Film-idővonal

Mind nézünk filmeket. Különböző műfajokban, különböző történetekkel, életünk egésze alatt. Bár sokak nem szentelnek nagy figyelmet rá, egy film idővonalon való elhelyezése táplálhatja a kíváncsíság magját. Ez lehet egy önálló alkotásnál vagy akár a több milliárdnyi bevételt is elérő nagy franchise-ok egyikénél. Természetesen vannak oly 'univerzumok', melyek saját időszámítással bírnak, vagy a mi általuk ismerthez viszonyulnak és bolygónkon játszódnak, s nem réges-régen egy messzi-messzi galaxisban.

Híd a lehetőségek felé: amikor a könyvtár és a könyvtáros életeket emel fel

A könyvtár a tudás intézménye, valamint egy multifunkcionális és inkluzivitást támogató közösségi tér.  A könyvtár akkor tudja betölteni a társadalmi szerepét, ha a tudáshoz vezető utat is hozzáférhetővé teszi.

Nem mindenki érkezik ugyanazzal az előzetes tudással. Van, aki magabiztosan használja a katalógust, az adatbázisokat és a digitális szolgáltatásokat. Másnak már a megfelelő polc megtalálása is nehézséget okozhat. Van, aki segítséget kér egy online űrlap kitöltéséhez, más a gyermekének szeretne olyan könyvet találni, amely megszeretteti vele az olvasást. Vannak olyan egyének a társadalmunkban, amelyek megkérdőjelezik azt is, hogy ők egyáltalán beléphetnek a könyvtárakban. Az alapvető jogukat is megkérdőjelezik, hogy van létezésüknek jogosultságuk.

Ezek különböző igények, de egyik sem teszi kevésbé jogosulttá az embert a segítségre.

A könyvtáros munkájának egyik legfontosabb része éppen az, hogy felismerje: a kérdés mögött mindig egy ember áll. Nem mindenki tudja szakszerűen megfogalmazni, milyen információra van szüksége. Nem mindenki ismeri a keresés megfelelő lépéseit. És nem mindenki meri elsőre bevallani, ha valamit nem ért.

A jó könyvtári szolgáltatás ezért nemcsak pontos információt ad. Olyan környezetet is teremt, amelyben kérdezni szabad, tanulni lehet, és a bizonytalanság nem szégyen.

A könyvtáros munkáját gyakran a könyvek feldolgozásával, tárolásával, a kölcsönzéssel, a tájékoztatással és a rendezvényekkel azonosítjuk. Ezek mind fontos feladatok, viszont a könyvtári munka emberi oldala sokszor kevésbé látható.

Amikor a könyvtáros nemcsak egy könyvet ajánl, hanem figyelembe veszi az olvasó érdeklődését és életkorát. Amikor türelmesen újra elmagyaráz valamit. Amikor egy gyermek számára nemcsak olvasnivalót, hanem sikerélményt is keres. Amikor olyan programot szervez, amelynek résztvevői más körülmények között talán soha nem találkoznának. Amikor az információ értelmezése és megfelelő kontextusba helyezése tudáshoz vezeti az olvasót.

Ezek a gesztusok önmagukban aprónak tűnhetnek, mégis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki visszatérjen a könyvtárba, hogy merjen kérdezni, hogy felfedezze a tanulás örömét, hogy egy idő után már ne vendégként, hanem a közösség tagjaként tekintsen magára.

A könyvtár társadalmi értéke nem mérhető kizárólag a kölcsönzések számával. Fontos az is, hogy hány ember találja meg benne a számára megfelelő információt, hányan tudják önállóbban intézni az ügyeiket, mennyi gyermek fedezi fel az olvasást, és hányan tapasztalják meg, hogy a tudás világa számukra is nyitva áll.

Hogyan válhat a könyvtár valódi híddá?

Egy könyvtár például rendszeres digitális segítségnyújtást szervezhet azoknak, akik nehezen boldogulnak az online szolgáltatásokkal. Olvasóklubot indíthat, ahol nem a szakmai felkészültség, hanem a közös érdeklődés a belépő. Olyan családi programokat kínálhat, amelyekben a gyerekek és a felnőttek együtt fedezik fel a történetek világát. A helyi közösséggel együttműködve összegyűjtheti a település emlékeit, fényképeit és személyes történeteit is.

A befogadás ugyanakkor nem merül ki a programok megszervezésében. A könyvtár fizikai és digitális hozzáférhetősége, a jól érthető tájékoztatás, a megfelelő dokumentumválaszték és a munkatársak felkészültsége egyaránt fontos. A kérdés nem pusztán az, hogy nyitva van-e az ajtó, hanem az is, hogy az emberek valóban be tudnak-e lépni rajta, és megkapják-e azt a segítséget, amelyre szükségük van.

A könyvtárak nem tudják egyedül megoldani a társadalmi egyenlőtlenségeket. De jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy az információ, a tanulás és a kulturális részvétel lehetősége minél több emberhez eljusson.

Ki meséli el a könyvtáros történetét?

A Hídemberek blog azért jött létre, hogy ezek a kevésbé látható eredmények is figyelmet kapjanak. Sikertörténetek megosztásában nagyon sokat tanulhatunk egymástól. Releváns információkkal megspékelt beszélgetéseken keresztül nagyon-nagyon sokat tudunk segíteni, életeknek adhatunk új reménységet a figyelmességünkkel és az esélykiegyenlítési törekvéseinkkel megalapozott szakmai tudásunkkal egyaránt képesek vagyunk mi könyvtárosok is életek felemelésére.

Szeretnénk megismerni azokat a könyvtárosokat, akik különleges olvasásfejlesztő programot indítottak. Azokat a könyvtárakat, amelyek új módon szólítják meg a helyi közösséget. Azokat a szakmai kezdeményezéseket, amelyek hozzáférhetőbbé teszik a tudást. És azokat az olvasókat, akiknek a könyvtár valamiért többet jelent egy szolgáltató intézménynél.

Nem tökéletes intézményeket keresünk, hanem tanulságos történeteket. Olyan példákat, amelyekből más könyvtárak tanulhatnak, a leendő könyvtárosok inspirációt meríthetnek, az olvasók pedig jobban megérthetik a könyvtári munka valódi jelentőségét.

A könyvtár falai között nemcsak a múlt dokumentumai és a jelen információi találkoznak. Találkozhatnak egymással különböző életkorú, érdeklődésű és lehetőségű emberek is. A könyvtáros pedig segíthet abban, hogy ezek a találkozások valódi kapcsolattá váljanak.

Lehet, hogy a könyvtáros egy könyvet ajánl. Lehet, hogy megtanít valakit egy új készségre. Lehet, hogy csak meghallgat egy kérdést, amelyet máshol nem mertek feltenni.

Nem minden híd látványos. Nem minden fontos változás mérhető azonnal. De minden alkalom, amikor a tudás közelebb kerül egy emberhez, egy újabb lépés abba az irányba, hogy a könyvtár valóban mindenkié legyen.

Ezért keressük a hídembereket.

Te milyen könyvtári történetet őrzöl magadban? Volt olyan könyvtáros, aki segített neked, vagy olyan könyvtár, amely megváltoztatta a tanuláshoz, az olvasáshoz vagy a közösséghez való viszonyodat?

Meséld el. Lehet, hogy a te történeted lesz a következő híd.

 

Mars blog bevezetése

  A Mars bolygóról néhány adat: A Naptól számított 4. bolygó, a Nap körüli keringési ideje 1,88 földi évnek felel meg. A gravitáció a földi harmadának ér fel. A forgási idő 24 óra 37 perc. 

A bolygón található a Naprendszer legnagyobb vulkánja a Mount Olympus Mons, ami 25 kilométer magas. A felszínét kráterek, kanyonok szabdalják. A legnagyobb kanyon a Valles Marineris, amely 4000 kilométer hosszú, több helyen is eléri a 7 kilométer mélységet.

A bolygó 2 jól elhatárolható részre oszlik. Az északi részét síkságok szegélyezik, ezeket egykoron a jelenlegi kutatások szerint óceán borította. A déli részét kráterekkel szabdalt hegyek borítják.

Kép a folyó mederről, és a hegyekről.

Fizikai és mentális egészség a könyvtárban 3. rész

 Mentális egészség a könyvtárban

A skandináv országokban a előszeretettel alkalmaznak különböző módszereket, hogy a dolgozók feltöltődjenek, kikapcsolódjanak, lenyugodjanak.

Az Oodi Központi Könyvtárban különleges sarkokat hoztak létre, ahová az olvasók el tudnak vonulni.

Könyvraktári kulisszatitkok – hogyan kerül a dokumentum az olvasóhoz?

 Amikor betérünk egy könyvtárba, elvárjuk, hogy a kért dokumentumokat minél előbb megkapjuk. De belegondoltunk-e már, hogyan történik ez?

A raktári munkafolyamatok

Kötelespéldányok átvétele, adminisztráció, raktárba szállítás – ezzel kezdődik egy könyv „könyvtári élete”; az olvasó csak ezután kaphatja meg. De hogyan? Ugyanis a dokumentum nem azonnal, automatikusan kerül a kérőhöz.

Hírlapok esetén még összetettebb a rendszer: a lapszámok a kurrens raktárba szállítás után bekötésre és feldolgozásra kerülnek; csak ezután helyezik őket a raktárba.

A tartalomszolgáltatás célja

Bemutatni azon szerteágazó munkafolyamatokat, amik a dokumentum olvasóhoz kerüléséhez szükségesek.

Kurrens raktár, kötészet – mit is jelentenek ezek?

A témafelvetés célja, aktualitása

A téma egyedisége, mivel ezzel mások még nem foglalkoztak.

Célközönsége mindenki, akit érdekelnek egy könyvtár belső, a látogatók által nem látható munkafolyamatai, infrastruktúrája.

Marssal foglalkozó magyar blogok

A blogok a téma és mélység szerint.

https://www.mcse.hu/tag/mars/

A blog nem elsősorban a Mars bolygóval foglakozik, a csillagászattal általánosságban. A Marssal kapcsolatos cikkek, könyvbemutatók, égbolt megfigyelések érhetők el. Szigorúan csak a csillagászati irányultságú.

https://www.csillagaszat.hu/category/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-mars/

A blog nem csak csillagászati cikkeket és kutatásokat közöl, hanem olyan dolgokat is, mint például a talált mikró élőlények nyomai.

https://planetology.hu/hirek

A blog naprakész cikkeket és ismeretterjesztő anyagokat kínál a marsi kutatásokról.

Fizikai és mentális egészség a könyvtárban 2. rész

 Egészségmegőrzés egyes könyvtárakban gyakorlati példákkal

Hoztam nektek pár példát a nagyvilágból.

John C. Hodges Library (University of Tennessee, USA): Kiváló példa az egyetemi szintű fizikai megőrzésre. A könyvtár második emeletén egy éjjel-nappal nyitva tartó Active Learning Space (Aktív Tanulási Tér) működik. Itt a hallgatók tanulás közben beépített fitneszeszközöket, például sétálópad-asztalokat (treadmill desks) és szobakerékpárokat használhatnak, hogy megőrizzék fizikai frissességüket a maratoni tanulási időszakok alatt.

Braddock Public Library (Pennsylvania, USA): Történelmi, mégis radikális példa. Már az 1889-es megnyitásakor beépítettek egy teljes úszómedencét, tornatermet és bowlingpályákat, kifejezve azt az elvet, hogy a munkásosztály szellemi fejlődése mellett a fizikai egészség megőrzése is a könyvtár feladata.

Athens County Public Library (Ohio, USA): A könyvtár a „Book-A-Bike” program keretében a hagyományos könyvkölcsönzés mellett valódi, fizikai kerékpárokat is kölcsönöz a látogatóknak olvasójeggyel, ösztönözve a mindennapos testmozgást és az egészségmegőrzést.

Mars kutatás

 Mars kutatás

A  Mars bolygó a Hold után a legnagyobb mértékben kutatott bolygó. A bolygó átmérője a Föld nagyjából fele, tömege a 10.7 %-a. A felszínének a színét a vas-oxid adja.

A Mars bolygóról sok tudományos cikk jelent meg, a tudományos világban növelve a hírnevét és az érdeklődést az átlag emberek számára.

A film világ is nyitott felé, a jó példa erre a 2015-ös Mentőexpedíció, ami növelte a bolygó iránti érdeklődést. A Mars bolygó a fikciókban (filmek, mesék) legtöbbet emlegetett idegen bolygó, jól példázza ezt a marslakó kifejezés. 

A blog célja, hogy az átlag embert érthető módon tájékoztassa arról, hogy milyen új információk érhetők el a bolygóról.

A blog rendszerezné a kutatásokat. A rendszerezés a frissesség alapján történne. A hivatkozásokat több tudományos folyóiratból szedné ki. A közzé tétel előtt lenne egy átnézés, a hibák kiküszöbölése miatt.

Azért nincs ilyen blog, mert nagy munkát igényelne a cikkek összeírása, frissítése.

Fizikai és mentális egészség a könyvtárban 1. rész

Miért fontos a könyvtárakban a fizikai és mentális egészség megőrzése?

A munkahely az egyik legfontosabb tényező az dolgozó ember életében, hiszen a nap nagy részét itt tölti el. Az egészség megőrzése céljából elengedhetetlen a testmozgás. Szerencsére több jó példa is van erre. Például edzőtermeket alakítanak ki, vagy más helyiséget, ahol mozgásra van lehetőség, akár labdajátékokra is.

A másik fontos tényező, hogy megőrizzük az egészségünket a mentális kiegyensúlyozottság. Több könyvtár is rendelkezik olyan szobával vagy sarokkal, ahová el lehet vonulni egy stresszes időszak után. Ahol lehet akár televíziót nézni, zenét hallgatni, vagy éppen egy csendes helyiségben lenni.

A könyvtáros is ember 1.

 A könyvtárosokról a társadalomban kialakult egy sztereotip kép: szeret olvasni (nyilván, legalábbis a többség), csendes, inkább introvertált, szemüveges, kardigános, pisszegő „nénike”. Ez ma már az esetek legnagyobb részében nem, vagy csak részben igaz.

Gyűjtésemben a könyvtárosok „emberi” oldalát szeretném megmutatni, vagyis azt, hogy nem szakbarbárok és néha a legkevésbé sem emlékeztetnek a sablonos képre, ami róluk kialakult.

Fontosnak tartom bemutatni a könyvtárosok könyvtáron kívüli, személyes oldalát és hobbijait, mert ez árnyaltabbá és emberközelibbé teszi a róluk kialakult képet. Különösen érdekes lehet az olyan hobbi, amely első látásra egyáltalán nem kapcsolódik a könyvtárosi munkához.

Az olvasó vagy könyvtárhasználó könnyebben tud kapcsolódni egy olyan könyvtároshoz, akiről megtudja, hogy például túrázik, búvárkodik, táncol vagy éppen veteránautókat gyűjt.  

A különböző hobbik megmutatják a szakemberek sokszínűségét. A könyvtárosi identitás csak egy része az ember személyiségének. Az eltérő érdeklődési körök azt is érzékeltetik, hogy a könyvtárakban dolgozók háttere, életútja és érdeklődése rendkívül változatos lehet.

Közelebb hozzák egymáshoz a szakmát és a társadalmat. A nem szakmai érdeklődés olyan közös kapcsolódási pontokat teremthet, amelyek nem a könyvekről vagy a könyvtárról szólnak.

Kommunikációs és közösségépítő értékük is van. Egy szokatlan hobbi akár beszélgetést indíthat el a könyvtárban, közösségi médiában vagy egy szakmai rendezvényen. Ez különösen hasznos lehet akkor, amikor a könyvtárak új módokon próbálják megszólítani a közönséget.

Újraértelmezik a könyvtáros szakmai szerepét. A könyvtáros nem csupán „könyvekkel foglalkozó ember”, hanem sokféle kompetenciával, tapasztalattal és érdeklődéssel rendelkező szakember.

Inspiráló lehet mások számára. Egy különleges hobbi vagy életút azt üzenheti, hogy a szakmai identitás és a személyes szenvedélyek jól megférnek egymás mellett.

A könyvtárak és könyvtárosok hidakat építenek – de ki meséli el a történeteiket?

 

A könyvtárak és könyvtárosok hidakat építenek – de ki meséli el a történeteiket?

A könyvtárak közösségépítő szerepének megismeréséhez ma már számos értékes online forrás nyújt segítséget. Szakmai szervezetek ajánlásai, könyvtári jógyakorlat-gyűjtemények, intézményi honlapok és nemzetközi esettanulmányok mutatják be, hogyan válhat a könyvtár a tanulás, a befogadás és a közösségi élet helyszínévé.

A Hídemberek megtervezéséhez ezért azt kell megvizsgálnunk, milyen tartalmak léteznek már, mire használhatók, és hol nyílhat tér egy új, önálló kezdeményezés számára.

Könyvtári Intézet – szakmai tudás és jó gyakorlatok

A Könyvtári Intézet Könyvtári jó gyakorlatok gyűjteménye különösen fontos kiindulópont. A gyűjtemény különböző könyvtártípusokból származó példákat mutat be, többek között a könyvtár mint közösségi tér, illetve az olvasásfejlesztés területéről. Célja, hogy a már kipróbált megoldások más intézmények számára is hasznosíthatók legyenek. Erőssége a szakmai megalapozottság és a tapasztalatok rendszerezése. A Hídemberek erre a tudásra építhetne, de a módszertani leírások mellé személyes történeteket, interjúkat és közvetlenül megosztható tartalmakat is kínálna.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár – a könyvtár mint találkozóhely

A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szolgáltatási oldala bemutatja a könyvtárhasználati foglalkozásokat, a nyilvános kulturális programokat és a szakmai látogatások lehetőségét. A könyvtár nemcsak dokumentumokat tesz hozzáférhetővé, hanem rendezvényeken és közösségi alkalmakon keresztül is megszólítja az érdeklődőket. Ez jól szemlélteti, hogy a könyvtári szolgáltatás a kölcsönzésen túl a kulturális részvételt is támogatja. A Hídemberek az intézményi programkínálatot azzal egészíthetné ki, hogy bemutatja, milyen emberi találkozások és közösségi élmények születnek ezekből a kezdeményezésekből.

IFLA – befogadás és egyenlő hozzáférés nemzetközi nézőpontból

A Nemzetközi Könyvtári Egyesületek és Intézmények Szövetségének, az IFLA-nak az esélyegyenlőséggel és hozzáférhető könyvtári szolgáltatásokkal foglalkozó szekciója a különböző élethelyzetű emberek könyvtári hozzáférését állítja középpontba. Munkája kiterjed többek között a fogyatékossággal élő emberekre, a diszlexiával élőkre, az autizmus spektrumán lévő személyekre, a hajléktalanságot megtapasztalókra és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberekre. A szekció szakmai ajánlásokat és nemzetközi tapasztalatcserét kínál. A Hídemberek számára ez azt az irányt jelöli ki, hogy a befogadó könyvtár nem pusztán mindenki előtt nyitott, hanem megpróbálja felismerni és csökkenteni azokat az akadályokat is, amelyek miatt egyesek nem tudják igénybe venni a szolgáltatásait.

IFLA – könyvtárak és a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek

Az IFLA 2024 decemberében közzétett, lakóhelyüket elhagyni kényszerülő embereket támogató könyvtári irányelvei gyakorlati útmutatást adnak a menekülteket, migránsokat és más érintett csoportokat segítő könyvtáraknak. A dokumentum hangsúlyozza a biztonságos közösségi tér, az információhoz való hozzáférés, a partneri együttműködés és a munkatársak felkészítésének jelentőségét. Különösen értékes benne, hogy a könyvtárat nem csupán információforrásként, hanem a társadalmi beilleszkedést segítő intézményként értelmezi. A Hídemberek ezt a szakmai szemléletet magyar könyvtári példákon keresztül tehetné kézzelfoghatóvá.

Mitől lenne más a Hídemberek?

A fenti források alapján nem állíthatjuk, hogy a könyvtárak közösségi szerepének bemutatása teljesen feltáratlan terület. Ellenkezőleg: jelentős szakmai tudás és számos jó gyakorlat áll rendelkezésre. A lehetőség abban rejlik, hogy ezeket a különböző helyeken megtalálható tartalmakat új szemlélettel kapcsoljuk össze.

A Hídemberek három sajátos irányt követhetne:

Emberközpontú történetmesélés: a szolgáltatások mögött álló könyvtárosok, olvasók és közösségek bemutatása interjúkon, portrékon és személyes történeteken keresztül.

Gyakorlatban is használható tudás: a bemutatott kezdeményezések céljának, megvalósításának, szükséges erőforrásainak és tanulságainak ismertetése, hogy más könyvtárak is meríthessenek belőlük.

Kereshető magyar nyelvű tudástér: tematikus gyűjtés például olvasásfejlesztésről, generációk közötti programokról, hozzáférhetőségről, digitális segítségnyújtásról és közösségépítésről.

Megfelelő kapacitás esetén a blog egy térképes könyvtári jógyakorlat-adatbázissal is bővülhetne. A látogatók település, könyvtártípus vagy téma szerint kereshetnének, a könyvtárak pedig beküldhetnék saját programjaik bemutatását. Ehhez szerkesztői háttér, ellenőrizhető adatközlés, rendszeres frissítés és az érintettek hozzájárulásának megfelelő kezelése szükséges.

A Hídemberek tehát nem versenyezni szeretne a könyvtári szakmai portálokkal, hanem kiegészíteni azokat. A szakmai információt emberi történetté, a jó gyakorlatot megosztható tapasztalattá, az elszigetelt példákat pedig egymást inspiráló közösséggé kapcsolná össze.

A könyvtárak nap mint nap hidakat építenek. Itt az ideje, hogy ezek a hidak láthatóvá váljanak – egymás és a szélesebb nyilvánosság számára is.

 

Svábhegyi villatúra

Bevezetés

Budapest XII. kerületét, azon belül is a Svábhegyet és környékét már a Római kor óta villaépületek díszítik. Talán nem is sejtjük, hogy ezek mekkora jelentőséggel bírnak; egyszerre őrzik Budapest fejlődésének, a hegyvidék társadalmi életének és a magyar művelődéstörténetnek a nyomait. A villák lakói és építtetői révén a kerületrész a korabeli magyar társadalmi elit egyik fontos találkozóhelyévé vált. A legismertebb példa erre Jókai Mór, aki 1853-ban vásárolt telket a hegyen; villája és kertje a mai napig fontos irodalmi és társasági központ.

Hollós út 8. szám alatti patinás villa.
Épült 1890-ben (forrás: epiteszforum.hu)

A Svábhegy délkeleti lejtőin kialakult villanegyedben több műemlék jellegű épület is  található. A nagy telkekre épült, lazább beépítésű villák a hegyvidéki, természetközeli lakóhely eszményét testesítették meg, miközben a 20. század során a terület fokozatosan beolvadt a főváros szövetébe. 

A projekt célja és hiánypótló jellege

A villák helytörténeti értéke abban rejlik, hogy kézzelfoghatóvá teszik Budapest egy sajátos fejlődési szakaszát: a hegyvidék átalakulását mezőgazdasági tájból polgári üdülő- és lakónegyeddé. Ha ezek az épületek elpusztulnak vagy átépülnek, nemcsak építészeti értékek vesznek el, hanem a főváros társadalmi, kulturális és városfejlődési emlékezete is szegényebb lesz. Jelen tartalomszolgáltatási weblap is abból a célból jött létre, hogy ezeknek az épületeknek a jelentőségét egy helyen összefoglalóan leírja és továbbadja minden érdeklődőnek.

A célközönség

Projektemet elsősorban egy helytörténet iránt elfogultan érdeklődő célközönségnek ajánlanám, akik előszeretettel kutatnak egy adott terület épületei és műemlékei után; mindezek mellett bárkinek, aki érdeklődik a városfejlődés és az építészet iránt.

Kéziratos érdekességek Esztergomi hagyatékokból

 Az esztergomi Bibliotheca kincseiből

A legtöbb könyvtának, a legmodernebb alapításúaknak is általában felhalmozódnak a gyűjteményében mindenféle mellékes tárgyak: képeslapok, kártyanaptárak, telejegyzetelt papírlap valamelyik könyvből kiesve, könyvjelzőként használt érdekes, vagy épp állományvédelmi szemmel nézve elrettentő példák. Emellett a könyvtár akár teljes hagyatékokat is őrizhet könyv- és kéziratos gyűjtemény formájában, amelyek szintén gazdag tárházai lehetnek az akár külső szemmel nézve is értékes, humoros tartalmú vagy épp hasznos dokumentumoknak. Számos könyvtár osztja meg ezeket a mindennapi munka során előkerülő apró kincseket rövid bejegyzések formájában valamely közösségi média-felületen. Az általam tervezett projekt is egy ilyen felület lenne egy konkrét gyűjteményéből vett példákkal.

Hová menjek legközelebb? - Havi programajánló Zala megye könyvtáraiból

A mai, felgyorsult világunkban nagy szerepet kap az információk gyors és kényelmes elérése. Mindennapi teendőink mellett nem mindig jut jfő több különböző online felület átböngészésére. Sokkal egyszerűbb és kényelmesebb, ha a számunkra megfelelő lehetőségeket egy helyen találjuk meg. A Hová menjek legközelebb? projekt ezt az igényt akarja kielégíteni: megkönnyíti a programok közötti tájékozódást és olyan eseményeket is felkínál, amiről az oldal látogatói nem is tudnának. 

Könyvklub
A kép forrása: Unsplash (Tulajdonos: Andrej Lišakov)

Segíti a mesterséges intelligencia a munkánkat, vagy éppen elidegenít bennünket tőle?

 

Recenzió Visa Rantanen és Kathrin Komp-Leukkunen tudományos szakcikkéről:

Rantanen, V., & Komp-Leukkunen, K. (2026). Generative artificial intelligence adoption and employees' perspectives on AI at work: Toward unalienated working life or AI-augmented alienation? Information Technology & People, 39(8), 150–165. https://doi.org/10.1108/ITP-09-2025-1353