Digitális bölcsészet az európai kutatókönyvtárakban: túl a digitális gyűjteményeken

• Eredeti cím: Digital humanities in European research libraries: beyond digital collections
• Szerző: Lotte Wilms (KB National Library of the Netherlands, The Hague Maastricht University, Maastricht, NL)
• Megjelent: Libery Quarterly, 2021 áprilisi számában - LINK
• DOI: https://doi.org/10.18352/lq.10351
• A tanulmány kulcsszavai: kutatókönyvtárak, könyvtári felmérés, digitális ösztöndíj, Digitális bölcsészettudomány
• Ref.: Cseszkó Renáta, 2022.  

 

Bevezető:

A tudomány mai állása szerint, egyre nagyobb szerep jut a digitális humán kutatásoknak. Az elsődleges források digitalizálása óta a digitális bölcsészettudomány (a továbbiakban DH) egyre fontosabb témává vált a könyvtárak számára, mivel a digitális gyűjtemények újszerű kutatási módszereket kínálnak a bölcsészek számára.  A cikk szerzője megpróbálja példák útján szemléltetni, hogy a könyvtárak hogyan is tudnak a digitális gyűjteményeken túl bekapcsolódni ebbe a rendszerbe. A kutatás központjában az európai könyvtárak tevékenységváltásának kezelése, valamint a világ más részén lévő intézmények viszonya áll. A cikk az Ausztráliában, Új-Zélandon, Hongkongban, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban végzett felmérések eredményeire épít, és összehasonlítja azokat egy Európában végzett felméréssel.

 

 

A kutatás állása:

A kutatók megállapítottak, hogy az európai könyvtárak leginkább a digitalizálási, valamint a tárolási folyamtokban vesznek részt. Ezzel ellentétben az amerikai könyvtári intézmények inkább elemzik saját tevékenységüket. Az európai könyvtárak a jövőre nézve, nagyon pozitívan vélekednek a digitális bölcsészettudományok, könyvtáron belüli szerepének növekedéséről. Szeretnék könyvtáraikat nagyon vonzó kutatópartnerként pozícionálni digitális gyűjteményeik megnyitásával és bővítésével.  

DH kutatások:

A cikk írója felhívja a figyelmet arra, hogy a témában rengeteg tanulmány születette. De ezek leginkább az amerikai intézményekre koncentráltak. Sajnálatosan Európában kevés kutatást végeztek még a DH kutatók és könyvárak közötti tevékenységekről, szervezettségről és kapcsolatokról. 

2019-ben LIBER  Digitális Bölcsészettudományi és Digitális Kulturális Örökség Munkacsoport1 felmérést végzett a tagok körében, hogy ismereteket szerezzen a digitális humán tudományok jelenlegi gyakorlatáról az európai kutatókönyvtárakról. A Cikk leírja a LIBER felmérés fejlődését és eredményeit. Lényegében megvizsgálva a könyvtárak új szerepét a digitális kutatásokban.

 

„Milyen szerepet töltenek be az európai akadémiai könyvtárak a digitális ösztöndíj kontextusában, és hogyan viszonyul ez a világ más részein lévő könyvtárakhoz?”

 Erre a kérdésre kíván választ adni a kutatás.

LIBER felmérés a következő témákat fedi le: 

• A DH ismerete
• Gyűjtemények
• Finanszírozás
• Jövőbeli munka
• Hatás
• DH szervezése a könyvtárban
• Partnerségek
• Szolgáltatások/támogatás
• Személyzet/készségek
• Terek (fizikai és digitális)

A legtöbb felmérés (kivéve a CAUL/CONZUL-t) arra volt kíváncsi, hogy a könyvtáraik hol fejlődnek a DH tevékenységek és tervek tekintetében. Az ARL, az RLUK és a LIBER mind arra kérték a könyvtárakat, hogy írják le elképzeléseiket a digitális humán tudományok/ösztöndíj jövőbeni szerepéről, míg a CONUL azt kérdezte, mit tehet az egyesület a könyvtárakért. Sok könyvtár tervezi tevékenységének ilyen vagy olyan formában történő bővítését, mint például labor létrehozása, rezidenciák kialakítása, adatmegosztás elősegítése stb. 

A második téma a gyűjtemények körül forog, vagy bővíti a jelenlegi digitális gyűjteményeket, megkönnyíti a hozzáférést és/vagy szélesebb körben terjeszti a gyűjteményeket. Harmadszor, maguk a könyvtárak is látnak javítanivalót belső működésükön. A digitális ösztöndíj katalizátorként működhet az önfejlesztés felé, ami jól látható a (műszaki) infrastruktúra fejlesztésével és a könyvtárosok készségfejlesztésével kapcsolatos megjegyzésekben.

Konklúzió:

A LIBER munkacsoport által végzett felmérések világos képet adnak a digitális digitális humán kutatásokban való felhasználásának helyzetéről. A könyvtárak jelenlegi állásuk szerint a legjobban, a könyvtár alap feladataihoz közelálló tevékenységekben érzik igazán jól magukat. Ilyen például: (digitális) tárolás, digitalizálás és gyűjteményépítés. Viszont egyre jobban felismerik annak fontoságát, hogy gyűjteményüket a digitális szférában is terjesszék. Ehhez viszont a munkatársak digitális felkészültségének fejlesztésére van elsősorban szükség.  Minden szervezet látja korlátait, és dolgozik azok javításán. Bár a világ különböző részein vannak különbségek a tevékenységek között, a könyvtárak nyugodtan választhatják ki a számukra és kutatóközösségük számára legmegfelelőbbet, de kísérleteznek új technikákkal és azok bevezetésével a szervezetükben.

Záró idézet:

„Gyűjteményeket nyitnak, elősegítik a kutatást, soha nem hagyják abba önmaguk fejlesztését, és azon dolgoznak, hogy a kutatásokat minél szélesebb körben és nyíltabban megosszák.”