A könyvtárak és könyvtárosok hidakat építenek – de ki meséli el a történeteiket?

 

A könyvtárak és könyvtárosok hidakat építenek – de ki meséli el a történeteiket?

A könyvtárak közösségépítő szerepének megismeréséhez ma már számos értékes online forrás nyújt segítséget. Szakmai szervezetek ajánlásai, könyvtári jógyakorlat-gyűjtemények, intézményi honlapok és nemzetközi esettanulmányok mutatják be, hogyan válhat a könyvtár a tanulás, a befogadás és a közösségi élet helyszínévé.

A Hídemberek megtervezéséhez ezért azt kell megvizsgálnunk, milyen tartalmak léteznek már, mire használhatók, és hol nyílhat tér egy új, önálló kezdeményezés számára.

Könyvtári Intézet – szakmai tudás és jó gyakorlatok

A Könyvtári Intézet Könyvtári jó gyakorlatok gyűjteménye különösen fontos kiindulópont. A gyűjtemény különböző könyvtártípusokból származó példákat mutat be, többek között a könyvtár mint közösségi tér, illetve az olvasásfejlesztés területéről. Célja, hogy a már kipróbált megoldások más intézmények számára is hasznosíthatók legyenek. Erőssége a szakmai megalapozottság és a tapasztalatok rendszerezése. A Hídemberek erre a tudásra építhetne, de a módszertani leírások mellé személyes történeteket, interjúkat és közvetlenül megosztható tartalmakat is kínálna.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – a könyvtár mint találkozóhely

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szolgáltatási oldala bemutatja a könyvtárhasználati foglalkozásokat, a nyilvános kulturális programokat és a szakmai látogatások lehetőségét. A könyvtár nemcsak dokumentumokat tesz hozzáférhetővé, hanem rendezvényeken és közösségi alkalmakon keresztül is megszólítja az érdeklődőket. Ez jól szemlélteti, hogy a könyvtári szolgáltatás a kölcsönzésen túl a kulturális részvételt is támogatja. A Hídemberek az intézményi programkínálatot azzal egészíthetné ki, hogy bemutatja, milyen emberi találkozások és közösségi élmények születnek ezekből a kezdeményezésekből.

IFLA – befogadás és egyenlő hozzáférés nemzetközi nézőpontból

A Nemzetközi Könyvtári Egyesületek és Intézmények Szövetségének, az IFLA-nak az esélyegyenlőséggel és hozzáférhető könyvtári szolgáltatásokkal foglalkozó szekciója a különböző élethelyzetű emberek könyvtári hozzáférését állítja középpontba. Munkája kiterjed többek között a fogyatékossággal élő emberekre, a diszlexiával élőkre, az autizmus spektrumán lévő személyekre, a hajléktalanságot megtapasztalókra és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberekre. A szekció szakmai ajánlásokat és nemzetközi tapasztalatcserét kínál. A Hídemberek számára ez azt az irányt jelöli ki, hogy a befogadó könyvtár nem pusztán mindenki előtt nyitott, hanem megpróbálja felismerni és csökkenteni azokat az akadályokat is, amelyek miatt egyesek nem tudják igénybe venni a szolgáltatásait.

IFLA – könyvtárak és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek

Az IFLA 2024 decemberében közzétett, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereket támogató könyvtári irányelvei gyakorlati útmutatást adnak a menekülteket, migránsokat és más érintett csoportokat segítő könyvtáraknak. A dokumentum hangsúlyozza a biztonságos közösségi tér, az információhoz való hozzáférés, a partneri együttműködés és a munkatársak felkészítésének jelentőségét. Különösen értékes benne, hogy a könyvtárat nem csupán információforrásként, hanem a társadalmi beilleszkedést segítő intézményként értelmezi. A Hídemberek ezt a szakmai szemléletet magyar könyvtári példákon keresztül tehetné kézzelfoghatóvá.

Mitől lenne más a Hídemberek?

A fenti források alapján nem állíthatjuk, hogy a könyvtárak közösségi szerepének bemutatása teljesen feltáratlan terület. Ellenkezőleg: jelentős szakmai tudás és számos jó gyakorlat áll rendelkezésre. A lehetőség abban rejlik, hogy ezeket a különböző helyeken megtalálható tartalmakat új szemlélettel kapcsoljuk össze.

A Hídemberek három sajátos irányt követhetne:

Emberközpontú történetmesélés: a szolgáltatások mögött álló könyvtárosok, olvasók és közösségek bemutatása interjúkon, portrékon és személyes történeteken keresztül.

Gyakorlatban is használható tudás: a bemutatott kezdeményezések céljának, megvalósításának, szükséges erőforrásainak és tanulságainak ismertetése, hogy más könyvtárak is meríthessenek belőlük.

Kereshető magyar nyelvű tudástér: tematikus gyűjtés például olvasásfejlesztésről, generációk közötti programokról, hozzáférhetőségről, digitális segítségnyújtásról és közösségépítésről.

Megfelelő kapacitás esetén a blog egy térképes könyvtári jógyakorlat-adatbázissal is bővülhetne. A látogatók település, könyvtártípus vagy téma szerint kereshetnének, a könyvtárak pedig beküldhetnék saját programjaik bemutatását. Ehhez szerkesztői háttér, ellenőrizhető adatközlés, rendszeres frissítés és az érintettek hozzájárulásának megfelelő kezelése szükséges.

A Hídemberek tehát nem versenyezni szeretne a könyvtári szakmai portálokkal, hanem kiegészíteni azokat. A szakmai információt emberi történetté, a jó gyakorlatot megosztható tapasztalattá, az elszigetelt példákat pedig egymást inspiráló közösséggé kapcsolná össze.

A könyvtárak nap mint nap hidakat építenek. Itt az ideje, hogy ezek a hidak láthatóvá váljanak – egymás és a szélesebb nyilvánosság számára is.

 

Svábhegyi villatúra

Bevezetés

Budapest XII. kerületét, azon belül is a Svábhegyet és környékét már a Római kor óta villaépületek díszítik. Talán nem is sejtjük, hogy ezek mekkora jelentőséggel bírnak; egyszerre őrzik Budapest fejlődésének, a hegyvidék társadalmi életének és a magyar művelődéstörténetnek a nyomait. A villák lakói és építtetői révén a kerületrész a korabeli magyar társadalmi elit egyik fontos találkozóhelyévé vált. A legismertebb példa erre Jókai Mór, aki 1853-ban vásárolt telket a hegyen; villája és kertje a mai napig fontos irodalmi és társasági központ.

Hollós út 8. szám alatti patinás villa.
Épült 1890-ben (forrás: epiteszforum.hu)

A Svábhegy délkeleti lejtőin kialakult villanegyedben több műemlék jellegű épület is  található. A nagy telkekre épült, lazább beépítésű villák a hegyvidéki, természetközeli lakóhely eszményét testesítették meg, miközben a 20. század során a terület fokozatosan beolvadt a főváros szövetébe. 

A projekt célja és hiánypótló jellege

A villák helytörténeti értéke abban rejlik, hogy kézzelfoghatóvá teszik Budapest egy sajátos fejlődési szakaszát: a hegyvidék átalakulását mezőgazdasági tájból polgári üdülő- és lakónegyeddé. Ha ezek az épületek elpusztulnak vagy átépülnek, nemcsak építészeti értékek vesznek el, hanem a főváros társadalmi, kulturális és városfejlődési emlékezete is szegényebb lesz. Jelen tartalomszolgáltatási weblap is abból a célból jött létre, hogy ezeknek az épületeknek a jelentőségét egy helyen összefoglalóan leírja és továbbadja minden érdeklődőnek.

A célközönség

Projektemet elsősorban egy helytörténet iránt elfogultan érdeklődő célközönségnek ajánlanám, akik előszeretettel kutatnak egy adott terület épületei és műemlékei után; mindezek mellett bárkinek, aki érdeklődik a városfejlődés és az építészet iránt.

Kéziratos érdekességek Esztergomi hagyatékokból

 Az esztergomi Bibliotheca kincseiből

A legtöbb könyvtának, a legmodernebb alapításúaknak is általában felhalmozódnak a gyűjteményében mindenféle mellékes tárgyak: képeslapok, kártyanaptárak, telejegyzetelt papírlap valamelyik könyvből kiesve, könyvjelzőként használt érdekes, vagy épp állományvédelmi szemmel nézve elrettentő példák. Emellett a könyvtár akár teljes hagyatékokat is őrizhet könyv- és kéziratos gyűjtemény formájában, amelyek szintén gazdag tárházai lehetnek az akár külső szemmel nézve is értékes, humoros tartalmú vagy épp hasznos dokumentumoknak. Számos könyvtár osztja meg ezeket a mindennapi munka során előkerülő apró kincseket rövid bejegyzések formájában valamely közösségi média-felületen. Az általam tervezett projekt is egy ilyen felület lenne egy konkrét gyűjteményéből vett példákkal.

Hová menjek legközelebb? - Havi programajánló Zala megye könyvtáraiból

A mai, felgyorsult világunkban nagy szerepet kap az információk gyors és kényelmes elérése. Mindennapi teendőink mellett nem mindig jut jfő több különböző online felület átböngészésére. Sokkal egyszerűbb és kényelmesebb, ha a számunkra megfelelő lehetőségeket egy helyen találjuk meg. A Hová menjek legközelebb? projekt ezt az igényt akarja kielégíteni: megkönnyíti a programok közötti tájékozódást és olyan eseményeket is felkínál, amiről az oldal látogatói nem is tudnának. 

Könyvklub
A kép forrása: Unsplash (Tulajdonos: Andrej Lišakov)

Segíti a mesterséges intelligencia a munkánkat, vagy éppen elidegenít bennünket tőle?

 

Recenzió Visa Rantanen és Kathrin Komp-Leukkunen tudományos szakcikkéről:

Rantanen, V., & Komp-Leukkunen, K. (2026). Generative artificial intelligence adoption and employees' perspectives on AI at work: Toward unalienated working life or AI-augmented alienation? Information Technology & People, 39(8), 150–165. https://doi.org/10.1108/ITP-09-2025-1353

Hídemberek

 

A könyvtár nemcsak állományt, falakat őriz, hanem ajtókat nyit életutak és lehetőségek irányába. Hidat épít a tudás és az esélyek között, ahol a hátrányból kiinduló ember is megtalálhatja a felemelkedés útját. A könyvtáros ezen a hídon állva információval, tudással és személyre szabott segítséggel vezeti az embereket a kérdésektől a válaszokig, a bizonytalanságtól a felismerésig. Mert minden átadott információ, minden segítő szó és minden közösen felfedezett lehetőség közelebb vihet egy teljesebb élethez – hiszen néha egyetlen jól időzített információ nemcsak utat mutat, hanem egy egész életet változtathat meg.

Van egy hely, ahová azért térünk be, mert választ keresünk egy kérdésre, vagy kérdésekre. Van, ahová tanulni megyünk, vizsgákra készülünk fel. Van, aki azért lép be egy könyvtár ajtaján, mert odakint túl zajos a világ, túl sok a bizonytalanság, és szüksége van néhány nyugodt órára. 

Hort fényképhagyatékainak gyűjtése: családi emlékek és fotóarchívumok a weben

Horti gólyák 2020-ban
Forrás: Horth Anno Facebook

Hort település fényképhagyatékainak gyűjtése érdekében vizsgálatot is folytattam a már létező megoldásokról. A kutatás során a település témájában kutakodtam különböző honlapokon, közösségi média platformokon, illetve digitális gyűjteményekben, adatbázisokban fellelhető fényképekről, melyek Hort történetéhez kapcsolódnak. Továbbá a vizsgálat során azt is figyelembe vettem, hogy milyen megoldásokkal, eszközökkel szolgáltatják ezeket a tartalmakat webes felületen keresztül.

Hort fényképhagyatékainak gyűjtése: A családi fotóalbumok jelentősége

Mindennapjainkban a fotógyűjtemények, fotóalbumok rengeteg emléket, vagy akár történelmi pillanatot képesek megörökíteni a jövő generációk számára. Ezek közül a magángyűjtemények értékkel bírnak: betekintést adhatnak egy település történetébe, szokásaiba és magába a tulajdonos életébe. A magángyűjtemények mélyebb belátást nyújthatnak az adott település közösségi élményeibe, hétköznapi pillanataiba, vagy akár az ünnepi alkalmakba és ezeknek további szokásaiba. A megőrzött képek jelentéssel bírnak, történeteket mesélnek, épp ezért nagyon fontos ezek részletes feldolgozása, digitalizálása. De hogyan válhatnak a fennmaradt fényképek mind hozzáférhetővé a nyilvánosság számára úgy, hogy közben egy fénykép nem veszíti el személyes jelentőségét? A tervezett projektem keretében erre a kérdésre keresem a választ.

Horti képeslap; Forrás: Hungaricana

Chatbotok az akadémiai könyvtárak információs szolgáltatásában: alkalmazás és trendek

A kép forrása: informatecdigital.com

A tanulmány az akadémiai könyvtári környezetben alkalmazott chatbotok aktuális helyzetét vizsgálja. Egy átfogó felméréshez a szerzők 31 könyvtári chatbotot választottak ki, melynek célja az volt, hogy a chatbotok teljesítményét, reagálási képességét és etikai átláthatóságát egy lekérdezés segítségével értékelje, illetve átfogó képet adjon a jelenlegi alkalmazási trendekről. Olyan chatbotok kiválasztására került sor, melyek kifejezetten könyvtári rendszerekhez lettek kifejlesztve, és amelyek a felhasználók számára is szabadon elérhetők. A kutatás a The Journal of Academic Librarianship folyóiratban jelent meg.

Múzeumi Pletykák: Vágjunk a közepébe! – a Van Gogh fül mítosza

Bevezetés:

Azt hiszem mindenki ismeri a klasszikus történetet: az őrült festőről vagyis nem mást, mint magát Vincent Van Goghot, aki egy borotvával tőből levágta a bal fülét, papírba csomagolta, majd, mint féktelen szerelme jelképeként odaadta egy bordélyházban dolgozó nőnek, mielőtt hazament aludni.

De mi van akkor, ha azt mondom: nem is volt szerelmes? Vagy, hogy nem a teljes fülét vágta le, csupán csak a fülcimpája egy részét? És mindezt nem is egy borotva pengével tette! Ha érdekelnek a válaszok, és kíváncsi vagy a történet többi tévhitre épülő, félreértett részletére is, mindenképpen olvass tovább!

A kép forrása: Art & Crit by Eric Wayne

Különleges könyvkötések és könyvborítók 1.

Az évek során számos könyv látott napvilágot különleges, egyedi külsővel. Kezdetben a könyvkötések kettős feladatot láttak el. Elsősorban óvták a lapokat a külső káros tényezőktől, az esetleges sérülésektől. Másrészt díszes köntösbe öltöztették a köteteket. Ma már a könyvborítók nagy szerepet játszanak egy könyv eladásában. Egyfajta reklámként funkcionálnak. A színes, izgalmas képi világukkal magukra vonják az olvasók tekintetét. Milyen technikákat alkalmaznak a könyvborító-tervezők, hogy köteteik kitűnjenek a könyvek sokaságából? Milyen különleges külsejű darabok születtek?

Múzeumi pletykák: miért nem úgy beszélünk a művészetről, mint a kedvenc Netflix sorozatunkról?

Bevezetés:

Ha valaha valaki már végzett kutatómunkát az tudja, hogy milyen nehéz munka is megtalálni a megfelelő, releváns információt mely nem csak nekünk, mint a kutatási témánkban már bőségesen elmerült kutatóknak érdekes hanem az átlag, a témához csak épphogy vagy aligha nem konyító embereknek is.

No, ha a művészetek körében szétnézünk az interneten akkor két dologra jöhetünk rá. A rossz hír az, hogy ha ma rákeresünk egy híres festmény hátterére, a Google és a ChatGPT két végletet dob fel: vagy egy végtelenül száraz, évszámokkal és szakzsargonnal teli szakmai bejegyzést melyet csak az ért meg aki írta, vagy egy 5 másodperces, villódzó TikTok-videót, amit a harmadik görgetés után el is felejtünk. 

De jogos a kérdés, hogy a rossz hír melett vajon mi a jó hír?
Az, hogy pont emiatt van óriási szükség erre a blogra.
Mert a kettő véglet között tátong egy hatalmas űr.

A kép forrása: Unsplash (Europeana tulajdona)

Egy könyv második élete - Ablak-Zsiráf - Egy régi könyv, amely sok gyerek kezében megfordult

Mit árul el egy régi Ablak-Zsiráf?

Vannak könyvek, amelyek nem öregszenek meg. Lehetnek kopottak, megsárgulhatnak a lapjaik, és lehet rajtuk egy régi tulajdonos neve, mégis megmarad bennük valami különleges. Ilyen könyv lehet az Ablak-Zsiráf is.

Gyermekkoromban nekem is megvolt, és sokszor lapozgattam. Akkor még természetes volt számomra, hogy ott van a könyvek között, és talán nem is gondoltam arra, hogy egyszer majd mennyi emléket fog jelenteni.

Gyerekként csak levesszük a polcról, lapozgatjuk, nézegetjük a képeket, olvasgatjuk a számunkra érdekes részeket. Egy régi Ablak-Zsiráf nmecsak egy könyvről mesélhet, hanem arról is, hogy hogyan változott a gyerekeknek szánt ismeretterjesztés.

Érdemes összehasonlítani egy régebbi és egy újabb kiadást: milyen szavak, képek, fogalmak szerepelnek bennük, milyen tárgyakat és élethelyzeteket tartanak fontosnak, és milyen világot mutatnak be a gyerekeknek.

 

Használt könyvből közös felfedezés

 Mi van már a weben? - A használt könyvek világa 

Az Ablak-Zsiráf történetét itt olvashatod: 

Egy könyv második élete -Ablak-Zsiráf

 Használt könyvek az iskolai könyvtárban

Ha szeretnél többet megtudni a weben található használt és antikvár könyvekről, látogass el: 

Mi van már a weben? - A használt könyvek világa