keresés

2016. november 29., kedd

Horgászatról az internet előtt és az interneten kívül


A horgászatról olvasni, tájékozódni az internet előtt is lehetett már, sőt a horgász weboldalak is ezeknek a médiumoknak köszönhetik létrejöttüket. Máig megőrizték meghatározó szakmai poziciójukat, itt olvashatjuk a versenyhorgászok, elismert profik írásait. Ezen médiumok például a neves horgász könyvek, folyóiratok.


Itt megemlíthetőek a jelenleg is futó, nagy múltra tekintő hazai folyóiratok, mint a Magyar Horgász, amelyet a MOHOSZ (Magyar Országos Horgász Szövetség) alapított a horgászkultúra népszerűsítésének érdekében, vagy a Sikeres Sporthorgász, Pontyvilág és a Pecavilág.

2016. november 28., hétfő

Fotóműtermek irodalma


A 19.századi fotográfiai műtermekkel, fényirdákkal és fotótechnikáival foglalkozó írásaim szorosan kapcsolódnak a muzeális világhoz, és a kulturális intézményekhez. Így nem meglepő, hogy primer forrásként a múzeumok és a könyvtárak archívumait kerestem fel a téma mélyebb megismeréséhez. 

A legkiemelkedőbb Intézmény, amely teljes mértékben feltárja és különböző forrásokon keresztül reprezentálja a magyar fényirdák történetét a Mai Manó Ház. Az intézmény archívuma és könyvtára is bővelkedik olyan darabokban és szakirodalomban, amely nélkülözhetetlen ennek a korszaknak a megismeréséhez. A Magyar Nemzeti Múzeum fényképtárának gyűjteményében is hasonlóan fontos elemeket találunk. Nyilván a Mai Manó Ház profiljában elsődleges szerepet töltenek be a 19. századi képek felvonultatása, azonban fontos kiemelni a Magyar Nemzeti Múzeum Fotótárát is, hiszen 1997-ben a MNM gondozásában jelent meg egy olyan forrásanyag, amely rendkívüli alapossággal járta körül az adott témát. Szakács Margit Fényképészek és fényképészműtermek Magyarországon (1840-1945) című műve fotótörténeti szempontból vázolja fel és gyűjti össze a kor fényképészeinek és műtermeiknek adatait. Az MNM arra tesz kísérletet, hogy e nagyszerű forrásanyag egy részét publikálja online, illetve kiegészítse azt, bevonva így más fotótörténészeket és a téma iránt érdeklődőket. (további információ http://mnm.hu/hu/muzeum/muzeumi-informaciok/fenykepeszek-es-mutermek-adatai-kutatoknak című oldalon)


Közgyűjtemények (és honlapjaik )melyek Fényírdák és műtermekhez kapcsolódó anyagot tartalmaznak 


A nyomtatott irodalom kutatása során három olyan könyvre bukkantam, amely témám kiváló forrásaként használható. Az egyik a Tandem kiadó Anno sorozatának a "Fényírdák fényképészeti Műtermek" című műve, illetve nélkülözhetetlen darab a már említett Szakács Margit : Fényképészek és Fényképészműtermek Magyaroszágon. Továbbá kiemelném Kincses Károly : “Hogyan [ne] bánjunk [el] régi fényképeinkkel?” című könyvét, amely fotótörténeti szempontból jelentős és főleg fotótechnikai eljárásokon, anyagismereten keresztül mutatja be a fényképezés korszakainak részeit. Fotótörténeti téma lévén nem hagyhatom ki annak a folyóiratnak a bemutatását sem, amelyet elsőként szerkesztettek magyar nyelven ebben a témában. Veress Ferenc Fényképészeti Lapok című havi közlönye Kolozsváron 1882-től 1888- ig tájékoztatta a fényképészet iránt érdeklődőket. 


A folyóiratban elsődleges hangsúlyt kap a “chemiai” eljárások részletes bemutatása. Online ingyenes formában a Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár Digitális Gyűjteményében érhető el. 


Könyvek

Fényírdák fényképészeti Műtermek-Tandemgrafika 

Szakács Margit : Fényképészek és Fényképészműtermek Magyarországon Magyar Nemezeti Múzeum 

Kincses Károly : Hogyan [ne] bánjunk [el] régi fényképeinkkel? Magyar Fotográfiai Múzeum 




Elektronikus formában megtalálható folyóirat





Online tartalmak :blogok, weblapok, adatbázisok, közösségi oldalak


A webet böngészve sajnos azzal a ténnyel kellett szembesülnöm, hogy a világháló hemzseg azoktól az amatőr és ‘gagyi’ tartalmaktól, ahol úgy publikálnak képeket és egyéb információkat, hogy a forrás egyáltalán nincs megjelölve vagy éppen hibásan van feltüntetve. Gyakori a különböző képmegosztó pl: ficklr, pinterest, tumblr, oldalakon való vizitkártya, reprók feltöltése. Ideálisabb esetben ezeken az oldalakon még szerepelnek a források is, ugyanakkor a képek olyan minőségben és olyan felbontásban vannak közölve , hogy azok esztétikailag élvezhetetlenek. 


Megbízható forrásként tekintek a már említett Mai Manó Ház blogjára, a Magyar Fotótörténeti Társaság blogjára, ahol rengeteg hasznos információt találhatunk az antik értékű fényképek megőrzéséhez, tárolásához, valamint gyűjteményvédelmi szempontból is alapos a blog. A Hungaricana adatbázis remek lehetőséget nyújt az összetett keresések végzésére, ahol az összegyűjtött gyűjteményekben találhatunk a témánkhoz megfelelő anyagot. 

Közösségi oldalak területén kiemelném a “Kabinetképek, vizitkártyák, öreg fotók ” című Facebook oldalt, ahol igényesen összeválogatott és lehivatkozott képek ( vizitkártyák, kabinetképek) között válogathatunk. 


Online tartalmak :blogok, weblapok, adatbázisok, közösségi oldalak



Úgy vélem a Fényírdák, fotóműtermek témájának online felületen csak töredezett, szétszórt tartalma található meg. Nem találtam egy olyan egységesen és tudatosan, tematikusan felépített felületet, amely összegyűjtötte volna azokat a weboldalakat és irodalmat, ami a témával foglalkozni. Külön- külön van rá példa , hogy Fotótörténeti szempontból szolgáltatnak, összegeznek forrásokat,tartalmat és információt a különböző intézmények.

Az általam szerkesztett bloggal szeretnék kísérletet tenni a Magyar Fényírdák történeti és technikai szempontú feltárására, összegyűjteni és összegezni azokat a szolgáltató tartalmakat, amelyek biztos ( és hiteles) pontjai lehetnek egy hasonló témájú kutatómunkának.


Interaktivitás - internet előtt és után

Interaktív gyermekkönyvek az internet előtt
Ahogy azt már korábbi bejegyzésemben is írtam, az interaktivitás ebben az esetben több szempontot jelöl. Az internet megjelenése előtt is voltak már interaktívnak mondható könyvek, amelyek közül sok a gyerekek különböző képességeinek fejlesztését segítette vagy valamilyen módon ismeretterjesztőek voltak.

2016. november 26., szombat

Webcomicok - web nélkül?

Web nélkül webcomicokról beszélni - felettébb érdekes probléma. Ma is élő elődjéről - a képregényről - persze érdemes és lehetséges is tárgyalni, de a kettő között nagy szakadék húzódik. A print képregény épp ezért nem tudott kihalni a mai napig sem - nemcsak hagyományossága miatt, de a "feelingje", témája, megjelenése is teljesen más, mint a webcomicoké.
Lássuk, mik is lehetnek ezek, hogyan alakulhatott ki ez a válfaj.

2016. november 25., péntek

E-könyvekkel foglalkozó tartalmak

E-könyvkiadókat összegyűjtő honlapot nem találtam az interneten, bár régebben az Országos Széchenyi Könyvtárnak volt egy próbálkozása, hogy összegyűjtse az e-könyvkiadókat és terjesztőket (megtekinthető itt), de 2014 óta nem frissítették.

A szakirodalmi múlt és a jelen...

Tisza Miksa könyve az MTDA-n
A rendőrséggel kapcsolatos szakirodalom kezdeteinek szisztematikus feldolgozására eddig kevesen vállalkoztak, tematikus digitális gyűjteményt sem állított még össze senki, pedig lenne mihez nyúlni, hiszen a reformkortól kezdődően számtalan újító elképzelés látott napvilágot a hazai rendőrséggel kapcsolatban. Ezek a reformgondolatok és a rendőri munka jobbítását célzó elképzelések a korabeli napilapokban, majd a 19. sz. második felétől kezdődően a sorra megjelenő rendőri szaklapokban jelentek meg, de önálló kiadványok is készültek a témában.

Időszaki kiadványok
Az első magyar nyelvű rendőri szaklap Közbiztonság: rendészeti elméleti és tapasztalati ismereteket terjesztő heti szak-közlöny címmel jelent meg 1869-ben. Az ezt megelőző időszakból csak német, illetve német-magyar kétnyelvű rendőri lapokról vannak információink. A korabeli napi- és hetilapokban (mint pl. a Hon vagy a Fővárosi Lapok) persze néha-néha megjelentek rendőrségi vonatkozású vagy éppen a korabeli közbiztonsági állapotokat érintő cikkek, de önálló magyar nyelvű rendőrségi folyóirat akkor még nem létezett. A Közbiztonság volt az úttörő, olyan 19. századi utódokkal, mint a Közrendészeti Lap, a Rendészeti Közlöny, a Rendőri Lapok vagy a Magyar Közrendészet, és egészen a II. világháborúig számtalan egymást követő folyóirat gazdagította a palettát.

2016. november 23., szerda

Videoblogok - az internet előtt?

A vlog, mint a tartalomszolgáltatás csatornája egy merőben új dolog, amely az internet megjelenésével ütötte fel a fejét. Létrejött egy új médium, amely az idő múlásával lekörözi, illetve talán már le is körözte a hagyományos média eszközeit. Mi lehetett a vlog internet előtti elődje? Nehéz megmondani.

2016. november 15., kedd

Információforrások a könyvtári mobil applikációkkal kapcsolatban

A könyvtári mobil applikációkkal kapcsolatban eddig megnéztük, hogy mit is szolgáltatunk, hogyan és kinek, de miből, milyen források felhasználásával kérdéscsoportot eddig még nem vettük górcső alá. A téma feldolgozásakor fontos, hogy figyelembe vegyük, hogy mennyire új keletű dologról van szó, ami abszolút a 21. századra jellemző és előzményei is leginkább erre az időszakra tehetőek. Mint már az előbbi blog bejegyzésekben is említettem hazánkban ez az újfajta könyvtári „marketing” még nem bontakozott ki. Ebből adódóan kevés forrás áll rendelkezésünkre, amik leginkább a weben elérhetőek. A mobil applikációkkal kapcsolatban, azonban rengeteg szakirodalomból tud az érdeklődő válogatni. Először vizsgáljuk meg ezeket. 

2016. november 11., péntek

A rendőrségi szakirodalom története - kinek és miért?

Forrás: pixabay.com
Vannak olyan dolgok, amikkel kapcsolatban mindenkinek a fejében él valamilyen elképzelés, ilyen például a rendőrség, a rendőr is. Talán még azt is sokan tudják, hogy valamikor régen egyszerre dolgoztak a csendőrök és a rendőrök is, de a ma rendőréről aztán mindenkinek van véleménye. Ez a kép igen változatos, hiszen számtalan helyen és módon találkozhatunk a rend őreivel, ami még személyes kontaktust sem igényel feltétlenül - hiszen őket látjuk mindennap az utcákon, olvassuk és nézzük a TV-ben és az interneten a különböző bűncselekmények nyomozásával kapcsolatos híradásokat és a szinte filmszerű rajtaütéseket, a legrosszabb esetben pedig akár a segítségükre is szorultunk már.

Hadtudományi könyvtár és események - elemzés avagy "miért, mire, miként"?


Mit ad? Kinek? Hogyan és miért? Mire való, amit ad? 
Mind a Tudományos Szakkönyvtár, mind annak szolgáltatásai egy viszonylag zárt közösség - a minisztérium és annak főosztályai, valamint az objektumban működő egyéb, a Magyar Honvédség kötelékébe tartozó, funkcióiban teljesen különböző szervezet - számára hozzáférhetőek. A viszonylag zárt azt jelenti, hogy kevés számú külső kutató kap engedélyt a gyűjteményből való kölcsönzésre. 
A kutatási szokásokat figyelembe véve az a tapasztalat, hogy egyre kevésbé keresik fel a könyvtárakat a tanulni vágyók és a kutatók, mindenki inkább preferálja az online elérhetőséget. Könnyebb otthonról egy kényelmes íróasztal mögül dolgozni, mint elutazni. 
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudomány és Honvédtisztképző Kar Egyetemi Központi Könyvtár és Levéltár adatbázisában állományunkkal megjelenni nagy fegyvertény, viszont ezzel még nem hívtuk fel magunkra a figyelmet. 
A Tudományos Kutatóhely tevékenysége világított rá igazából arra, hogy mennyire nagy szükség van az online elérhető külföldi adatbázisokra, amelyeket sajnos anyagi okokból nem tudjuk szolgáltatni. Vannak előre mutató tervek - Európai Uniós pályázati lehetőségek - de addig is olyan eszközökhöz kell folyamodnunk, amelyek rendelkezésre állnak ahhoz, hogy bevonzzuk a használót, a kutatót a könyvtárba.

2016. november 9., szerda

A vlog szerepe a társadalomban

A mai társadalomnak megkérdőjelezhetetlenül nagy manipuláló eszköze a média, azon belül is a televízió, a TV-műsorok. Nem csak értéket közvetít manapság, hanem bármit, amire az embereknek igénye van. Elnézve a televíziók műsorkínálatát, ezek a társadalmi igények igen egyszerűek és néhol talán értéktelenek is. 

Valóságshow-k, főzőműsorok, teleregények, tehetségkutatók, tudományos ismeretterjesztő műsorok, politikai beszélgetések, híradó, magazinműsorok. A nézettségeket tekintve azt lehet látni, hogy az értéket közvetítő programok háttérbe szorulnak, az objektív közéleti és politikai tájékoztatás pedig már szinte nem is létezik.




Ebbe az állóvízbe trappolt bele évekkel ezelőtt a videoblogok megjelenése, amelyek minden olyan egyéb igényt kielégítenek díjmentesen, amelyeket a fősodrású média nem tudott. Politikai elfogultság, háttérirányítás nélküli elemzések, új nézőpontok, cenzúramentes komédiák, használati utasítások, gameplay videók és még sokáig sorolhatnám. 

A Videobloggerek blog megpróbálja összegyűjteni a legérdekesebb és legkülönbözőbb vlogokat a világból és Magyarországról, amelynek segítségével tudomást szerezhetünk az értéket közvetítő, céllal rendelkező, vagy csak egyszerűen szórakoztató videosorozatokat, internetes műsorokat. Ezzel el szeretném érni, hogy a böngészgető emberek megtalálják a TV-ben csalódva, attól megundorodva az értékes, és minden igényt kielégítő minőségi műsorokat, amelyek díjfizetés nélkül elérhetőek számunkra.