A könyvtárak felelőssége az álhírek terjedésével kapcsolatban a világjárvány alatt

Eredeti cím: The fake news wave: Academic libraries' battle against misinformation during Covid-19

Szerző: Siviwe Bangani

Megjelent: The Journal of Academic Librarianship

Elérhetőség: link

Az álhírek azóta léteznek amióta az emberiség szociális környezetben él, és valószínűleg velünk is marad addig, amíg ez a szociális együttlét fennáll. Az álhírek az évek során nagy változásokon ment keresztül kezdve a nyomtatás előtti időktől, a nyomtatás korán át egészen napjainkig, mikor a szociális média és az internet az információterjesztés fő forrása. A legnagyobb változás napjainkban abban van, amilyen módon az álhírek megszületnek, tárolva és átadva vannak, valamint a sebességben, amellyel terjednek. Konszenzus látszik abban a szakemberek között, hogy a gyors terjedés legfőbb oka a technológia fejlődése - például az internet és a közösségi média megjelenése. Az álhírek fenyegetést jelentenek társadalmunkra, például a COVID-19 járvány alatt világossá vált, hogy társadalmunk egészségügyi állapotára lehet hatással. Bár védőoltások lettek kifejlesztve, jelenleg nincs orvosság a betegségre. A WHO és az UNESCO egyetlen effektív megoldásként az emberek informálását javasolja, így elkerülendő a megbetegedést. Tehát a leghatásosabb fegyverünk a vírussal szemben a megbízható információ.

Dél-Afrikában a helyzetet nehezíti a nagyfokú analfabetizmus, valamint az ország többnyelvűsége. Az Afrikai Könyvtár és Információs Társulatok és Intézmények (AfLIA) ezért javaslatot tett a könyvtárosoknak, hogy tájékozódjanak a témában mielőtt információkat osztanak meg róla, valamint azt a feladatot adta a könyvtárosoknak, hogy fordítsák le a fontosabb információkat a helyi közösségek nyelvére. 

A COVID-19 álhírek jellege Dél-Afrikában

• Mielőtt bizonyítottá vált, hogy a koronavírus eljutott Dél-Afrikáig, ezért sok ott élő úgy gondolta, hogy a vírus nem valódi, csak a CIA rémhírterjesztéséről van szó.
• Aztán pedig sokan úgy gondolták, hogy ez csak a fehér emberek betegsége, ami nem fertőzi meg az afrikaiakat, mert az ő immunrendszerük erősebb. Természetesen később bebizonyosodott, hogy ez nem igaz.
• Egy másik terjedő mítosz az volt, hogy a vírus nem Wuhanból indult el, hanem Dél-Afrikából, melynek megjelenése egy kontextusából kiragadott idézetnek volt köszönhető.
• Az emberek felháborodtak, mikor az kezdett terjedni, hogy Bill Gates először afrikaiakon tesztelné a védőoltást, mielőtt azt európaiaknak adná.
• Egy újabb összeesküvés-elmélet volt, mikor egy videón egy férfi arra figyelmeztetett mindenkit, hogy a tesztpálcák vírussal fertőzöttek, és kerüljék el a tesztelést, mert ezzel akarják megfertőzni őket. Ez után az államnak ki kellett adnia egy közleményt, melyben arra figyelmeztet, hogy ez egy álhír, a videón szereplő férfit pedig letartóztatták álhírterjesztésért.
• Mivel soká tartott mire a nyugati gyógyszerek rendelkezésre álltak, ezért sokan egy tradicionális afrikai növénnyel próbálták gyógyítani a vírust, melynek tesztelésére az állam forrásokat biztosított.

A WHO szerint a fejlődő országokban jellemző, hogy a lakosok inkább bíznak hagyományos gyógyszereikben, mint a frissen kifejlesztettekben. 

Irodalmi áttekintés

A publikált tanulmányok nagyban hagyatkoznak arra, hogy az információs műveltség segíthet megoldani a problémát. Íródtak tanulmányok arról, hogy a LibGuide-ok és a könyvtári weboldalak hogyan hívhatja fel a problémára a figyelmet, a különböző értékelési ismérvekről és  a könyvtárosok által kifejlesztett eszközökről az álhírek felismerésére, a könyvtárak szerepéről az álhírek minimalizálásában valamint a könyvtárak szerepéről abban, hogy tanulók és kutatók egyaránt megbízható információkat találjanak. 

Módszertan

Ez a kvalitatív tanulmány irodalmi áttekintést, weboldalak  és Dél-Afrikai nyilvános könyvtárak LibGuides elemzését használta fel. Ezek mellett a szerző saját tapasztalatait is felhasználja. A weboldalakat 2020 Júliusában és Augusztusában lettek elemezve, amikor Dél-Afrika a koronavírus első hullámának tetőpontján járt. A könyvtárak landing oldalait először átnézték, majd „COVID-19” és „infodemic” kifejezésekkel kerestek az oldalon, annak érdekében hogy kiderüljön található-e  bármilyen információ vagy álhír ezekben a témákban. Mivel a legtöbb információt a LibGuides-okon találtak, ezért megismételték a keresés itt is. A landing oldalak leginkább szabad információkat tartalmaztak a vírusról, míg a LibGuides-ok leginkább az álhírekről kínáltak információkat. A kereséseket továbbá elvégezték még EbscoHoston, Science Directen, SA ePublicationsön, Scopuson, Web-of-Science-en és Google Scholaron is COVID-19-cel és Dél-Afrikával kapcsolatos keresőszavakkal is, amelynek eredményeképpen elégséges mennyiségű tanulmányt találtak

Megállapítások

A bizonyítékok azt mutatják, hogy a Dél-Afrikai egyetemi könyvtárak több módon is próbáltak a COVID-19-cel kapcsolatos álhírek ellen harcolni. Gondoskodtak jó minőségű és hiteles információkról, információ és média műveltséggel kapcsolatos útmutatást biztosítottak és felhívták a figyelmet az álhírekre.

A könyvtárak úgy gondoskodtak jó minőségű és hiteles információkról, hogy weboldalaikon és a LibGuideokon keresztül hiteles információkat kínáltak és reklámoztak. Ezt úgy valósították meg, hogy linkeket tettek közzé, melyek könyvek, folyóiratok elektronikus változataira, valamint olyan weboldalakra, mint például a kormány koronavírus járvánnyal kapcsolatos tájékoztatója. Ezek mellett információkat osztottak meg a könyvtárak virtuális szolgáltatásairól, melyek a járvány alatt működtek.

Az információ és médiaműveltségi képzések és a kutatási segédletek online formában folytatódtak a pandémia alatt. Összesen 18 egyetemi könyvtár és 11 további intézmény jelezte, hogy információs szolgáltatásaik online formában, de továbbra is elérhetőek lesznek.

Az álhírek terjedésére, ahogy azt már korábban is említettem, a LibeGuide-okon keresztül próbálták meg felhívni a figyelmet. Összesen 1235 LibGuideot terjesztettek szét 18 egyetemen. Az összes 1235 darabból 48 volt olyan (4%), ami foglalkozott az álhírekkel. Ezeknek két fajtája különíthető el: azok, amelyek kifejezetten a COVID-19-cel kapcsolatos álhírekre reagáltak, és azok, amelyek általában véve az álhírekre reagáltak.

Meg kell említeni még egy fajta védekezési módot, melyet a könyvtárak használhatnak. Az álhírek elleni küzdelem tudományos cikkek publikálásával, konferenciák szervezésével webináriumokkal és egyéb olyan eseményekkel lehet küzdeni, melyeken meg lehet vitatni a tapasztalatokat. Konferenciáknak lehetnek olyan szekciói, melyek erről szólnak, de akár lehet egy egész eseményt szervezni a témában. A pandémia alatt például volt nigériai székhelyű webinár, szervezett az ENSZ Dag Hammarskjöld Könyvtára és a Johannesburgi Könyvtár is ilyen jellegű eseményt. Emellett fontos, hogy a könyvtárak gyűjteményében megjelenjenek az álhírekkel kapcsolatos irodalmak, melyek tájékoztatást nyújtanak a jelenségről és az az ellen való védekezésről. 

Összegzés

A tanulmány célja az volt, hogy bemutassa, hogyan vettek részt a Dél-Afrikai könyvtárak a COVID-19-cel kapcsolatos álhírek terjedésének megállításában és az az elleni harcban. Mint kiderült a könyvtárak azzal járultak hozzá ehhez, hogy jó minőségű, hiteles információkat nyújtottak, információ- és médiaműveltséggel kapcsolatos útmutatás biztosítottak és felhívták a figyelmet az álhírekre. Ebben legnagyobb segítségükre a saját weboldalaik és a LibGuide-ok voltak. Célja még a tanulmánynak, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az álhírek állandóan velünk vannak, és nem csak egy egyszeri, hanem folyamatos harcot kell vívnunk ellenük.