JaMaBiTO - A vihar kapujában

A következő bejegyzésben a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) projekt egy lehetséges tétele kerül bemutatásra.

Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában

Akutagava 1915-ös novellája, A vihar kapujában alkotói munkásságának második korszakában (1915-1917) keletkezett, melynek meghatározó eleme az emberi lélek belső rezdüléseinek kifejezése. A történet maga egy zavaros, sorscsapásokkal teli időszak pillanatképe, bemutatja, mire képes az ember a túlélésért és milyen gondolatmenet játszódhat le benne közben, hogy racionálja a döntéseit. A novella Akutagava egy másik írásával, a Bozótmélyben-nel együtt Kuroszava Akira A vihar kapujában című 1950-es filmjének alapját képezi.

Az író életpályájáról bővebben:

https://litera.hu/magazin/tudositas/akutagava-bonyolult-iro-egy-bonyolult-korban.html

https://terebess.hu/keletkultinfo/akutagava.html

Több mint lexikonszócikk: Egy kutatói segédanyag születése

Az első blogbejegyzésben felvázoltam egy Híres Magyar Eszperantisták életrajzait tartalmazó adatbázis ötletét megindokoltam a létjogosultságát. A másodikbejegyzésben megvizsgáltam milyen hasonló adatbázisok léteznek és azok milyen mélységig dolgozzák fel az eszperantisták életútját. Arra a megállapításra jutottam, hogy nem létezik olyan adatbázis, ami tudományos igényességgel dolgozná fel az életrajzokat. A harmadik bejegyzésben szeretném bemutatni az adatbázis gyakorlati megvalósítását.

Szeretném bemutatni, hogyan nézne ki egy konkrét személyhez készült, szakmai célú adatlap a tervezett gyűjteményben. A cél nem egy hagyományos lexikonszócikk létrehozása, hanem egy olyan kutatási és edukációs segédanyag összeállítása, amelyet a történészek, kutatók és pedagógusok közvetlen forrásként hasznosíthatnak munkájuk során. A pilot adatlaphoz Fajszi Károly életútját választottam, mivel az ő hihetetlen gazdag eszperantó nyelvű könyv és folyóiratgyűjteménye miatt kezdtem el érdeklődni a Zamenhoff által létrehozott mesterséges nyelv iránt.

Szerepjátékos könyvek gyűjteménye által feloldott szolgáltatások

Az előző posztokban végig vettük miért lenne hiánypótló egy asztali szerepjátékos könyvekből álló különgyűjtemény, így talán itt az ideje, hogy vessünk egy pillantást rá, milyen szolgáltatásokra is adna egy fennálló gyűjtemény lehetőségeket, mit tapasztalna a használó aki rátalál?

Elérhető, kölcsönözhető 

A könyvtári rendszer egyik erőssége legnagyobb előnye a szolgáltatás képessége más metaadat oldalakkal szemben. A teljes szöveges keresés, online kölcsönzés lehetősége már önmagában kecsegtető, de általuk lehetőség nyílik a különböző katalógust használó ajánlórendszerek kiaknázása. Ezzel ugyanis szélesíthetővé válik az olvasó perspektíva a nyomasztó mennyiségű választékban az egyszeri olvasónak is, aki nem jártas a szerepjátékos rendszerekben. 

A teljes szöveg jelenlétével a szabályok is gyorsan összehasonlíthatóvá válnak, ami sok játékosnak volna nagy segítség.

A levelektől a gyógyulásig: egy webtoon biblioterápiás olvasata

Projektünk első két fázisában a vizuális történetekben rejlő potenciált, illetve a hazai és nemzetközi kezdeményezéseket, gyakorlatokat és hiányosságokat térképeztük fel. Rávilágítottunk, hogy bár a Graphic Medicine nemzetközileg létező fogalom, a hazai fejlesztő biblioterápiából hiányzik egy olyan felület, amely a vizuális műveket – manhwákat, manhuákat, mangákat és webtoonokat – kifejezetten terápiás fókusszal rendszerezné. Az említett két korábbi fázis után a harmadik bejegyzéssel pedig elértünk a gyűjtemény megvalósításának legfontosabb részéhez: az elmélet gyakorlatba való átültetéséhez. Ez a bejegyzés azt szeretné bemutatni, hogyan nézne ki egy konkrét műhöz készült, szakmai célú adatlap a tervezett gyűjteményben. A cél nem egy egyszerű könyvajánló, hanem egy olyan módszertani segédanyag létrehozása, amelyet a könyvtárosok, pedagógusok vagy biblioterapeuták azonnal alapul vehetnek a tervezéshez. A minta-adatlaphoz a dél-koreai „Your Letter” című webtoont választottam – nemcsak letisztult esztétikája és érzelmi mélysége miatt, hanem, mert tematikája kiválóan illeszkedik a biblioterápiás célokhoz.

A vizuális művek helye a biblioterápiában – nemzetközi gyakorlatok és hazai helyzetkép

A projektről szóló első bejegyzésben azt a kérdést jártuk körül, hogy a gyógyító olvasásnak miért nem kellene kizárólag a klasszikus, szövegközpontú művekre korlátozódnia, és hogy milyen lehetőségek rejlenek a vizuális művekben, akár terápiás szempontból is. Ahhoz azonban, hogy egy valóban értékes és gyakorlatban is használható gyűjteményt tudjunk létrehozni, alapvető fontosságú a már meglévő példák, valamint a hazai és nemzetközi kezdeményezések, gyakorlatok és hiányosságok feltérképezése. Hiszen a projekt célja végső soron az lenne, hogy egy kurátorok által ellenőrzött, valamint válogatott gyűjtemény révén kiemelkedő és egyben hiánypótló szerepet töltsön be a magyar nyelvű tartalomszolgáltatásban – különösen a biblioterápiához használható vizuális művek terén.

Út a múltba - A Tatabánya MJV József Attila Könyvtár Muzeális gyűjteményének végső tervei

Az adatbázis, ahogyan korábban utalmat rá, felépítésében követné az Iparművészeti Múzeum gyűjteményének felépítését, a következő menüpontokkal, és azok további bontásaival:

Könyvek: XVII. század, XVIII. század, XIX. század, XX. század

Folyóiratok: Mindenes Gyűjtemény, Komáromi Kalendáriom

Kéziratok: levelek, képeslapok, naplók, főkönyvek, stb.

Metszetek: városok, egyéb entitások

Aprónyomtatványok: beiktatási beszédek, halotti beszédek, stb.

 

 

Fumax Kiadó - Kövess minket BÁRHOL

 Mi is az a Fumax Kiadó?

Így írnak magukról és a kezdetekről röviden: "A kiadó neve egy mozaikszó, a Fumetti, Manga, Comics szavakból lett összerakva, tehát a képregény szó olasz, japán és angol megfelelőjéből.Ezekből is sejthető, hogy a kiadó eredetileg kizárólag képregények megjelentetésére alakult, és sokáig így is működött, egészen pontosan 2011 nyaráig. 2011 elején úgy döntöttünk, hogy felhagyunk a képregényekkel, és könyvkiadással próbálkozunk. ..."

A szerepjátékos könyvekből digitális gyűjteményei ma

Ha ma szerepjátékos könyvekre vágyik valaki annak limitáltak a lehetőségei az online térben. Bár a könyvtárak rendelkeznek ilyesfajta művekkel ezek sokszor nincsenek egy külön gyűjteménybe gyűjtve, de ha vannak is, semmi képen sem átfogóan, több tízezres nagyságrendben, mint ahogyan a piacon vannak vagy voltak jelen egykor ma már nehezen elérhető, többé nem újranyomott könyvek.

Könyvtári kezdeményezések 

A szerepjátékos könyvek mára elég meghatározó közösségszervező, oktatási célú, és kikapcsolódási eszközökké váltak, hogy a könyvtárak külön útmutatókat készítsenek más könyvtárások számára, hogyan is dolgozzuk fel és igazodjunk el a szerepjátékos műfajnál. 

Az American Library Association boltjában például rendezvényszervezéshez találunk ilyeneket. Ennek ellenére mégis limitáltan jelennek csak meg egységes gyűjtemények az online térben. 

Japán művek magyar fordításaival foglalkozó források számbavétele

Mountain Dweller (Yamabito) az An Incense Contest (Takimono awase) sorozatból

A japán irodalmi fordításokra irányuló igényt alátámasztja az a tény, hogy idén először hirdette meg a Japán Alapítvány Budapesti Irodája a japán műfordítási versenyét. Ennek keretében teljesen amatőr és már fordítási tapasztalattal rendelkező jelentkezők munkáját díjazták Kavakami Mieko egy novelláján keresztül. Ahogy írták, fontos volt számukra, hogy a született fordítások legyenek "egyszerre hűek az eredetihez és élvezetes olvasmányok azok számára is, akiknek nincsenek előzetes ismeretei Japánról vagy a japán nyelvről". Jelen projekt, a JaMaBiTO (JApán nyelvű források MAgyar fordításainak BIbliográfiája Tematikus Oldal) is hasonló indíttatású, a japán kultúra terjesztése minden érdeklődési szinten - na de milyen előzményeket találni erre a feladatra?

Út a múltba, a TMJV József Attila Könyvtár Muzeális Gyűjteménye - felépítés, források

Az adatbázis elkészítéséhez elsősorban az Iparművészeti Múzeum által felépített rendszert tartom célravezetőnek. Igaz, a tartalom nem ugyanaz, mégis felépíthető az adott muzeális gyűjteményre. Ahogyan az Iparművészeti múzeum egy-egy menüpont alatt tárgyalja a bútorokat, kerámia- és üvegtárgyakat, ötvösmunkákat, stb, úgy csoportosítható a TMJV József Attila Könyvtár Muzeális állománya dokumentumtípusonként.

A közösségi média hatásfoka III.

Miután az előző bejegyzésekben tisztáztuk a miérteket és felmértük a piaci környezetet, eljött az ideje, hogy fejest ugorjunk a mélyvízbe, és elkezdjük a közösségi média hatásfokának tényleges feltérképezését. Amikor „hatásfokról” beszélünk, hajlamosak vagyunk leragadni az egyszerű felszínnél: hányan látták, hányan kedvelték, mekkora volt az elérés. Projektünk azonban éppen azt tűzte ki célul, hogy ezen a kétdimenziós szemléleten túllépjen. A következőkben bemutatom és egy konkrét példán keresztül ízelítőt is adok abból, mit jelent, amikor a marketingpszichológia találkozik a rideg adatokkal.

Pennonia – Magyarországról Hollywoodba

forrás: screentrant

Rögtön azzal kell kezdenünk, hogy a cím kicsit félrevezető. Ebben az esetben ugyanis nem arról van szó, hogy a Bikfalvi Máté alapította cégnek kellett elmennie egészen Amerikáig, hanem arról, hogy maga az álmok és vágyak városa tette tiszteletét kis hazánkban. 

"Magyar töltőtoll és tinta készítők" - egy tartalomszolgáltató blog indításának indoklása

A rendelkezésre álló forrásokból nyert információkból (amik között szerepelnének interjúk és kérdőívek is, azokkal, akik ezt bevállalnák) létrehozható lenne egy olyan információs központ, ahol mindent meg lehet találni ebben a témában.

Lehetőség van nem csak szponzorokat találni a tollak és tinták tesztjeihez, de akár limitált kiadású tollak vagy tintákra szóló kollaborációk is elképzelhetőek egy idő után. 
Bár a Tollak & Órák Facebook csoportba rendszeresen megjelennek írásos tartalmak és új termékek bemutatói, de nincs egy olyan (jó kereső funkcióval rendelkező) oldal, ahol ezeket rendezetten böngészni lehetne.

A közösségi média hatásfoka II.

Az előző bejegyzésben részletesen kifejtettem, miért kulcsfontosságú kérdés napjainkban a közösségi média hatásfoka, és miért érdemes ezzel a témával behatóan foglalkozni. Ahhoz azonban, hogy valóban hiánypótló és értékes platformot hozhassunk létre, elengedhetetlen feltérképezni a jelenlegi információs környezetet. Jelen írásomban egy rövid kutatás keretében vizsgálom meg, milyen források érhetők el a témában hazai és nemzetközi szinten, illetve milyen követendő, formabontó példákból meríthetünk inspirációt a megvalósításhoz.

Ha körülnézünk a weben a közösségi média hatékonyságát vizsgáló tartalmak között, alapvetően két élesen elkülönülő irányzattal találkozunk. Az egyik a tisztán üzleti, marketingfókuszú megközelítés. Nemzetközi szinten ennek iskolapéldája a Social Media Examiner, amely gyakorlati útmutatókkal és technikai leírásokkal segíti a szakembereket. Ez az oldal rendkívül erős a „hogyan csináld” típusú tartalmakban, ám a hatásfokot kizárólag a megtérülés (ROI) és az elérés számaiban méri, figyelmen kívül hagyva a mélyebb társadalmi kontextust. Hazai fronton hasonló szerepet töltenek be az olyan szakmai hírportálok, mint a Kreatív Online, vagy a különféle marketingügynökségi blogok (például a Marketing Commando). Ezek erőssége, hogy a magyar piaci sajátosságokra reagálnak, ugyanakkor tartalmuk gyakran értékesítési célokat szolgál, vagy fizetős falak mögé rejtett hírekre korlátozódik, így nem alkotnak szabadon hozzáférhető, átfogó tudásbázist.

A másik irányzatot a tudományos és társadalmi célú kutatások képviselik. Ezen a téren a nemzetközi Pew Research Center Internet & Tech szekciója nyújt kiemelkedő, adatalapú elemzéseket a felhasználói szokásokról. Magyarországon az NMHH kutatásai említhetők párhuzamként. Bár ezek a források rendkívül hitelesek és alaposak, gyengeségük a formátumukban rejlik: a száraz, akadémikus nyelvezet és a hosszú PDF-tanulmányok nehezen fogyaszthatók az átlagolvasó vagy a gyors válaszokat kereső kisvállalkozó számára. 

Amennyiben lehetőségem lenne – megfelelő anyagi keretek, idő és szakértői gárda bevonásával – egy új platformot építeni, nem a fenti példákat másolnánk, hanem olyan projektekből merítenénk formai ihletet, amelyek tartalmukban eltérőek, de megoldásaikban innovatívak. Kiváló minta lehetne a The Pudding nevű vizuális esszé-oldal, amely kulturális témákat dolgoz fel interaktív adatvizualizációval. Egy ilyen megközelítéssel a közösségi média hatásmechanizmusát nem száraz szöveggel, hanem kattintható, mozgó ábrákkal mutathatnánk be, ahol az olvasó maga fedezheti fel az összefüggéseket. A tartalom tálalásában a hírlevél-alapú kurátori modell (mint a nemzetközi The Skimm vagy a hazai G7 reggeli hírlevelei) is iránymutató lehet: a cél nem az információk ömlesztése, hanem azok értő szűrése és emészthető összefoglalása lenne. Továbbá, a Notion közösségi sablongyűjteményeihez hasonlóan létrehozhatnánk egy strukturált, kereshető tudástárat, ahol a felhasználók iparágra és célokra szűrve találhatnának releváns esettanulmányokat.

Összegezve a kutatást, a tervezett projektem legfőbb hozzáadott értéke a hídépítés lenne a tudomány és a gyakorlat között. Jelenleg hiányzik a piacról egy olyan szereplő, aki a pszichológiai és szociológiai kutatások eredményeit "lefordítja" a marketingesek nyelvére, és mindezt modern, vizuális eszközökkel, interaktív kalkulátorokkal vagy diagnosztikai tesztekkel teszi kézzelfoghatóvá. Egy ilyen független, elemző és edukációs portál – amely a magyar piaci realitásokra szabva ötvözi a nemzetközi trendeket – valóban új minőséget hozna a közösségi média hatásfokának megértésében.

Városi sportpályák átalakulása napjainkig – tervezett végső adatbázis

Az adott utcai sportpályákról nem csak egy korábbi és egy jelenlegi fénykép szerepelne az adatbázisban, hanem időbélyeggel ellátva annyi fénykép, amennyit a követők feltöltenek. A fénykép készítésén kívül szerepelne egy pontos cím, GPS koordináta, illetve kiemelt szerepet kapna a kommentelési lehetőség, ahol mindenki leírhatná kötődését, emlékeit a pályával kapcsolatban. Amennyiben szükséges, akkor megadhatók lennének további adatok, a fénykép készítésének körülményeiről, illetve amennyiben szerepelnek rajta személyek is, akkor róluk. Illetve megjelenhetnek technikai részletek is, amennyiben érdekesnek találják, hogy milyen műszaki eszközt használtak a fénykép elkészítéséhez.

Városi sportpályák átalakulása napjainkig – az adatbázis létrehozása

Nagyon sok kezdeményezés van már, ahol adott területekről töltenek fel fényképeket a múltból, és mellette megmutatják, hogy jelenleg mi található ugyanott. Viszont speciálisan a sportpályákra ilyen nem létezik.

Azonban a sportpályák mind megjelenhetnek ezekben a gyűjteményekben, összeállításokban vagy fényképeken. A következő adatbázisokból kiemelhetők a tervezett adatbázis számára képek, leírások.

Magyar eszperantisták who is who adatbázisokban

A biográfiai műfaj első műfaj teremtő alkotása Conrad Gesner 1553-ban megjelent műve, a Bibliotheca Universalis. Ez volt az első olyan enciklopédia, amely tudósokat és írókat gyűjtött össze egy helyen.

Az első valódi életrajzi lexikonnak viszont Christian Gottlieb Jöcher német életrajzíró munkája számít a The Allgemeines Gelehrten-Lexicon, amely a 18. század közepén jelent meg. Ebben német tudósok életét és munkásságát mutatta be. Érdekesség, hogy a lexikont a kor egyik legismertebb nyomdásza, Johann Friedrich Gleditsch adta ki.

Az eszperantó mozgalom pionírjai között is felmerült az ötlet, hogy hozzanak létre egy olyan enciklopédiát, amely tartalmazza azoknak a személyeket, akik aktívan részt vettek a mozgalom munkájában és a mesterséges nyelv terjesztésében.

Híres magyar eszperantisták

Néhány évvel ezelőtt egy újságcikk keltette fel az érdeklődésemet az eszperantó nyelv és mozgalom iránt. A cikk az Országos Idegennyelvű Könyvtárban őrzött Fajszi-gyűjteményről szólt. Lenyűgözött, hogy Fajszi Károly, a gyűjtemény tulajdonosa, hogyan tudott az 1970-es évektől egészen 2004-ben bekövetkezett haláláig egy 12 000 darabos eszperantó nyelvű könyvgyűjteményt létrehozni.

Forrás: OIK Kávészünet blog

Ekkor kezdtem el mélyebben kutatni a magyarországi eszperantó mozgalmak történetét – bár a nyelv elsajátítására idő hiányában nem volt lehetőségem. Meglepett, hogy milyen neves személyek voltak

eszperantisták. Például Karinthy Frigyes, a híres magyar író, költő és műfordító, aki 1932 és 1938 között a Magyarországi Eszperantó Szövetség (MESZ/HEA) elődjének, a Magyar Országos Eszperantó Egyesületnek volt az elnöke.

Szintén meglepő volt számomra, hogy Polgár László, a híres sakknagymesterek – a „Polgár lányok” (Judit, Zsófia és Zsuzsa) – édesapja is aktív eszperantista. Továbbá számos olyan magyar eszperantista élt, aki hazánkban szinte teljesen ismeretlen, ám az eszperantó mozgalomban és a világ más tájain elismertté vált. Ilyen például Lengyel Pál, aki az 1900-as évek elején szekszárdi nyomdászként sajátította el az eszperantó nyelvet, majd Párizsban alapított és működtetett nyomdát 1904-től az első világháború kezdetéig, ahol számos eszperantó nyelvű folyóiratot és könyvet adtak ki.

További érdekes példák közé tartozik Székelj Tibor világutazó, valamint Major József, akinek kalandos életútja során a japán eredetű oomotó vallás követőjévé vált, az 1930-as években Japánban élt, majd később az új-zélandi eszperantó mozgalom meghatározó alakjává vált.

Út a múltba – a Tatabánya MJV József Attila Könyvtár Muzeális gyűjteménye

 

Az 1952-ben alapított megyei könyvtár már a kezdetektől gyűjti a muzeális dokumentumokat. A mára közel 1300 kötetre duzzadt gyűjtemény antikváriumokból, magánszemélyektől, könyvaukciókon való vásárlással, illetve ajándék útján gyarapodott. 1980-ban a könyvtár megvásárolta a Komárom Vármegyei Pálffy-család 3000 kötetes könyvtárát, amelyből mintegy 300 kötet került a muzeális gyűjteménybe. Közel 150 kötetet számlál a „könyvtár a könyvtárban”, egy apróbb állományrész, amely a komáromi nyomdász, könyvkötő és könyvkereskedő Siegler Antal 1840-ben alapított kölcsönkönyvtárának egy részét képezte egykor.

Élő hang a barázdákban: Koncertek és előadások a "bakelitlemezeken"

Az élő zene varázsa mindig erősen hatott az emberekre és éppen ezért különlegesen helyet foglal el a zenehallgatás kultúrájában. Míg a stúdiófelvételek a tökéletes hangzásról, valamint az aprólékosan, precízen megszerkesztett dalokról szólnak, addig az élő koncertek vinylekre — vagy ahogy a köznyelvben jobban fennmaradt: bakelitlemezek —   rögzített pillanatait a spontaneitás, a közönség hullámzó energiája és az adott pillanat ugyanolyan szintű megismételhetetlensége tette igazán különlegessé. Már az 1950-es években is felismerték a kiadók, hogy egy-egy élő előadás bakelitre préselése nem pusztán dokumentálás, hanem kulturális lenyomat is.