keresés
2018. december 14., péntek
Egyetemi könyvtárak és a közösségi média irányelvei
Virtuális valóság és kiterjesztett valóság a könyvtárakban és múzeumokban
2018. december 13., csütörtök
Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárakban: Kiegészítő vagy ellentétes eszközök?
Könyvtári blogok: elmélet és gyakorlat
A blogok voltak az első Web 2.0-ás eszközök, amelyeket használtak a könyvtárak. A blogok sikere a kezdetektől abban rejlett, hogy gyorsan el lehetett készíteni, és utána könnyen lehetett használni őket HTML ismeretek és a webfejlesztőkkel történő állandó kapcsolattartás nélkül. A könyvtárak az alábbiakra használták a blogokat: információkat és híreket közöltek a könyvtárról, könyvtári eseményeket hirdettek rajta és hírt adtak az új beszerzésekről. Ezen kívül a könyvtári tájékoztatás egyik eszközeként is kellőképpen lehetett használni. Különösképpen tudományos könyvtárak esetében online forrásokat, adatbázisokat tudtak promotálni rajta. Kommunikációs eszközként is kiválóan működött az olvasók és a könyvtárosok között.
A könyvtárak szép számmal kezdtek el blogokat gyártani. Idővel azonban problémák kezdtek jelentkezni, mivel idő és munkaerő hiányában a blogokat már nem igazán frissítették, és az URL-ek is változtak. Az olvasók is egyre kevésbé kommunikáltak rajta a könyvtárosokkal, szinte azt lehet mondani, hogy egyáltalán nem. A kevés komment következtében a blogok elvesztették kommunikációs szerepüket, ehelyett inkább információs eszközzé váltak. Erre a funkcióra azonban már ott voltak a könyvtárak weboldalai.
Egy 2006-2009-ben készített tanulmány szerint 2007-ben kezdődött el a blogok számának csökkenése. Ez egybeesik a közösségi hálózatok berobbanásával. A blogok száma a következő két évben is csak egyre csökkent. Egy másik tanulmány szerint a bloggerek egy része elkezdte érezni a közösségi hálózatok, legfőképpen a Facebook fenyegetését, másik részük pedig elkezdte fontolgatni a sokkal naprakészebb eszközök használatát, mint például a közösségi hálózatokat.
Közösségi hálózatok a könyvtárakban: elmélet és gyakorlat
A közösségi hálózatok is Web 2.0 eszközei. A blogokhoz hasonlóan ezek is a 90-es években keletkeztek, de a népszerűségük legjobban a 2000-es években nőtt meg, először 2002-ben a Friendsterrel és a LinkedIn-nel, aztán 2003-ban a MySpace-szel, 2004-ben a Facebookkal stb. A közösségi hálózatokba beletartozik a 2011-es gyártású Google+ is.
A közösségi hálózatokat főként azért fejlesztették ki, hogy az emberek könnyebben tudják tartani a kapcsolatot régi iskolatársakkal, barátokkal, rokonokkal és hasonló érdeklődésű emberekkel. Azonban számos könyvtáros felismerte, hogy a közösségi hálózatokat ezen túl, a könyvtárak más célokra is tudnák alkalmazni. Ilyen egyéb célok például: szolgáltatásokat reklámozni, felhasználókat tanítani, könyvtári tájékoztatás céljára használni. Ezen kívül a közösségi hálózatokon keresztül az olvasók javaslatokat tudnak tenni új dokumentumok beszerzésére, vagy véleményezni tudják a könyvtárat, illetve a könyvtár is tud az olvasók felé kommunikálni különböző eseményekről készült képekkel, illetve össze tudja gyűjteni az aktív olvasók közösségét. Továbbá a közösségi hálókba, mint például a Facebook-ba különböző alkalmazásokat lehet ágyazni, mint például közvetlen OPAC katalógus vagy adatbázis elérés.
Sok könyvtáros szerint a közösségi hálózatok a legalkalmasabb kommunikációs eszközök a könyvtárak számára, hogy megtartsák az olvasókat. Természetesen találunk ellentábort is, akik kételkednek a közösségi hálózatokban, különösképpen a Facebook-ban. Kritikáik között szerepel, hogy a közösségi médiákon keresztül túl agresszívan közelíthetik meg a könyvtárak a felhasználókat, a diákok kikapcsolódásként szokták használni a közösségi hálózatokat, zavarhatja ezért őket, ha a könyvtár bombázza őket ezen a felületen, illetve, hogy egy Facebook profil karbantartása, állandó frissítése rendkívül időigényes tevékenység. A könyvtárosnak minden nap figyelni kell az intézményi Facebook oldalt, reagálni kell az olvasók kommentjeire, posztjaira vagy esetlegesen moderálni kell őket, illetve állandóan tisztában kell lenni az általános adatvédelmi irányelvekkel.
Meg kell jegyezni azonban, hogy a valóságban a könyvtárak nem túl aktívak a bejegyzések posztolásában, és az olvasók sem írnak túl sok kommentet, illetve a könyvtárak Facebook oldalát is csak csekély részben lájkolják olvasók, a legtöbb esetben a kedvelők között könyvtárosokra akadhatunk.
Blogok vagy közösségi hálózatok?
Néhány 2008 és 2012 között készített felmérés alapján elmondható, hogy a tudományos könyvtárakban legjobban a közösségi hálózatok (különösképpen a Facebook) használata ugrott meg drasztikusan, a blogok használata viszont láthatóan lecsökkent, habár még mindig a blog a legtöbbet használt Web 2.0-ás eszköz. Több másik felmérés azonban 2011-ben kimutatta, hogy a tudományos könyvtárakban már a közösségi hálózatok uralkodnak a Web 2.0 világában. a 2012-es ALA jelentésben pedig az olvasható, hogy a közösségi hálózatok használata 78,6%-ról 88,8%-ra ugrott, míg a blogok használata 51,9%-ról 44,2%-ra csökkent az amerikai könyvtárakban.
Kiegészítő elméletben, ellentétes gyakorlatban
A Web 2.0-ás eszközökről szóló felmérések eredményei megerősítették azt a feltételezést, hogy a könyvtári világban a blogok használatának visszaesését a közösségi hálózatok berobbanása okozta.
A blogokban és a közösségi hálózatokban több közös vonást is felfedezhetünk, például mindegyik képes bevonni a felhasználókat a beszélgetésbe és a tartalom építésébe, illetve egyszerűen kezelhetőek és ingyenesek mindenki számára. Felépítésükben azonban számos különbséget találunk. A blog egy önálló weboldal, ahol a kommunikáció egy a sokhoz elven működik, míg a közösségi hálózatokon a felhasználók interakcióba tudnak lépni egymással és a könyvtárral. Ezen kívül a könyvtárak a blogok felett több-kevesebb kontrollt tudnak gyakorolni, míg a közösségi hálózatokon ez a szám nulla. Végül annak ellenére, hogy ez a két eszköz különbözik egymástól, mégis az elméletben kiegészítik egymást és a hagyományos könyvtári weboldalakat is.
Magyarországi helyzet
A magyar könyvtárak is ma már főként a Facebook oldalaikat használják az olvasókkal való kommunikációra. Itt azonban szép számmal találhatunk posztokat a könyvtárak részéről és kommenteket az olvasóktól. Jó példa erre az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, amelynek Facebook oldala rendkívül népszerű. Jelenleg 6911 ember kedveli, és 6921 ember követi az oldalt, és ez a szám egyre csak növekszik (egy hónappal ezelőtt még 100 emberrel kevesebb követte az oldalt).
A kezdőlapon alapinformációkat találhatunk a könyvtárról (cím, telefonszám, nyitvatartás), linket a könyvtár honlapjára, és kapcsolódó oldalakra (ELTE kötődésű facebook profilokra).
A bejegyzések között könyvtári híreket (pl. ha zárva tart a könyvtár egy napon), adatbázis híreket és érdekességeket találhatunk, amelyek a felhasználók figyelmét meg tudják ragani. Ilyenek a Csütörtöki múltidézés, A nap képe, A nap idézete, Between the Lines, ELTE Archives. Ezeket napi és heti rendszerességgel frissítik, tehát mindig valami újjal találkozhat az olvasó, ha ellátogat az oldalra.
A könyvtárnak blogja nincs is, a kommunikációs csatornái a Facebook, Instagram és a könyvtári honlap.
Magyarországi helyzet
A magyar könyvtárak is ma már főként a Facebook oldalaikat használják az olvasókkal való kommunikációra. Itt azonban szép számmal találhatunk posztokat a könyvtárak részéről és kommenteket az olvasóktól. Jó példa erre az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, amelynek Facebook oldala rendkívül népszerű. Jelenleg 6911 ember kedveli, és 6921 ember követi az oldalt, és ez a szám egyre csak növekszik (egy hónappal ezelőtt még 100 emberrel kevesebb követte az oldalt).
A kezdőlapon alapinformációkat találhatunk a könyvtárról (cím, telefonszám, nyitvatartás), linket a könyvtár honlapjára, és kapcsolódó oldalakra (ELTE kötődésű facebook profilokra).
A bejegyzések között könyvtári híreket (pl. ha zárva tart a könyvtár egy napon), adatbázis híreket és érdekességeket találhatunk, amelyek a felhasználók figyelmét meg tudják ragani. Ilyenek a Csütörtöki múltidézés, A nap képe, A nap idézete, Between the Lines, ELTE Archives. Ezeket napi és heti rendszerességgel frissítik, tehát mindig valami újjal találkozhat az olvasó, ha ellátogat az oldalra.
A könyvtárnak blogja nincs is, a kommunikációs csatornái a Facebook, Instagram és a könyvtári honlap.
Forrás: MAZZOCCHI, Juliana: Blogs and social networks in libraries: complementary or antagonistic tools? Library Philosophy and Practice, 2014. nov.
A könyvtáraink átalakítása az analógról a digitálisra: 2020-as jövőkép
A cikk olyan digitális alapú könyvtári gyűjtemény - és információ megosztó rendszer létrehozásának lehetőségét vázolja fel, mely segítene könyvtárak ezreinek a saját analóg gyűjteményeiknek - az olvasókkal való - megosztásában, ingyenes, hosszú távú és nyilvános hozzáférhetővé tételében. Ugyanis a modern tudomány nagy része napjainkban is csak nyomtatott könyv formátumban érhető el a könyvtárakban. Az Internet Archive a könyvtárakkal együttműködve elsősorban a könyvtári és tantermi igényeket szem előtt tartva művek, szerzői jogok megvásárlásával digitalizálná és online hozzáférhetővé tenné a műveket.
Problémák:
 |
| Az Internet Archívum alacsony költségű szkennere |
Gyakran a könyvtárak nem működnek együtt a kiadókkal, könyvterjesztőkkel jogi és pénzügyi problémák miatt. A műszaki feltételek költségeit viszont több projekt is bebizonyította, hogy elő lehetne teremteni.
Mike Leash elképzelése szerint a 19. századi vagy korábbi anyagok digitális formában elérhetőek lesznek, a 21. századi kiadványok már eleve digitális formában születnek. Gondot csak a 20. századi művek digitalizálása jelent. Az “intézményi felelősség” fogalma még nem alakult ki a digitális világban, és szükség lenne a könyvtári vezetők belátására, mely szerint a távoli hozzáférésű adatbázisok használata egyre gyakoribbá válik.
Megoldások:
A könyvtáraknak együtt kell működniük a kiadókkal, valamint minél több e-könyvet kellene a kiadóktól beszerezniük. Egyik felet sem vezetheti önös érdek, mert az akadályozza a cél megvalósítását. Ezen kívül a hagyományos könyvek mellett a polcon meg kellene, hogy jelenjenek azok digitális változatai is. Így biztosítva lenne az olvasó választási szabadsága is a kölcsönzésnél.
 |
| Az Internet Archívum nyitott könyvtára |
Az online könyvtári katalógusban biztosítják az olvasóknak, hogy linkek segítségével a digitálisan is elérhető könyvekben böngészhessenek, vagy otthonról kölcsönözhessék őket. A digitális tartalmakat, a könyvekéhez hasonlóan kölcsönözhetnék az olvasók, azaz csak a könyvtárban található példányszámig, így tiszteletben maradnának a szerzői jogok is. A kölcsönzési idő lejártával automatikusan megszűnne a hozzáférés és elérhető lenne a könyv a rá várakozó következő olvasónak is.
Az együttműködés 3 alappillérét határozza meg a cikk: a koordinátagyűjtemény-fejlesztést a duplikáció kiküszöbölésére, a helyi felhő hozzáférést és az elosztott megőrzés biztosítását. Szükség lenne a leghasznosabb könyvek kiválasztásához tanácsadók véleményét is meghallgatni.Olyan intézményekre, gyártókra is igény lenne melyek hiányzó fizikai könyveket is tudnak digitalizálni. Van egy olyan elképzelés is amely szerint minden szakkönyvtár területe szerint egy saját “maggyűjteményre” szakosodna. Sokan a vakok és diszlexiások teljes körű hozzáférését is szorgalmaznák. Fontos lenne a digitalizált könyvek több helyen és könyvtárban történő megőrzése is. A digitalizálásnál a duplikációk kiszűrésére, megelőzésére az Internet Archive olyan rendszert dolgozott ki, mely kiszűri a párhuzamos dokumentum feltöltést.
Véleményem:
| Az OSZK "Ki őrzi meg az internetet?" szakmai konferenciája a webarchiválásról |
A cikk teljeskörűen felvázolja a fennálló problémákat és az azokra kínált megoldási lehetőségeket. Kérdéses számomra viszont, hogy a 2020-as megvalósítási határidő mennyire tartható be. Bár hazai törekvések is vannak a digitalizálásra, mint az Országos Széchényi Könyvtár Nemzeti Adattár Projektje (NAP), vagy a 2017-től induló, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) által támogatott “Webarchiválás” projektje, úgy gondolom, hogy a rendszer teljes kiépüléséhez, valamint az e-könyv kölcsönzés kérdésének megoldásához még több időre van szükség - főleg nemzeti viszonylatban.
forrás:
Brewster Kahle: Transforming Our Libraries from Analog to digital (2017. march 13.)
https://er.educause.edu/articles/2017/3/transforming-our-libraries-from-analog-to-digital-a-2020-vision
kapcsolódó információk:
Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017-2025)
https://mandadb.hu/cikk/996133/Kozgyujtemenyi_Digitalizalasi_Strategia_20172025
http://www.kultura.hu/keresett-weboldal-itt
2018. december 11., kedd
A virtuális valóság használata az empátia oktatásában
 |
| We Are Alfred szimuláció |
Az UNE az első olyan intézmény, amely nem csupán engedélyezte ennek az innovációnak a használatát, de a tesztelésében is az élen jár. Az egészségügy különböző területeiről eddig több mint 600 hallgató vett részt a programban.
2018. december 9., vasárnap
Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában
Kutatási előzmények
A közösségi média kulcseleme a hallgatók kommunikációjának, elengedhetetlenné vált tehát, hogy a könyvtárak is ezeken a platformokon keresztül kommunikáljanak felhasználóikkal. A Purdue Egyetem könyvtárosai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy a hallgatók mely közösségi média platformokat használják, melyeket szeretnék, ha a könyvtár is használna, illetve milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken a platformokon látni.
A közösségi média használata a felsőoktatási könyvtárak körében csak lassan terjedt el. Egy 2007-es kutatásban még 126 felsőoktatási könyvtárnak csupán 12%-a látott lehetőséget vagy előnyöket a Facebook használatában. A könyvtárak szerepe azonban megváltozott, az információs műveltség vezetői lettek, az egyetemen kívüli együttműködések katalizátorai és a tudományos publikálás vezetői. Ezzel a változással egyidőben sokan elkezdtek hinni abban, hogy a közösségi média segítségével könnyebben kapcsolatba kerülhetnek a különböző felhasználói csoportokkal és új felhasználói csoportokat is el tudnak érni általuk. Egy 2009-es kutatásban, melyet a Valparaiso Egyetem 366 elsőévesének körében végeztek, a válaszadók 42,5%-a már azt felelte, hogy szeretne információkat kapni a könyvtárról Facebookon és MySpacen keresztül. Az egyik legfrissebb kutatásban pedig, melyet a Hamersley Egyetem Könyvtára végzett, a hallgatók 50%-a “nagyon valószínűleg” vagy “valószínűleg” követné a könyvtárat az Instagrammon és a Twitteren; 33%-uk pedig Pinteresten.
A kutatás
A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a Purdue Egyetem hallgatóinak közösségi médiabeli viselkedését, hogyan kapcsolódnak a könyvtárakhoz, és milyen tartalmakat használnak a könyvtár közösségi média elérhetőségein. A kutatáshoz egy web-alapú, Qualtrics nevű kutatási szoftvert használtak. Főként előre megadott válaszokból lehetett választani, csupán néhány kérdésnél volt lehetőség a szabad válaszadásra. A kutatás 2017 tavaszi félévében zajlott, két időpontban. A kérdőívet összesen 128-an töltötték ki; a kitöltők 93%-a hetente legalább egyszer látogatja a könyvtárat.
A kérdőívben megkérdezték, hogy milyen közösségi média felületeket/platformokat használnak jelenleg a hallgatók, melyeket használnák még szívesen, milyen gyakran látogatják a könyvtárat, mennyire valószínűleg követnék a könyvtárat a közösségi médiában, milyen platformokat szeretnék, hogy használjon a könyvtár, és milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken látni. A választható közösségi média platformok a Facebook, Flickr, G+, Instagram, LinkedIn, Pinterest, Qzone, Renren, Snapchat, Tumblr, Twitter, YouTube és YikYak. Ennél a kérdésnél volt lehetőségük még bővíteni a felsorolást.
Megkérték a hallgatókat, hogy jelöljék meg, mely közösségi média platformokat és milyen sűrűn használják. A végső sorrend a következő:- YouTube
- Snapchat
Arra a kérdésre, hogy mennyi időt töltenek a különböző tevékenységekkel a közösségi médiában a következő válaszok születtek: napi vagy heti szinten használják videónézésre, kapcsolattartásra a családdal/barátokkal és hírek olvasására. A legkevésbé pedig tudományos kutatásra vagy közösségi szereplők követésére. Arra a kérdésre, hogy mely közösségi média platformokon kellene megjelennie a könyvtárnak, az alábbi öt kapta a legtöbb szavazatot:
- Facebook - 82%
- Instagram - 55%
- Twitter - 40%
- Snapchat - 34%
- YouTube - 29%
A kutatás a továbbiakban arra irányult, hogy milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken a platformokon látni. A legtöbbet megjelölt tartalomtípus a könyvtári logisztikai információk voltak; a Youtube-on azonban a fókusz a könyvtári szolgáltatásokon volt, azon belül is a kutatástechnikai tippek, kutatási információk, könyvtári források és szolgáltatások használata.
A kutatás értékelése
A kutatást végzők számára egyértelművé vált, hogy a közösségi média egyre növekvő népszerűsége a fiatalok körében a felsőoktatási könyvtárakat is egyre aktívabb jelenlétre készteti. Meglepő azonban, hogy a Facebookot használják a legszélesebb körben a diákok, hiszen az elmúlt években sokat írtak arról, hogy a tinédzserek és a fiatal felnőttek elhagyják ezt a platformot.
A felmérésben született adatokat azonban csak fenntartásokkal szabad kezelni, mivel a felmérés meghirdetése a Facebookon és a könyvtárban történt, így elsősorban olyanok töltötték ki, akik vagy könyvtárba járnak, vagy már követik azt a Facebookon. A későbbiekben a kutatást szeretnék kiterjeszteni a felhasználók szélesebb körére is, illetve más kutatási módszerekkel, mint például fókusz csoportok, interjúk, használhatósági tanulmányok gondoskodnának a hallgatók viselkedésének a sokkal átfogóbb vizsgálatáról. A kutatás megismétlése évente-fél évente segíthet nyomon követni, hogyan változik a közösségi média használata, mely platformokat részesítik előnyben, hol és milyen tartalmakkal kell megjelenniük a könyvtáraknak.
Forrás:
Heather Howard, Sarah Huber, Lisa Carter and Elizabeth Moore:
Academic libraries on social media: finding the students and the information they want
Academic libraries on social media: finding the students and the information they want
Information Technology and Libraries, Vol. 37, no. 1. (2018)
2018. december 3., hétfő
A webanalitika kulcs teljesítménymutatóinak alkalmazhatósága felsőoktatási könyvtári környezetben
Ahogy nő az igény a könyvtári értékelésre, a felsőoktatási könyvtárak egyre jobban érdeklődnek a webanalitika iránt. Sokféle online tevékenység esetén az adatok automatikusan begyűjtésre kerülnek. A könyvtárak régóta használnak egyszerű számlálókat, mint a látogatások vagy oldalmegtekintések száma, de nemrégiben stratégikusabb mérőszámokat kezdtek használni, amiket kulcs teljesítménymutatóként (KPI) ismerhetünk.
A kereskedelmi oldalak számára sok általános KPI készült, ezek használata nem könnyű. Azonban a mögöttük rejlő koncepció kellően értékes ahhoz, hogy a könyvtáraknak érdemes legyen kitapasztalni ezek használatát. A webes mérőszámok kiértékelésével a könyvtárak továbbfejleszthetik a szabványokat és a szabványoknak történő megfelelés mérését ami elősegíti a jövőbeli vizsgálatokat.
Ez a cikk azt tárgyalja, hogy hogyan lehetne ezeket a webes mérőszámokat használni a felsőoktatási könyvtárakban.
A bevezetésben kifejti, hogy milyen korlátai vannak ezen mérőszámok könyvtári használatában. A kereskedelmi szektorban használt nagyobb KPI-ket vizsgálja a könyvtárak összefüggésében.
A második részben a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése olvasható.
A harmadik részben azok a webes mutatók kerülnek bemutatásra, amelyeket vállalatok használnak, de könyvtári környezethez is igazíthatók. Ezek az alábbi mutatók:
-látogatók
-egyedi látogatók
-oldalnézetek
Végül azt vizsgálja, hogy különböző indikátorok hogyan segíthetik egyes könyvtári célok elérését vagy könnyíthetik meg egyes döntések meghozását és saját adatokkal, egy esettanulmányon keresztül bemutat egy felhasználási módot.
Forrás: FAGAN, Jody Condit: The Suitability of Web Analytics Key Performance Indicators in the Academic Library Environment. In: The Journal of Academic Librarianship Vol. 40, Issue 1, (January 2014) p. 25-34. (//www.sciencedirect.com/science/article/pii)
2018. november 23., péntek
Csomópontok
Bettle-Lee Fox a Library Journal weboldalon „Branching Out” című írása felkeltette a érdeklődésemet. Magyar szabadfordításban a kifejezés „elágazódást/csomópontot” jelent. Könyvtáros szakemberként kíváncsi voltam, hogy vajon, milyen „elágazódásokról/csomópontokról” van szó.
 |
| A philadelphiai Temple Egyetemen épülő Charles Könyvtár |
Az első rész a philadelphiai Temple Egyetem „Once-in-a-generation” projektjéről szól. 170 millió dolláros beruházásból a Paley könyvtár mellé létrehoznak egy új, 4 emeletes, 210.000 nm2-es könyvtárat (Charles Library). A beruházás által az alábbi új területek jönnek létre: tudományos központ, immerzív vizualizáció stúdió, „oculus” olvasóterem, a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhető tanulóhelyiség, csendes olvasóterem, előadóterem, íróközpont és egy BookBot automatizált tárolási és visszakeresési rendszer. Céljuk, hogy elérjék a LEED Arany minősítést, ezért az épület tetején kialakítanak egy „zöldteraszt”. Kapuit várhatóan 2019 őszén nyitja meg.
 |
| Eastgate Branch Könyvtár |
A következő bekezdés az Illinois államban található Algonquin-i Közkönyvtár két felújított épületét mutatja be. Az építési munkálatok 2017. augusztusában kezdődtek a Dewberry építészeti vállalkozás vezetésével. A fejlesztések a Harnish Központi Könyvtár, valamint az Eastgate Branch épületeit érinti. Az előbbi a már meglévő 35.000 nm2 -es területét 8.000 nm2-rel egészítették ki. A 6,7 millió dolláros beruházás során digitális közösségi alkotóteret (Maker Space), számítógép termet, újragondolt tinédzser, valamint kibővített gyermekrészleget hoztak létre.
 |
| Van Cortlandt Könyvtár Tervező: Andrew Berman építész |
 |
| Vancouver-i Közkönyvtár Központi Könyvtár Tetőkert Tervező: Cornelia Oberlander |
A cikk 4 könyvtár építészeti- és eszköz fejlesztéseit írja le, mely követendő példát állíthat fel azon könyvtárak számára, akik a jövőben ilyen típusú beruházásokat terveznek.
Nyelvezete nehéz, de lehetőséget ad arra, hogy az általános nyelvismerettel rendelkező könyvtárosok bővítsék irodalmi szókincsüket („The long-awaited roof garden of the Central Library of Vancouver Public Library has been saw the light of day on the 29 of September.”).
A bekezdések közötti átvezetések hiányoznak, így utalva az „elágazódásokra / csomópontokra”.
A cikk felépítése felsorolásszerű, tartalma tömör. Ez a rövidség az olvasót arra sarkallja, hogy a bekezdésekben szereplő témáknak mélyebben utána nézzen (pl. Mi az a BookBot?).
A fent leírtakat összevetve Bettle-Lee Fox cikke alkalmas arra, hogy egyszerű formában megismerjük az Egyesült Államokban lévő könyvtárak építész és eszköz fejlesztéseit.
Felhő alapú szolgáltatás: új lehetőségek a könyvtárak előtt
A felhő alapú technológia révén lehetőség nyílik a különféle tartalmak azonnali megosztására,. biztosíthatja számunkra a folyamatos elérhetőséget és szerkeszthetőséget.
Három különböző szegmenssel foglalkozik ez a fajta technológia: Applikációk, tárhely és kapcsolattartás indhárom más más területet foglalkozik. A Cloud azaz felhő szolgáltatások fejlődése pedig egyre több és újabb lehetőséget biztosít a könyvtárak és a könyvtári szolgáltatások számára.
A cikkben megtaláljuk a felhő alapú szolgáltatás definícióját, rövid technológiai leírást és a különböző modellek rövid bemutatását, mint a privát vagy nyílt felhőtárak, közösségi vagy hybrid típusok. Megismerhetjük milyen technikai feltételek szükségesek egy ilyesfajta szolgáltatás működtetéséhez.
A cloud előnyeivel és veszélyeire is felhívja a figyelmet, továbbá és talán a számunkra legérdekesebb rész, hogy a könyvtárak hogyan tudnak ebből a technológiából profitálni. Milyen lehetőségei és felhasználási területei vannak mint a felhő alapú OPAC ok, költségcsökkentés a hardware és szoftver kiadások terén stb.
2015 . In National Conference Library Information Science & Information Technology
for Education, New Delhi, 27 August, 2015. [Conference paper]
for Education, New Delhi, 27 August, 2015. [Conference paper]
Hét projekt részesült digitalizációs támogatásban
Ahogy a cím is utal rá, a digitalizáció fontosságát egyre több helyen ismerik el és támogatják.
Jose Beduya cikke szerint az amerikai Cornell Egyetemi Könyvtár a 2018-as évben 7 projektet tekintett különösen kiemelkedőnek, melyek így támogatásban részesültek.
Különösen a sérültebb dokumentumok és műalkotások kerülnek előtérbe s élednek újjá a digitalizáció segítségével, a Cornell Egyetemi Könyvtár által fenntartott „Digitális Gyűjtemények a Művészetben és Tudományban Támogatási Program” keretein belül. A 2010-ben indított program 7 projektet finanszíroz, s támogatja az egyetemi karok tagjait és a végzős hallgatókat a létfontosságú online tudományos gyűjtemények létrehozásában.
A program igyekszik összegyűjteni a minőségi tartalmat, tárgyi tudást, felhasználja a Cornell Egyetemi Könyvtár Digital Consulting and Production Services (DCAPS) technikai szakértelmét.
Dianne Dietrich, digitális projektekért felelős könyvtáros és DCAPS koordinátor szerint minden projekt szoros együttműködést igényel a karok, a végzős hallgatók és a könyvtáros szakemberek között annak érdekében, hogy reprezentatív, minőségi ismeretanyagot lehessen felmutatni. Elmondása szerint a könyvtár gondosan és módszeresen építi a digitális gyűjteményeit annak érdekében, hogy a kutatók és a tudósok jövőbeli generációi számára továbbra is fennmaradjanak ezek a gyűjtemények. Fontos, hogy milyen formátumokat választanak, milyen metaadatokkal látják el a digitalizált dokumentumot, ill. milyen az adattár szerkezete.
Idén a 15 pályázatból 7 multidiszciplináris projekt került kiválasztásra:
1.
A projekt Jolene Rickard művészettörténész és Urszula Piasta-Mansfield közreműködésével valósul meg. A cél az őslakos amerikaiakkal kapcsolatos kiadványok egyetemen kívüli és belüli terjesztése és népszerűsítése.
Az Akwe:kon Press által publikált kiadványok online gyűjteményét kívánják létrehozni, mely korábban a Cornell Egyetem American Indian Program (Amerikai Indián Program) alá tartozott, jelenleg pedig az Amerikai Indián és Őslakos Tanulmányok Program /American Indian and Indigenous Studies Program (AIISP)/ keretein belül fut.
2.
John H. Hubbard matematika professzor gyűjteményének dinamikus rendszerekkel kapcsolatos anyagaiból készült digitális gyűjtemény. A projektben közreműködik Beverly H. West (nyugdíjas egyetemi adjunktus, matematikus) is. Céljuk az egyetemtörténet egy darabjának megszerzése, valamint az online források bővítése az oktatás és a kutatás céljából.
3.
A ciprusi Maroni Komplexumnál, Georgia Andreou és Sturt Manning vezetésével folytatott ásatások tervrajzai, valamint a hozzájuk kapcsolódó térképek és fotók kollekciója. Támogatják az urbanizációval, az agrár-, a tengeri és a nemzetközi gazdaságtannal kapcsolatos tanulmányokat.
4.
5.
Az ötödik program a nukleáris óvóhelyekkel kapcsolatos gyűjtemény digitalizálását célozza, Ji Hyun Lee vezetésével Főként 1959-1961 közötti amerikai kormányfüzeteket, pamfleteket, hírleveleket dolgoz fel. Hozzájárul az amerikai történelem, a hidegháború, az apokaliptikus fikciók és a túlélési kultúra tanulmányozásához.
6.
Hedda Morrison fotóiból és útinaplóiból készült online gyűjtemény. Hedda 20 éven át élt Malajzia északnyugati részén, és dokumentációt készített az őslakos penan törzsről. A Kaja McGowan vezette projekt összegyűjti és megőrzi a penanok ökológiai és kulturális tudását, miközben ösztönzi a további kutatásokat.
7.
Az európai transzvesztiták képeslapjainak digitalizálása az 1880-as évektől az 1920-as évekig. Szeretnének betekintést nyújtani a nemekhez és a nemiséghez kötődő tanulmányokba és irodalomba.
A projektet Durba Ghosh történész és feminista vezeti, több tudományág képviselőjével együttműködve.
Eric Rebillard, a díjakat odaítélő Művészeti és Tudományos Vizuális Források Tanácsadó Csoportjának (Arts and Sciences Visual Resources Advisory Group) társelnöke szerint ezek a projektek mind azt mutatják, hogy a digitális anyagok és az innovatív digitális eszközök ma már szerves részét képezik a tanításnak és a kutatásnak.
Összességében elmondható, hogy a díjazott projektek mind produktív együttműködések és kitűnő példát tárnak elénk arra vonatkozóan, hogy a könyvtárak hogyan járulnak hozzá a digitalizációs folyamatokhoz, emellett a könyvtárak és web kapcsolatára is jól rávilágítanak.
Forrás: BEDUYA, Jose: Seven projects awarded 2018 digitization grants. In: Cornell Chronicle (cornell.edu/stories/.../seven-projects-awarded-2018-digitization-grants)
Forrás: BEDUYA, Jose: Seven projects awarded 2018 digitization grants. In: Cornell Chronicle (cornell.edu/stories/.../seven-projects-awarded-2018-digitization-grants)
Szemle 2018. ősz
[Hét projekt részesült digitalizációs támogatásban]
iN.: Cornell Chronicle, 2018. 09. 11.
ref.: Tompai Dóra
Biçen Aras, Bahar: University Libraries and Social Media Policies
[Egyetemi könyvtárak és a közösségi média irányelvei]
iN.: Journal of Balkan Libraries Union Vol. 2, No. 1, pp. 21-27, 2014.
ref.: Simon Tünde
Brewster, Kahle:: Transforming Our Libraries from Analog to Digital: A 2020 Vision
[Könyvtáraink átalakítása]
iN.: 2017 március 13.
ref.: Tarjányi Gyöngyi
Dyer, Elizabeth; Swartzlander, Barbara J.; Gugliucci, Marilyn R.: Using virtual reality in medical education to teach empathy
[A virtuális valóság használata egészségügyi képzésben az empátia oktatására]
iN.: Published online, Journal of the Medical Libraray Association, 2018. okt. 1.
ref.: Ruzsinszki Edina
Fagan, Jody Condit: The Suitability of Web Analytics Key Performance Indicators in the Academic Library Environment
[A webanalitika kulcs teljesítménymutatóinak alkalmazhatósága felsőoktatási könyvtári környezetben]
iN.: The Journal of Academic Librarianship, 2014. jan. 1.
ref.: Tilhof Alexandra
Fox, Bette-Lee: Branching Out
[Csomópontok]
iN.: Library Journal, 2018. nov. 14.
ref.: Seres Nóra
Howard, Heather; Huber, Sarah; Carter, Lisa; Moore, Elizabeth: Academic libraries on social media: finding the students and the information they want
[Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában]
iN.: Information Technology and Libraries, Vol 37, No 1 (2018)
ref.: Markó-Markechné Zelei Edit
Mazzocchi, Juliana: Blogs and social networks in libraries: complementary or antagonistic tools?
[Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárakban]
iN.: Library Philosophy and Practice, 2014. nov.
ref.: Jurinka Ibolya
Oyelude, Adetoun A.: Virtual reality (VR) and augmented reality (AR) in libraries and museums
[Virtuális valóság és kiterjesztett valóság a könyvtárakban és múzeumokban]
iN.: Library in Tech News. Volme 35. issue 5.
ref: Söveges Szücs Éva
Sahu, Rekhraj: Cloud Computing: an innovative tool for library services
[Felhőalapú szolgáltatás: új lehetőségek a könyvtárak elött]
iN.: National Conference Library Information Science & Information Technology for Education, New Delhi, 27 August, 2015.
ref.: Bencze István
2018. november 15., csütörtök
Kéziratok átírása digitális bölcsészeti eszközzel
Kéziratok átírása digitális bölcsészeti eszközzel a régi könyves szakirányon : Beszámoló egy megvalósult projektről
A harmadéves régi könyves szakirányt választó hallgatók Muzeális gyűjtemények számítógépesítése c. órájának projektmunkájáról szeretnék beszámolni, és egyúttal egy hasznos alkalmazást bemutatni a régi könyvtári dokumentumok kereshetővé tételére.
A digitális bölcsészeti eszközök új lehetőségeket kínálnak a könyvtárak gyűjteményeiben található kéziratos vagy korai nyomtatott anyagok feldolgozására és közzétételére. A READ projekt keretében létrehozott Transkribus alkalmazással például át tudunk írni kéziratos állományokat valamint korai nyomtatványokat is, és a transzkripció végeztével akár kétrétegű PDF-ben is szolgáltathatjuk az OCR-programokkal még nem felismertethető művet. A program úttörő jellegét az adja, hogy bizonyos számú szavak begépelése után egy azonos kézírásból vagy szövegből el lehet kezdeni a számítógépes szövegfelismerő technológiát használni, a Handwritten Text Recognitioneszközt. A kéziratos szövegekből 15 000 szót ajánlanak transzkribálni, a régi folyóiratok vagy nyomtatványok esetén 5000 szót szükséges átírni ahhoz, hogy futtatni tudjuk a gépi felismerést. Az említett projektnél nem volt cél ekkora mennyiségű szöveget begépelni, egyelőre a kézi transzkripciót próbáltuk ki a rendszeren.
2018. május 29., kedd
Tartalomszolgáltatás-kutatás 2018. tavasz
 |
| 2018. tavasz/nyár |
- Létrehozott honlap
Bodnár Barbara: Mobil applikációk a könyvtárakban
- Létrehozott honlap
Ivanics Márta: Egy hadtudományi kutatóhely könyvtárának aktualitásai
- Létrehozott honlap
Móring Tibor: Self-Publishing - projektzárás
- Létrehozott honlap
Pataki Fruzsina: Interaktív gyerekkönyvek
- Létrehozott honlap
Radi István: Horgász weboldalak
- Létrehozott honlap
Tót Barbara: Webcomicok
- Létrehozott honlap
Kutatás
Cserép Viktória: Elektronikus szövegek
Győri-Drahos Flóra: Digitalizált régi könyvek tartalomszolgáltatási modelljei
Kovács Dorottya Marianna: Magyarország múzeumainak 2018-as helyzetképe
Török Karola: Diszlexiások a könyvtárban?
Közös projekt
Hullámfürdő záróra előtt
Works in progresss...
Sisa Katalin: Jászsági könyvtárak
- Létrehozott honlap
Nemesházy Marcell: Videobloggerek
- Létrehozott honlap
2018. május 28., hétfő
A vlogok - projektzárás
A vlogok.blogspot.hu oldal létrehozásakor már 2016-ban úgy gondoltam, hogy a jövő bizony nem a televízió, rádió, hanem a YouTube és a hozzá hasonló szolgáltatók, 2018-ra pedig már a Facebook is teljes gőzzel hajt a legnépszerűbb felület címre. A továbbiakban bizonyosan magam is fogok vlogokat követni, de ami manapság már még érdekesebb, bizonyos televíziós tartalmak felkerülése legális módon a szolgáltató oldalára. Ez az, ami talán megérhet a jövőben 1-2 posztot.
2018. május 26., szombat
A Tudományos Szakkönyvtár blogbejegyzései és a tartalomszolgáltatás alkalmazhatósága a honvédségi könyvtárak életében
A Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című tantárgy első óráján kaptam feladatként, hogy készítsek blogot, az abban szereplő téma mutasson más tartalmakra, ezzel gyűjtsek össze információt, amely segítségével tájékozottabbá tehetem a blog témája iránt érdeklődő használót. Munkahelyemen, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely könyvtárában pont egy olyan formátumot kerestem, amellyel a könyvtár rendezvényeire, dokumentumaira hívhatnám föl a figyelmet, mivel könyvtárunknak egyenlőre nincs olyan weboldala, ahol ezeket az eseményeket közreadhatnám.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)