Viking hétköznapok - összefoglalás

Ez a bejegyzés A tartalomszolgáltatás eszközrendszerei c. kurzusra 3 féléven át vezetett vikingekről szóló blog összefoglalása.

Személyes érdeklődésem vezetett a blog témájának a kiválasztásához, már a kurzus elindulása előtt is terveztem egy ilyen oldalt indítani. Célomnak azt tűztem ki, hogy a vikingekről alkotott sztereotípiákat megcáfoljam, egy-egy mini tanulmány segítségével. Az oldalnak a Viking hétköznapok címet adtam, mert ezt legjobban a mindennapi élet bemutatásával lehet véleményem szerint elérni. Ennek érdekében igyekeztem az akkori világ egy-egy aspektusát elemezni. A blogot szeretném a jövőben is vezetni, amennyire időm engedi, így a különböző területek kidolgozása még nem teljes.

Viking hétköznapok 4.

A saját tartalomszolgáltatásunkat/blogunkat elindítva figyelembe kell vennünk a témánk határ- és rokonterületeit, mivel az általunk megosztott ismeretek ilyen irányba is továbbgyűrűzhetnek. Ezúton újabb kapcsolatokra is szert tehetünk, amelyek érdekes fúziókhoz vezethetnek (pl.: egy szerzőpáros posztjához). Emellett egy az eddigitől eltérő nézőpontot is elsajátíthatunk, továbbá a már meglévő tudásunkhoz is hozzáadhat a határterület ismerete. Saját témámra (vikingek) levetítve ezt, szintén érdemes erről elgondolkodni. Ebben az esetben hasznos megnézni a korabeli történelemmel foglalkozó oldalakat, kiemelten a szomszédos országokat. Mivel a blogom a sorozattal kapcsolatos bejegyzéseket is tartalmaz, ezért követem a hivatalos weblapját is. Fontos, hogy a határ- és rokonterületekkel foglalkozó oldalak között létrejöhessen egy kapcsolati rendszer vagy háló. Erre alkalmas, ha reklámozunk vagy kiemelünk más blogokat, vagy a témánkhoz kapcsolódó weblapokat. A blogok így, mint egy egymást segítő "csoportosulássá" válhatnak. Az interneten böngészve gyakran tapasztaltam ilyet a blogolók között, hogy az ismerősük blogjának, vagy a hasonló témájú blogok elérhetőségét kitették a saját oldalukra.

Viking hétköznapok 3.

Az előző bejegyzésemben az internet előtti forrásokat mutattam be, most pedig az interneten róluk fellelhető információkról írnék néhány sort.

Hogyan jelennek meg a vikingek az interneten?

A web segítségével a vikingek közelebb kerültek az emberekhez, mivel nem kell a kevés szakirodalomra vagy egy filmre hagyatkozni. Sőt, ki is egészíthetjük ismereteinket a honlapokat böngészve. Az oldalakat nézegetve több csoportba sorolhatnánk a weblapokat.

Történelmi cikkek, oldalak

Számos oldalt és cikket találhatunk a vikingekről, főleg a történelmükről. Ha a Google keresőjében böngészünk, az első két találat Wikipédiás szócikk. Az egyik a történelemre összpontosít, míg a másik a népre, itt már olvashatunk a kultúráról, vallásról, társadalomról is. Mindkét írás igen részletes, egy laikus számára tökéletes kezdőpont. Emellett még a lap alján találhatunk ajánlásokat ide kapcsolódó szócikkekre, vagy a témával foglalkozó oldalakra (inkább külföldi oldalak). Előfordul, hogy az Index vagy az Origo is leközöl vikingekkel foglalkozó cikket, ez leginkább a legfrissebb kutatási eredményekre, régészeti feltárásokra irányul. A viking.lap.hu is számos információt tartalmaz, de itt sok link elavult.

A leghitelesebb forrásnak számítanak a történelmi szakfolyóiratok hivatalos honlapjai, ahol találhatunk cikkeket a vikingekről. A Múlt-kor oldalán rendszeresen olvashatunk a témával foglalkozó írásokat, legújabb felfedezéseket. A keresőbe beütve a viking szót, 223 találatot kapunk. A Rubicon már kevésbé publikál a témában, de néhány tudnivalót itt is olvashatunk. Ezek leginkább a fontosabb eseményekre összpontosítanak, mint például a hastingsi csata vagy a lindisfarne-i kolostor kirablása, melyet a viking kor kezdetének tartanak a történészek.

A történészek számára a legideálisabbak a nagyobb külföldi adatbázisok (pl.: JSTOR, EBSCO) kínálata, ahol a legfrissebb fejleményekről, régészeti ásatásokról tájékozódhatnak. Már korábban is említettem, hogy a téma magyar irodalma jóval szegényebb, ezért a történészek leginkább a külföldi oldalakat keresik fel információszerzésre. Ezekből jóval többet találhatunk az interneten, mint magyar nyelvűt, ezért főleg az idő szűkössége miatt nem is vállalkoznék a részletes felsorolásukra.

A sorozat

2013-ban elindult a Vikingek című televíziós sorozat a History Channel csatornán. A történelmi sorozat nagy sikere után az interneten is megszaporodtak a vikinges oldalak. A hivatalos oldalon találhatunk plusz tartalmakat is (pl.: infógrafika a mitológiáról), ám ezek leginkább ismeretterjesztő jellegűek. A hivatalos Facebook oldalon már több érdekességet találhatunk, még új régészeti felfedezésről is. A sorozat megjelenésével rengeteg rajongói oldal is megalakult, bár magyarból kevesebb van:

http://vikingek.blogspot.hu/

http://vikings-fan.com/

http://allaboutvikings.net/

Ezeken az oldalakon leginkább a sorozattal kapcsolatos információk találhatóak meg.

Viking hétköznapok 2.

A vikingekről már az internet elterjedése előtt is több helyről szerezhettünk ismereteket. 

Könyvek, folyóiratok

Legelőször a szakirodalmat említeném meg, amely a külföldihez képest elenyésző számú, mégis a megismerhető tudás legfontosabb forrása. A ’70-es évektől kezdve több kötet is megjelent a témában változó színvonallal. Az általam leginkább ismert az 1997-ben megjelent A viking világ atlasza. Manapság nagyon nehéz beszerezni a kötetet, de megéri, mert talán a legjobb összefoglaló mű a vikingekről. Ilyen részletességgel és illusztráltsággal nem tudnék említeni más monográfiát a témában. Emellett még megemlíteném Rudolf Pörtner: A viking kaland c. könyvét (1983), valamint Johannes Bröndsted: A vikingek c. munkáját (1983). 

A 2000-es években szintén jelent meg a témában monográfia összefoglaló jelleggel. Eric Christiansen: Vikingek c. kötetét 2008-ban adták ki, a leírás alapján ígéretesnek látszik. A 2006-ban megjelent A vikingek c. könyv Else Roesdahl-tól szintén részletes, de inkább ismeretterjesztő jellegű, semmint szakmunka. A fentebb felsoroltakon kívül még egyéb munkák is jelentek meg kisebb-nagyobb részben foglalkozva a vikingekkel (pl.: Rácz István: A vikingek öröksége; Philip Dixon: Britek, frankok, vikingek; Daniel Gimeno: Kelták és vikingek). Az időszaki kiadványok tekintetében még szegényebb képet kapunk. 

Az Élet és Tudomány c. folyóiratban elvétve találhatunk kisebb cikkeket a témában, de ezek mégsem hasonlíthatóak egy a Történelmi Szemlében, vagy a Rubiconban megjelent cikkhez. Ezen kívül a 2010-es évektől kezdve a Múlt-kor online felületén olvashatunk vikingekkel kapcsolatos írásokat, főleg a legújabb felfedezésekre helyezve a hangsúlyt. A történelmi vagy történelmi-romantikus regények terén is találhatunk a témába illeszkedő köteteket (pl.: Johanna Lindsey Viking trilógiája, Heather Graham: A viking asszonya, Tim Severin: Odin gyermeke).

Viking hétköznapok 1.

Elsősorban a történelem iránti érdeklődésem miatt választottam a témát, szeretném a vikingekről kialakított szárnyas sisakos barbár sztereotípiát megváltoztatni.
A vikingek mindig is a skandináv emberek figyelmének középpontjában álltak, számos szakirodalom, film és weboldal foglalkozik velük. Magyarországon már kevésbé kutatott a téma, nincs annyi kutatás, sem szakirodalom, mint külföldön. Az ezzel kapcsolatos magyar webes kínálatot szeretném bővíteni.
Emellett érdekes lehet még meg figyelni, hogy egy a témáról szóló sikeres sorozat mennyire irányítja az átlagember figyelmét az adott témára, mennyire növeli meg az adatszolgáltatást a vikingekkel kapcsolatban.
A saját blog felépítését úgy képzeltem el, hogy az életmód egyes területeit (pl.: öltözködés, vallás, kereskedelem) bemutatom egy-egy tanulmány segítségével. Ezeket a bejegyzéseket a sorozat segítségével illusztrálom majd (kép, videó, zene). Így a rajongók az ismerős arcok mellett akár szívesebben is olvasnak majd a vikingek világáról, melyet az egyes részek bemutatnak.

A vikingekről 7.

Egy tartalomszolgáltatás létrehozásakor arra kell főként törekednünk, hogy együtt tudjunk működni az oldalunk olvasóival, ezzel segítve a honlapunk fejlődését és, hogy további érdeklődőket szerezzünk magunknak. Egyensúlyt kell teremtenünk a közösségi aktivitás és a saját hitelességük között is egyaránt. Mindezt úgy tudjuk kivitelezni, hogy egy lehetséges beállítás által csak a lényeges információkat emeltetjük ki a rendszer segítségével. Fontos, hogy egy hozzáértő szakmai csoport hozza ezt létre, akik lehetnek az oldal megalkotói, de lehetnek éppen az olvasók is.

A vikingekről 6.

A kezdetekben ajánlott egy olyan blogot létrehozni a tartalomszolgáltatónak, ami kezdésnek jó, lehet majd később bővíteni azt. Én a blogger.com oldalon hoztam létre a vikingekkel foglalkozó blogomat, amelyben először csak a nevet adtam meg, később azonban többféle bejegyzéssel bővítem ezt. Fontos a képek használata is, mert egy színes, szép kép figyelemfelkeltő tulajdonsággal bírhat. Én is kiválasztottam a számomra legkedvesebb vikinges képet, amit fel is használtam a blog hátterének, és további képet használtam a fejlécben is. A gif kiterjesztésű képek is hasznosnak bizonyulhat egyes esetekben, mert egy mozgókép talán még jobban felhívja magára a figyelmet. Minden bejegyzésem mellé is további kisméretű képeket illesztek be, hogy ezzel még látványosabbá tegyem az oldalt. Például amikor egy könyvről írok részletesen, mellé el lehet helyezni a könyvről egy jól látható képet, így rögtön van mire asszociálnia az olvasónak.

A vikingekről 5.

1. Privátszférs és a magány:

Sokszor találkozunk azzal a jelenséggel, hogy egyes emberek az interneten keresztül élik mindennapjaikat. Ők úgy érzehetik, hogy magányosak, így a világhálón több figyelmet kapnak, jobban kifejezhetik önmagukat, mert nem kell szemtől szemben más emberekkel találkozniuk. Ez nagyon sokszor ahhoz a meglévő problémához vezet, hogy nem fogják saját magukat adni, ezzel becsapva, átverve a többi felhasználót. Ennek további veszélyeihez vezetett a közösségi oldalak megjelenése, ami mára már mindennapossá vált. Nem is beszélve arról a tényről, hogy számítógép közelben sem kell lennünk, elég egy okostelefon, amit úgyis mindenhova magunkkal viszünk, így bárhol “online” elérhetők lehetünk mások számára.

A vikingekről 4.

A viking téma iránt általában egy adott körbe tartozó emberek érdeklődnek, ezért nem könnyű megismertetni azokkal a személyekkel, akiket egyáltalán nem foglalkoztat ez a kérdéskör. Azonban én most ebben a bejegyzésemben mégis ezt szeretném elérni.

A webről tájékozódó személy általában a google-el kezdi a keresést, ahol számos eredményt fog találni az adott témára nézve. Itt olyan tartalom is megjelenhet, ami nem is tartozik igazán azok közé, amire igazán vágyott és sokszor nem is biztos, hogy hiteles információkkal szolgálhatnak. Azonban pont ez teszi szerteágazóvá és így jobban megismerheti mások gondolkodásmódját, véleményét az adott tárgyról.

Az általam képviselt viking témában szerencsére a közkedvelt wikipediás oldalak egészen hitelesek és jól használhatók, ha valaki szeretne egy kevés alapismerettel rendelkezni róluk. Mivel ez kezdésnek igen jó, így az érdeklődő tovább fog kutatni, miáltal megtalálhat olyan más tartalmakat, amelyekből még több adatot, tényt tudhat meg. Persze mindez függ attól is, hogy az egyén mennyire érdekelt a témában, - saját felhasználás, esetleg előadás céljából stb. -  vagyis mire fogja felhasználni a kérdést. Fontos, hogy meglegyen az átvezetés két honlap között. Például blogomban sok linket használva szeretném átvinni a kíváncsi érdeklődőt más hasonló témával foglalkozó oldalakra, hogy még több tudást szívhasson magába.

A vikingekről 3.

Az előző írásomban azt fejtettem ki, hogy hol tudtunk tájékozódni a világháló megjelenése előtti időkben. Ebben a bejegyzésben arra szeretnék kitérni, hogy milyen hatással volt erre a témára nézve az internetes tartalmak széleskörű megjelenése.

Számos internetes oldal foglalkozik a vikingekkel több-kevesebb sikerrel. Sajnos a legtöbbjük a tévhitekre alapozza tudását és nem a tényleges régészeti feltárásokra, így nem mindig kap az olvasó hiteles tájékoztatást a témában. Bár meglepően nagyon tartalmas és igényes kidolgozottsággal található a sima wikipedia oldalakon is. Itt találhatunk az életükre, a vallásukra és még a kultúrájukra jellemzőket is, továbbá szép képeket is nézegethetünk a témában. Megtaláljuk ezeket magyarul is, de mivel a “viking” szó egy nemzetközi szó, így számottevő angol, sőt még északi nyelven íródott honlapra is bukkanhatunk. Fontos még, hogy a Facebook világszintű elterjedése óta azon keresztül is bőséges információ áll rendelkezésünkre ebben a témában is.

A vikingekről 2.

A viking téma már jóval az internet előtt foglalkoztatta az embereket - főleg a Skandináv országokban -, mert izgalmasnak találták mivoltukat. A 19. században is megjelentek róluk kölönböző könyvek, kiállítások sőt még színházi előadásokban és az operákban is helyet kaptak (bár itt inkább "barbárságuk" jellemezte őket). Ez a téma a mai napig közkedvelt mind könyvek mind filmek terén, és ezek akár gyerekeknek is szólhatnak.

Véleményem szerint az egyik legjobb szakkönyv Else Roesdahl: A vikingek című könyve, mely áttekinthetően összefoglalja mindazt, amit tudni lehet erről a népről, továbbá tartalmaz jónéhány kutatási eredményt is és elgondolkodtató kérdeseket is felvet az olvasó számra, mindezeket képekkel illusztrálva.

A vikingekről 1.

A mai világban is fontos, hogy tisztában legyenek az emberek a múlt eseményeivel, mivel ez alakította és mindmáig alakítja a jövőt. Már a X. század is tele van meghatározó dátumokkal és népekkel egyaránt. Az egyik leghírhedtebbek és legrettegettebbek a vikingek voltak. Skandináv származású kereskedő, hajós és harcos nép voltak, akik a VIII. és a XI. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Több névváltozatuk elterjedt: normann (mely északi embert jelent), rusz vagy varég.

Különböző területekre ma is hatással van művészetük, vallásuk és egyben kultúrájuk is, mert a világon számos helyet bejártak. Nevük hallatán elsőre mindenkinek a sárkányfejes hajók és a szavas sisak jut eszébe. Bár sajnos az utóbbi egy tévhit... a régészek sosem találtak arra leletet, hogy a vikingek hordtak volna ilyenfajta sisakokat.