Bebeteca? – Esettanulmány egy iskolai környezetben működő gyermekkönyvtárról

Kép a Can Butjosa Bebetecájának
belsejéből - A kép forrása:
Biblioteca Infantil i Juvenil Can Butjosa weboldal

A bebeteca koncepciója a múlt század végén jelent meg. Hívhatnánk gyermekkönyvtárnak vagy babakönyvtárnak, viszont a hagyományos intézményektől eltérően működési célja, hogy már az írás és olvasás elsajátítása előtt elősegítse a gyermek olvasóvá nevelését és kritikai gondolkodásának fejlődését. A kutatás azt vizsgálja, hogy a brazíliai Recife város egyik kétnyelvű iskolájának könyvtárát lehet-e bebetecának tekinteni.

BEVEZETÉS

A csecsemők irodalmi foglalkozásokba való bevonása elősegíti a ritmusérzékük, a szókincsük, a kifejezőkészségük, valamint figyelmük fejlődését és az érdeklődésüket is felkeltik az irodalom iránt. A csecsemőkori fejlődéshez szükséges biztosítani a megfelelő környezetet, ami magában foglalja a könyvekkel való találkozás lehetőségét is. A hangszín, a gesztusok, a hangutánzás és a rímek alkalmazása segít a könyvek élménszerű bemutatásához.
Emiatt vált indokolttá a korosztály igényeihez igazodó könyvtári terek kialakítása.

Recenzió – Virtual unwrapping of the BISPEGATA amulet, amultiple folded medieval lead amulet, by using neutrontomography

Birgit Wilster-Hansen, David C. Mannes, Karen L. Holmqvist, Kristine Ødeby, Hartmut Kutzke: Virtual unwrapping of the BISPEGATA amulet, a multiple folded medieval lead amulet, by using neutron tomography, Archaeometry, 2022, 64. évfolyam, 4. szám, 969-978. oldal Hozzáférés: https://doi.org/10.1111/arcm.12734

A Virtual unwrapping of the BISPEGATA amulet, a multiple folded medieval lead amulet, by using neutron tomography című cikk norvég és svájci tudósai egy projektjüket mutatják be, melyben tomográfia (CT) és egy ehhez alkalmas szoftver segítségével tudtak hozzáférni egy középkori alumínium amulett tartalmához. A két technológiai eszköz segítségül hívásával, anélkül hogy az összehajtogatott amulettet kinyitnák, el tudták olvasni a belsejében lévő szöveget. Erre olyan esetekben van szükség, amikor a műtárgyakat nem lehet anélkül kinyitni, hogy az sérülést szenvedne, szétesne. A korábbiakban röntgennel már végeztek ilyen feltárásokat a papír és a papirusz mellett a Bispegata amuletthez hasonló anyagokból készült dokumentumoknál, tárgyaknál is. Azonban ez az új megközelítési mód sokkal sikeresebb és kiküszöböli a röntgen során felmerült problémákat.

Könyvraktári kulisszatitkok – könyvraktárak a világban

 Az alábbi bejegyzés a világ könyvtárainak raktári megoldásaira hoz példákat.

Magyarország – Országos Széchényi Könyvtár (Budapest)

Amikor az OSZK a várba költözött, a belső udvarokat raktári céllal beépítették: az északi és déli oldalon 11-11 (valamint az 1. és 3. szintek között további kettő polcrendszert), míg a keleti és nyugati oldalon 4-4 raktárszintet alakítottak ki, melyek között a Telelift vállalat fogaskerekű kocsijai szállítják a dokumentumokat (a túlméretes hírlapok számára ételliftet építettek be).

A kocsik 99 állomást kezelhetnének, de az épületben nincs ennyi. A le és fel irányok között nincs átjárás, a kocsik két állomás között a pályán egy teljes kört tesznek (egy-egy kérés során a kocsik az utat 2×6-10 perc alatt teszik meg).

Amerikai Egyesült Államok – New York Public Library (New York, NY)

A New York-i Közkönyvtár közel négymillió dokumentumot őrző raktárából történő kiszolgálás először a város postáihoz hasonlóan pneumatikus csőpostával zajlott, majd ezt később mechanikus emelőkre, ezután pedig elektromos „könyvvonatra” cserélték.

Amerikai Egyesült Államok – North Carolina State University Libraries

Az Észak-karolinai Állami Egyetem könyvtáraiban egy szinte teljesen automatizált, AI-val okosított rendszer, a bookBot működik. Ezzel a megoldással nem szükséges hagyományos polcokat telepíteni; a könyvek mindegyike egy-egy, a tömörraktárban elhelyezett tárolórekeszben van.

A kéréseket online lehet leadni, ezután a robot azonosítja a megfelelő tárolórekeszt, és azt a munkatársakhoz továbbítja, akik megkeresik az adott dokumentumot. A kérések kiszolgálási ideje 1 munkanap.

Hasonló rendszer működik a Chicagói Egyetemen. 

A jövő könyvtárai: mennyire készültek fel a gyűjtemények?

 A különféle köz- és magánintézmények automatizálási és egyéb „okosítási” törekvései nem újkeletűek, már több évtizedre visszatekintenek – gondoljunk a gyárak vagy repülőterek szállítórendszereire, vagy akár a korábbi, kézi jegybeírást kiváltó Neptun rendszerre.

Az internet, és főleg a mesterséges intelligencia terjedése új távlatokat nyit, emellett kihívásokat is állít a könyvtárak elé is. Az alábbi recenzió ennek aspektusait vizsgálja Mukesh Behera tanulmánya alapján.

Az IoT jövője

Manapság a kezdetleges automatizálási metódusokat egyre inkább komplex, adatközpontú okosmegoldások fogják felváltani, amelyek amellett, hogy képesek teljes rendszereket ökoszisztémába foglalni, nagyfokú testreszabhatóságot kínálnak.

A ma még gyerekcipőben járó AIoT (Artificial Intelligence of Things) például képes lehet arra, hogy a polcokba épített szenzorok és a beltéren is alkalmazható navigáció segítségével emberi segítség nélkül tájékoztassa az olvasót egy könyv meglétéről vagy a munkatársaknak megmutassa egy dokumentum pontos helyét.

 

 A technológia olyan területeken is segítséget nyújthat, mint a digitális ikrek, a környezetvédelem vagy az optimális energiafelhasználás.

Adatbiztonság

Amellett, hogy a technológia számos lehetőséget rejt magában, az internetre csatlakoztatott rendszerek ki vannak téve a hackertámadásoknak és adatlopásoknak, emellett az AI képes a használók profilozására is, így egyrészt pontosan rögzíteni kell az adatgyűjtés célját, emellett gondoskodni kell a megfelelő adatvédelemről.

A könyvtárak és könyvtárosok felkészültsége

Az AI fejlődésével a könyvtárosoknak is új képességeket (például adatelemzés, kiberbiztonság) kell megtanulniuk.

A jövő könyvtára folyamatosan fejlődő intézmény lesz, amely hídként szolgálhat a különböző területek (például adatelemzők és informatikusok) között, emellett biztosítania kell, hogy a technológia fejlődése a használók érdekét szolgálja és ne nehezítse meg számukra a könyvtárhasználatot (az AI-val például fejleszthetők a digitális gyűjtemények és a tanulástámogató eszközök).  

Felhasznált forrás

BEHERA, Mukesh: Internet of Things (IoT) and the future of library services: smart technologies, intelligent systems and strategic readiness. Library Hi Tech News 1–4, 2026. Forrás: https://doi.org/10.1108/LHTN-05-2026-0106 

Magic the Gathering - több, mint egy kártyajáték

 Bevezetés – Mi is az a Magic the Gathering?

A Magic the Gathering-et (közismertebb nevén Magic vagy MTG), mint az első gyűjtögetős kártyajátékot (collectible trading card game) Richard Garfield tervezte meg. Megjelenését a Wizards of the Coast nevű vállalatnak köszönhette 1993-ban (további játékuk még a Dungeons & Dragons). A Magic a cég első gyűjthető típusú kártyajátéka lett.

A Magic a megjelenését követően hatalmas népszerűségre tett szert, 2023-ban már körülbelül 50 millió játékosa volt világszerte. A siker hatására a konkurens cégek is megjelentették hasonló típusú kártyajátékaikat.

Eredeti alaptémája fantasy, napjainkra azonban ez kibővült, megjelentek más játékokhoz, filmekhez kapcsolódó témák is (mint például a Lord of the Rings, Fallout, Assassin’s Creed, Final Fantasy, Avatar: The Last Airbender, Star Trek stb.). A játék köré egy egész világot építettek fel, sokféle helyszínnel és szereplővel, az egyes kiadások pedig ebben többnyire egy-egy történetet mesélnek el. Az egyes történeteket a korai időkben könyv formátumban meg is jelentették, később ez megszűnt és ma már online olvashatók.

A játék kezdetben csak asztali (tabletop) formában létezett, később már több digitális változat is készült azt eredeti játék alapján (Magic: The Gathering Online, Magic: The Gathering Arena, Magic Duels).

A játékot két vagy több játékos játszhatja, meghatározott szabályrendszer alapján összeállított paklikkal (deck). Két nagy kategória különíthető el: „constructed” (épített) és „limited” (korlátozott). Az épített formátum esetén a játékosok a saját tulajdonukban levő lapokból állítják össze a paklit, míg a korlátozott formátumban rögtönzött módon véletlenszerű lapok készletéből válogatják össze.

A játékhoz folyamatosan jelennek meg újabb és újabb kártyák a különböző kiegészítő szettek (expansion sets) segítségével.

A játék otthon, családi vagy baráti körben szórakoztatási céllal és ennél szervezettebb formában is játszható. Utóbbihoz kapcsolódik például a The Wizards Play Network (WPN), amely a hivatalos Magic – események szervezője.

Érdemes még megemlíteni, hogy az egyes kártyalapok különféle okokból (például ritkaságuk vagy játékon belüli hasznosságuk miatt) nagy értéket is képviselhetnek, amely akár több millió dollárt is elérhet. Emiatt a gyűjtők is nagy érdeklődést mutatnak a játék iránt.

A projekt célja

A Magic the Gathering egy összetett játék, emiatt a játékosoknak sok mindenre oda kell figyelniük. A projekt célja egy olyan magyar nyelvű, közösségi és edukációs MTG szolgáltatás lenne, amely nem csak a hírekről számolna be, hanem segíthetne a játékosoknak fejlődni, paklikat építeni és megtalálni a számukra érdekes eseményeket.

Biztosíthatná a kezdő játékosok számára a játék megismerésének lehetőségét, a haladóknak pedig paklijuk tökéletesítésében, kártyáik követésében, esetleg a hazai MTG közösség megtalálásában nyújthatna segítséget. Ezekhez a következő funkciók társulhatnak például:

• heti MTG-hírlevél (beszámoló az újdonságokról, megjelenésekről, fontos változásokról)
• kártya-adatbázis (keresővel, szűrőkkel)
• kártyákhoz kapcsolódó magyarázatok magyar nyelven (kezdőknek)
• magyar nyelvű szabálymagyarázatok, útmutatók (kezdőknek lehet hasznos)
• közösség építéshez - események, versenyek, játékestek
• új kártyák, kombinációk, pakliötletek és stratégiák bemutatása

A szolgáltatás a Magic többféle játékmódját (Commander, Standard, Booster Draft) is lefedhetné, mert ezek eltérő szabályokkal és játékosi igényekkel bírnak.

Célközönség

A szolgáltatás egyaránt megcélozná a haladó, a játékot már ismerő közönséget és azokat is, akik még csak szeretnének esetleg bekapcsolódni a Magic világába.

Képek forrása:

Logó - https://logos-world.net/magic-the-gathering-logo/

Magic in progress - https://en.wikipedia.org/wiki/Magic:_The_Gathering

Film-idővonal

Mind nézünk filmeket. Különböző műfajokban, különböző történetekkel, életünk egésze alatt. Bár sokak nem szentelnek nagy figyelmet rá, egy film idővonalon való elhelyezése táplálhatja a kíváncsíság magját. Ez lehet egy önálló alkotásnál vagy akár a több milliárdnyi bevételt is elérő nagy franchise-ok egyikénél. Természetesen vannak oly 'univerzumok', melyek saját időszámítással bírnak, vagy a mi általuk ismerthez viszonyulnak és bolygónkon játszódnak, s nem réges-régen egy messzi-messzi galaxisban.

Híd a lehetőségek felé: amikor a könyvtár és a könyvtáros életeket emel fel

A könyvtár a tudás intézménye, valamint egy multifunkcionális és inkluzivitást támogató közösségi tér.  A könyvtár akkor tudja betölteni a társadalmi szerepét, ha a tudáshoz vezető utat is hozzáférhetővé teszi.

Nem mindenki érkezik ugyanazzal az előzetes tudással. Van, aki magabiztosan használja a katalógust, az adatbázisokat és a digitális szolgáltatásokat. Másnak már a megfelelő polc megtalálása is nehézséget okozhat. Van, aki segítséget kér egy online űrlap kitöltéséhez, más a gyermekének szeretne olyan könyvet találni, amely megszeretteti vele az olvasást. Vannak olyan egyének a társadalmunkban, amelyek megkérdőjelezik azt is, hogy ők egyáltalán beléphetnek a könyvtárakban. Az alapvető jogukat is megkérdőjelezik, hogy van létezésüknek jogosultságuk.

Ezek különböző igények, de egyik sem teszi kevésbé jogosulttá az embert a segítségre.

A könyvtáros munkájának egyik legfontosabb része éppen az, hogy felismerje: a kérdés mögött mindig egy ember áll. Nem mindenki tudja szakszerűen megfogalmazni, milyen információra van szüksége. Nem mindenki ismeri a keresés megfelelő lépéseit. És nem mindenki meri elsőre bevallani, ha valamit nem ért.

A jó könyvtári szolgáltatás ezért nemcsak pontos információt ad. Olyan környezetet is teremt, amelyben kérdezni szabad, tanulni lehet, és a bizonytalanság nem szégyen.

A könyvtáros munkáját gyakran a könyvek feldolgozásával, tárolásával, a kölcsönzéssel, a tájékoztatással és a rendezvényekkel azonosítjuk. Ezek mind fontos feladatok, viszont a könyvtári munka emberi oldala sokszor kevésbé látható.

Amikor a könyvtáros nemcsak egy könyvet ajánl, hanem figyelembe veszi az olvasó érdeklődését és életkorát. Amikor türelmesen újra elmagyaráz valamit. Amikor egy gyermek számára nemcsak olvasnivalót, hanem sikerélményt is keres. Amikor olyan programot szervez, amelynek résztvevői más körülmények között talán soha nem találkoznának. Amikor az információ értelmezése és megfelelő kontextusba helyezése tudáshoz vezeti az olvasót.

Ezek a gesztusok önmagukban aprónak tűnhetnek, mégis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy valaki visszatérjen a könyvtárba, hogy merjen kérdezni, hogy felfedezze a tanulás örömét, hogy egy idő után már ne vendégként, hanem a közösség tagjaként tekintsen magára.

A könyvtár társadalmi értéke nem mérhető kizárólag a kölcsönzések számával. Fontos az is, hogy hány ember találja meg benne a számára megfelelő információt, hányan tudják önállóbban intézni az ügyeiket, mennyi gyermek fedezi fel az olvasást, és hányan tapasztalják meg, hogy a tudás világa számukra is nyitva áll.

Hogyan válhat a könyvtár valódi híddá?

Egy könyvtár például rendszeres digitális segítségnyújtást szervezhet azoknak, akik nehezen boldogulnak az online szolgáltatásokkal. Olvasóklubot indíthat, ahol nem a szakmai felkészültség, hanem a közös érdeklődés a belépő. Olyan családi programokat kínálhat, amelyekben a gyerekek és a felnőttek együtt fedezik fel a történetek világát. A helyi közösséggel együttműködve összegyűjtheti a település emlékeit, fényképeit és személyes történeteit is.

A befogadás ugyanakkor nem merül ki a programok megszervezésében. A könyvtár fizikai és digitális hozzáférhetősége, a jól érthető tájékoztatás, a megfelelő dokumentumválaszték és a munkatársak felkészültsége egyaránt fontos. A kérdés nem pusztán az, hogy nyitva van-e az ajtó, hanem az is, hogy az emberek valóban be tudnak-e lépni rajta, és megkapják-e azt a segítséget, amelyre szükségük van.

A könyvtárak nem tudják egyedül megoldani a társadalmi egyenlőtlenségeket. De jelentős szerepet játszhatnak abban, hogy az információ, a tanulás és a kulturális részvétel lehetősége minél több emberhez eljusson.

Ki meséli el a könyvtáros történetét?

A Hídemberek blog azért jött létre, hogy ezek a kevésbé látható eredmények is figyelmet kapjanak. Sikertörténetek megosztásában nagyon sokat tanulhatunk egymástól. Releváns információkkal megspékelt beszélgetéseken keresztül nagyon-nagyon sokat tudunk segíteni, életeknek adhatunk új reménységet a figyelmességünkkel és az esélykiegyenlítési törekvéseinkkel megalapozott szakmai tudásunkkal egyaránt képesek vagyunk mi könyvtárosok is életek felemelésére.

Szeretnénk megismerni azokat a könyvtárosokat, akik különleges olvasásfejlesztő programot indítottak. Azokat a könyvtárakat, amelyek új módon szólítják meg a helyi közösséget. Azokat a szakmai kezdeményezéseket, amelyek hozzáférhetőbbé teszik a tudást. És azokat az olvasókat, akiknek a könyvtár valamiért többet jelent egy szolgáltató intézménynél.

Nem tökéletes intézményeket keresünk, hanem tanulságos történeteket. Olyan példákat, amelyekből más könyvtárak tanulhatnak, a leendő könyvtárosok inspirációt meríthetnek, az olvasók pedig jobban megérthetik a könyvtári munka valódi jelentőségét.

A könyvtár falai között nemcsak a múlt dokumentumai és a jelen információi találkoznak. Találkozhatnak egymással különböző életkorú, érdeklődésű és lehetőségű emberek is. A könyvtáros pedig segíthet abban, hogy ezek a találkozások valódi kapcsolattá váljanak.

Lehet, hogy a könyvtáros egy könyvet ajánl. Lehet, hogy megtanít valakit egy új készségre. Lehet, hogy csak meghallgat egy kérdést, amelyet máshol nem mertek feltenni.

Nem minden híd látványos. Nem minden fontos változás mérhető azonnal. De minden alkalom, amikor a tudás közelebb kerül egy emberhez, egy újabb lépés abba az irányba, hogy a könyvtár valóban mindenkié legyen.

Ezért keressük a hídembereket.

Te milyen könyvtári történetet őrzöl magadban? Volt olyan könyvtáros, aki segített neked, vagy olyan könyvtár, amely megváltoztatta a tanuláshoz, az olvasáshoz vagy a közösséghez való viszonyodat?

Meséld el. Lehet, hogy a te történeted lesz a következő híd.

 

Mars blog bevezetése

  A Mars bolygóról néhány adat: A Naptól számított 4. bolygó, a Nap körüli keringési ideje 1,88 földi évnek felel meg. A gravitáció a földi harmadának ér fel. A forgási idő 24 óra 37 perc. 

A bolygón található a Naprendszer legnagyobb vulkánja a Mount Olympus Mons, ami 25 kilométer magas. A felszínét kráterek, kanyonok szabdalják. A legnagyobb kanyon a Valles Marineris, amely 4000 kilométer hosszú, több helyen is eléri a 7 kilométer mélységet.

A bolygó 2 jól elhatárolható részre oszlik. Az északi részét síkságok szegélyezik, ezeket egykoron a jelenlegi kutatások szerint óceán borította. A déli részét kráterekkel szabdalt hegyek borítják.

Kép a folyó mederről, és a hegyekről.

Fizikai és mentális egészség a könyvtárban 3. rész

 Mentális egészség a könyvtárban

A skandináv országokban a előszeretettel alkalmaznak különböző módszereket, hogy a dolgozók feltöltődjenek, kikapcsolódjanak, lenyugodjanak.

Az Oodi Központi Könyvtárban különleges sarkokat hoztak létre, ahová az olvasók el tudnak vonulni.

Könyvraktári kulisszatitkok – hogyan kerül a dokumentum az olvasóhoz?

 Amikor betérünk egy könyvtárba, elvárjuk, hogy a kért dokumentumokat minél előbb megkapjuk. De belegondoltunk-e már, hogyan történik ez?

A raktári munkafolyamatok

Kötelespéldányok átvétele, adminisztráció, raktárba szállítás – ezzel kezdődik egy könyv „könyvtári élete”; az olvasó csak ezután kaphatja meg. De hogyan? Ugyanis a dokumentum nem azonnal, automatikusan kerül a kérőhöz.

Hírlapok esetén még összetettebb a rendszer: a lapszámok a kurrens raktárba szállítás után bekötésre és feldolgozásra kerülnek; csak ezután helyezik őket a raktárba.

A tartalomszolgáltatás célja

Bemutatni azon szerteágazó munkafolyamatokat, amik a dokumentum olvasóhoz kerüléséhez szükségesek.

Kurrens raktár, kötészet – mit is jelentenek ezek?

A témafelvetés célja, aktualitása

A téma egyedisége, mivel ezzel mások még nem foglalkoztak.

Célközönsége mindenki, akit érdekelnek egy könyvtár belső, a látogatók által nem látható munkafolyamatai, infrastruktúrája.

Marssal foglalkozó magyar blogok

A blogok a téma és mélység szerint.

https://www.mcse.hu/tag/mars/

A blog nem elsősorban a Mars bolygóval foglakozik, a csillagászattal általánosságban. A Marssal kapcsolatos cikkek, könyvbemutatók, égbolt megfigyelések érhetők el. Szigorúan csak a csillagászati irányultságú.

https://www.csillagaszat.hu/category/hirek/nr-egyeb-naprendszer/nr-mars/

A blog nem csak csillagászati cikkeket és kutatásokat közöl, hanem olyan dolgokat is, mint például a talált mikró élőlények nyomai.

https://planetology.hu/hirek

A blog naprakész cikkeket és ismeretterjesztő anyagokat kínál a marsi kutatásokról.

Fizikai és mentális egészség a könyvtárban 2. rész

 Egészségmegőrzés egyes könyvtárakban gyakorlati példákkal

Hoztam nektek pár példát a nagyvilágból.

John C. Hodges Library (University of Tennessee, USA): Kiváló példa az egyetemi szintű fizikai megőrzésre. A könyvtár második emeletén egy éjjel-nappal nyitva tartó Active Learning Space (Aktív Tanulási Tér) működik. Itt a hallgatók tanulás közben beépített fitneszeszközöket, például sétálópad-asztalokat (treadmill desks) és szobakerékpárokat használhatnak, hogy megőrizzék fizikai frissességüket a maratoni tanulási időszakok alatt.

Braddock Public Library (Pennsylvania, USA): Történelmi, mégis radikális példa. Már az 1889-es megnyitásakor beépítettek egy teljes úszómedencét, tornatermet és bowlingpályákat, kifejezve azt az elvet, hogy a munkásosztály szellemi fejlődése mellett a fizikai egészség megőrzése is a könyvtár feladata.

Athens County Public Library (Ohio, USA): A könyvtár a „Book-A-Bike” program keretében a hagyományos könyvkölcsönzés mellett valódi, fizikai kerékpárokat is kölcsönöz a látogatóknak olvasójeggyel, ösztönözve a mindennapos testmozgást és az egészségmegőrzést.

Mars kutatás

 Mars kutatás

A  Mars bolygó a Hold után a legnagyobb mértékben kutatott bolygó. A bolygó átmérője a Föld nagyjából fele, tömege a 10.7 %-a. A felszínének a színét a vas-oxid adja.

A Mars bolygóról sok tudományos cikk jelent meg, a tudományos világban növelve a hírnevét és az érdeklődést az átlag emberek számára.

A film világ is nyitott felé, a jó példa erre a 2015-ös Mentőexpedíció, ami növelte a bolygó iránti érdeklődést. A Mars bolygó a fikciókban (filmek, mesék) legtöbbet emlegetett idegen bolygó, jól példázza ezt a marslakó kifejezés. 

A blog célja, hogy az átlag embert érthető módon tájékoztassa arról, hogy milyen új információk érhetők el a bolygóról.

A blog rendszerezné a kutatásokat. A rendszerezés a frissesség alapján történne. A hivatkozásokat több tudományos folyóiratból szedné ki. A közzé tétel előtt lenne egy átnézés, a hibák kiküszöbölése miatt.

Azért nincs ilyen blog, mert nagy munkát igényelne a cikkek összeírása, frissítése.

Fizikai és mentális egészség a könyvtárban 1. rész

Miért fontos a könyvtárakban a fizikai és mentális egészség megőrzése?

A munkahely az egyik legfontosabb tényező az dolgozó ember életében, hiszen a nap nagy részét itt tölti el. Az egészség megőrzése céljából elengedhetetlen a testmozgás. Szerencsére több jó példa is van erre. Például edzőtermeket alakítanak ki, vagy más helyiséget, ahol mozgásra van lehetőség, akár labdajátékokra is.

A másik fontos tényező, hogy megőrizzük az egészségünket a mentális kiegyensúlyozottság. Több könyvtár is rendelkezik olyan szobával vagy sarokkal, ahová el lehet vonulni egy stresszes időszak után. Ahol lehet akár televíziót nézni, zenét hallgatni, vagy éppen egy csendes helyiségben lenni.

A könyvtáros is ember 1.

 A könyvtárosokról a társadalomban kialakult egy sztereotip kép: szeret olvasni (nyilván, legalábbis a többség), csendes, inkább introvertált, szemüveges, kardigános, pisszegő „nénike”. Ez ma már az esetek legnagyobb részében nem, vagy csak részben igaz.

Gyűjtésemben a könyvtárosok „emberi” oldalát szeretném megmutatni, vagyis azt, hogy nem szakbarbárok és néha a legkevésbé sem emlékeztetnek a sablonos képre, ami róluk kialakult.

Fontosnak tartom bemutatni a könyvtárosok könyvtáron kívüli, személyes oldalát és hobbijait, mert ez árnyaltabbá és emberközelibbé teszi a róluk kialakult képet. Különösen érdekes lehet az olyan hobbi, amely első látásra egyáltalán nem kapcsolódik a könyvtárosi munkához.

Az olvasó vagy könyvtárhasználó könnyebben tud kapcsolódni egy olyan könyvtároshoz, akiről megtudja, hogy például túrázik, búvárkodik, táncol vagy éppen veteránautókat gyűjt.  

A különböző hobbik megmutatják a szakemberek sokszínűségét. A könyvtárosi identitás csak egy része az ember személyiségének. Az eltérő érdeklődési körök azt is érzékeltetik, hogy a könyvtárakban dolgozók háttere, életútja és érdeklődése rendkívül változatos lehet.

Közelebb hozzák egymáshoz a szakmát és a társadalmat. A nem szakmai érdeklődés olyan közös kapcsolódási pontokat teremthet, amelyek nem a könyvekről vagy a könyvtárról szólnak.

Kommunikációs és közösségépítő értékük is van. Egy szokatlan hobbi akár beszélgetést indíthat el a könyvtárban, közösségi médiában vagy egy szakmai rendezvényen. Ez különösen hasznos lehet akkor, amikor a könyvtárak új módokon próbálják megszólítani a közönséget.

Újraértelmezik a könyvtáros szakmai szerepét. A könyvtáros nem csupán „könyvekkel foglalkozó ember”, hanem sokféle kompetenciával, tapasztalattal és érdeklődéssel rendelkező szakember.

Inspiráló lehet mások számára. Egy különleges hobbi vagy életút azt üzenheti, hogy a szakmai identitás és a személyes szenvedélyek jól megférnek egymás mellett.