A kép forrása: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Ancientlibraryalex.jpg
Kr.e. 332-ben, miután legyőzte a perzsa hadsereget az lssus-i csatában, Nagy Sándor délnek fordult Egyiptom felé, ahol bevonulása után fáraóként ismerték el. Hadvezérével, Ptolemaioszszal együtt Nagy Sándor a nyugati sivatagban lévő Siwa oázisába utazott, hogy Amun isten jósnőjével találkozzon és ez volt az a pillanat, Alexander életét megváltoztató pillanatnak bizonyult. A siwa-i látomás előtt egy sikeres görög tábornok volt; ekkora azonban elsajátította az egyenlők egyetemes birodalmának vízióját, ami teljesen eltért a korábbi görög gondolkodástól, mivel minden korabeli kisvárosállam polgárokra és rabszolgákra oszlott, nem csak egyszerűen polgárokra. Nagy Sándor víziójában magát látta felelősnek arra, hogy létrehozza ezt a különleges várost.[2] [3]
Alexandriai könyvtár
Nagy Sándor halála után Ptolemaiosz úgy érezte, hogy új fővárosának saját szellemi és oktatási központra van szüksége, amely az ókori egyiptomi tudomány és kultúra, valamint az akkori legfontosabb görög tanulási központ, Athén ellensúlyát fogja képezni. Hogy ezt az igényt kielégítse, létrehozta a Museion-t a város Basileiaor királyi körzetében, Alexandria keleti oldalán. I. Ptolemaiosz, aki maga is történész volt, művelte a kulturálisan fogékony környezet a görög világ minden tájáról vonzotta udvarába tudósokat, írókat és filozófusokat. Úgy tervezték, hogy a múzsák szentélye legyen, az irodalom görög istennői és a művészetek is helyet kaptak benne. Ily módon politikai és dinasztikus kapcsolatot teremtett Nagy Sándorral, és kulturális kapcsolatot teremtett Egyiptom görög lakosaival és saját görög múltjukkal. A Museion egy olvasztótégely volt, ahol a hellén civilizáció eszméi kölcsönhatásba léptek az ókori egyiptomi civilizáció matematikai és csillagászati tudásával, amelyet az egyiptomi papság évezredek óta féltékenyen megőrzött, de amelyet a görögök nagyra tartottak. Az alexandriai tudósok a Ptolemaioszi Birodalom minden részéből és azon túlról érkeztek: a geometria és a számelmélet kutatója, Eukleidész; a csillagász Hipparkhosz; és Eratoszthenész, aki a Föld kerületének kiszámításáról és a prímszámok keresésére szolgáló algoritmusáról ismert, és főkönyvtáros lett. Strabón a világ tanult városai közé sorolja Alexandriát Tarzusszal és Athénnel, megjegyezve azt is, hogy Alexandria külföldi tudósokat fogad be, és bennszülötteit külföldre küldi továbbtanulás céljából. Kallimakhosz Cirénéből, Arisztophanész Bizáncból, Philitas Cosból, Theokritosz pedig egészen Szirakúzából érkezett. Tehát ahogy a Ptolemaiosok más görög államok feletti ellenőrzést igyekeztek megteremteni, úgy a görög kultúra felett is. Több mint hat évszázadon át az ősi Alexandriai Könyvtár a tanulás csúcspontja volt, ahogy a későbbi tudósok, az ilyen Claudius Ptolemaiosz és Dioszkordész a tudásnak erre a robbanására építettek, és hozzáadták hozzájárulásaikat. [4]
A Museion-ban volt egy nyilvános sétány, három portikus egy exedra körül, ahol filozófusok, retorikusok és mások elmentek előadásokat és beszélgetéseket hallgatni. A nagy főépületen kívül hálóhelyek és egy refektórium volt. A tudósok minden vagyona közös tulajdonban volt. Az egész komplexum gazdagon felszerelt, előadótermeket, laboratóriumokat, állat- és botanikus kertet tartalmazott. Projektet indítottak a világ növény- és állatvilágának osztályozására, Arisztotelész példáját követve. Erőfeszítéseket tettek a világ más részeiről származó növények akklimatizálására azzal a szándékkal, hogy kereskedelmi céllal termesszék őket. Oktatási és kutatási központként az első tudományos akadémia lett a szó nyugati értelmében. Kr. e. 297-ben megérkezett Alexandriába phaleroni Demetrios, az egykori athéni államférfi, peripatetikus filozófus, jogtudós és retorikus, akit Sándor halála után a polgárháborúk során kiűztek Athénból, és megérkezett Alexandriába, és I. Ptolemaiosz szeretettel fogadta. aki előléptette kulturális ügyek királyi tanácsosává. Együtt kigondoltak egy helyet, ahol a világ minden tudását összefogják, mivel A tudás hatalom volt, és a világ tudását az irányításuk alatt akarták tudni.[5] [6]
A rómaiak számára Alexandria ad Aegyptum volt: Egyiptom "mellett" vagy "felé" jelentő kifejezés, amelyet gyakran Alexandriával együtt használnak Számukra ez híd volt a misztikus Egyiptom és a pragmatikusabb Nyugat között.[7]
Forrás:
[1] Wessetzky Vilmos: Az óegyiptomi könyvtár, 1958, Budapest
[2] https://warwick.ac.uk/fac/arts/classics/intranets/students/modules/greekreligion/database2/template-copyj/
[3] Arrian, History of Alexander, Vol. 1, trans. E. Iliff Robson (Cambridge, MA: Harvard University Press, 1929), pp. 229-233
[4] Walter M. Ellis: PTOLEMY OF EGYPT, 2010. – 51-58.o.
[5] DEMETRIOS OF PHALERON AND HIS LAWGIVING - https://www.ascsa.edu.gr/uploads/media/hesperia/146870.pdf
[6] Heather Phillips: The Great Library of Alexandria? https://www.researchgate.net/publication/47329437_The_Great_Library_of_Alexandria
[7] Alexandria ad Aegyptum Author(s): H. I. Bell Source: The Journal of Roman Studies , 1946, Vol. 36, Parts 1 and 2 (1946), pp. 130-132 Published by: Society for the Promotion of Roman Studies Stable URL: https://www.jstor.org/stable/298045
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése