A gyűjtemény-központúságtól a felhasználó-központú szemlélet felé

A tanulmány adatai:

Szerző: V. K. Stepanov

Cím: A User-Centered Model of a Science Library

Megjelenés: Scientific and Technical Information Processing, vol. 50, p. 69–73. (2023)

Forrás: https://link.springer.com/article/10.3103/S0147688223010136

Az ELTE könyvtárainak kutatástámogató tevékenysége

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország egyik legismertebb, nagy múlttal rendelkező egyeteme, ahol a természettudományok, a bölcsészettudományok és a társadalomtudományok iránt érdeklődők mind megtalálhatják a nekik megfelelő szakokat és magas színvonalú oktatásban vehetnek részt. Az oktatás mellett a tudományos kutatások is kulcsszerepet játszanak az egyetem életében és az intézmény igyekszik biztosítani a megfelelő segítséget, eszközöket és forrásokat ahhoz, hogy tudományos munkatársai a lehető legjobb munkát végezzék. Mindebben az egyetem könyvtárai is központi szerepet vállalnak, kiváló forrásokat és szolgáltatásokat kínálva a hallgatóknak és kutatóknak. Első bejegyzésemben részletesen vizsgálom, hogy mik is ezek a bizonyos szolgáltatások.

magyarezredek.hu 2. – Az I. világháború hazai forrásai

 

Az I. világháborúval kapcsolatban nagyszámú nyomtatott és digitalizált szakirodalom áll rendelkezésre számos európai nyelven, hiszen ez a nemzetközi konfliktus átírta Európa történelmét a 20. század elején. Emellett a korabeli sajtóanyag áttekintésével is képet kaphatunk a háborús eseményekről, és a hátországban maradottak mindennapjairól is. Hazai vonatkozásban érdemes például Az Est, a Pesti Napló, a Budapesti Hírlap vagy a Pesti Hírlap számait lapozgatni.

A különböző monográfiák és tanulmányok mellett több online adatbázis is segítségére van a korszak iránt érdeklődőknek. Ebben a bejegyzésben néhány fontosabb hazai adatbázisra szeretném felhívni a figyelmet, a teljesség igénye nélkül. Felsorolásomban országos és regionális adatbázisokat is említek majd. (A képen egy magyar baka látható az olasz fronton, forrás ld. itt.)

A Magyar Nemzeti Levéltár I. világháborúval kapcsolatos forrásai, adatbázisai

Az adatbázisok összesítve itt érhetőek el. 

A Magyar Katona Áldozatvállalása (elérhető itt)

Ez egy nyilvánosan és ingyenesen elérhető adatbázis az I. világháborúban elesett, megsebesült vagy hadifogságba került magyar katonák adataival. A névsor mintegy 1,5 millió nevet tartalmaz, melyet a korabeli füzetformátumú veszteséglisták, halotti anyakönyvek és temetőkateszteri iratanyagok alapján állítottak össze. A program adatgazdája a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a honlap pedig 6 évig tartó digitalizálási és feldolgozói munka eredményeképpen jött létre. 

 

A keresés gombra kattintva a keresőmezőbe írhatjuk a keresett személy nevét, vagy egyéb keresőszót, a találati lista pedig többféle módon szűkíthető. Ahogyan a fenti képen is látható, beállítható a keresett személy honossága, rendfokozata, alakulata, és a veszteség típusa is. A találati listában megjelenő nevek kattinthatóak, és mindegyikhez tartozik egy adatlap a következő információkkal: jelzet, folyószám, név, rendfokozat, alakulat, honosság, veszteség típusa, születési év, dátumok (pl. elhalálozás ideje), születési hely, egyéb helyek, megjegyzés. Az adatlapok alján lehetőség van a hibás adatok bejelentésére, valamint saját kép feltöltésére. Az egyszerű keresés mellett összetett keresésre is van lehetőség. 

Az első világháború veszteségi adatbázisa (elérhető itt)

Ez a nyilvános és ingyenes országos levéltári adatbázis az I. világháború magyar katonai és polgári áldozatainak adatait tartalmazza, valamint az internáltakról ad tájékoztatást. A rekordokat a Magyar Nemzeti Levéltárban és Budapest Főváros Levéltárában fellelhető polgári halotti anyakönyvek alapján állították össze. A keresőfelület nagyon hasonló a Magyar Katona Áldozatvállalása oldaléhoz, bár a rekordok több adatot közölnek a keresett személyekről (elhalt neve, rendfokozat, alakulat, anyja neve, apja neve, elhalálozás ideje és helye). A megnyíló adatlap is részletesebb, mely a következőket tartalmazza: jelzet, folyószám, elhalt neve, rendfokozat, alakulat, honosság, foglalkozás, életkor, halottá nyilvánító hatóság, halottá nyilvánító rendelet, anyja neve, apja neve, személyek (pl. házastárs neve), elhalálozás ideje és helye, egyéb helyek, egyéb dátumok és bejegyzések (pl. hősi halált halt). A rekordok száma több mint 200 000, és esetenként külföldi személyek adatait is tartalmazhatják. Természetesen saját kép feltöltésére, és a meglévő adatok pontosítására itt is van lehetőség.

Katonaállítási lajstromok gyűjteménye (elérhető itt)

A kép forrását ld. itt.

A digitalizált dokumentumokat tartalmazó adatbázis katonai körzetenként közli a katonaállítási lajstromokat. Ezek olyan személyi nyilvántartások, melyek az állandó hadsereg felállításához voltak szükségesek. Az összeírások 1756 és 1918 között készültek latin, magyar vagy német nyelven, kézírással. Az iratokból a személyes adatok mellet a külső megjelenésre, vagy az iskolai végzettségre vonatkozó információkhoz is hozzájuthatunk. Áttekintésük tehát nemcsak a katonaősök után kutatók részére lehet hasznos, de korrajzot is ad, tehát társadalomtörténeti szempontból is jelentős.

Maga az adatbázis fa-struktúra segítségével böngészhető, ahol először a megyét, majd a várost/körzetet kell kiválasztani. A böngészésen kívül lehetőség van egyszerű és összetett keresésre is. A megjelenő találati lista rekordjai a következő információkat tartalmazzák: katonai körzet, kötet, dobozszám, sorozás éve, születés éve, törzsszám, iratőrző levéltár, levéltár mai elnevezése, egyéb információ és megjegyzés.

Veszprémi első világháborús hadigondozási adatbázis (elérhető itt)

Az I. világháború Pest megyei forrásai (MNL PML) (elérhető itt)

NAVA tematikus adattár

A Nemzeti Audiovizuális Archívum I. világháborúval foglalkozó adattára 40 műsorból áll, melyeket elsősorban edukatív célokra ajánlanak. (Elérhető itt.) Ezek 80%-a szabadon elérhető, a maradék 20% pedig NAVA pontokon tekinthető meg. A gyűjteményt több szempont szerint csoportosították, és tezaurusz is segíti a dokumentumok kereshetőségét. Az egyes audiovizuális anyagok tematikus csoportokból választhatóak ki, melyek a következők.

Magyarországi előzmények, 

A háború kitörése, főbb eseményei, 

A háború vége, őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság,

A trianoni békeszerződés,

Magyar veterán katonák visszaemlékezései,

Uralkodói és politikusi portrék,

Epizódok a háborúból. 

Az egyes felvételek megnyitása után különféle adatokat láthatunk: a műsor címe, gyártási éve, nyelve, leírása, közreműködők, földrajzi nevek, és tezaurus.

Bácskai katonák adattára Molnár Tibor: In nomine Domini! című könyvében  

Az online adatbázisok felsorolása után egy nyomtatott forrással szeretném zárni rövid ismertetőmet. Molnár Tibor: In nomine Domini! – A Kalocsai Érseki Szentszék által egyházilag holttá nyilvánított első világháborús bácskai katonák adattára című munkája 2021-ben jelent meg. A hírről a Magyar Nemzeti Levéltár közleménye és a Magyar Nemzet cikke is beszámolt. A szerző a katolikus egyházi holttá nyilvánítási eljárások dokumentumait vizsgálta, amelyet a háborúban elhunyt katonák özvegyei kezdeményeztek, mert szerettek volna újra megházasodni. Molnár Tibor, zentai levéltáros összesen 1334 iratanyagot tekintett át, melyek őrzője a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár. Összegzése pedig nemcsak személyes adatokat közöl, de alakulattörténeti szempontból is fontos információkat tár fel. 

magyarezredek.hu 3. – Rövid tartalomismertető

Ebben a bejegyzésben a magyarezredek.hu weboldalon fellelhető tartalmakat fogom röviden ismertetni. A térképes nézet használatának részletes bemutatása után fogok áttérni az egyes menüpontokra. Az információkhoz saját keresések útján jutottam, illetve felhasználtam a menü bevezetőjében található információkat is.

Térképes nézet

A főoldalon két interaktív térkép segíti a császári és királyi hadtestek és ezredek, valamint a magyar királyi honvéd kerületek és ezredek hadkiegészítő területeinek keresését. A térképes nézet -a főmenü bevezető részében olvasható adat alapján- az 1914. évi állapotok alapján készült.

Császári és királyi hadtestek és ezredek hadkiegészítő területei c. térkép

Magyar királyi honvéd kerületek és ezredek hadkiegészítő területei c. térkép

 

Ha például arra vagyunk kíváncsiak, hogy Szegeden és környékén milyen ezredek és zászlóaljak működtek, akkor először is érdemes arra gondolni, hogy a császári és királyi hadtestek és a magyar királyi honvéd kerületek között egyaránt kereshetünk. Ha a császári és királyi hadtestek és ezredek fülre kattintunk, és a térképen megkeressük Szegedet, láthatjuk, hogy a város és környéke a VII. hadtestet alá tartozott. Ezt összesen 8 részre osztották, és ezeket egyenként kiválasztva mindegyiknél láthatjuk az oda tartozó ezredeket és zászlóaljakat. A fejlesztők külön színnel jelölték a gyalogsághoz, a lovassághoz, a tüzérséghez és a műszakiakhoz tartozó egységeket. Ezek a kategóriák előzetesen is kiválaszthatók, és akkor csak az adott kategória alakulatai jelennek meg a térképen. Ha a VII. hadtest térképén a szegedi körzetet jelöljük ki, akkor láthatjuk, hogy itt egy gyalogezred és két műszaki zászlóalj működött a következők szerint:

cs. és kir. Komlós-keresztesi báró Fejérváry Géza nevét viselő 46. gyalogezred,

cs. és kir. 7. utász zászlóalj,

cs. és kir. 7. árkász zászlóalj.

A bal oldalon a hadtest jelvénye is megtekinthető. 

Mindegyik alakulat neve kattintható. Ha kiválasztjuk a 46. gyalogezredet, akkor rövid összefoglalót olvashatunk az ezredről, megtekinthetjük a hozzá tartozó jelvényeket, és a YouTube-on meghallgathatjuk az indulójukat, a Johann Müller által szerzett Fejérváry-indulót is. Ezt a lehetőséget egy kis sárga kürt ikon jelzi az adatlapon. Információkat kaphatunk arról is, hogy az 1762-ben alapított, és Komlós-keresztesi báró Fejérváry Gézáról elnevezett 46. gyalogezredet összesen 4 zászlóalj alkotta, az egyenruhájuk hajtókájának a színe papagájzöld volt, a gombjuk színe pedig sárga. Megkapjuk az ezredtulajdonosok listáját, és a gyalogezreddel kapcsolatos olyan dokumentumokat, melyeket a magyarezredek.hu-n el lehet olvasni teljes terjedelemben, digitalizált formában (Hirn László: A negyvenhatosok fegyverben 1914-1918, és Ajtay Endre: A volt cs. és kir. 46. gyalogezred világháborús története 1914-1918). Az adatlapon az információk között a billentyűzeten található nyilakkal lehet fel- illetve lefelé görgetni. Természetesen a cs. és kir. 7. utász zászlóalj és a .cs. és kir. 7. árkász zászlóalj tekintetében ugyanilyen adatlapok nyithatóak meg.

Ha a főoldalon a magyar királyi honvéd kerületek és ezredek lehetőséget választjuk, és a megjelenő térképen megkeressük Szegedet, akkor azt láthatjuk, hogy a város a II. Honvédkerülethez tartozott, melyet 6 részre osztottak. Ha ezeket egyenként kiválasztjuk, az előzőekhez hasonlóan különböző színnel jelölve láthatjuk a gyalogsághoz, lovassághoz és a tüzérséghez tartozó alakulatokat (műszakiak itt nincsenek). Szegedhez a m. kir. szegedi 5. honvéd gyalogezred és a m. kir. szegedi 3. honvéd huszárezred tartozott. Az alakulat nevére kattintva itt is részletes adatlapot láthatunk, és a kapcsolódó dokumentumok is megjelennek. 

Menü

A Menüben a bevezető rész után külön alpontokban kaptak helyet a hadseregszervezet leírása, az alakulat történetek, a névkönyvek (sematizmusok), a további összefoglaló fegyvernem- és alakulattörténetek, az arcképcsarnokok és vitézi tettek, a múzeumi műtárgyak gyűjteménye és a fotóalbumok. Innen lehet továbbá összetett kereséseket is indítani. (Az egyszerű keresés bármikor elérhető a honlap tetején.)

A hadseregszervezet valójában egy rövid, de értékes leírást tartalmaz, a többi menüpont alatt pedig beszkennelt dokumentumokat találunk, melyek teljes terjedelmükben olvashatóak. Ezek a kötetek a Hadtörténeti Könyvtár és a Hadtörténeti Múzeum állományából származnak. A digitalizált anyag nem került OCR-ezésre, ezért a könyvek szövegében nem lehet keresni. 

A múzeumi műtárgyak gyűjteményében fényképeket lehet böngészni, a keresést pedig fegyvernemre és gyűjteményre egyaránt lehet szűkíteni. Ha például a Hidegfegyver Gyűjteményt pipáljuk be, majd a nagyító ikonra kattintunk, akkor számos hidegfegyver fényképét lapozhatjuk végig. A kiválasztott fegyver képére kattintva pedig rövid leírást is olvashatunk róla. Az Osztrák-magyar 1869 M lovas legénységi szablyáról például megtudhatjuk, hogy népszerű eszköz volt az úri körökben vívott párbajoknál. Ha pedig a Modern Lőfegyver Gyűjtemény darabjai között tallózunk, ráakadhatunk az Osztrák-magyar 1895 M 8 mm-es Mannlicher ismétlőpuska képére, melyet szuronnyal és hordszíjjal együtt őriztek meg.