Mese krónika 7.

Egy optimális tartalomszolgáltató rendszer mögött kettő, és előtte egy dolognak kell lennie: egy jó csapatnak, aki karbantartja és fejleszti, egy szolgáltatásra használt adatbázis, amit folyamatosan bővítenek és jól hozzáférhető, és egy jó közösség, aki reagál, visszajelez, és használja a rendszert.

Mese krónika 6.

Mielőtt belevágunk egy oldal készítésébe érdemes végiggondolnunk mik a céljaink, vagy vannak-e céljaink. Az én oldalamnak tökéletesen megfelel egy minimálisan testre szabható blogmotor, mint amit használok. Nem kívánok mástól független, újat létrehozni, jobban kedvelem más csoportok, emberek bevonását, így ha esetleg kiderülne, hogy a témámmal tényleg teljesen egyedül vagyok, inkább másokat buzdítanék munkára – a hangsúly itt a másokon van. Több ember, többet és jobbat tud csinálni, és függetlenül attól, hogy csak én foglalkozok vele, nem feltétlen az a legjobb. Ennek ellenére célom tovább vinni a projektet és bővíteni a felhasználók körét és ha találok partnert, akkor együttműködni vele.

Mese krónika 5.

Kutassunk akármilyen témában, nem felejthetjük el, hogy van közönségünk, akik olvassák, kritizálják munkáinkat. Minden egyes hozzászólás mögött egy szándék áll: tanulási vágy, maga mutatás, kapcsolatkeresés, vélemény nyilvánítás stb.

Mese krónika 4.

A mesék fejlődésével kapcsolatban nincs gyűjtés az interneten, esetleg egy-egy blogon feltűnhet ezzel kapcsolatos bejegyzés érdekességként, de ezek nem ütik meg a tudományos mércét. Ha a mesék változatait keressük, érdemes az adott mesére rákeresni és akkor már nagyobb szerencsével találunk valamit. Sajnos a legnagyobb segítségünk itt is a Wikipedia, és ez alapján elmondható, hogy az interneten nem jött még létre egy olyan nagyobb közösség, ahol nem csak a mesék hatását a fejlődésre vizsgálják, hanem maguknak a meséknek is a fejlődését. Az egyetlen helyet ahol egy Hamupipőke változaton vitatkoztak a felhasználók sajnálatos módon a Gyakori kérdések weblapon találtam meg. Ezért a következőkben egy képzeletbeli közösségről szólnék és ezzel kapcsolatos kialakulási problémákról, elképzeléseimről, gondolataimról.

Mese krónika 3.

Az internet megjelenésével, sokkal könnyebben hozzáférhetünk mesékhez, azonban feltérképezni a mesék változásait, fejlődéseit nehéz feladat. Ilyenkor két dolog jöhet számításba, két forrástípusról beszélhetünk. Elsődleges forrás maga az adott mese adott változata. Ilyenkor lehet az eredetit keresni – ami nagyobb időtávlatoknál már nem csak nehézkes, hanem költséges is lehet – vagy kicsit régebbi mesésgyűjteményeket. Lehet ilyen például a Grimm-testvérek vagy Benedek Elek gyűjtései is, esetleg szóba jöhetnek olyan nagy alakok is mint Charles Perrault, vagy Giambattista Basile. Másodlagos, de kifejezetten tanulságos források az ezekkel foglalkozó, feldolgozó művek, függetlenül, hogy most egy tankönyvről beszélünk, vagy a népszerű Bettelheim-könyvről, A mese bűvöletéről. Ezekben a másodlagos forrásokban olyan forrásjegyzékeket találhatunk, amik az elsődleges forrásokra mutatnak, és tárgyalják is azokat.

Mese krónika 2.

A mesék, történetek keresésén az internet változtatott ugyan, de közel sem annyit, mint más területeken. A gyermek könyveket a mai napig szívesen veszik a szülők gyermekeiknek és egy-egy mesés gyűjteménykötet is figyel általában az emberek polcain, mint gyermekkori emlék. Ha egy kicsit mélyebben szeretnénk kutatni, akkor az első válasz magyar vonatkozásban Benedek Elek, külföldiben Andersen vagy a Grimm-testvérek lennének. Az ő kutatásaik és gyűjteményes könyveik páratlanul gazdagok. A Benedek Elek-féle mesekönyveket az 1970-es években kezdték kiadni és az ‘90-es években újrakiadni, vagy újradolgozni. Az egyik ilyen híres könyv-sorozat a Benedek Elek: Nagymesekönyv, számos magyar illusztrátor gyönyörű rajzaival. Ha még mélyebben szeretnénk kutatni, akik a néprajzi tudományok, pedagógia, illetve az irodalom tudományok felé érdemes fordulni, és érdeklődni. A 2000-es évek elején megjelent Csodaceruza folyóirat a gyermekirodalom témában publikál és természetesen ne feledkezzünk meg az 1957-ben indult Dörmögő Dömötörről se.

Mese krónika 1.

Az emberek a kezdetektől fogva figyelnek gyermekeikre. Óvni akarják őket, késleltetni felnövésüket, húzni az időt, hogy minél jobban felkészítsék a nagybetűs életre. Ennek a felkészítésnek az egyik legősibb formája a mesék mesélése. A mesék az idők folyamán változtak, formálódtak, átíródtak, aszerint, hogy a felnőttek hogyan gondolják helyesnek, szórakoztatónak, tanítónak. A mesék tanulságát nevelő célzattal használják, de a nevelési igények koronként változnak.
A változások visszaköszönnek a generációk változásában. A változás még több változást generál és a mesék változása, újraértelmezése szükségessé válik. Az újraértelmezések révén újradefiniáljuk magunkat, próbáljuk megérteni a körülöttünk lévő világot. Néha, azonban az újraértelmezés csak visszanyúlás az eredeti történethez. A sok változás alatt az emberek elfelejtik az eredeti mesét és az eredeti tanulságot, szükségessé válik az erre való emlékezés - egy új formában.

Pőcze Viktória

Az elemzés további bejegyzései