Ebben a bejegyzésben arra a kérdésre keresem a választ, hogy
vajon művészetről szóló könyvekről, katalógusokról készülnek-e ismertetők
online formában. A szépirodalomnál ez bevett szokás, sőt ha az egyik kedvenc
területemre tévedünk a sci-fi és fantasy scénába, ott kifejezetten szokás ilyet
írni. Megszámlálhatatlan mennyiségben állnak rendelkezésünkre íróktól,
kritikusoktól, bloggerektől és másoktól eredeztethető írások a témában.
Bemelegítésképpen álljon itt pár ebből a szegmensből:
keresés
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Grafica Hungarica. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Grafica Hungarica. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. január 18., hétfő
2015. november 24., kedd
A művészek lehetőségei az Internet előtt és után
Probléma felvetés: vajon milyen volt a művészek lehetősége a megjelenésre a hálózat megjelenése előtt és után az utóbbi évtizedekben, valamint hogyan tudott tájékozódni és kapcsolatba kerülni az alkotóval az egyszeri rajongó az elektronikus média előtt és után. A témáról többszáz oldalas tanulmányban lehetne szólni, én itt, benyomásaimat, első gondolataimat igyekszem rögzíteni.
Az Internet előtt a közös munkára a levelezés, a kiállítások, a művésztelep valamint a nyomtatott anyagok (folyóiratok, katalógusok, albumok) szolgálhattak vagy teremthettek alkalmat. Mindez sok időbe és költségbe került. A kommunikáció a mai szemmel nehézkessége ellenére is maradandóbb kapcsolatokat eredményezett. Megvolt ellenben az a járulékos haszna, hogy megmaradtak például a levelezések, melyek a művek létrejöttét is bemutatták, valamint a kiadványok a dokumentálás révén tartósan tudtak tartalmat közvetíteni. A hazavihető anyagok a művészetszerető közönség számára pedig a személyességet adhatta. Ezek, az alkotásokat „kísérő” anyagok múzeumba kerülésével a kisebb vagy felfedezetlen művész számára is elhozhatta a halhatatlanságot.
Az Internet előtt a közös munkára a levelezés, a kiállítások, a művésztelep valamint a nyomtatott anyagok (folyóiratok, katalógusok, albumok) szolgálhattak vagy teremthettek alkalmat. Mindez sok időbe és költségbe került. A kommunikáció a mai szemmel nehézkessége ellenére is maradandóbb kapcsolatokat eredményezett. Megvolt ellenben az a járulékos haszna, hogy megmaradtak például a levelezések, melyek a művek létrejöttét is bemutatták, valamint a kiadványok a dokumentálás révén tartósan tudtak tartalmat közvetíteni. A hazavihető anyagok a művészetszerető közönség számára pedig a személyességet adhatta. Ezek, az alkotásokat „kísérő” anyagok múzeumba kerülésével a kisebb vagy felfedezetlen művész számára is elhozhatta a halhatatlanságot.
2015. október 16., péntek
Grafica Hungarica: Intro
Lipták Pál a magyar könyvtáros társadalom egyik országosan ismert polihisztora, munkássága során könyvkiadási tevékenységgel is foglalkozott. Kiadványainak egyik érdekessége, hogy Lipták neve nem jelenik meg benne sem szerkesztői sem sorozatgazda tisztségben. Egyedül a kiadó intézmény, a békéscsabai Megyei Könyvtár tűnik fel, melyet korábban, nyugdíjazása előtt Lipták igazgatott. A sorozatban olyan neveket találhatunk, mint például Kondor Béla, Reich Károly, Szalay Lajos.
Webnaplóm célja e sorozat és a benne szereplő alkotók bemutatása.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

