Eredeti cím: Looking Toward the Next Phase of Library Systems
Szerző: Marshall Breeding
Megjelent: Computers in Libraries, March 2022
www.infotoday.com/cilmag/mar22/
A könyvtárak már több mint fél évszázada élvezik a technológia előnyeit. A számítógépes rendszereket az egyes könyvtári tevékenységek automatizálására az 1970-es évek második felében fejlesztették ki, s azóta is folyamatosan fejlődtek a technológiai architektúrák, az üzleti környezet, illetve a könyvtári működés változásainak köszönhetően. Ezek a tényezők azonban a könyvtári rendszerek jövőbeli generációira is hatással lesznek.
A mai rendszerek kialakulása és fejlődése
A könyvtári rendszerek több technológiai változáson mentek keresztül, amelyek általában megfeleltek az egyes korszakokban uralkodó számítástechnikai irányvonalnak. A korai nagyszámítógépes rendszerek átadták helyüket a miniszámítógépeknek, majd a személyi számítógépek előnyeit kihasználni képes kliens-szerver alapú rendszereknek. Ma a könyvtárak általában a webalapú felületeket és a felhőalapú megoldásokat részesítik előnyben.
A mai könyvtárak igénylik, hogy rendszereik kapcsolódni tudjanak más alkalmazásokhoz, intézményekhez, a tartalomszolgáltatókhoz vagy más üzleti partnerekhez. Különböző alkalmazásprogramozási felületekre (API-kra) és egyéb technikai megoldásokra támaszkodnak számos rutinszerű munkafolyamat során, valamint ezeken a felületeken keresztül férnek hozzá olyan adatokhoz is, amelyek döntési és stratégiai tevékenységeikhez szükségesek.
A számítástechnikai modellek fejlődése nagy hatással volt a könyvtári rendszerek evolúciójára. Egyes IKR-ek több technológiai generáción keresztül fejlődtek, a jelenlegi palettán megtalálhatók az előző verziójú, valamint a mai architektúrákon és programozási gyakorlatokon alapuló új változatok is. Az elmúlt egy évtizedben kidolgozott rendszereket felhőplatformokra és webes felületekre fejlesztették ki.
Több, mint egy évtizede tart az a tendencia, hogy a könyvtárak többsége olyan rendszereket használ, melyeket hosztolt szolgáltatásokon vagy felhőtechnológiákon keresztül telepítenek. Bár vannak olyan körülmények, amelyek indokolják a helyben lévő számítástechnikai infrastruktúra fenntartását, a hosztolt rendszerek és a felhőalapú számítástechnika kora uralkodik.
A könyvtári rendszerek fejlődésük során a szolgáltatások és gyűjtemények változásaihoz igazodtak. A könyvtári működés számos aspektusa, mint például a kölcsönzés, stabil maradt; de az olyan területeknek, mint a katalogizálás, az új szabványoknak (pl. RDA, BIBFRAME, AACR2) megfelelően kellett fejlődniük. A tudományos könyvtárak és a közkönyvtárak gyűjteményeinek összetétele is jelentősen megváltozott, előbbinél a könyvkiadásnak a nyomtatásról az elektronikus formátumokra való váltása; utóbbinál pedig a letölthető e-könyvek egyre szélesebb körben való elterjedése miatt. Ezek a változások az IKR-ek folyamatos fejlődéséhez és a könyvtári szolgáltatási platformok, mint új típusú rendszerek kialakulásához vezettek.
Az utóbbi években konszolidálódó üzleti környezet nem feltétlenül jelenti a könyvtárak számára elérhető termékek csökkenését. Az Association of Research Libraries tagkönyvtárak körében az elmúlt években megvalósított rendszerbevezetések áttekintése azt mutatja, hogy a szállítók számának csökkenése ellenére az egy évtizeddel ezelőttihez képest szélesebb körű termékválaszték áll rendelkezésre. A ma elérhető rendszereket a korábban említett tényezők alakították ki, beleértve a technológiát, a könyvtárak működési trendjeit és az üzleti környezet változásait. Várható, hogy ugyanezek a tényezők továbbra is befolyásolni fogják a könyvtári rendszerek következő generációit.
A kiadói modellek változásainak figyelembevétele
A felsőoktatási könyvtárak számára tervezett rendszerek további fejlődésére számíthatunk a tudományos kommunikáció gyorsan változó világához való alkalmazkodás miatt. Az átalakuló lehetőségek és igények, a nyílt hozzáférésű tartalmak megnövekedett aránya hatással lesz arra, hogy a könyvtárak hogyan kezelik az elektronikus erőforrásokat, és hogy a technológiai rendszerek hogyan támogatják ezeket az új munkafolyamatokat. Alapvető fontosságú lesz annak biztosítása, hogy a könyvtárak lehetővé tegyék a szabadon elérhető tartalmak teljes köréhez való hozzáférést.
Változó könyvtári prioritások
Az intézmények mindennapi munkáját támogató funkciók a könyvtári rendszerekben már eléggé kiforrottak, s bár a folyamatos változások miatt szükség lehet némi finomításra, a jövőbeni fejlesztések inkább az olvasói hűségprogramok szolgáltatásainak javítására fognak koncentrálni. Az elmúlt években ugyanis a közkönyvtárak nagy érdeklődést mutattak az olyan újítások iránt, melyek segítségével hatékonyabban kommunikálhatnak az olvasóikkal. Az e-könyvek növekvő népszerűségének hatására ma már alapvető fontosságú ezen dokumentumok kezelésének beillesztése a könyvtári rendszerbe, valamint a közkönyvtárak jobb felhasználói élményt várnak el a katalógusaikon és honlapjaikon keresztül.
Az iparági konszolidáció hatása
A könyvtári technológia üzleti környezetének változásai tehát magukra a könyvtári rendszerekre is hatással vannak. Érdekes lesz látni, hogy az IKR-ek fejlődését hogyan befolyásolja majd ez az átalakulóban lévő üzleti környezet, és hogy maguk a könyvtári rendszerek hogyan fejlődnek tovább a jövőben. A fejlődésnek természetesen sokféle iránya lehet. Az egyik lehetőség a könyvtárak által használt platformokon belüli munkafolyamatok és tartalmak mélyebb integrációja lesz. Valószínűleg a könyvtári rendszerek kevésbé fognak a belső műveletek automatizálására összpontosítani, és nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a könyvtárak, közösségeik és gyűjteményeik közötti kapcsolatok erősítésére.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése