A Húsvéti képeslapok eltünése

 Vannak olyan dolgok, melyeknek az életünkből való kiszorulását szinte nem is tudatosítjuk, s ezek egyike kétségkívül az ünnepi jókívánságokat tolmácsoló üdvözlőlapok postai úton történő küldése, melyet visszafordíthatatlanul felváltott az üdvözlet telefonos, s egyéb virtuális úton történő továbbítása. A hagyományos nyomtatott képeslapok hovatovább már csak a nosztalgiázni vágyók és a gyűjtők érdeklődését váltják ki.[1]

 

Képeslapok a múltból[2]

 

Arról, hogy ezt ki és mikor találta fel, megoszlanak a vélemények. Annyi biztos, hogy 1865-ben egy postakongresszuson merült fel a boríték nélküli, nyílt lapon megvalósítható levelezés gondolata.

Az első ilyen lapnak az Osztrák–Magyar Monarchiában használt Correspondenz-Karte-t[3] tekinthetjük, amelyet 1869. október 01-én bocsátottak ki. Innen már csak egy lépés volt a képes levelezőlap megjelenése.

 

A szakirodalom az első igazi képeslap feltalálójának August Schwartz[4] oldenburgi kereskedőt tartja, aki 1870-ben, egy postai űrlap címzési oldalának bal felső sarkába egy postabélyeg nagyságú képet nyomtatott, melyen egy ágyú mögött álló tüzér alakja látható.

 

A 19. század utolsó éveire különösen jellemzőek voltak, melyeket kifejezetten képeslapokra szánt metszetek, tollrajzok díszítettek. A 19-20. század fordulóján megszámlálhatatlan mennyiségben és a legváltozatosabb témakörökben jelentek meg a képeslapok.

A századfordulón a képes levelezőlapok hátlapja még csak a bélyeg felragasztására, valamint a címzésre szolgált, míg a képoldalon lévő kis üres helyre lehetett csak írni, ami a képek látványát, annak esztétikáját is zavarta, s meglehetősen korlátozott közlési lehetőséget kínált egy német nyomdásznak köszönthetjük.

A magyar nyomatok 1897-től kezdtek elterjedni, ha nem is nagy számban.

Sir Henry Cole-nak, a Viktória Királynő Múzeum igazgatójának 1843-ban támadt az az ötlete, hogy karácsonyi üdvözlőlapokat csináltat, majd 1869-ben dr. Emanuel Hermann hívta fel magára a posták figyelmét a találmányával, a „levelezőkártyával”.

Furcsa képeslapok[5][6]

Furcsa képeslapok[5][6]

A kor művészei egyúttal hasznot is húztak a képeslapok népszerűvé válásából, hiszen addig igen csekély volt az érdeklődés műveik iránt. A viharos történelem a képeslapok világára is hatással volt. A húsvéti lapok sem voltak mentesek egy-egy kor aktuális politikai, kulturális eseményeitől, így a háborús témáktól sem. Sok lapon humoros kommentárral, vagy verssel utaltak a világot megrengető történelmi eseményekre. Erre példa, hogy a húsvéti nyuszik ágyúból tojással lövöldöznek és csatlakoztak a vallásos, a bibliai eseményeket megörökítő motívumok is.

Bibliai eseményeket megörökítő képeslap[7]

A századforduló éveiben a lapok leginkább Ausztriából, Olaszországból, Németországból érkeztek Magyarországra, és segítették a polgári szokások elterjedését is.

Az 50-es években a képeslapok vallási tartalma teljesen eltűnik, amit pedig ábrázolnak, az szocreál stílusban készül. Talán az a darab a legmegdöbbentőbb, amelyen egy nyuszi és egy csibe látható, valamint a kezében transzparenssel vonuló tömeg. A transzparensen olvasható szöveg: Éljen az ötéves terv!

A 60-as évekre mindez annyiban módosult, hogy a fekete-fehér fotólapok a népszokásokat kívánják előtérbe helyezni.

1990-től ismét bárki kiadhat képes levelezőlapot, visszatér a századelő tematikája. A nyuszi, a csibe és a tojás uralja ismét a piacot. Aki mindezt saját szemével is szívesen megnézné, az a járvány lecsengése után látogasson el a szerencsi Zempléni Múzeumba[8], ahol mintegy egy millió darab képeslap alkotja azt a gyűjteményt, amelyből közel 10 ezer darab a húsvéti képeslap.

  

60-as évek [9]

A 20. század elején szívesen ábrázoltak gyermekeket bárányokkal, kereszttel, tojással. Majd megjelentek a termékenységet jelképező nyulak is. A világháború évei alatt a reményt jelképező gyermekek helyét a katonák vették át, és Jézus is egyre többször feltűnt a lapokon.[10]

Ami egykor olcsó és egyszerű levelezési eszköz, igazi tömegtermék volt, mára letűnt korszakok dokumentuma, magán- és közgyűjtemények becses anyaga, a hely- és életmódtörténeti kutatások fontos forrása lett – jegyzi meg a szerző. Ma már jórészt nosztalgiával gondolunk a képeslapokra, amelyek az új kommunikációs eszközök elterjedésével visszaszorultak.

A levéltitok nem betartható

A levelező- majd a képeslap elfogadása azért volt különös postai szempontból, mert a levéltitok ezeknél a küldeményeknél nem volt betartható. A funkciója ennek megfelelően alakult: elsősorban rövid üdvözlésre, olyan köszöntésekre szánták és használták, amelyeknél a feladó nem bánta, ha más is látja. A képeslapküldés tehát egykor az információcsere, az üzenetküldés kedvelt módja volt.

Ma azonban már kevésbé népszerű, a digitális megoldások miatt jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben a magánszemélyek közötti levelezés, és üdvözlés, legyen szó klasszikus borítékba tett levélről, vagy képeslapról

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy évről évre csökken a postákon eladott képeslapok száma, évente átlagosan 10 százalékkal. A Magyar Posta az elmúlt pár év átlagában évente mintegy 1,2 -1,4 millió darab képeslapot értékesített, az idei évben azonban ennél alacsonyabb mennyiséget, várhatóan 1 millió darabot vásárolnak meg az ügyfelek.

A szakemberek azt feltételezik, hogy az egyébként is természetes lemorzsolódást az új koronavírus járvány és az emiatt bevezetett korlátozó intézkedések erősítették fel. Az elmúlt években a képeslap forgalmazás 35 százalékát a karácsonyi, több mint 10 százalékát pedig a húsvéti szezonális képeslapok adták.

A fiatalok már géppel küldik

A szombathelyi székhelyű Képes Levelezőlap-gyűjtők Egyesületéhez a fiatalok is csatlakoznak, igaz, ők jellemzően nem albumba rakják, vagy egymásnak küldik el a képeslapokat, hanem beszkennelik és megosztják a közösségi oldalakon a legújabb vagy legérdekesebb darabokat.[11]

 

Felhasznált irodalom

1. https://felvidek.ma/2021/04/egy-eletunkbol-kiszorulo-hagyomany-a-husveti-kepeslap-kuldese/
2. https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/04/20190418kepeslapok-a-multbol-ime-a17.jpg
3. https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Correspondenz-Karte.jpg
4. https://www.alt-oldenburg.de/images/schwartzpostkarte.jpg
5. https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/04/bcf22205a6057378904e69a4bbeb15c7.jpg
6. https://24.hu/kultura/2019/04/20/husvet-furcsa-kepeslap-a-vilag-egy-fura-hely/
7. https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/04/hu-hc3basvc3a9ti-c3bcdvc3b6zlc591lap-1927.jpg
8. https://kepeslapmuzeum.hu/muzeum-cikkek/a-kiallitas
9. https://ma7.sk/kavezo/a-husveti-kepeslapok-tortenete
10. https://unnepekeshetkoznapok.cafeblog.hu/2014/03/24/ime-a-husveti-kepeslapok-tortenete/
11. https://nepszava.hu/3104391_szivelyes-udvozlettel--egy-eltunoben-levo-vilag

Hivatkozások

[1] https://felvidek.ma/2021/04/egy-eletunkbol-kiszorulo-hagyomany-a-husveti-kepeslap-kuldese/
[2]https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/04/20190418kepeslapok-a-multbol-ime-a17.jpg
[3] https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Correspondenz-Karte.jpg
[4] https://www.alt-oldenburg.de/images/schwartzpostkarte.jpg
[5]https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/04/bcf22205a6057378904e69a4bbeb15c7.jpg
[6] https://24.hu/kultura/2019/04/20/husvet-furcsa-kepeslap-a-vilag-egy-fura-hely/
[7] https://felvidek.ma/wp-content/uploads/2021/04/hu-hc3basvc3a9ti-c3bcdvc3b6zlc591lap-1927.jpg
[8] https://kepeslapmuzeum.hu/muzeum-cikkek/a-kiallitas
[9] https://ma7.sk/kavezo/a-husveti-kepeslapok-tortenete
[10] https://unnepekeshetkoznapok.cafeblog.hu/2014/03/24/ime-a-husveti-kepeslapok-tortenete/
[11] https://nepszava.hu/3104391_szivelyes-udvozlettel--egy-eltunoben-levo-vilag