Ex librisek nyomában 1.

 

A projekt célja, ízelítő

 Viszonylagos népszerűségük révén számos anyagot találunk az interneten és a különböző kiadványokban, monográfiákban ex librisekkel kapcsolatban, de éppen a téma kimeríthetetlensége miatt mégis indokolt lenne a könyves műveltség iránt érdeklődők számára egy új szemmel kialakított, akár napról napra új érdekességet mutató tematikus, interaktív facebook oldal létrehozása.

 

A könyv féltő szeretetének első ismert bizonyítékai az i.e. 14. századi Egyiptomból, III. Amenophis fáraó és felesége, Teje könyvtárából valók, ahol már kis táblácskákat helyeztek a papirusztekercsekbe a tulajdonjog igazolására. [1]  Asszíriában pedig az i.e. 7. századból, az első bibliofil gyűjtőnek tekinthető Asszur-Ban-Apli agyagtábla könyvtárából maradtak ránk ex librisek. [2] A középkorban az értékes kódexeket lánccal védték az eltulajdonítástól, de a szöveg fejléceibe, iniciáléiba is applikáltak tulajdonjegyeket, illetve az első lapra festett címer, vagy portré is megszokott volt. [3] Az eleinte csak tollal beírt „Ex libris …” szavak jelentése: valakinek a „könyvei közül való”. A kifejezés azonban az idők folyamán a megkülönböztető könyvjegyet ábrázoló grafikai műfaj elnevezésévé vált. A super ex libris, vagy supralibros a könyv első kötéstáblájára nyomott, aranyozott tulajdonjegy.

Az első sokszorosított ex librisek a 15. századtól, fametszéssel készültek, majd a nyomdatechnika fejlődését követve megjelentek a rézmetszetek, rézkarcok, a 19. századtól a kőrajz (litográfia). Ezeket követték többek közt a linóleummetszet, a szitanyomat és a fotómechanikai eljárások (vonalas klisé, raszteres klisé, heliogravűr, ofszetnyomás, fotográfia), stb. [4]

Az ex libris tehát dekoratív, elegáns, általában könyvművészeti, vagy alkalmazott grafikai alkotás, bár gyakran műkedvelők is készítettek maguknak. Funkcióját tekintve óvja a könyvet az elkallódástól, megkönnyíti egy gyűjtemény szétszóródás utáni rekonstruálását ugyanakkor presztízst is jelent. [5]

Látható, hogy a megközelítések és a közvetített mondanivalók száma gyakorlatilag végtelen, vonzó színfoltot lehet azok mentén kialakítani. A projekt célja alkalomról alkalomra bemutatni egy vagy akár több, valamilyen szempontból aktuális vagy összefüggő ex librist. A posztok segítségével lehetne népszerűsíteni a gyűjteményeket, magát a műfajt és tágabb értelemben véve a könyvkultúrát, az irodalmat, valamint a grafikai technikákat, alkotókat, a minőségi vizuális kultúrát.

Már ismert információk felelevenítése mellett újdonságokkal lehetne szolgálni a virtuális látogatók számára tematikusan, innovatív szempontok szerint feldolgozva az interneten elérhető sok kiaknázatlan, értékes forrást, melyek interaktív módon kiegészülhetnének a magánemberek által hozzátett adalékokkal, dokumentumokkal.

A célközönség

A népszerű téma sokakat vonzhat. A könyvet szerető bibliofilt, a kisgrafika iránt érdeklődő művészt, vagy műkedvelőt, általában a gyűjtőket, irodalmárokat, művelődéstörténet, életrajzok, könyvtártörténet iránt érdeklődő személyeket. A műértő és az előképzettséggel nem rendelkező felhasználó is egyaránt megtalálhatja a számára érdekes, vagy újdonságot hordozó információkat, a témákhoz hozzáfűzheti saját gondolatait, adalékait, akár javaslatait a következő napirendre kerülő témákat illetően. És lehet csak egyszerűen gyönyörködni az alkotásokban.

A projekt működése

Egy-két napi rendszerességgel terjedelemtől függően egy, vagy folytatásos változatban több részben kerülnének bemutatásra az alkotások, kapcsolódó információk, érdekességek, aktualitások, példának okáért az alábbi témákban:

ex libris történet; ex libris kiállítások; ex libris készítése; ex libris művészek; ex librisek könyvtártulajdonosok, foglalkozások szerint; ex libris gyűjtők és kollekcióik; lappangó ex librisek felkutatása, bemutatása, megmentése a feledéstől; intézményi könyvjegyek; ajándékozási ex librisek; családi ex librisek; heraldikus ex librisek; univerzális ex librisek és még számos megközelítés felmerülhet…

Az oldalon szereplő adatok hitelessége fontos, minden a szerzői jogokra, a hivatkozásokra való odafigyeléssel történne.

 A projekt létjogosultsága, további lehetőségek, felhasználhatóság

A vizuális kultúra és technológiák dominanciájának korát éljük. Egy jól eltalált kép többet tud elérni megannyi szónál. Márpedig az ex librisek jellemzően frappáns, eltalált, sok információt zanzásító, komplex műalkotások, sokszor bravúros kifejezőképesség és tudatosság jellemzi őket. Bennük van az alkotó, a megrendelő/tulajdonos, a korstílus és a gyűjtő egyaránt. Különleges művelődéstörténeti jelentőséggel bírnak, képesek odavonzani a tekintetet és ráirányítani a figyelmet környezetükre. Az ex libris hálás, közérthető műfaj, segítségével többféle tudomány- és művészeti ág is könnyen népszerűsíthető.

Az interaktivitásnak köszönhetően lehetőség nyílna magángyűjtemények darabjainak önkéntes alapon történő közkinccsé tételére, hasonló érdeklődésű emberek összehozására. Bárki hozzátehetné az itt, egy helyen formálódó "gyűjteményhez" a birtokában lévő információkat, vagy konkrétan az ex libriseit, ily módon lappangó értékek kerülhetnének napvilágra, mely a téma kutatására, de akár a kisgrafikai műfajok kereskedelmére is élénkítő hatást gyakorolhatna.

Források:

Leadkép: Helbing Ferenc. Ex libris (univerzális). Iparművészeti Múzeum honlapja. Adattár - Ex libris gyűjtemény. [online] Elérhető: https://gyujtemeny.imm.hu/gyujtemeny/ex-libris-anonim/5602 [Megtekintve: 2022.05.09.]

[1] HALL H. R. An Egyptian Royal Bookplate. The Ex Libris of Amenophis III and Teie == The Journal of Egyptian Archaeology, 12. (1926) 1/2., p. 30-33. ISSN 0307-5133 Hozzáférhető: https://www.jstor.org/stable/3854179 [Megtekintve: 2022.03.26.]

[2] POGÁNY György. A magyar könyvgyűjtő kalauza. Budapest: Kiss József Kvk., 2005. p. 14. ISBN 963-85500-3-1

[3] POGÁNYNÉ Rózsa Gabriella. A könyvkultúra kutatásának kútfői. a könyv-, az írás-, a nyomdászattörténet, a könyvtártudomány és a könyvkereskedelem szakirodalmi forrásai. Budapest: Hatágú Síp Alapítvány, 2008. p. 149. ISBN 978-963-7615-54-2

[4] ÜRMÖS Péter: Ex libris a századfordulótól az ezredfordulóig. == A Nemzeti Könyvtár Kisnyomtatványtára. Szerk. CSEH Mária, OSZK-Osiris, Bp. 2002. p. 116-141. Elérhető: https://www.szaktars.hu/osiris/view/cseh-maria-szerk-a-nemzeti-konyvtar-kisnyomtatvanytara-libri-de-libris-2002/?pg=118&layout=s [Megtekintve: 2022.05.10.]

[5] JOBST Ágnes. Ex libris medicinae: Az orvosi hivatás szimbolikája orvosi könyvjegyeken == Orvostörténeti közlemények, 41-42. (1996) 149-157., p. 150. ISSN 0010-3551 Hozzáférhető: https://library.hungaricana.hu/hu/view/ORSZ_ORVO_OK_1996_149_157/?pg=150&layout=s [Megtekintve: 2022.03.31]