Könyvtárosi képességek és a mesterséges intelligencia igényei

Eredeti cím: The librarian skillset and the needs of artificial intelligence

Szerzők: Corey Harper, Paul Groth

Megjelenési adatok: Cataloging & Classification Quarterly, Vol. 63 (2025), nos. 6-7, p. 546-565.

Elérés: https://doi.org/10.1080/01639374.2025.2539787

MI kompetenciák megfeleltetése könyvtárosi képességeknek

A mesterséges intelligencia növekvő térnyerésével a hozzá kapcsolódó feladatkörök, pozíciók is egyre csak szaporodnak, és ezek között egyre több olyan is felbukkan, amelyhez a könyvtáros szakma kompetenciái igencsak relevánsak. Corey Harper és Paul Groth cikkükben feltérképezték az American Library Association által megállapított könyvtárosi kompetenciák és a könyvtárosképzésben használt tantervek hogyan feleltethetők meg a mesterséges intelligenciához kapcsolódó képességeknek. Cikkükben ezek között öt egybevágó területet állapítanak meg.

Bevezetés

A cikkben olyan képességeit határozzák meg a könyvtárosoknak, amelyek az MI támogatásában elengedhetetlenek, mindezt a releváns irodalom és az újonnan megjelenő MI gyakorlatok vizsgálatával. A könyvtáros képességek megállapításához a fő forrást az ALA által megfogalmazott alapkompetenciák (ALA Core Competencies) adja, de ezt kiegészítették az ugyancsak általuk megfogalmazott tájékoztató- és olvasószolgálatos könyvtárosok szakmai kompetenciáival (Professional Competencies for Reference and User Services Librarians), a feldolgozó és hivatásos metaadatoló könyvtárosok alapkompetenciáival (Core Competencies for Cataloging and Metadata Professional Librarians) és több vezető könyvtár- és információtudomány posztgraduális képzés tantervével. Nagyobb hangsúlyt igénylő kompetenciákat, illetve hiányosságokat, kiegészítő képességeket is megállapítanak. A fókuszban az áll, a könyvtárosok hogyan tudják a képességeiket az MI-hez felhasználni, de arról nem esik szó, hogy a könyvtáros közösségnek részt kell-e vennie az MI fejlesztésben.

Az elemzéshez öt területet állapítanak meg, amely az MI fejlesztés igényeinek és a könyvtárosi kompetenciáknak a keresztmetszete. Ezek a következőek: információkeresés, modell- és adatkatalogizálás, tudásmérnökség, felelős MI és társadalmi igazságosság, adatfeldolgozás és -értékelés.

Módszertan

Az MI kompetenciák meghatározásához az AI Alliance „Útmutató a MI alapvető kompetenciáihoz” című kiadványát vették alapul. Itt szintén öt fő területet állapítanak meg: felelős használat, az adatok korlátainak meghatározása, adatelemzés, gépi tanulás, MI logika. Ezen belül meghatároznak négy kompetenciaszintet: jártas, gyakorlott, szakértő, mester. Ehhez még kapcsolódnak tartós kompetenciák és alapvető kompetenciák is, de a megfeleltetés során összesen három MI kompetenciaterületet, öt tartós kompetenciát és három alapvető kompetenciát használtak.

A 2021-ben három legjobbnak megítélt amerikai könyvtár- és információtudományi képzés tanterveit is elemezték, ezekből végül kettőre fókuszáltak, az Illinois Urbana-Champaign Egyetem és a Észak-Karolina-Chapell Hill Egyetem programjára.

Elemzés

Információkeresés szempontjából hasznos lehet a metaadatolás könyvtárosi kompetenciája az átfogó kereső keretrendszerek fejlesztésben. A releváns metaadatok előállítása az adatszűrési és navigációs folyamatok támogatásához egy olyan feladatkör, amely összhangban van a könyvtáros képességekkel. A gyűjteményszervezésben szerzett tapasztalat is alkalmazható az adatkorpusz összeállítására és dizájnjára, kifejezetten a témaspecifikus információkereső rendszerek esetében. Fontos lehet itt az osztályozás és tárgyszavazási gyakorlat is, a megfelelő indexelés.

Modell- és adatkatalogizálás szempontjából szintén a metaadatolási képesség fontos. Itt az a lényeg, hogy az MI rendszereket magukat kell helyesen, átláthatóan, informatívan leírni, hogy tudjuk mire szánták, mik a veszélyei, milyen elfogultságai lehetnek. Ide tartozik még releváns adatkészletek keresése, összegyűjtése, inedxelése a rendszerek finomításához és azok értékeléséhez.

Tudásmérnökség szempontjából fontos lehet taxonómiák, ontológiák alkotása. Jó hozzá a tudásgráfok készítése is, az MI rendszerek kapcsolódásainak fejlesztése érdekében.

Felelős MI és társadalmi igazságosság szempontjából a könyvtárosok tudásmegosztáshoz alkalmazott etikai hozzáállása abszolút egybevág az MI-hez fontos értékekkel. Kinek árthat egy új termék/alkalmazás, hogyan tudnak ezzel visszaélni, milyen lehetséges elfogultságok merülhetnek fel, mennyire érthető, átlátható az alkalmazás? Ilyen kérdések feltevése és válaszok keresése nem áll messze a könyvtáros hivatástól, valamint a szerzői jogi kérdések, licenszek kérdésköre is midkét témakörben fontos.

Adatfeldolgozás és -értékelés szempontjából mindkét témakörben fontos kérdés az adatfenntarthatóság, a források problémái, adatminőség megállapítása, adatformátumok és -struktúrák értése. Ezen kívül az eredmények értékelése, a tévedések, hallucinációk, a probléma okának felismerése. Megelőlegezik, hogy az információtudomány kompetenciáinak erősödése a könyvtárostanításban is meg kellene, hogy jelenjen.

Konklúzió

Az "ember a folyamatban"-t (human-in-the-loop) alkalmazó rendszerekben a szaktudással is rendelkező könyvtárosok számára tökéletesen a kompetenciáiknak megfelelő pozíciók lesznek elérhetőek. Ha a könyvtárosképzés időben ráfókuszál az MI-hez hasznos kompetenciák tanítására, akkor a könyvtárosok kulcsszerepet játszhatnak az MI új sztenderdjeinek, technikáinak és szótárainak kialakításában.