Hort fényképhagyatékainak gyűjtése: A családi fotóalbumok jelentősége

Mindennapjainkban a fotógyűjtemények, fotóalbumok rengeteg emléket, vagy akár történelmi pillanatot képesek megörökíteni a jövő generációk számára. Ezek közül a magángyűjtemények értékkel bírnak: betekintést adhatnak egy település történetébe, szokásaiba és magába a tulajdonos életébe. A magángyűjtemények mélyebb belátást nyújthatnak az adott település közösségi élményeibe, hétköznapi pillanataiba, vagy akár az ünnepi alkalmakba és ezeknek további szokásaiba. A megőrzött képek jelentéssel bírnak, történeteket mesélnek, épp ezért nagyon fontos ezek részletes feldolgozása, digitalizálása. De hogyan válhatnak a fennmaradt fényképek mind hozzáférhetővé a nyilvánosság számára úgy, hogy közben egy fénykép nem veszíti el személyes jelentőségét? A tervezett projektem keretében erre a kérdésre keresem a választ.

Horti képeslap; Forrás: Hungaricana

Chatbotok az akadémiai könyvtárak információs szolgáltatásában: alkalmazás és trendek

A tanulmány az akadémiai könyvtári környezetben alkalmazott chatbotok aktuális helyzetét vizsgálja. Egy átfogó felméréshez a szerzők 31 könyvtári chatbotot választottak ki, melynek célja az volt, hogy a chatbotok teljesítményét, reagálási képességét és etikai átláthatóságát egy lekérdezés segítségével értékelje, illetve átfogó képet adjon a jelenlegi alkalmazási trendekről. Olyan chatbotok kiválasztására került sor, melyek kifejezetten könyvtári rendszerekhez lettek kifejlesztve, és amelyek a felhasználók számára is szabadon elérhetők. A kutatás a The Journal of Academic Librarianship folyóiratban jelent meg.

A kép forrása: https://informatecdigital.com/wp-content/uploads/2024/05/7111802.jpg

Múzeumi Pletykák: Vágjunk a közepébe! – a Van Gogh fül mítosza

Bevezetés:

Azt hiszem mindenki ismeri a klasszikus történetet: az őrült festőről vagyis nem mást, mint magát Vincent Van Goghot, aki egy borotvával tőből levágta a bal fülét, papírba csomagolta, majd, mint féktelen szerelme jelképeként odaadta egy bordélyházban dolgozó nőnek, mielőtt hazament aludni.

De mi van akkor, ha azt mondom: nem is volt szerelmes? Vagy, hogy nem a teljes fülét vágta le, csupán csak a fülcimpája egy részét? És mindezt nem is egy borotva pengével tette! Ha érdekelnek a válaszok, és kíváncsi vagy a történet többi tévhitre épülő, félreértett részletére is, mindenképpen olvass tovább!

A kép forrása: Art & Crit by Eric Wayne

Különleges könyvkötések és könyvborítók 1.

Az évek során számos könyv látott napvilágot különleges, egyedi külsővel. Kezdetben a könyvkötések kettős feladatot láttak el. Elsősorban óvták a lapokat a külső káros tényezőktől, az esetleges sérülésektől. Másrészt díszes köntösbe öltöztették a köteteket. Ma már a könyvborítók nagy szerepet játszanak egy könyv eladásában. Egyfajta reklámként funkcionálnak. A színes, izgalmas képi világukkal magukra vonják az olvasók tekintetét. Milyen technikákat alkalmaznak a könyvborító-tervezők, hogy köteteik kitűnjenek a könyvek sokaságából? Milyen különleges külsejű darabok születtek?

Múzeumi pletykák: miért nem úgy beszélünk a művészetről, mint a kedvenc Netflix sorozatunkról?

Bevezetés:

Ha valaha valaki már végzett kutatómunkát az tudja, hogy milyen nehéz munka is megtalálni a megfelelő, releváns információt mely nem csak nekünk, mint a kutatási témánkban már bőségesen elmerült kutatóknak érdekes hanem az átlag, a témához csak épphogy vagy aligha nem konyító embereknek is.

No, ha a művészetek körében szétnézünk az interneten akkor két dologra jöhetünk rá. A rossz hír az, hogy ha ma rákeresünk egy híres festmény hátterére, a Google és a ChatGPT két végletet dob fel: vagy egy végtelenül száraz, évszámokkal és szakzsargonnal teli szakmai bejegyzést melyet csak az ért meg aki írta, vagy egy 5 másodperces, villódzó TikTok-videót, amit a harmadik görgetés után el is felejtünk. 

De jogos a kérdés, hogy a rossz hír melett vajon mi a jó hír?
Az, hogy pont emiatt van óriási szükség erre a blogra.
Mert a kettő véglet között tátong egy hatalmas űr.

A kép forrása: Unsplash (Europeana tulajdona)

Egy könyv második élete - Ablak-Zsiráf - Egy régi könyv, amely sok gyerek kezében megfordult

Mit árul el egy régi Ablak-Zsiráf?

Vannak könyvek, amelyek nem öregszenek meg. Lehetnek kopottak, megsárgulhatnak a lapjaik, és lehet rajtuk egy régi tulajdonos neve, mégis megmarad bennük valami különleges. Ilyen könyv lehet az Ablak-Zsiráf is.

Gyermekkoromban nekem is megvolt, és sokszor lapozgattam. Akkor még természetes volt számomra, hogy ott van a könyvek között, és talán nem is gondoltam arra, hogy egyszer majd mennyi emléket fog jelenteni.

Gyerekként csak levesszük a polcról, lapozgatjuk, nézegetjük a képeket, olvasgatjuk a számunkra érdekes részeket. Egy régi Ablak-Zsiráf nmecsak egy könyvről mesélhet, hanem arról is, hogy hogyan változott a gyerekeknek szánt ismeretterjesztés.

Érdemes összehasonlítani egy régebbi és egy újabb kiadást: milyen szavak, képek, fogalmak szerepelnek bennük, milyen tárgyakat és élethelyzeteket tartanak fontosnak, és milyen világot mutatnak be a gyerekeknek.

 

Használt könyvből közös felfedezés

 Mi van már a weben? - A használt könyvek világa 

Az Ablak-Zsiráf történetét itt olvashatod: 

Egy könyv második élete -Ablak-Zsiráf

 Használt könyvek az iskolai könyvtárban

Ha szeretnél többet megtudni a weben található használt és antikvár könyvekről, látogass el: 

Mi van már a weben? - A használt könyvek világa

Az örökkévalóság ára: Kié az arcunk és a hangunk a síron túlról?

 Az eredeti cikk alapadatai:

- Eredeti cím: 

From bones to bytes:

Anticipating and addressing the governance challenges of human digital remains and posthumous digital human twins
- Szerzők:

Máirtín Cunneen, Ruhi AnandFinn, Raymond Friel, Paul Tennent, Sami Brandt 
- Megjelenési adatok:

AI & Society 41, 2021–2040 (2026)
- Elérés:

https://doi.org/10.1007/s00146-025-02514-4
- Kulcsszavak:

1. Testek és technológia,

2. Igazságügyi régészet,

3. Régészet és társadalmi kérdések,

4. Digitális etika,

5. Digitális bölcsészettudományok, 

6. Digitális jogok

A kép forrása: Springer Nature Link adatbázis (a kép jelen tanulmány 2. ábrája)

Az iskolai információs műveltség egységes keretrendszerének kialakítása: szakértői nézőpontok a kompetenciákról és a megvalósításról Delphi-vizsgálat alapján

Eredeti cím: Toward a coherent framework for school- based information literacy: Delphi-based expert perspectives on competence and implementation

Szerző: Ivana Martinovic

Megjelenés: Journal For Information Literacy 19. (2), 2025. p. 60-92.

Amikor túl sok az információ

Napjainkban a tanulók rengeteg információval találkoznak elsősorban az interneten és a különböző digitális felületeken. Az információk megtalálása ma már nem jelent különösebb nehézséget, annál fontosabb azonban annak eldöntése, hogy melyik információ megbízható és melyik nem. A tanulóknak ezért nemcsak, keresniük kell tudni az információkat, hanem értékelni és megfelelően használni is azokat. Az iskolai oktatásban, hogyan lehet az információs múveltséget beépíteni, és milyen szerepe lehet ebben az iskolai könyvtárosnak. A kutatásban 15 horvátországi általános és középiskolai könyvtáros vett részt.

A tanulmányból számomra a legfontosabb gondolat, hogy az informácíós műveltség jóval többet jelent annál, mint hogy valaki megtalál egy információt. Fontos az is hogy, meg tudja ítélni annak megbízhatóságát, össze tudja vetni más forrásokkal, és megfelelően, etikusan használja fel. 

A kézségek fejlesztését érdemes fokozatosan végezni. Az általános iskolában elsősorban az alapvető információkeresésre, a források felismerésére és a biztonságos internet-használatra lehet helyezni a hangsúlyt. Később egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló kutatás, a különböző források összehasonlítása és a kritikus gondolkodás.

Fontosnak tartom azt is hogy, az információs műveltség ne egyetlen tantárgyhoz kapcsolódjon. A könyvtáros és a pedagógus együttmükődésével a tanulók a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokon keresztül is megtanulhatják, hogyan keressenek és értékeljenek információkat.

Az iskolai könyvtáros szerepe

A tanulmány egyik számomra legérdekesebb része az iskolai könyvtáros szerepével foglalkozik, mivel én is  iskolai könyvtárban dolgozom. A könyvtáros munkája ma már nemcsak a könyvek kölcsönzéséről szól. Fontos szerepe lehet abban is hogy, segítse a tanulókat az információkat közötti eligazodásban.

Ehhez azonban szükség van a pedagógusokkal való együttmüködésre. Egy közösen megtervezett könyvtári foglalkozás vagy projekt sokkal többet adhat a tanulóknak, mint egy egyszeri, önálló könyvtári feladat.

A mesterséges intelligencia megjelenése 

A téma aktualítását tovább növeli a mesterséges intellligencia elterjedése. A ChatGPT-hez hasonló eszközök gyosan képesek választ adni a tanulók kérdéseire, de a kapott információ nem mindig megbízható. Ezért egyre fontosabb megtanítani a tanulóknak, hogyan ellenőrizzék az AI által adott válaszokat más, hiteles források segítségével. 

Az iskolai könyvtárnak abban lehet szerepe, hogy a tanulók összehasonlítják egy AI által adott választ a könyvekkel vagy adatbázisokkal. Így nemcsak az új technológiát tanulják meg használni, hanem azt is, hogyan gondolkodjanak kritikusan az általa kapott információkról.

Ami számomra érdekes volt

Egy aktuális problémával foglalkozik és nemcsak elméleti szempontból közelíti meg a kérdést, hanem iskolai könyvtárosok tapasztalataira is épít. A Delphi-módszer lehetőséget adott arra, hogy több szakember véleménye is megjelenjen.

Egy kis kritikagyakorlatban

Viszonylag kevés résztvevővel készült, és valamennyien egy horvátországi régió iskoláiban dolgoztak. Emiatt az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók minden iskola helyzetére.

Egy másik gondolat, hogy érdekes lett volna a pedagógusok, a diákok és intézményvezetők véleményét is bevonni.

Így még összetettebb kép rajzolódhatott volna ki az információs műveltség iskolai megvalósításáról.

A tanulmány jelentősége az iskolai könyvtári gyakorlatban

Múzeumi Pletykák: A szem a lélek, a vászon a titkok tükre

Bevezetés:

Gondolkodtál már valaha azon, hogy a világ leghíresebb festményei nem csak szimplán festett alakok, csendéletek vagy épp mai szemmel viccesnek tűnő fejjel megfestett lovak vagy épp kutyák? Hiszen ha a kötelező két percnél többet töltesz el egy adott kép előtt, akár megjegyezheted a festő nevét és a kép címét melynek utána olvasva rátalálhatsz erre a blogra és rájöhetsz, hogy mindezen festmények mögött valójában titkos üzenetek, korabeli szaftos pletykák és botrányok illetve Agatha Christie-t megszégyenítő, krimibe illő sztorik húzódnak meg!

Hiszen ez a projekt teljesen leporolja az eddig a művészetről alkotott tévképzeteket: a száraz évszámok és unalmas adatok helyett, most a vászon mögötti, valódi és izgalmas valóságra fókuszál.

A kép forrása: Unsplash (Artur Matosyan tulajdona)

Teszt csinálás

 Hmm

Teszt

 Próba

JaMaBiTO - A vihar kapujában

A következő bejegyzésben a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) projekt egy lehetséges tétele kerül bemutatásra.

Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában

Akutagava 1915-ös novellája, A vihar kapujában alkotói munkásságának második korszakában (1915-1917) keletkezett, melynek meghatározó eleme az emberi lélek belső rezdüléseinek kifejezése. A történet maga egy zavaros, sorscsapásokkal teli időszak pillanatképe, bemutatja, mire képes az ember a túlélésért és milyen gondolatmenet játszódhat le benne közben, hogy racionálja a döntéseit. A novella Akutagava egy másik írásával, a Bozótmélyben-nel együtt Kuroszava Akira A vihar kapujában című 1950-es filmjének alapját képezi.

Az író életpályájáról bővebben:

https://litera.hu/magazin/tudositas/akutagava-bonyolult-iro-egy-bonyolult-korban.html

https://terebess.hu/keletkultinfo/akutagava.html

Több mint lexikonszócikk: Egy kutatói segédanyag születése

Az első blogbejegyzésben felvázoltam egy Híres Magyar Eszperantisták életrajzait tartalmazó adatbázis ötletét megindokoltam a létjogosultságát. A másodikbejegyzésben megvizsgáltam milyen hasonló adatbázisok léteznek és azok milyen mélységig dolgozzák fel az eszperantisták életútját. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem létezik olyan adatbázis, ami tudományos igényességgel dolgozná fel az életrajzokat. A harmadik bejegyzésben szeretném bemutatni az adatbázis gyakorlati megvalósítását.

Szeretném bemutatni, hogyan nézne ki egy konkrét személyhez készült, szakmai célú adatlap a tervezett gyűjteményben. A cél nem egy hagyományos lexikonszócikk létrehozása, hanem egy olyan kutatási és edukációs segédanyag összeállítása, amelyet a történészek, kutatók és pedagógusok közvetlen forrásként hasznosíthatnak munkájuk során. A pilot adatlaphoz Fajszi Károly életútját választottam, mivel az ő hihetetlen gazdag eszperantó nyelvű könyv és folyóiratgyűjteménye miatt kezdtem el érdeklődni a Zamenhoff által létrehozott mesterséges nyelv iránt.