keresés

2015. január 20., kedd

Mutasd, ne mondd!

Adatmegjelenítés könyvtárak részére

Vannak szerencsések, akik szeretik és egyből értelmezik a táblázatok adatait – akár egy költségvetési beszámolóban is. A legtöbb ember azonban erre nem képes, nehezen fogja fel a táblázatokba zsúfolt adatokat. Hans Rosling, a Karolinska Egyetem professzora tartott egy híres TED-beszédet 2006-ban az adatmegjelenítés erejéről, amiben kifejtette, hogy a grafikus ábrák beiktatása lehetővé teszi az adatok azonnali megértését, a mondanivaló lényegének megértetését. A nyilvános könyvtárak folyamatosan küzdenek a finanszírozásukért, így egyre fontosabbá válik, hogy képesek legyenek bemutatni értékeiket – mindezt gyorsan, tisztán, könnyen érthető formában. A Kaliforniai Állami Könyvtár készített egy nyomtatott bemutatót, ami a könyvtárak történetét és napjainkban betöltött fontos szerepét ábrázolja. Ez a munka nagyon sok pénzt igényelt és kétségtelenül profi grafikusok tervezték. Felmerül a cikk írójában, hogy vajon amatőrök tudnak-e készíteni olyan grafikai elemeket, amelyek kihangsúlyozzák a lényeges mondanivalót?

A folyamatos hozzáférés szolgáltatása

 Egy felmérés eredményei

A tanulmány a lezárt, szüneteltetett, vagy a kiadói jogokat átruházott, archivált e-folyóiratok állandó hozzáférésének biztosításáról végzett online vizsgálat eredményeit mutatja be.

A téma szakirodalmát áttekintve a szerző megállapítja, hogy számos szakértő hangot adott nemtetszésének azt illetően, hogy az e-folyóiratok kiadói engedélyeibe foglalt állandó hozzáférésre vonatkozó jogszabályok nyelvezetében léteznek fehér foltok, homályos részek. A jogszabályok szövegezése összetett és „agyonbonyolított”, sokszor nem lehet kisilabizálni voltaképpen mire is jogosultak a könyvtárak. Az e-folyóirat archívumok esetében az állandó hozzáférés biztosítása terjedelmes munkamennyiséget ró a könyvtárakra, amit szintén rögzítettek már a könyvtárszakmára vonatkozó szakirodalomban. A szakirodalomban nem áll rendelkezésre olyan forrás, ami kielégítően dokumentálná azoknak a könyvtáraknak a hiteles tapasztalatait, amelyek megkísérelték biztosítani az állandó hozzáférést olyan e-folyóirat archívumok tartalmaihoz, amelyeket lezártak, vagy szüneteltetnek, vagy más kiadókra ruháztak át.

A nyitottság és a nyílt hozzáférés összefüggésben van az egyetemek sikerével?

A tanulmány az egyetemek sikerességét vizsgálja az egyetemi repozitóriumok és az internetes megjelenés függvényében.

A Finn Akadémia “Állami tudományos kutatások Finnországban 2012” című jelentése és az Egyetemek Web Rangsorának (továbbiakban RWU) összevetése azt mutatja, hogy lennie kell összefüggésnek az egyetemek internetes láthatósága, rangsorolása és relatív idézettsége között. A tanulmány a Jyväskylä Egyetem és nyolc európai ország (Ausztria, Dánia, Finnország, Írország, Hollandia, Norvégia, Svédország és Svájc) internetes láthatóságára fókuszál, és arra, hogy az hogyan fejlődött az RWU utolsó két kiadása alatt. Az RWU rangsorolását elemzi a szerző, mivel ez vizsgál a legkiterjedtebben, és az egyetemek tudományos webes megjelenésére fókuszál.

2015. január 6., kedd

Zeneíró programok 3.

Napjainkra szerencsére már többféle zenekészítő/kottázó szoftver létezik (pl. Avid Sibelius, Makemusic Finale, MuseScore) és ezeknek mind megvannak a maguk honlapjai és blogjai is. Ezeken sok információ található a készítőkről, a szoftverekről, azoknak a használatáról, valamint különböző tanácsokkal, tippekkel és trükkökkel is találkozhatunk rajtuk.

Az információkhoz szinte kivétel nélkül, ingyenesen és minden probléma nélkül hozzá lehet férni. Sokszor különböző fájlokat is le lehet tölteni és ezekért sem kell semmiféle ellenszolgáltatást adni.

2015. január 5., hétfő

Kortárs gyermekkönyv-kínálat 2

Az internet korszakát megelőzően a kiadóknak volt a legnagyobb szerepük a könyvek terjesztésében. Nem voltak internetes honlapok, melyen meséket, verseket olvashattunk, dalokat hallgathattunk vagy játszhattunk.

Móra Ferenc Könyvkiadó jelentősége:

Az egyik legjelentősebb  gyermek- és ifjúsági könyvek, folyóiratok kiadásával foglalkozó kiadó a Móra Ferenc Könyvkiadó. Alapításakor a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó nevet viselte, székhelye Budapest. Kezdetben két szerkesztőség működött, az egyik az óvodás korúak és a 6–10 éves korú iskolás gyermekeknek szóló kiadványokat gondozta, míg a másik szerkesztőség a 3–16 éves korú gyermekeknek szóló műveket szerkesztette. 1964-től egy újabb szerkesztőségi osztállyal bővültek, amely a 15 éven felüli ifjúságnak szánt könyveket jelentette meg,
A kiadó a szépirodalmi és az általános műveltséget gyarapító kötetek mellett kiadott gyermek- és ifjúsági bibliográfiákat, továbbá gyermekirodalommal foglalkozó szakkönyveket is. Ezek nagyon hasznosak a pedagógusok, a szülők, a könyvtárosok valamint mindazok számára, akik gyermekkel foglalkoznak. A gyerekek műveltségének fejlesztésse mellett, gondoskodott a felnőttek szellemi fejlődéséről is, kiadta válogatott életmű-és természettudományos sorozatait.