következő információkkal: jelzet, folyószám, név, rendfokozat, alakulat, honosság, veszteség típusa, születési év, dátumok (pl. elhalálozás ideje), születési hely, egyéb helyek, megjegyzés. Az adatlapok alján lehetőség van a hibás adatok bejelentésére, valamint saját kép feltöltésére. Az egyszerű keresés mellett összetett keresésre is van lehetőség. 

Az első világháború veszteségi adatbázisa (elérhető itt)

Ez a nyilvános és ingyenes országos levéltári adatbázis az I. világháború magyar katonai és polgári áldozatainak adatait tartalmazza, valamint az internáltakról ad tájékoztatást. A rekordokat a Magyar Nemzeti Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában fellelhető polgári halotti anyakönyvek alapján állították össze. A keresőfelület nagyon hasonló a Magyar Katona Áldozatvállalása oldaléhoz, bár a rekordok több adatot közölnek a keresett személyekről (elhalt neve, rendfokozat, alakulat, anyja neve, apja neve, elhalálozás ideje és helye). A megnyíló adatlap is részletesebb, mely a következőket tartalmazza: jelzet, folyószám, elhalt neve, rendfokozat, alakulat, honosság, foglalkozás, életkor, halottá nyilvánító hatóság, halottá nyilvánító rendelet, anyja neve, apja neve, személyek (pl. házastárs neve), elhalálozás ideje és helye, egyéb helyek, egyéb dátumok és bejegyzések (pl. hősi halált halt). A rekordok száma több mint 200 000, és esetenként külföldi személyek adatait is tartalmazhatják. Természetesen saját kép feltöltésére, és a meglévő adatok pontosítására itt is van lehetőség.

Katonaállítási lajstromok gyűjteménye (elérhető itt)

A kép forrását ld. itt.

A digitalizált dokumentumokat tartalmazó adatbázis katonai körzetenként közli a katonaállítási lajstromokat. Ezek olyan személyi nyilvántartások, melyek az állandó hadsereg felállításához voltak szükségesek. Az összeírások 1756 és 1918 között készültek latin, magyar vagy német nyelven, kézírással. Az iratokból a személyes adatok mellet a külső megjelenésre, vagy az iskolai végzettségre vonatkozó információkhoz is hozzájuthatunk. Áttekintésük tehát nemcsak a katonaősök után kutatók részére lehet hasznos, de korrajzot is ad, tehát társadalomtörténeti szempontból is jelentős.

Maga az adatbázis fa-struktúra segítségével böngészhető, ahol először a megyét, majd a várost/körzetet kell kiválasztani. A böngészésen kívül lehetőség van egyszerű és összetett keresésre is. A megjelenő találati lista rekordjai a következő információkat tartalmazzák: katonai körzet, kötet, dobozszám, sorozás éve, születés éve, törzsszám, iratőrző levéltár, levéltár mai elnevezése, egyéb információ és megjegyzés.

Veszprémi első világháborús hadigondozási adatbázis (elérhető itt)

Az I. világháború Pest megyei forrásai (MNL PML) (elérhető itt)

NAVA tematikus adattár

A Nemzeti Audiovizuális Archívum I. világháborúval foglalkozó adattára 40 műsorból áll, melyeket elsősorban edukatív célokra ajánlanak. (Elérhető itt.) Ezek 80%-a szabadon elérhető, a maradék 20% pedig NAVA pontokon tekinthető meg. A gyűjteményt több szempont szerint csoportosították, és tezaurusz is segíti a dokumentumok kereshetőségét. Az egyes audiovizuális anyagok tematikus csoportokból választhatóak ki, melyek a következők.

Magyarországi előzmények, 

A háború kitörése, főbb eseményei, 

A háború vége, őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság,

A trianoni békeszerződés,

Magyar veterán katonák visszaemlékezései,

Uralkodói és politikusi portrék,

Epizódok a háborúból. 

Az egyes felvételek megnyitása után különféle adatokat láthatunk: a műsor címe, gyártási éve, nyelve, leírása, közreműködők, földrajzi nevek, és tezaurus.

Bácskai katonák adattára Molnár Tibor: In nomine Domini! című könyvében  

Az online adatbázisok felsorolása után egy nyomtatott forrással szeretném zárni rövid ismertetőmet. Molnár Tibor: In nomine Domini! – A Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című munkája 2021-ben jelent meg. A hírről a Magyar Nemzeti Levéltár közleménye és a Magyar Nemzet cikke is beszámolt. A szerző a katolikus egyházi holttá nyilvánítási eljárások dokumentumait vizsgálta, amelyet a háborúban elhunyt katonák özvegyei kezdeményeztek, mert szerettek volna újra megházasodni. Molnár Tibor, zentai levéltáros összesen 1334 iratanyagot tekintett át, melyek őrzője a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár. Összegzése pedig nemcsak személyes adatokat közöl, de alakulattörténeti szempontból is fontos információkat tár fel. 

magyarezredek.hu 3. – Rövid tartalomismertető

Ebben a bejegyzésben a magyarezredek.hu weboldalon fellelhető tartalmakat fogom röviden ismertetni. A térképes nézet használatának részletes bemutatása után fogok áttérni az egyes menüpontokra. Az információkhoz saját keresések útján jutottam, illetve felhasználtam a menü bevezetőjében található információkat is.

Térképes nézet

A főoldalon két interaktív térkép segíti a császári és királyi hadtestek és ezredek, valamint a magyar királyi honvéd kerületek és ezredek hadkiegészítő területeinek keresését. A térképes nézet -a főmenü bevezető részében olvasható adat alapján- az 1914. évi állapotok alapján készült.

Császári és királyi hadtestek és ezredek hadkiegészítő területei c. térkép

Magyar királyi honvéd kerületek és ezredek hadkiegészítő területei c. térkép

 

Ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy Szegeden és környékén milyen ezredek és zászlóaljak működtek, akkor először is érdemes arra gondolni, hogy a császári és királyi hadtestek és a magyar királyi honvéd kerületek között egyaránt kereshetünk. Ha a császári és királyi hadtestek és ezredek fülre kattintunk, és a térképen megkeressük Szegedet, láthatjuk, hogy a város és környéke a VII. hadtestet alá tartozott. Ezt összesen 8 részre osztották, és ezeket egyenként kiválasztva mindegyiknél láthatjuk az oda tartozó ezredeket és zászlóaljakat. A fejlesztők külön színnel jelölték a gyalogsághoz, a lovassághoz, a tüzérséghez és a műszakiakhoz tartozó egységeket. Ezek a kategóriák előzetesen is kiválaszthatók, és akkor csak az adott kategória alakulatai jelennek meg a térképen. Ha a VII. hadtest térképén a szegedi körzetet jelöljük ki, akkor láthatjuk, hogy itt egy gyalogezred és két műszaki zászlóalj működött a következők szerint:

cs. és kir. Komlós-keresztesi báró Fejérváry Géza nevét viselő 46. gyalogezred,

cs. és kir. 7. utász zászlóalj,

cs. és kir. 7. árkász zászlóalj.

A bal oldalon a hadtest jelvénye is megtekinthető. 

Mindegyik alakulat neve kattintható. Ha kiválasztjuk a 46. gyalogezredet, akkor rövid összefoglalót olvashatunk az ezredről, megtekinthetjük a hozzá tartozó jelvényeket, és a YouTube-on meghallgathatjuk az indulójukat, a Johann Müller által szerzett Fejérváry-indulót is. Ezt a lehetőséget egy kis sárga kürt ikon jelzi az adatlapon. Információkat kaphatunk arról is, hogy az 1762-ben alapított, és Komlós-keresztesi báró Fejérváry Gézáról elnevezett 46. gyalogezredet összesen 4 zászlóalj alkotta, az egyenruhájuk hajtókájának a színe papagájzöld volt, a gombjuk színe pedig sárga. Megkapjuk az ezredtulajdonosok listáját, és a gyalogezreddel kapcsolatos olyan dokumentumokat, melyeket a magyarezredek.hu-n el lehet olvasni teljes terjedelemben, digitalizált formában (Hirn László: A negyvenhatosok fegyverben 1914-1918, és Ajtay Endre: A volt cs. és kir. 46. gyalogezred világháborús története 1914-1918). Az adatlapon az információk között a billentyűzeten található nyilakkal lehet fel- illetve lefelé görgetni. Természetesen a cs. és kir. 7. utász zászlóalj és a .cs. és kir. 7. árkász zászlóalj tekintetében ugyanilyen adatlapok nyithatóak meg.

Ha a főoldalon a magyar királyi honvéd kerületek és ezredek lehetőséget választjuk, és a megjelenő térképen megkeressük Szegedet, akkor azt láthatjuk, hogy a város a II. Honvédkerülethez tartozott, melyet 6 részre osztottak. Ha ezeket egyenként kiválasztjuk, az előzőekhez hasonlóan különböző színnel jelölve láthatjuk a gyalogsághoz, lovassághoz és a tüzérséghez tartozó alakulatokat (műszakiak itt nincsenek). Szegedhez a m. kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred és a m. kir. szegedi 3. honvéd huszárezred tartozott. Az alakulat nevére kattintva itt is részletes adatlapot láthatunk, és a kapcsolódó dokumentumok is megjelennek. 

Menü

A Menüben a bevezető rész után külön alpontokban kaptak helyet a hadseregszervezet leírása, az alakulat történetek, a névkönyvek (sematizmusok), a további összefoglaló fegyvernem- és alakulattörténetek, az arcképcsarnokok és vitézi tettek, a múzeumi műtárgyak gyűjteménye és a fotóalbumok. Innen lehet továbbá összetett kereséseket is indítani. (Az egyszerű keresés bármikor elérhető a honlap tetején.)

A hadseregszervezet valójában egy rövid, de értékes leírást tartalmaz, a többi menüpont alatt pedig beszkennelt dokumentumokat találunk, melyek teljes terjedelmükben olvashatóak. Ezek a kötetek a Hadtörténeti Könyvtár és a Hadtörténeti Múzeum állományából származnak. A digitalizált anyag nem került OCR-ezésre, ezért a könyvek szövegében nem lehet keresni. 

A múzeumi műtárgyak gyűjteményében fényképeket lehet böngészni, a keresést pedig fegyvernemre és gyűjteményre egyaránt lehet szűkíteni. Ha például a Hidegfegyver Gyűjteményt pipáljuk be, majd a nagyító ikonra kattintunk, akkor számos hidegfegyver fényképét lapozhatjuk végig. A kiválasztott fegyver képére kattintva pedig rövid leírást is olvashatunk róla. Az Osztrák-magyar 1869 M lovas legénységi szablyáról például megtudhatjuk, hogy népszerű eszköz volt az úri körökben vívott párbajoknál. Ha pedig a Modern Lőfegyver Gyűjtemény darabjai között tallózunk, ráakadhatunk az Osztrák-magyar 1895 M 8 mm-es Mannlicher ismétlőpuska képére, melyet szuronnyal és hordszíjjal együtt őriztek meg.

magyarezredek.hu 1. – A Hadtörténeti Könyvtár tematikus oldala

Célközönség és tartalom

A magyarezredek.hu a Hadtörténeti Könyvtár tematikus oldala, mely az I. világháború iránt érdeklődők számára kínál digitalizált könyvtári és múzeumi anyagokat. Az adatbázis nagy előnye, hogy tartalma bárki számára helytől és időtől független elérhető, mégpedig díjmentesen és regisztráció nélkül. A főoldalon két interaktív térkép segíti a magyar királyi honvéd kerületek és ezredek, valamint a császári és királyi hadtestek és ezredek keresését. Az elérhető dokumentumok sokfélék, találunk köztük alakulat történeteket, névkönyveket, fegyvernemtörténeteket, fotóalbumokat, múzeumi műtárgyakról készül fotókat és monográfiákat. 

A magyarezredek.hu hasznos anyagokat kínál a tudományos kutatóknak és a katonaősök iránt érdeklődőknek egyaránt, de az itt fellelhető információk akár az oktatás célját is jól szolgálhatják. A 2017 óta elérhető oldal az I. világháború centenáriumának alkalmából, A Magyar Katona Áldozatvállalása a Nagy Háborúban program keretében jött létre. Az előkészítő munkák, mint a digitalizálás és anyaggyűjtés kb. 3 évet vettek igénybe. A készítők igyekeztek egy felhasználóbarát oldalt létrehozni, ezért például manuális korrektúrával tették hatékonyabbá a személynevek kereshetőségét. 

További lehetőségek

Ha valamilyen nyertes pályázat vagy támogatás által lehetőség lenne az oldal tartalmát bővíteni, akkor  az oldal fejlesztőinek több lehetőséget is érdemes lenne átgondolni. Az egyik ezek közül az elérhető dokumentumok körének bővítése lenne. Pontosabban levelek, fotók, naplók, egyéb emlékek elérhetővé tételére gondolok, melyek magánszemélyektől, hagyatékokból kerülhetnek elő. Ezek szkennelését, fotózását, feltöltését és címkézését végezhetné a  közösség/önkéntesek vagy a könyvtár. Indíthatnának blogot is, melynek keretében nemcsak szakértők által írt tematikus cikkek jelenhetnének meg, de esetleg laikusok katonaősökről szóló bejegyzései is. További ötlet lehet még a chat vagy messenger működtetése, vagy az I. világháború témáját feldolgozó dokumentumfilmek feltöltése az oldalra.

Miért érdemes a témával foglalkozni?

Az I. világháború 1914. június 28-án, Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös meggyilkolásával kezdődött, és 1918-ban ért véget. A Nagy Háború négy éve alatt az antanthatalmak (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország, Olaszország, 1917-től az USA) és a központi hatalmak (Németország, az Osztrák-Magyar Monarchia és az Oszmán Birodalom) álltak egymással szemben, sok pusztító csatában és állóháborúban összemérve erejüket. A harcok során olyan haditechnikai újdonságokat alkalmaztak, mint a harci repülőt, a tankot, a tengeralattjárót és a harci gázt. A katonai áldozatok száma kb. tízmillió volt, és több millió civil is életét veszítette, nem beszélve az ipari és anyagi kárról. A magyar katonai veszteség 600 000 fő volt, ehhez jött kb. másfél millió hadifogoly és sebesült. A háború végül az antanthatalmak győzelmével végződött, hazánk pedig az Osztrák-Magyar Monarchia részeként vereséget szenvedett. Az 1867-es kiegyezés során létrejött monarchia 1918-ban felbomlott. 

A nagy háború súlyos károkat okozott a résztvevő országoknak. Ezek azonban nemcsak emberéletek voltak. Hazánkban például 1916-ban állandósult az infláció és az áruhiány, új adókat vetettek ki a lakosságra, továbbá több helyütt sztrájkok törtek ki. A háború első évétől életbe lépő hadigazdaság anyagi nehézségeket és társadalmi elégedetlenséget hozott magával, a sajtót cenzúrázni kezdték. Fontos társadalmi jelenség volt, hogy a nők is munkába álltak a háború éveiben, mely a női egyenjogúság kivívásának egyik szakasza volt. 

Az I. világháború sokak által kutatott, népszerű téma még napjainkban is, illetve a családfakutatások szempontjából is fontos. A nagy háború időben tőlünk egyre távolabb kerül, és nem akad már élő szemtanú, aki akár gyermekként is átélte volna a harcok borzalmait. Ezért a múlt ápolása, és a kollektív emlékezet szempontjából is fontos lehet a korszak tárgyi emlékeinek és dokumentumainak őrzése. 

Források

• [s.n.]: Dédapáink után nyomozhatunk az interneten. Hirado.hu, M1/Médiaklikk,  2017. augusztus 20. Elérhető itt
• Az I. világháború. Holokauszt Enciklopédia, elérhető itt
• Feminizmus. Wikipédia cikk, elérhető itt
• Halmos Ferenc szerk.: A magyarság kézikönyve. (Pannon Enciklopédia). Budapest, 1993, Pannon Könyvkiadó. Elérhető itt
• A magyar katona áldozatvállalása a Nagy Háborúban.  Magyarország Kormánya, 2020. szeptember 14. Elérhető itt
• Magyarország az I. világháborúban. In Magyarország a XX. században 1. köt. Kollega Tarsoly István szerk.: Politika és társadalom, hadtörténet, jogalkotás. Szekszárd, 1996–2000, Babits Kiadó. Elérhető itt  

Irodalmi körkép a felsőoktatási intézmények kutatástámogatási tevékenységéről

Ha a felsőoktatási intézmények és azok könyvtárainak kutatástámogatási tevékenységéről szeretnénk tájékozódni, arra a legkézenfekvőbbnek tűnő eszköz maga az intézmény, amelynek biztosan van erre a célra szolgáló irodája vagy munkatársa, illetve maga a könyvtár, ahová besétálva a könyvtárosok segítségét kérhetjük a kérdésben. Azonban ahogy sokan szeretjük előre megnézni a hamarosan meglátogatott étterem étlapját, úgy tudományos munkánk segítésében is hasznos lehet és kellő magabiztosságot adhat, ha előre tájékozódunk és az internet segítségével átfogó képet kapunk arról, hogy milyen lehetőségek közül választhatunk.

MI fán terem? A mesterséges intelligenciáról mindenkinek. 1.

Napjaink rohamosan fejlődő technológiája a mesterséges intelligencia. Forró téma mind a médiában, mind a közbeszédben, mind pedig a tudományos társadalom körében. Ha kimondom, hogy mesterséges intelligencia, mindenki azt fogja mondani, tudja, miről van szó, de valóban így van-e? Tudományos kutatások sora igazolta, hogy bár az emberek nagy százalékban ismerik a technológiát, azt már sokkal kevésbé tudják, hogy pontosan mi is ez, és még kevesebben, hogy a mindennapokban milyen eszközök, alkalmazások használják.

Könyvtáros kezdeményezés: A látás- és hallássérültek életét megkönnyítő hasznos információk

Üdvözöllek!

Blogsorozatomban össze akarom foglalni az interneten jelenlévő nagy szervezeteket, akik segítik a látás- és hallássérülteket, valamint kísérletet tennék egy kérdéssor összeállítására, amire, ha válaszolnak, megköszönöm. A kérdőívben a látás- és hallássérültek közösségmédiafogyasztását vizsgálná.

Miért hasznos?

A Google találati listában fontos, hogy legyenek olyan tartalmak, amik az első oldalon szerepelnek, aktuálisak és informatívak. Minél több ehhez hasonló kezdeményezés terjed az interneten, annál közelebb lesz a célközönséghez. Azaz a cél, hogy az első oldalon szerepeljen a Google listájában. Ezek nem új információk, azonban az átláthatóságot megkönnyítik, és a végső cél a szolgáltatásképzés, természetesen, ha lesz megfelelő anyagi fedezet hozzá.

Tarts velem, és légy okosabb.

Várlak a következő bejegyzésemmel.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikák

A tanulmány címe: AI policies across the globe: Implications and recommendations for libraries

Szerző: Lo, L. S. (College of University Libraries and Learning Sciences, University of New Mexico, USA)

Megjelenési adatok: IFLA Journal, 0(0), 2023.

Elérhetőség: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/03400352231196172

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, transzparencia, adatvédelem, szakpolitikák

Forrás:

640px-Artificial_Intelligence_&_AI_&_Machine_Learning.jpg (640×512) (wikimedia.org)

Összefoglaló

A tanulmány az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, az Európai Unió, Kanada és Kína által, a mesterséges intelligenciával kapcsolatban megfogalmazott szakpolitikákat tekinti át, és ezek hatásait vizsgálja a könyvtári területre vonatkozóan. A mesterséges intelligencia megjelenése a könyvtárak világában számos kérdést vet fel (pl. etikai vonatkozás, adatvédelmi megfontolások, hozzáférés), és kihívás elé állítja az intézményeket. A tanulmány kiemeli a szakpolitikák kulcsfontosságú témáit, köztük az etikát, az átláthatóságot, az innováció és a szabályozás közötti egyensúlyt, valamint az adatvédelmet. Meghatározza továbbá a fejlesztendő területeket, mint például a mesterséges intelligencia-rendszerek torzulásainak csökkentésére és az adatvédelmi kérdések kezelésére vonatkozó konkrét iránymutatások szükségességét. A tanulmány emellett gyakorlati ajánlásokat is megfogalmaz a könyvtárak számára ezen szakpolitikák alkalmazását, illetve a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó legjobb gyakorlatok kialakítását illetően. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a könyvtáraknak nemcsak alkalmazkodniuk kell ezekhez a szakpolitikákhoz, hanem aktívan be is kell kapcsolódniuk az ezekkel kapcsolatos folyamatokba, hozzájárulva ezzel a mesterséges intelligencia átfogóbb és hatékonyabb szabályozásának kialakításához.

A tanulmányban vizsgált öt szakpolitika kiválasztását a szerző három szemponttal indokolja:

Globális befolyás: mindegyik meghatározó szereplője a globális MI-környezetnek, hatással vannak a fejlesztési irányokra, gyakorlatokra.

Többféle megközelítés: a szabályozás sokszínűsége (innovációalapú és szabadabb megközelítés, kockázatalapú szabályozás stb.) alkalmas az összehasonlításra és az elemzésre.

Kapcsolódás a könyvtári területhez: valamennyi vizsgált szakpolitika jelentős hatással bír a könyvtárakra.

Etikai megfontolások és átláthatóság

Az öt szakpolitika mindegyikében megjelennek az etikai és átláthatósági kérdések. A könyvtárak, mint információval dolgozó szervezetek felé elvárás a mesterséges intelligencia etikus és transzparens használata. Az Egyesült Államok törvénytervezete azonban nem ad egyértelmű útmutatást a gyakorlati megvalósításra. Hasonló a kanadai szabályozás, amely hangsúlyozza a személyes adatok védelmét és az átláthatóságot, azonban a könyvtárak számára nem ír elő konkrét megoldásokat. Az EU szabályozása (hasonlóan a kínaiéhoz) átfogóbban közelít a kérdéshez, de a szabályozás bonyolultsága nehézségeket okozhat az alkalmazás során.

Innováció vs. szabályozottság

A mesterséges intelligencia használatának fontos szempontja az innováció elősegítése és a szabályozási környezet közötti egyensúly fenntartása.

Az Egyesült Királyság innovációt elősegítő megközelítése laza szabályozási környezetet hozhat létre, amelyben a könyvtárhasználók védelme nem elégséges. Ezzel szemben az uniós és a kínai szakpolitika szigorúbb szabályozási kereteket jelentenek. Ez utóbbiaknál az előírások összetettsége kihívást okozhat.

Az Egyesült Államok szabályozási környezete a többihez képest szerteágazóbb és emiatt a szabályok alkalmazása eltérően valósulhat meg egy-egy könyvtár esetében.

Adatvédelem

Az adatvédelem egyébként is kiemelt fontosságú terület a könyvtárak tekintetében, ami még hangsúlyosabb az érzékeny használói adatok nagy mennyisége tekintetében. A kanadai és kínai szabályozás nem ad konkrét választ olyan kérdésekre, mint pl. a mesterséges intelligencia-rendszerek torzulásai és az adatvédelmi kockázatok.

Az Európai Unió adatvédelmi szabályozása átfogóbb és széles kört ölel fel, de az előző ponthoz hasonlóan itt is felmerül a szabályozás összetettsége miatti nehézkes vagy nem megfelelő alkalmazás kérdése.

Az Egyesült Királyság szakpolitikája is fontos kérdésnek tekinti az adatvédelmet, de az innováció támogatása miatti lazább szabályozási környezet nem kedvez a használói adatok megfelelő védelmének.

Széttagoltság vs. központi irányítás

Az öt szakpolitika ebben a tekintetben is eltér egymástól, aminek oka a szabályozási környezet változatossága, amelyekhez a könyvtáraknak is alkalmazkodniuk kell.

Az Egyesült Államokban a szabályozási környezet széttagolt, a mesterséges intelligencia használatára vonatkozó tervezet sok esetben nem eléggé konkrét, illetve kongresszusi felhatalmazást ír elő, ami bizonytalanságot eredményez.

Az unió sokkal központosítottabb szabályozási rendszert dolgozott ki, ami átfogóbb megközelítést képvisel, és szorgalmazza a különböző tudományos- és kutatóintézetek bevonását is. Összetettsége miatt azonban a gyakorlatban történő használata nem egyértelmű.

A kanadai szabályozás szigorú adatvédelmi intézkedéseket ír elő, hangsúlyozza az átláthatóság biztosítását a mesterséges intelligencia és a személyes adatok felhasználása tekintetében.

A kínai javaslat szintén átfogó, miközben a központi megközelítést alkalmazza. Az adatvédelem, esélyegyenlőség, etikai kérdések mind megjelennek a szabályozásban, amely összetettsége révén kihívást jelenthet a könyvtárak számára.

Gyakorlatok a könyvtárak számára

A tanulmány felhívja a figyelmet arra, hogy miközben a könyvtárak használják a mesterséges intelligencia lehetőségeit (pl. tájékoztatás, tárgyszavazás, adattárak stb.) és alkalmazkodnak az egyes szakpolitikákhoz, eközben proaktívvá kell, hogy váljanak, részt kell, hogy vegyenek a fejlesztésekben. A szerző négy ajánlást fogalmaz meg.

MI etikai bizottságok: a könyvtárosokból, informatikai szakemberekből és más érdekeltekből álló bizottság feladata a mesterséges intelligencia könyvtári alkalmazásának folyamatos felülvizsgálata, az irányelvek betartatása, etikai kérdések tisztázása.

Szakpolitikák elősegítése: a könyvtárak igényeit figyelembe vevő szabályozási környezet támogatása. Az igények megfogalmazása könyvtárszakmai szervezetek bevonásával.

Jó gyakorlatok: a könyvtárak küldetésével összhangban álló jó gyakorlatok kidolgozása és megosztása.

Oktatás és képzés: a munkatársak és a használók számára.

Következtetés

A több esetben még csak javaslati szinten létező, kidolgozás alatt álló szakpolitikák a mesterséges intelligencia szabályozási környezetének gyors változása miatt sok kérdésben módosulhatnak. Ez gyors reagálást kíván a könyvtárak részéről is. A változások a könyvtárak gyakorlatában is meg kell, hogy jelenjenek, hiszen a könyvtárak csak így tudják hasznosítani a mesterséges intelligencia nyújtotta lehetőségeket.

Ahhoz, hogy a könyvtárak továbbra is az információhoz való hozzáférés, a tanulás, a közösségi élet stb. helyei legyenek, a mesterséges intelligencia korában is folyamatos megújulásra és proaktív szemléletre van szükségük.

A gyűjtemény mint hálózat: szerzeményezés, együttműködés és összefogás hálózati léptékben

 

A feldolgozott tanulmány: Dollar, Daniel, Kosokoff, Jeff and Tudesco, Sarah: The Collection Is the Network: Collection, Collaboration, and Cooperation at Network Scale
Forrás: Transactions of the American Philosophical Society 110, no. 3 (2022)
Elérhető: https://www.jstor.org/stable/45420509

Kulcsszavak: egyetemi könyvtár, hálózatok, digitalizálás, gépi tanulás, analóg gyűjtemények, digitális gyűjtemények

A szerzők

Dollar, Daniel: Yale Library, Associate University Librarian for Scholarly Resources (tudományos forrásokért felelős egyetemi könyvtáros)

Tudesco, Sarah: Yale Library, Librarian (könyvtáros)

Kosokoff, Jeff: Duke University Libraries, Assistant University Librarian (könyvtáros- asszisztens)

Yale University Library, forrás ld. itt

Bevezetés

Daniel Dollar, Jeff Kosokoff és Sarah Tudesco közös tanulmánya az egyetemi könyvtárak jövőbeni együttműködésének módjait vizsgálja, különös tekintettel a hálózatépítésben rejlő lehetőségekre. Elképzelésük szerint a jövő közös egyetemi könyvtári hálózata gépi tanulással működtetett rendszer lenne, ahol a felhasználók azokat a dokumentumokat kapnák meg, amelyeket szeretnének, amikor szeretnék, és amilyen formátumban szeretnék. A közösen épített rendszer a speciális és egyedi kutatási igényeket egyaránt kiszolgálná, és emellett a könyvtárak digitális és analóg rendszereit is összekötné. A szerzők víziója szerint a dokumentumok elérése a jövőben már független lesz attól, hogy azok a helyi intézmény tulajdonában vannak-e, vagy sem, a szabadon elérhetővé tett anyagokat egyaránt lehet majd kölcsönözi és digitális formátumban kikérni is.

Analóg gyűjteményekből 21. századi digitális kollekciók

Az egyetemi könyvtárak a 21. században lassan nagy, komplex szervezetekké fejlődtek, kiszolgálva a tudományos közösségeket. A jelentősebb könyvgyűjtemények korábban csak nyomtatott formában tudták anyagaikat az olvasók rendelkezésre bocsájtani, és ezeket a sérülékenynek tartott állományokat védték is, limitálva azok kölcsönözhetőségét. A legújabb kor kutatóinak az információhoz való gyors és zavartalan hozzáférési igénye azonban átalakította ezeknek az intézményeknek a szolgáltatásait. Ennek fő jellemzője, hogy egyre több történeti és kurrens nyomtatott anyagot tettek online is elérhetővé, többek között folyóiratokat, monográfiákat, képeket és levéltári anyagokat. A kézzel fogható példányok jelentősége pedig ezzel párhuzamosan csökkent, hiszen ezekre erősen csökkent az igény.

A kutatók publikációs kényszere, és ezzel együtt teljesítménye napjainkban megnövekedett, egyre több információra van szükség, melynek eléréséhez ma már nélkülözhetetlen az Internet. A tudományos kutatókönyvtárak már a világháló megjelenése előtt belátták, hogy egyikük sem képes összegyűjteni az összes dokumentumot, az enciklopédikus gyűjtés nem lehetséges. Ehelyett inkább elkezdtek hálózatokban gondolkodni, és arra koncentrálni, hogy kutatóiknak biztosítsák a hozzáférést a globális kutatási gyűjteményekhez. A helyben elérhető dokumentumok helyett a szolgáltatások kerültek előtérbe. Az egyetemi könyvtárak szolgáltatásai a 21. században átalakultak, és feladatukká vált a nyitottabb tudományos kommunikáció elősegítése és támogatása is. Ezt az új szerepet gyűjteményeik fejlesztésével és szabadon hozzáférhetővé tételével igyekeznek betölteni. Ma már arra törekszenek, hogy a globális közösség számára széles körű hozzáférést biztosítsanak az intézményi szinten előállított tudományos eredményekhez és digitális objektumokhoz.

Új könyvtári szolgáltatások, a dokumentumok megosztása, közös gyűjtemények

A kiadók napjainkban még jórészt nyomtatott formában terjesztik a megjelent szakirodalmat, melynek egyik fontos piacát a nagy tudományos könyvtárak jelentik. Az újonnan kiadott dokumentumok beszerzése még napjainkban is folyamatos, melyek egyre több és több helyet igényelnek a könyvtári épületekben. A selejtezés általában nem oldja meg a helyhiányt, ráadásul az új szolgáltatások is teret igényelnek. A könyvtár már közösségi tér, ahol a kutatók tanulnak, dolgoznak, projekteket készítenek, és itt zajlik a kutatástámogatás is. Helyet igényelnek továbbá a reprográfiai szolgáltatásokhoz szükséges technikai eszközök, és az olvasótermek is, ahol a fizikai állományt lehet böngészni. 

A helyhiány megoldásában a különböző raktárak és tárolókönyvtárak szerepe jelentőssé vált, mert itt van lehetőség a ritkán használt dokumentumok tárolására. Ezeknek az építése és fenntartása azonban jelentős befektetést igényel, ezért kisebb intézmények nem is engedhetik meg maguknak. A nagyobbak is összefognak, és közös tárolókomplexumokat építenek. Erre példa lehet a ReCAP (Research Collections and Preservation Consortium), melyet a Princeton, a New York-i Közkönyvtár és a Columbia közösen működtet. Nemrégiben csatlakozott hozzájuk a Harvard is, mely saját tárolóhelyeit már kinőtte.

Az észak-amerikai (amerikai és kanadai) könyvtárak állományadatai alapján össze lehet állítani egy nagy közös bibliográfiát a térségről, az összes elérhető kiadvány listájával. Lavoie, Malpas és Shipengrover 2012-ben térképes ábrát is készített az egyes körzetekben elérhető publikációkról, melyet Lavoie 2018-ban frissített. Ha megnézzük az egyes könyvtárak gyűjteményét, akkor megállapítható, hogy egyik sem rendelkezik az összes elérhető kiadvánnyal, még a legnagyobb regionális nagyvárosi térség, a Bos-Wash (Boston-New York-Washington megarégió) sem. Ők ugyanis a teljes hálózaton belüli összes kiadvány kevesebb mint kétharmadát tudhatják magukénak. Mivel az összes kiadvány szétszórva található, érdemes törekedni a meglévő dokumentumok megosztására. 

A kollektív bibliográfiai diverzitás megőrzése és fenntartása érdekében tehát megjelentek a "shared print" programok. Az ezekben részt vevő intézmények különböző folyóiratcímek példányait osztják meg egymással, és teszik elérhetővé egy nagy közös hálózatban, melyből a digitalizált példányok kinyomtathatóak. Ezzel egy nagy és változatos közös gyűjteményt építenek, mely bárhol elérhető, és hosszútávú megőrzése is biztosított. Nem mellékes az sem, hogy csökkennek az egyes intézmények beszerzési és tárolási költségei is. A meglévő gyűjteményeket egyesítő közös projektek mellett az intézmények folyamatosan dolgoznak más együttműködési lehetőségeken is. A több nagy egyetemi könyvtár részvételével működő Big Ten's Big Collection például a könyvtári rendszer egészére kiterjedő együttműködés, melynek célja a nagy gyűjtemények széleskörű koordinálása.

Helyi igények és hálózatok, osztott katalógusok és könyvtárközi kölcsönzés

Fontos kiemelni, hogy az együttműködési törekvések mellett a könyvtáraknak továbbra is feladata a helyi igények kiszolgálása, a közösségi kérések teljesítése, valamint az elsődleges forrásanyagok gyors beszerzése. A helyi igények kielégítése érdekében az intézmények egyre többször alkamazzák a közös hálózatokat, melyek valójában több könyvtár közös, kollektív gyűjteményének tekinthetőek. Ezeket maguk a felhasználók is eredményesen használhatják az egyre hatékonyabbá váló keresők segítségével. Különösen a forrásmegosztó programok és hálózatok népszerűek körükben, melyeken keresztül egyre több anyagot kölcsönöznek. 

A forrásmegosztás, valamint a szabadon hozzáférhető források szempontjából egyaránt fontosak az osztott katalógusok és a könyvtárközi kölcsönzés. Ismert és jól működő nagy közös katalógusok például a Triangle Research Libraries Network (Duke, UNC-Chapel Hill, North Carolina Central University és North Carolina State University), a Five College Consortium (Amherst, Hampshire, Mount Holyoke, Smith és University of Massachusetts), vagy a Big Ten Academic Alliance Libraries UBorrow stb. A könyvtárközi kölcsönzésnél a kölcsönzések gyorsabb és pontosabb teljesítése válik egyre fontosabbá. Itt is a hálózatiság és több intézmény együtműködése segítheti a célok elérését. Az Ivy Plus Libraries Confederation által használt BorrowDirects rendszer például a dokumentumok valós idejű elérhetőségét mutatja. Ezáltal az olvasó a könyveket néhány hét helyett néhány napon belül megkaphatja.

Digitalizálás, a jövő új technológiái

A földrajzi távolság legyőzésére ennél még hatékonyabb eszköz a digitalizálás, és a digitalizált dokumentumok megosztása. A "scan-and-deliver" szolgáltatások lényege az, hogy a könyvtárak saját anyagaikat szkennelik be a felhasználóknak, melyeket a hálózatokon keresztül nagy távolságra is eljuttathatnak hozzájuk, így biztosítva hozzáférést helyi gyűjteményeikhez. A digitális és az ún. born-digital (azaz eleve elektronikus formában készült, nyomtatott előzménnyel nem rendelkező) dokumentumok új, megoldásra váró problémákat is felvetnek, mint például a szerzői jog vagy a licencelés kérdése. A digitális gyűjtemények megosztására jó példa a HathiTrust Digital Library, mely napjainkban több millió digitalizált kötethez biztosít hozzáférést. Ez a nagy digitális gyűjtemény a  Big Ten Academic Alliance és a Kaliforniai Egyetem könyvtári rendszerének együttműködésével indult 2008-ban, ma pedig már több mint 180 tudományos könyvtárat tömörít.

A jövőben az elektronikus információs környezet folyamatos változása várható, melyben a jogi feltételek, a forrásmegosztás és a dokumentumszolgáltatás remélhetőleg javulni fog. Ugyanakkor fontos lesz a régebbi médiaformátumok megőrzése és hozzáférésének biztosítása is. A könyvtárak olyan új technológiákat fognak felhasználni, mint a gépi tanulás, és hálózatokon alapuló együttműködésre fognak törekedni. Azon fognak dolgozni, hogy olvasóik a nyomtatott és digitális anyagaikhoz bármikor és bármilyen formátumban hozzáférhessenek. A könyvtárosok és a tudósok együtt fognak dolgozni, miközben alkalmazkodnak az új formátumokhoz, új hálózatokhoz és új eszközökhöz.

Befejezés

Ebben a tanulmányban az észak-amerikai tudományos könyvtárak jelenlegi együttműködi törekvéseit és a jövőben rejlő lehetőségeket ismerhettük meg. A változások középpontjában az új technológiák, a hálózatépítés, a korlátlan hozzáférés lehetősége, és a kutatók egyéni igényeinek figyelembevétele áll. A forrásmegosztás még inkább előtérbe kerül majd, és a megosztott gyűjtemények a helyi kollekcióktól független hozzáférést biztosítanak a tudósoknak mindenféle könyvtári anyaghoz. 

A jelenben már megfigyelhető tendencia, hogy a fizikai gyűjtemények iránti igény csökken, a dokumentumkölcsönzés és megőrzés pedig egyaránt digitális utakra terelődik. Egyre több és több forrás válik szabadon elérhetővé, ahogyan az egyes (tudományos) intézmények online hozzáférhetővé teszik anyagaikat, és hálózatokat hoznak létre. Ezeket a hálózatokat a helyi igények kielégítésére is lehet használni, mégpedig az osztott katalógusok és a könyvtárközi kölcsönzés előnyeivel kiegészítve. A jövő könyvtári szolgáltatásaiban még kevésbé számítanak majd a földrajzi távolságok, és a régi technológiával készült dokumentumok elérése is biztosított lesz. Mindezt a digitalizálás, a "born digital" dokumentumok és a jövő új technológiái teszik majd lehetővé.