Különleges könyvkötések és könyvborítók 1.

Az évek során számos könyv látott napvilágot különleges, egyedi külsővel. Kezdetben a könyvkötések kettős feladatot láttak el. Elsősorban óvták a lapokat a külső káros tényezőktől, az esetleges sérülésektől. Másrészt díszes köntösbe öltöztették a köteteket. Ma már a könyvborítók nagy szerepet játszanak egy könyv eladásában. Egyfajta reklámként funkcionálnak. A színes, izgalmas képi világukkal magukra vonják az olvasók tekintetét. Milyen technikákat alkalmaznak a könyvborító-tervezők, hogy köteteik kitűnjenek a könyvek sokaságából? Milyen különleges külsejű darabok születtek?

Múzeumi pletykák: miért nem úgy beszélünk a művészetről, mint a kedvenc Netflix sorozatunkról?

Bevezetés:

Ha valaha valaki már végzett kutatómunkát az tudja, hogy milyen nehéz munka is megtalálni a megfelelő, releváns információt mely nem csak nekünk, mint a kutatási témánkban már bőségesen elmerült kutatóknak érdekes hanem az átlag, a témához csak épphogy vagy aligha nem konyító embereknek is.

No, ha a művészetek körében szétnézünk az interneten akkor két dologra jöhetünk rá. A rossz hír az, hogy ha ma rákeresünk egy híres festmény hátterére, a Google és a ChatGPT két végletet dob fel: vagy egy végtelenül száraz, évszámokkal és szakzsargonnal teli szakmai bejegyzést melyet csak az ért meg aki írta, vagy egy 5 másodperces, villódzó TikTok-videót, amit a harmadik görgetés után el is felejtünk. 

De jogos a kérdés, hogy a rossz hír melett vajon mi a jó hír?
Az, hogy pont emiatt van óriási szükség erre a blogra.
Mert a kettő véglet között tátong egy hatalmas űr.

A kép forrása: Unsplash (Europeana tulajdona)

Egy könyv második élete - Ablak-Zsiráf - Egy régi könyv, amely sok gyerek kezében megfordult

Vannak könyvek, amelyek nem öregszenek meg. Lehetnek kopottak, megsárgulhatnak a lapjaik, és lehet rajtuk egy régi tulajdonos neve, mégis megmarad bennük valami különleges. Ilyen könyv lehet az Ablak-Zsiráf is.

Gyermekkoromban nekem is megvolt, és sokszor lapozgattam. Akkor még természetes volt számomra, hogy ott van a könyvek között, és talán nem is gondoltam arra, hogy egyszer majd mennyi emléket fog jelenteni.

Gyerekként csak levesszük a polcról, lapozgatjuk, nézegetjük a képeket, olvasgatjuk a számunkra érdekes részeket. Évekkel később azonban egész más érzés újra találkozni vele.

 Mi van már a weben? - A használt könyvek világa 

Egy könyv új életet kaphat. Az Ablak-Zsiráf történetét itt olvashatod: 

Egy könyv második élete -Ablak-Zsiráf

 Használt könyvek az iskolai könyvtárban

Ha szeretnél többet megtudni a weben található használt és antikvár könyvekről, látogass el: 

Mi van már a weben? - A használt könyvek világa

Az iskolai információs műveltség egységes keretrendszerének kialakítása: szakértői nézőpontok a kompetenciákról és a megvalósításról Delphi-vizsgálat alapján

Eredeti cím: Toward a coherent framework for school- based information literacy: Delphi-based expert perspectives on competence and implementation

Szerző: Ivana Martinovic

Megjelenés: Journal For Information Literacy 19. (2), 2025. p. 60-92.

Amikor túl sok az információ

Napjainkban a tanulók rengeteg információval találkoznak elsősorban az interneten és a különböző digitális felületeken. Az információk megtalálása ma már nem jelent különösebb nehézséget, annál fontosabb azonban annak eldöntése, hogy melyik információ megbízható és melyik nem. A tanulóknak ezért nemcsak, keresniük kell tudni az információkat, hanem értékelni és megfelelően használni is azokat. Az iskolai oktatásban, hogyan lehet az információs múveltséget beépíteni, és milyen szerepe lehet ebben az iskolai könyvtárosnak. A kutatásban 15 horvátországi általános és középiskolai könyvtáros vett részt.

A tanulmányból számomra a legfontosabb gondolat, hogy az informácíós műveltség jóval többet jelent annál, mint hogy valaki megtalál egy információt. Fontos az is hogy, meg tudja ítélni annak megbízhatóságát, össze tudja vetni más forrásokkal, és megfelelően, etikusan használja fel. 

A kézségek fejlesztését érdemes fokozatosan végezni. Az általános iskolában elsősorban az alapvető információkeresésre, a források felismerésére és a biztonságos internet-használatra lehet helyezni a hangsúlyt. Később egyre nagyobb szerepet kaphat az önálló kutatás, a különböző források összehasonlítása és a kritikus gondolkodás.

Fontosnak tartom azt is hogy, az információs műveltség ne egyetlen tantárgyhoz kapcsolódjon. A könyvtáros és a pedagógus együttmükődésével a tanulók a különböző tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokon keresztül is megtanulhatják, hogyan keressenek és értékeljenek információkat.

Az iskolai könyvtáros szerepe

A tanulmány egyik számomra legérdekesebb része az iskolai könyvtáros szerepével foglalkozik, mivel én is  iskolai könyvtárban dolgozom. A könyvtáros munkája ma már nemcsak a könyvek kölcsönzéséről szól. Fontos szerepe lehet abban is hogy, segítse a tanulókat az információkat közötti eligazodásban.

Ehhez azonban szükség van a pedagógusokkal való együttmüködésre. Egy közösen megtervezett könyvtári foglalkozás vagy projekt sokkal többet adhat a tanulóknak, mint egy egyszeri, önálló könyvtári feladat.

A mesterséges intelligencia megjelenése 

A téma aktualítását tovább növeli a mesterséges intellligencia elterjedése. A ChatGPT-hez hasonló eszközök gyosan képesek választ adni a tanulók kérdéseire, de a kapott információ nem mindig megbízható. Ezért egyre fontosabb megtanítani a tanulóknak, hogyan ellenőrizzék az AI által adott válaszokat más, hiteles források segítségével. 

Az iskolai könyvtárnak abban lehet szerepe, hogy a tanulók összehasonlítják egy AI által adott választ a könyvekkel vagy adatbázisokkal. Így nemcsak az új technológiát tanulják meg használni, hanem azt is, hogyan gondolkodjanak kritikusan az általa kapott információkról.

Ami számomra érdekes volt

Egy aktuális problémával foglalkozik és nemcsak elméleti szempontból közelíti meg a kérdést, hanem iskolai könyvtárosok tapasztalataira is épít. A Delphi-módszer lehetőséget adott arra, hogy több szakember véleménye is megjelenjen.

Egy kis kritika

Viszonylag kevés résztvevővel készült, és valamennyien egy horvátországi régió iskoláiban dolgoztak. Emiatt az eredmények nem feltétlenül alkalmazhatók minden iskola helyzetére.

Múzeumi Pletykák: A szem a lélek, a vászon a titkok tükre

Bevezetés:

Gondolkodtál már valaha azon, hogy a világ leghíresebb festményei nem csak szimplán festett alakok, csendéletek vagy épp mai szemmel viccesnek tűnő fejjel megfestett lovak vagy épp kutyák? Hiszen ha a kötelező két percnél többet töltesz el egy adott kép előtt, akár megjegyezheted a festő nevét és a kép címét melynek utána olvasva rátalálhatsz erre a blogra és rájöhetsz, hogy mindezen festmények mögött valójában titkos üzenetek, korabeli szaftos pletykák és botrányok illetve Agatha Christie-t megszégyenítő, krimibe illő sztorik húzódnak meg!

Hiszen ez a projekt teljesen leporolja az eddig a művészetről alkotott tévképzeteket: a száraz évszámok és unalmas adatok helyett, most a vászon mögötti, valódi és izgalmas valóságra fókuszál.

A kép forrása: Unsplash (Artur Matosyan tulajdona)

Teszt csinálás

 Hmm

Teszt

 Próba

JaMaBiTO - A vihar kapujában

A következő bejegyzésben a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) projekt egy lehetséges tétele kerül bemutatásra.

Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában

Akutagava 1915-ös novellája, A vihar kapujában alkotói munkásságának második korszakában (1915-1917) keletkezett, melynek meghatározó eleme az emberi lélek belső rezdüléseinek kifejezése. A történet maga egy zavaros, sorscsapásokkal teli időszak pillanatképe, bemutatja, mire képes az ember a túlélésért és milyen gondolatmenet játszódhat le benne közben, hogy racionálja a döntéseit. A novella Akutagava egy másik írásával, a Bozótmélyben-nel együtt Kuroszava Akira A vihar kapujában című 1950-es filmjének alapját képezi.

Az író életpályájáról bővebben:

https://litera.hu/magazin/tudositas/akutagava-bonyolult-iro-egy-bonyolult-korban.html

https://terebess.hu/keletkultinfo/akutagava.html

Több mint lexikonszócikk: Egy kutatói segédanyag születése

Az első blogbejegyzésben felvázoltam egy Híres Magyar Eszperantisták életrajzait tartalmazó adatbázis ötletét megindokoltam a létjogosultságát. A másodikbejegyzésben megvizsgáltam milyen hasonló adatbázisok léteznek és azok milyen mélységig dolgozzák fel az eszperantisták életútját. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem létezik olyan adatbázis, ami tudományos igényességgel dolgozná fel az életrajzokat. A harmadik bejegyzésben szeretném bemutatni az adatbázis gyakorlati megvalósítását.

Szeretném bemutatni, hogyan nézne ki egy konkrét személyhez készült, szakmai célú adatlap a tervezett gyűjteményben. A cél nem egy hagyományos lexikonszócikk létrehozása, hanem egy olyan kutatási és edukációs segédanyag összeállítása, amelyet a történészek, kutatók és pedagógusok közvetlen forrásként hasznosíthatnak munkájuk során. A pilot adatlaphoz Fajszi Károly életútját választottam, mivel az ő hihetetlen gazdag eszperantó nyelvű könyv és folyóiratgyűjteménye miatt kezdtem el érdeklődni a Zamenhoff által létrehozott mesterséges nyelv iránt.

Hogyan jelenik meg egy horvátországi sziget könyvtára a közösségi médiában?

 

A Vis Városi Könyvtár és Olvasóterem (Gradska knjižnica i čitaonica Vis) Vis város központjában található, a sziget állandó lakosságát és az érkező turistákat egyaránt kiszolgáló nyilvános városi könyvtárként működik. A könyvtár külön felnőtt és gyermek részleggel rendelkezik, gyűjteményében közel 18 000 kötet és mintegy 2 000 audiovizuális dokumentum található. A látogatószám különösen nyáron nő meg, amikor a helyiek mellett a szigeten nyaraló magyar és más külföldi turisták is gyakran felkeresik az intézményt.

Vis sziget (Otok Vis)

Pár szóban szeretném bemutatni a szigetet. Vis szigete Dalmácia középső részén fekszik, körülbelül 44 kilométerre Splittől. A sziget 2021-es adatok szerint 3 287 lakossal rendelkezett; két jelentősebb települése Komiža (nyugaton) és Vis városa (északkelet). Split és a sziget között rendszeres kompjáratok közlekednek, naponta több alkalommal.

Országos Idegennyelvű Könyvtár - Instagram aktivitás

Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 2018 február 13-án rakta ki az első posztját az instagram oldalára. A könyvtár gyűjtőköre eredeti nyelvű, elsősorban kortárs világirodalmi, zenei és nyelvészeti tárgyú dokumentumok. Emellett a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja is. A könyvtár rendkívül széles programokat, szolgáltatásokat, könyvajánlókat, életképeket és kulisszatitkokat mutat be az oldalán. Az adventi időszakban előfordulnak könyvtári témától messze elütő posztok is, mint például mákos guba recept, de talán éppen ettől olyan egyedi az oldal.

Link: https://www.instagram.com/orszagos_idegennyelvu_konyvtar?igsh=MXkxeHJoc2x3Mjc3YQ==

Magyar ipartörténeti kincsek - Csepel kerékpár

 Csepel kerékpár – A magyar utak örök társa

Ha van tárgy, amelyről generációk emlékei szinte automatikusan előbukkannak, akkor az a Csepel kerékpár. Gyerekkori csengők hangja, a sárvédőre pattogó kavicsok kopogása, a kormányon lengő műanyag díszcsíkok vagy a feszes dinamó fénye a nyári estéken – mind-mind része volt annak a korszaknak, amikor a Csepel bicikli nem pusztán közlekedési eszköz volt, hanem életérzés.

Egy gyár, amely történelmet írt

A Csepel kerékpár története 1928-ban kezdődött, amikor a Weiss Manfréd Művek megkezdte saját kerékpárjainak gyártását. Az akkori cél egyszerű volt: megbízható, strapabíró, mindenki számára elérhető biciklit készíteni. Az első kb. 200 darabot még Grazban szerelték össze és Csepel néven dobták piacra. A siker pedig hamar meg is érkezett – a Csepel biciklik rövid idő alatt meghatározó szereplői lettek a hazai közlekedésnek.

A gyár később, az államosítás után is töretlenül működött tovább, és hosszú évtizedeken át Csepelről indult útnak a magyarok millióinak első, második vagy éppen örök emlékű kerékpárja.

Közösségi média és könyvtárak: a felhasználói elkötelezettség és interakció átalakulása

Eredeti cím:  Social Media and Libraries: Transforming User Engagement and Interaction

Szerző: Manjunath M. és Khaiser Jahan Begum

Forrás: International Journal of Research in Library Science (IJRLS),Volume 11, Issue 1 (January-March) 2025.  

Kulcsszavak: Közösségi média, Felhasználói elkötelezettség, Digitális kommunikáció, Digitális írástudás, Online interakció

DOI: 10.26761/IJRLS.11.1.2025.1838

Link: https://www.ijrls.in/wp-content/uploads/2025/02/ijrls-1838.pdf

A tanulmány arra világít rá, hogy a közösségi média már meghatározóvá vált a társadalmi kommunikációban és információfogyasztásban. Ezért ahhoz, hogy hatékonyan elérjék és bevonják a felhasználókat, a könyvtáraknak is alkalmazkodniuk kell. Kénytelenek működésükhöz hozzáigazítani a közösségi média stratégiákat, hiszen a felhasználók egyre inkább a digitális platformok felé fordulnak az információ és a kommunikáció érdekében. Ezáltal a könyvtárak közösségi és tanulási központokká válhatnak, új felhasználói csoportokat érhetnek el, és relevánsabbá válhatnak az információs kor kihívásai közepette.

A közösségi média alapvetően megváltoztatta az információ megosztásának módját is. Használva ezeket a felületeket a könyvtár sokkal közvetlenebbül érheti  el az olvasóit, valós idejű kommunikációt folytathat és közösséget építhet.