Fényírdák - “Tartalom és a téma”

A 19. századi fényképész műtermek “Tartalom és a téma” kapcsolatának elemzése szempontjából elsődlegesen fontos meghatároznunk azokat a primer információforrásokat, amelyek hiteles információs lelőhelyként funkcionálnak a témában, tehát az objektumok forrására vissza lehet keresni, hivatkozni lehet rájuk.

Ilyen elsődleges forrásként tartom számon, főként az offline (nyomtatott) irodalmat, a közgyűjteményeket, hagyatékokat, magángyűjteményeket, aukciós házakat (pl.: Mai Manó ház, Déri Múzeum, Soós fotó). 

A téma nyomtatott irodalmának hazai tekintetben a legjelentősebb képviselője Szakács Margit, de ide sorolhatjuk még Kincses Károly fotótörténészt is, akik tudásukkal és több évtizedes munkájukkal járultak hozzá a magyar fotótörténet anyagának bővítéséhez.

Fotóműtermek irodalma

A 19.századi fotográfiai műtermekkel, fényirdákkal és fotótechnikáival foglalkozó írásaim szorosan kapcsolódnak a muzeális világhoz, és a kulturális intézményekhez. Így nem meglepő, hogy primer forrásként a múzeumok és a könyvtárak archívumait kerestem fel a téma mélyebb megismeréséhez. 

A legkiemelkedőbb Intézmény, amely teljes mértékben feltárja és különböző forrásokon keresztül reprezentálja a magyar fényirdák történetét a Mai Manó Ház. Az intézmény archívuma és könyvtára is bővelkedik olyan darabokban és szakirodalomban, amely nélkülözhetetlen ennek a korszaknak a megismeréséhez. A Magyar Nemzeti Múzeum fényképtárának gyűjteményében is hasonlóan fontos elemeket találunk. Nyilván a Mai Manó Ház profiljában elsődleges szerepet töltenek be a 19. századi képek felvonultatása, azonban fontos kiemelni a Magyar Nemzeti Múzeum Fotótárát is, hiszen 1997-ben a MNM gondozásában jelent meg egy olyan forrásanyag, amely rendkívüli alapossággal járta körül az adott témát. Szakács Margit Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) című műve fotótörténeti szempontból vázolja fel és gyűjti össze a kor fényképészeinek és műtermeiknek adatait. Az MNM arra tesz kísérletet, hogy e nagyszerű forrásanyag egy részét publikálja online, illetve kiegészítse azt, bevonva így más fotótörténészeket és a téma iránt érdeklődőket. (további információ http://mnm.hu/hu/muzeum/muzeumi-informaciok/fenykepeszek-es-mutermek-adatai-kutatoknak című oldalon)

Fényírdák a múltban és a jelenben

"A fénykép emlékprotézis"1

Susan Sontag"

Az 21800-as évek közepétől alakultak ki fotográfiai műtermek Pest-Buda városában. Az eleinte klasszicista stílusú, majd inkább “historizáló” épületek tetején, a padlásrészeken kialakított műtermek, más néven :“dagerrotipiai műtermek, képíróbódék, képírótermek, fényírdák” üzemeltek. Az elhívatott mesterek leginkább műhelyeik lehetőségeihez, továbbá az időjáráshoz, a természetes fényforrás változásaihoz kényszerültek alkalmazkodni. Műtermeiknek kialakításában figyelembe kellett venni, hogy a műhely minimum egy “felvételre” és sötétkamra létesítésére is megfelelő hellyel rendelkezzen. Építészeti szempontból nélkülözhetetlenek voltak a hatalmas üvegablakok is.

Mit jelent a mai megfogalmazásban a fotóműterem? Mennyi minden változott egy évszázad alatt? Gondoljunk csak bele a technikai fejlődésbe, a fényképezőgépek átalakulásába, a fényképészeti eljárások, sokszorosítási módszerek megújulásába. A természetes fényforrásokat felváltották a mechanikus szerkezetetek, a retusálás kézi technikáját a digitális feljavítás váltotta fel. A digitalizált változatban sokszor minőségét is elveszti a produktum , illetve a mai fényképek értéke is kérdéses, hiszen bármely pillanatot lencsevégre kaphatjuk akár a telefonunkkal is. A lehetőségek korlátlanok, viszont a minőség kérdése már vitatott.

  

                       Szentkuty István műtermének rajza fényképeinek hátoldalán, 1860-as évek Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Budapest gyűjtemény 

Az analóg fényképészetnek van egyfajta sajátságossága, amely abban rejlik , hogy az analóg termék mindig is rendelkezni fog szellemi értékkel, a kézzelfoghatóság tulajdonságával.

Ezt a gondolatmenetet követve, fényképtörténeti szempontból szeretném bemutatni a fotográfiai műtermek, fényírdák kialakulásását Magyarországon, illetve a jelentősebb fényképészek és műtermek ismertetésével szeretném teljessé tenni a témáról alkotott képet. 

1 Idézetek-fénykép.A hozzáférés módja: http://www.citatum.hu/szo/f%E9nyk%E9p.Letöltés ideje: (2016.10.24)

2CS.Plank Ibolya: Fényképészműtermek Budapesten.In: Budapesti Negyed.5. évf. (1997. tavasz) 1. (15.) sz. A hozzáférés módja : http://epa.oszk.hu/00000/00003/00013/plank.htm Letöltés ideje: (2016.10.24)
kép forrása: http://www.fotomuveszet.net/korabbi_szamok/200804/az_elso_fenyirdak_budapesten?PHPSESSID=a3d2787dcaa35afb6524901d0609ad4b