keresés

2016. június 27., hétfő

Tartalomszolgáltatás-kutatás

2016. tavasz/nyár

Böhm Karolina: A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár (MILEV) digitalizálási projektjei a kulturális emlékezet szolgálatában
Darabosné Maczkó Beáta: Szakácskönyvtár
Ferencz Gáborné Zsuzsa: A vállalati könyvtárak irigylésre méltó (?) helyzetéről
Gáspár Anita: Földtan gyerekeknek
Tampu Ferenc: Román koncepciók a moldvai csángó-magyarokról a II. ezredfordulón
Ferencz Gáborné Zsuzsa: Mit tud a folyamatmenedzsment?
Dula Marina: Többnyelvű tezauruszok
Császár János: Adatbiztonság a XXI. században
Szandtner Dániel: Könyvtárak facebookos jelenléte
Törő Ágnes: A népszámlálások publikálása
Laczkó Soma: Mémek
Laczkó Soma: Példa egy ingyenes integrált könyvtári rendszerre - a KOHA
Laczkó Soma: A drónhasználat jogi háttere, esetleges következményei
Nagy Roland: Emilia Currás osztályozáselméleti törekvései
Kőműves Renáta: Vickery osztályozási elképzelései
Vig Dániel: Többnyelvű információkeresés
Gyura Eszter: Ünnepi könyvhét
Palásti Gábor: Könyvtárpláza - multifunkcionális információszolgáltató intézmény
Pőcze Viktória: Az információkeresés etikai és erkölcsi aspektusai
Albrecht Dániel: A közösségi média sikeres jelenségeinek hatása a könyvtári PR-ra


Közös kutatás
Digitális gyűjtemények a közösségi médiában - 2016.

Munkatársak: 
Albrecht Dániel, Bálint Dániel, Böhm Karolina, Császár János, Csordás Dániel, Darabosné Maczkó Beáta, Dula Marina, Farkas Csenge, Ferencz Gáborné, Gálos-Horvát Cecilia, Gáspár Anita, Gyura Eszter, Henézi Katalin, Horváth Adrienn, Hujber Zsófia, Incze Dorottya, Kállai Anita, Kertész Zoltán, Kiss Attila Csaba, Kóger Dóra, Kőműves Renáta, Laczkó Soma, Nagy Gábor, Nagy Roland, Palásti Gábor, Pőcze Viktória, Szandtner Dániel, Tampu Ferenc, Törő Ágnes, Török Karola, Vig Dániel 

Módszertani előzmények
Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában 2013-2014

A 2016 tavaszán vizsgált minta
kb. 2500 tétel, 1 havi (vagy legalább 20 egymást követő) Facebook-megosztás, minimum 20 poszt/identitás.

A felmért közösségi-média identitások:
Árpád Gimnázium - Tudásközpont, Békés Megyei Könyvtár (Békés), Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár (Vas), BMC Magyar Zenei Információs Központ és Könyvtár, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Könyvtár, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár (Heves), Cornell University Library, Csemegi Károly Könyvtár és Információs Központ (Csongrád), Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér (régebben Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár) Győr, ELTE - Történeti Intézet Szekfű Gyula Könyvtár, ELTE Egyetemi Könyvtár, Eötvös Károly Megyei Könyvtár (Veszprém), Europeana, Fejér Megyei Könyvtár, Fonoujpest - a FSzEK újpesti zenetára, Fortepan, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, FSZEK - Budapest Gyűjtemény, FSZEK - Kortárs és kedvelt, FSZEK - Központi Könyvtár, Fszek - Vénusz Utcai Könyvtár, FSZEK - Zenei Gyűjtemény, Fszek Füredi Könyvtár, Fszek-Deák Ferenc Könyvtár, Hungaricana, Hungaricana, Illyés Gyula Megyei Könyvtár, József Attila Megyei Könyvtár, Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza, Karinthy Frigyes Könyvtár, Katona József Könyvtár, Kecskemét, Kolozsvári Központi Egyetemi Könyvtár, KSH Könyvtár, Library of Congress, Ludwig Múzeum, Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, Mai Manó Ház, Megyei és Városi Könyvtár Kaposvár, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár és Művelődési Központ Debrecen, Metropolitan Museum of Art, Miskolci Egyetem - Könyvtár, Levéltár, Múzeum, Miskolci Városi Könyvtár és Információs Központ, MOME Könyvtár, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, MTA Könyvtára, National Library of Medicine, New York Public Library, Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtára - Sopron, Országgyűlési Könyvtár, Országos Idegennyelvű könyvtár, Országos Idegennyelvű Könyvtár Zeneműtára, Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, OSA Archivum, OSZK, OSZK Digitális Képarchívum, OSZK Magyar Elektronikus Könyvtár, Österreichische Nationalbibliothek, Pest Megyei Könyvtár, Petőfi Irodalmi Múzeum , Project Gutenberg, Sapientia Könyvtár, Semmelweis Egyetem - Központi Könyvtár, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár (Csongrád), Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Somogyi-könyvtár, Széchenyi István Egyetem - Győr, Széchenyi István Városi Könyvtár, Sopron, Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár, The British Library, The European Library, Toronto Public Library, Tudásközpont (Pécs), Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár (Jász), Vörösmarty Könyvtár, Székesfehérvár, Yale University Library

Eredmények: 
2016. június: az adatfelvételi szakasz véget ért, az eredmények feldoglozása folyamatban

2017. január: Az eredmények publikálása:
Megosztás vagy szerkesztés? A könyvtár változó szerepe a közösségi médiában. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 64. évf. (2017.) 1. szám pp. 24-36. Szerzői változat olvasható itt.

Tématerület-elemzés

2015. ősz/tél - 2016. tavasz

Henézi Katalin: Korea irodalmi világa
Csordás Dániel: E-sport 
Farkas Csenge: Biblioterápia 
Kiss Attila Csaba: Kínai könyvtárak
Kóger Dóra: Viking hétköznapok
Farkas Krisztina: Vitorlázórepülés

Gyűjteményelemzések

2016. tavasz/nyár

Digitális gyűjtemények körképe

Milyen digitális gyűjtemények érhetőek el a magyar webtartalomban?

Látleletek, elemzések - 2016:

Szemle 2016. tavasz

Bauder, Julia; Lange, Emma: Exploratory Subject Searching in Library Catalogs: Reclaiming the Vision
[Feltáró témakeresés könyvtári katalógusokban: egy vízió felélesztése]
In: Information Technology and Libraries
Ref.: Kertész Zoltán
Becker, Christoph; Duretec, Krešimir; Kulmukhametov, Artur; Rauber, Andreas: The Benchmarking Forum at IPRES 2015
[Benchmarking Forum IPRES 2015]
In: D-Lib Magazine Volume 22, Number 1/2 (January/February 2016)
Ref.: Kiss Attila Csaba
Bjorner, Susanne: Reading in Spanish: The e-Libro way
[Spanyolul olvasni- Az e-Libro módszer]
In: Online Searcher 2015 July/August
Ref.: Hujber Zsófia
Bond, Sarah E.: Creating A Public Space: Open Access, Book Theft, and the Epigraphy of Ancient Libraries
[Közösségi tér létrehozása: Nyílt hozzáférés, könyv lopás és az ókori könyvtárak epigráfiája]
In: Szerzői blog, February 26, 2016
Ref.: Kóger Dóra
Braun, Linda W.: The Future of Library Services to Teens
[A fiataloknak szóló könyvtári szolgáltatások jövője]
In: American Libraries Magazine, May 22, 2015
Ref.: Gálos-Horvát Cecilia
Brown, Nathan: Helping Members of the Community Manage Their Digital Lives: Developing a Personal Digital Archiving Workshop
[Digitális archiválás és a könyvtárak]
In: D-Lib Magazine
Ref.: Farkas Csenge
Brunelle, Justin F. ; Ferrante, Krista; Wilczek, Eliot; Weigl, Michele C. ; Nelson, Michael L.: Leveraging Heritrix and the Wayback Machine on a Corporate Intranet: A Case Study on Improving Corporate Archives
[Esettanulmány a vállalati webarchiválásról]
In: D-Lib Magazine Volume 22, Number 1/2 (January/February 2016)
Ref.: Kiss Attila Csaba
Carlsson, Hanna: Researching public libraries and the social web, 2006-2012
[A közkönyvtárak és a közösségi hálózatok kapcsolatának tanulmányozása (2006-2012 között)]
In: Journal of Documentation, Vol. 71 Iss: 4, pp.632 - 649
Ref.: Kállai Anita
Chapman, Joyce; DeRidder, Jody; Thompson, Santi: Developing Best Practices in Digital Library Assessment: Year One Update
[A digitális könyvtárak legjobb praktikái egy év távlatából]
In: D-Lib Magazine Volume 21, Number 11/12 (November/December 2015)
Ref.: Kiss Attila Csaba
Colomb, Philippe; Rösch, Hermann; Vallotton Preisig, Amélie: Libraries, e-Lending and the Future of Public Access to Digital Content
[A könyvtárak, az e-kölcsönzés és a digitális tartalmak nyilvános hozzáférhetőségének jövője]
In: IFLA
Ref.: Henézi Katalin
Cooper, Tom; Ladd, Deborah: Quiet in the Library: Working with Introverted Personalities
[Csend a könyvtárban: Az introvertált személyiségekkel való munka]
In: Public Libraries Magazine, June 16, 2015
Ref.: Nagy Gábor
Coyle, Karen: The Evolving Catalog
[A pergamentekercstől az OPAC-ig: a könyvtári katalógusok fejlődése]
In: American Libraries Magazine, January 4, 2016
Ref.: Gálos-Horvát Cecilia
Cushing, Amber L. :" “If it computes, patrons have brought it in”: Personal information management and personal technology assistance in public libraries"
[Személyi információ menedzsment és személyre szabott műszaki tájékoztatás a közkönyvtárakban]
In: Library & Information Science Research 38 (2016) 81–88
Ref.: Török Karola
Epstein, Su: The Top Three Challenges of Library Relocation
[Egy könyvtár-áthelyezés kihívásai]
In: Public Libraries Magazine, April 22, 2016
Ref.: Nagy Gábor
Falkvinge, Rick: You Can't Defend Public Libraries and Oppose File-Sharing
[Nem lehet egyszerre védeni a nyilvános könyvtárat és támadni a fájlmegosztást]
In: TorrentFreak, MAY 10, 2015
Ref.: Csordás Dániel
Farkas, Meredith: The New Digital Divide
[Az új digitális szakadék - A mobil eszközökre készített platformok prioritása mindenki érdeke]
In: American Libraries Magazine
Ref.: Henézi Katalin
Fontichiaro, Kristin: My Love/Hate Relationship with 3-D Printers in Libraries
[Szeretett/utált viszonyom a könyvtári 3D nyomtatókkal]
In: School Library Journal
Ref.: Kertész Zoltán
Francis, Alison: Thursdays with MacGyver
[Csütörtökök MacGyver-rel]
In: Children and Library, 2009.
Ref.: Incze Dorottya
Greenwalt, Toby R.: A Guide to Wiping the Egg off Your Face
[Útmutató hibáink helyes kezeléséhez]
In: Public Libraries Magazine, March 2, 2015
Ref.: Nagy Gábor
Griffey, Jason: Apple, the FBI, and Libraries
[Az Apple, az FBI és a könyvtárak]
In: JasonGriffey Net, 2016-02-29
Ref.: Bálint Dániel
Han Yongjin: Innovative services in the National Library of China
[Innovatív szolgáltatások a Kínai Nemzeti Könyvtárban]
In: IFLA
Ref.: Farkas Csenge
Huwe, Terence: Digital Publishing: The Next Library Skill
[Digitális kiadás: A következő könyvtári szolgáltatás]
In: Online Searcher 2013/September-October
Ref.: Kóger Dóra
Kenney, Brian: Where Reference Fits in the Modern Library
[Hol a helye a tájékoztatásnak a modern könyvtárban?]
In: Publishers Weekly, Sep 11, 2015
Ref.: Csordás Dániel
Lane, Holly B., Zavada, Shannon D. W.: When Reading Gets Ruff
[Felolvasás terápiás kutyáknak]
In: The Reading Teacher, 67. évf 2. sz.
Ref.: Incze Dorottya
Manzo, Christina: 5 Lessons Library Websites Can Learn from Buzzfeed
[5 ötlet, amit a könyvtári honlap is elleshet(ne) a Buzzfeed-től]
In: Weave. (3.) évf. 2015. 1. sz.
Ref.: Kállai Anita
Markman, Chris; Zavras, Constantine: BitTorrent and Libraries: Cooperative Data Publishing, Management and Discovery
[BitTorrent és könyvtárak: adatszolgáltatás, menedzsment és fejlesztés]
In: D-Lib Magazine
Ref.: Csordás Dániel
Mayer, Robert C.: The Ebook Glass Is Half Full
[Az e-book pohár félig tele van - a Digital Content Working Group télközepi megbeszélésének összefoglalója]
In: American Libraries Magazine
Ref.: Henézi Katalin
McCleary, Kathleen: How Presidential Libraries Work
[Az elnöki könyvtárak működése]
In: Parade, MARCH 4, 2016
Ref.: Kóger Dóra
Morehart, Phil: Making Music in Your Library
[Zeneoktatás a könyvtárban korszerű technológiával]
In: American Libraries Magazine
Ref.: Kertész Zoltán
Nadjia Ghamouh, Meriem Boulahlib Cultural heritage digitization projects in Algeria: Case study of the National Library
[Algéria kulturális örökségének digitalizálási projektjei]
In: IFLA
Ref.: Farkas Csenge
Oliver, Gillian: Storage is a Strategic Issue: Digital Preservation in the Cloud
[A tárolás egy stratégiai feladat: digitális megőrzés felhő rendszerben]
In: D-Lib Magazine
Ref.: Hujber Zsófia
Rünz, Martin: The dark side of big data
[A big data sötét oldala]
In: Szerzői blog, Feb 14, 2016
Ref.: Bálint Dániel
Schifman, Jonathan: How the Humble Index Card Foresaw the Internet
[A katalóguscédula előre látta az intenetet]
In: PopularMechanics
Ref.: Bálint Dániel
Schwartz, Meredith: Top Skills for Tomorrow’s Librarians
[A legfontosabb készségek a holnap könyvtárosainak]
In: Top Skills for Tomorrow’s Librarians
Ref.: Kállai Anita
Stephens, Andy: A case study in national library innovation: Newspapers in the British Library
[Egy esettanulmány a nemzeti könyvtár fejlesztésben: Folyóiratok a British Library-ben]
In: IFLA Journal October 2014 40: 206-212,
Ref.: Hujber Zsófia
Valenza, Joyce Kasman: School Libraries Transform
[Változóban az iskolai könyvtárak]
In: American Libraries Magazine, March 1, 2016
Ref.: Gálos-Horvát Cecilia
Wade, Sarah: Every Dog Has His Day
[Minden kutyának eljön a napja]
In: American Library Association, 2015. május.
Ref.: Incze Dorottya
Yasuyo INOUYE: Manga and Libraries in Japan
[A Manga és a könyvtárak viszonya Japánban]
In: IFLA
Ref.: Török Karola
Yasuyo INOUYE: Manga as a study aid at school libraries
[Manga, mint az iskolai könyvtárak tanítási segédlete]
In: IFLA
Ref.: Török Karola

2016. június 23., csütörtök

A könyvtáros sztereotípiák megváltoztása a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében

Az "értékpluralizmus"
A könyvtárakat és a könyvtárosokat érő sztereotípiák megváltoztatására irányuló diskurzusoknak teret engedő fórumok lehetnek a közösségi oldalakon szerveződő közösségek. Ilyen csoportok kialakulhatnak bármely közösségi oldalon, jó felület erre a Facebook, de akár a Tumblr, illetve a Viber alkalmazás nyilvános csevegései is ezt a célt szolgálnák (kulcsszavak alapján történik a keresés, ám "könyvtár" és "library" kifejezésekre nem meglepően nincs találat).
Konkrét példaként a Facebook "Könyvtárosok" vagy "Könyvtárosok Dolgozószobája" csoportokat említeném meg. Ezek a közösség által szerveződő csoportok kifejezetten a szakmát gyakorlóknak és könyvtárszakos hallgatóknak nyújtanak lehetőséget a legszélesebb körű tartalomszolgáltatáshoz, hiszen intézménytől, személytől függetlenül valósul meg a szabad információáramlás, a vélemények ütköztetése. Így a továbbiakban ezen csoportokat elemzem a különböző szempontok alapján.

A hálózati tudásélmény
A csoportok tagjai között tehát jelen vannak a szakmát már gyakorlók, így a felszínes, gyors tájékoztató és vicces, érdekes anyagok mellett a tagok által összegyűjtött tartalmak, publikációk, események megosztása jellemző, amivel megvalósul az "oktató-hallgató" tudásmegosztásnak a formája. A nagyobb vitát kavaró tartalmaknál hosszas párbeszéd, vélemények ütköztetése alakul ki, amik jellemzően a szakma változásával, a lehetséges új utak keresésével kapcsolatos posztok.

A hálózati időélmények
A tartalmak archiválása és visszakereshetősége a Facebook csoportok esetében is megvalósul, a párbeszéd viszont valójában jobbára az "1-2 napos" bejegyzésekre szűkül. Ennek oka a strukturálatlanság, a tájékoztató, invitáló bejegyzések túlsúlya, így kiszorítva a témám szempontjából elgondolkodtató, a szakmai fejlődéssel, fejlesztéssel, nemzetközi jó példák átvételével kapcsolatos kutató jellegű bejegyzések jelenléte, amik több tagot lennének hivatottak bevonni.

A hálózati térélmény
A közösségi tér fejlesztése és a webdesign átalakítása a Facebook esetén nem valósítható meg, a legtöbb felhasználót viszont már eleve beszippantotta a közösségi oldal, így viszonylag biztosnak mondható a jelenlétük a hálózaton. Így még ha nem is sűrű látogatói a csoportoknak, az értesítések kérésével megoldható az új bejegyzés megjelenéséről való értesülés. Pozitívuma továbbá, hogy az oldal költözése, a "szolgáltatás" megszűnésének veszélyére jelenleg elég csekély az esély a Facebook meglehetősen jó piaci helyzetét tekintve.

5 ötlet, amit a könyvtári honlap is elleshet(ne) a Buzzfeed-től

A Buzzfeed sikere abban rejlik, hogy nem csak összegyűjti a weben található, pillanatok alatt rohamosan terjedő tartalmakat (viral media), hanem a tartalom olyan rövidített formájában való közlésében, amivel képesek a felhasználókat azonnal megfogni, hogy tovább osszák a tartalmat.
Egy vizsgálat alapján 2015 májusában 146 millió látogatója volt (mobilos eléréssel együtt), ami egy figyelemreméltó adat, hiszen a Library of Congress honlapja körülbelül 1,1 millió látogatót számlált ez idő alatt.

A Buzzfeed üzleti modellje a megosztáson alapul, ami megegyezik a mai, modern könyvtárral, ezért adott a lehetősége, hogy a könyvtári honlapokkal foglalkozó szakemberek figyelmet szenteljenek a cég stratégiájára.

Az 5 ötlet a következő:

1. Formázás, tálalás:
Buzzfeed stratégia:
A legfontosabb a cikk címének elnevezése. Vizsgálatok alapján a 8 szavas címekre 21%-kal magasabb a kattintási arány (CTR - click-through rate).
Alcímként egy olyan "köznyelvi" szöveget helyeznek el, ami még direktebb, ugyanakkor humoros formában szólítja fel az olvasót a tartalom kattintására, elolvasására.
Ahogy a könyvtár használhatja:
A naptár eseményeinél elhelyezett rövid többletinformáció lehet ennek az ötletnek a megvalósítása. Igaz, hogy helyhiány miatt problémás a megvalósítás, illetve a felhasználók információtúlterheltsége sem kedvez, egy jó példa a Salt Lake City Közkönyvtárának megvalósítása, amin jól látható a figyelemfelkeltő szöveg fölött a meglepően magas like száma.

Változó könyvtári világ - új készségek a modern könyvtárosnak

A gazdasági változások természetesen a könyvtáros szakmát is érintették. A technológiai fejlődés hatására megfizethetőbbek lettek az okos eszközök és a lehetőségeik legszélesebb körű kihasználásához szükséges internet elérés, amellyel hihetetlen gyorsasággal vagyunk képesek információhoz jutni - ha a megfelelő módon keresünk.

Sokat halljuk a "multifunkciós könyvtáros" fogalmát. Ma már nem meglepő, hogy pénzügyi, marketing, menedzsment és vezetői készségekkel is szerencsés, ha rendelkezik a könyvtárügyben fejlődést elérni kívánó szakember.
Ahhoz, hogy bebizonyosodjon, a könyvtár és a könyvtáros is rugalmas és képes változni a környezeti igénynek megfelelően, tudatosítanunk kell a következő készségek elsajátításának szükségességét.

Mi sem bizonyítja jobban a kompetenciák változásának tudatosítását, mint a Magyar Könyvtárosok Egyesületének számos előadása és konferenciája. Ez évi tudományos konferenciájának tematikája: "Szakmai ismeretek és készségek - átalakuló hivatás. A könyvtáros kompetenciák változása, megjelenése az uniós továbbképzési gyakorlatban". Az előadásokban szó esett a digitális adatok kezeléséről és a könyvtárosok élethosszig tartó tanulásról (Anna Maria Tammaro), a továbbképzéseken való részvétel fontosságáról (Barátné Hajdu Ágnes), a könyvtárosok önminősítéséről (Simon Edwards) és a digitális kompetenciáik méréséről (Eszenyiné Borbély Mária), valamint a támogatások kiszélesítéséhez szükséges pályázatok megtervezéséhez szükséges kompetenciákról (Sörény Edina).

A közkönyvtárak és a közösségi hálózatok kapcsolatának tanulmányozása (2006-2012 között)

Az elmúlt években a közmédia és közkultúra online megjelenése nagymértékben kedvezett a közkönyvtáraknak. A Könyvtár 2.0 számos könyv és konferencia tárgya volt a közelmúltban, mint ahogy élénk viták folynak a könyvtári közösségben és könyvtáros blogokban a „biblio-blogosphere” kifejezésről, illetve a 2.0 jelző leváltása "közreműködő" vagy "közösségi" médiára.

A publikált dokumentumok száma ebben a témában folyamatosan nő, annak ellenére, hogy igencsak gyerekcipőben jár ez a vizsgálati irányvonal. A közösségi hálózat gyűjtőfogalomként utal több hozzá köthető, de különböző/eltérő jelenségre és fogalomra. A „web 2.0” és a „könyvtár 2.0” volt már szolgáltatásként, modellként, alkalmazásként vagy eszközként is kezelve. A „közösségi média” és a „közreműködő média” megnevezések csalóka képet mutatnak a médiáról, ezért a közösségi hálózat kifejezést használják a továbbiakban.

A tanulmány célja: felvázolni az általános tendenciákat, hiányokat és lehetőségeket azokról a tanulmányokról, amik a közkönyvtárak számára vizsgálja a közösségi hálózatokat.

2016. június 22., szerda

Biblioterápia a hálózati közeg jellegzetességeinek tükrében

Az értékpluralizmus

Kutatott témám, bár egyre jobban kezd ismertségre szert tenni hazánkban is, online felületeken még nem igazán képviselteti magát. A téma iránt érdeklődők, bármennyire is furcsa a mai világban, elsősorban konferenciákon, biblioterápiás társaságok rendezvényein ütköztetik nézeteiket, osztják meg egymással gondolataikat. Bármennyire is szimpatikus számomra a terület „valódisága”, „személyessége”, elengedhetetlennek tartom a téma online megjelenését, mely elősegíthetné a terület népszerűségének növekedését.

Hálózati tudásélmény

Blogom írása közben rá kellett döbbennem, hogy hazánkban úttörőnek tekinthetem magam, hisz nem találkoztam túl sok online fórummal, mely a biblioterápiával foglalkozna. Kezdeti céljaim, vagyis inkább lehetőségeim sajnos korlátozottá váltak (bibliterápiás kurzusunk elindítására sajnos nem került sor a félévben, mely munkám alapjául szolgált volna), ugyanis nem tudtam túl sok gyakorlati információval szolgálni olvasóimnak. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy bejegyzéseim az elméleti megalapozást elősegítették, s a későbbiekben reményeim szerinte lesz alkalmam gyakorlati tapasztalataimat is megosztani az érdeklődőkkel.

Innovatív szolgáltatások a Kínai Nemzeti Könyvtárban

A Kínai Nemzeti Könyvtár

Az 1909-ben alapított Kínai Nemzeti Könyvtár (NLC), csak úgy, mint az össze többi nemzeti könyvtár, a kötelespéldányok-tárháza, a nemzeti bibliográfia központja, az antik könyvek megőrzési és raktározási színhelye, valamint az információ, a kutatás és a fejlesztés központja. Az NLC elsődleges küldetése nemzeti könyvtár létére összegyűjteni és megőrizni a hazai és külföldi kiadványtermést, összeszerkeszteni a nemzeti bibliográfiát, információt és referensz szolgáltatást biztosítani az akadémiának, kutató intézményeknek, az iparágaknak. Feladatai közé tartozik továbbá a nemzeti dokumentumok megőrzésének koordinálása, könyvtári és információtudományi kutatások levezénylése, útmutatók biztosítása a könyvtáraknak országszerte, valamint nemzetközi megállapodások megvalósítása.

Algéria kulturális örökségének digitalizálási projektjei

Az Algériai Nemzeti Könyvtár

Az Algériai Nemzeti Könyvtár az ország legrégebbi kulturális intézménye, melyet 1835-ben alapítottak. A könyvtár első otthona három évig egy állami tulajdonban lévő épületben volt, 1838-ban azonban Bab-Azoun egyik középiskolájába költöztették, ahol 2 osztályterem állt a nemzeti könyvtár és múzeum rendelkezésére.
1954-ben a népességnövekedés, valamint a gazdasági fejlődés arra sarkallta az országot, hogy új könyvtárépületet hozzon létre egyre szélesebb rétegeket kiszolgáló nemzeti könyvtárának. Az 1962-es algériai egyetemi könyvtár tűzbalesetének következtében a nemzeti könyvtár megörökölte annak állományát, így nem csak dokumentumainak, de ezzel egyidőben felhasználónak száma is óriásira nőtt. A nemzeti könyvtár ebben az időben vált a hallgatók, kutatók és akadémikusok egyik legfontosabb, s leglátogatottabb helyszínévé. 
A nemzeti könyvtár jelenleg 67.000 négyzetméternyi területet foglal el, s 13 szintjével, 2500 fős befogadóképességével várja látogatóit.

Digitális archiválás és a könyvtárak

Napjaink digitális környezete

Madonna egyik leghíresebb számában azt énekelte, „we are living in a material world”, vagyis anyagi világban élünk. Ezen kijelentés akkoriban (1984) valóban helytálló volt, napjainkban azonban már hihetőbb dalszöveg lenne, hogy „we are living in a digital world”, információink ugyanis már javarészt digitális formában születnek meg; napi szinten hozunk létre digitális tartalmakat, e-maileket, sms-eket, hangüzeneteket, közösségi médiás „helyzetjelentéseket”, „tweeteket”, s különféle elektronikus dokumentumokat. 

E-biblioterápia

Magyarországon az utóbbi közel egy évtizedben sajnálatos módon igen rosszul teljesítenek az iskolások a szövegértés és a kreatív problémamegoldás területén, ezt bizonyítják a legutóbbi évek PISA felmérései is. A fiatalok egyre kevésbé képesek a szövegen belüli információk összekapcsolása, releváns információk kiszűrése, a fő téma azonosítására, idegen szavak, kifejezések kikövetkezethetése a szövegkörnyezetből, valamint az összehasonlításra. Ennek oka többek közt, hogy az olvasás ma már nem tartozik kedvenc szabadidős elfoglaltságaik közé, hiszen folyamatosan az elektronikus künyüiken (laptop, iPad, okostelefon) lógnak, számítógépes játékokat játszanak, zenét hallgatnak és Facebookoznak. A rohanó világban természetesen érthető, hogy szabadidős elfoglaltságaik radikális változásokon mennek át, azok azonban manapság leginkább hátrányaikat éreztetik. A fiatalok olvasása felületessé vált, írásuk rövidítések tömkelegéből áll, személyes kapcsolataik pedig egyre inkább válságukat élik, hisz minden idejüket online életükben töltik.
Ezt gyökeresen megváltoztatni véleményem szerint nem lehet, a technológia nyújtotta lehetőségek előnyeit azonban ki lehetne használni annak érdekében, hogy a fiatalokat rászoktassuk az olvasásra, s megismertessük velük annak örömeit.

Művek biblioterápiához

Külföldön, elsősorban az Egyesült Államokban és Angliában egyre több olyan gyűjteménnyel találkozhatunk, melyek meghatározott korosztályok számára, kategorizálva gyűjtenek történeteket annak érdekében, hogy számukra különböző élethelyzetekhez adekvát irodalmat biztosítsanak. Napjainkban ezen kezdeményezéshez egyre több oktatási intézmény és könyvtár csatlakozik, s hoz létre kifejezetten erre a célra adatbázisokat, kihasználva az internet nyújtotta előnyöket, így a könnyű és gyors, valamint kényelmes elérést.

A pergamentekercstől az OPAC-ig: a könyvtári katalógusok fejlődése

Az OCLC 2015. október 1-jén adta ki az utolsó nyomtatott katalóguscédulákat, és ezzel lezárult egy több mint 150 évig tartó korszak. De honnan is indultak a könyvtári katalógusok, és hova tartanak?

Napjainkban technológia alatt a számítógépes technológiát értjük, de ez nem volt mindig így. Ma természetesnek vesszük azt, ami egy korábbi korszakban jelentős újításnak számított. A könyvtárak történetében az első nagy ugrás a Gutenberg-korszak volt, amikor a könyvek száma megnőtt, és a nyomtatás elterjedésével az áruk is megfizethetővé vált. A 18-19. századra már több könyv volt forgalomban, mint addig bármikor, sorra születtek az új kiadások. Így a könyvtárak állománya is nőtt, ami szükségessé tette a könyvtári nyilvántartás bevezetését.

Változóban az iskolai könyvtárak

Az Amerikai Iskolai Könyvtárosok Szövetsége (AASL: American Association of School Librarians) nagyon fontosnak tartja és ösztönzi a könyvtárosokat a tanulási és tanítási folyamatok 21. századi követelményekhez való alkalmazkodásban való szerepvállalásra. Az iskolai könyvtárak ideális terepet biztosíthatnak erre, mivel felhasználó-centrikus hely, ahol informális tanulás zajlik. Egy iskolai könyvtárba belépve mindenhol diákok csoportjait láthatjuk, akik ötleteket, tudást cserélnek, beszélgetnek, élményeket osztanak meg és inspirálják egymást.

A fiataloknak szóló könyvtári szolgáltatások jövője


A fiataloknak és családjaiknak kínált könyvtári szolgáltatásoknak fel kell zárkózniuk a 21. század kihívásaihoz: egyszerre kell közösségi tereket, alkalmakat kínálni és támogatni őket abban, hogy fejleszteni tudják digitális írástudásukat – derül ki egy amerikai jelentésből, amelyet a fiataloknak szóló könyvtári szolgáltatásokkal foglalkozó szövetség (YALSA: Young Adults Library Services Association) készített. A felmérésből, illetve az arra támaszkodó prezentációkból nem csak a pályakezdő könyvtárosok vagy egyetemi hallgatók tanulhatnak, hanem az oktatók is, amikor egy-egy könyvtár szakos óra tematikáját állítják össze.

A büntetés-végrehajtás és a biblioterápia


Miért van szükség a büntetés-végrehajtási intézményekben biblioterápiára?


A biblioterápia területén sokféle célkitűzéssel találkozhatunk, melyek közt a legáltalánosabbak a mentális problémák gyógyítása, a személyiségfejlesztés, az önismeret, a szociális képességek, az empátia, a tolerancia fejlesztése, valamint a közösségépítés. Ezen területeket olvasva kérdésfelvetésem szinte már megválaszolásra is kerül, hiszen a fent említett intézményekbe kerülők többsége ezen készségek, képességek hiányában szenved, s segítségre, foglalkozásra, útmutatásra szorul.

De hogyan jutunk el idáig?


Az imént említett készségek hiányának több oka lehet, melyek közül az egyik leggyakoribb a nem 
megfelelő családi háttér, mely születésétől fogva nagyban befolyásolja az ember személyiségének fejlődését, hisz ösztönösen követjük a látott példákat. A rossz családi háttérrel rendelkező gyermekek nem tanulják meg a megfelelő normákat, nem alakul ki szociális gátlásrendszerük, melyek a későbbiekben a társadalmi beilleszkedés rovására mennek, s sok esetben rossz útra térést eredményeznek. 

Ahogy arra az előző bekezdésben már utaltam, a büntetés-végrehajtási intézményekbe kerülők nem követik a társadalom elvárásait, elhárítják magukról a felelősséget, és egy olyan egocentrikus világot teremtenek maguknak, melyben az övék a fő, s a győztes szerep. Ezen világnézet sajnos mindaddig fennmarad, míg fel nem ismerik, hogy rossz magatartási példákat követnek, ehhez azonban segítségre van szükségük. Napjainkra világossá vált, hogy a büntetés-végrehajtás célja nem lehet csupán a megtorlás, nagy hangsúlyt kell fektetni a társadalomba történő visszavezetésre (sok esetben a bevezetésre), azaz a reszocializációra. A hangsúly tehát a korábbi kirekesztés helyett áthelyeződött a társadalomba való beillesztésre, melynek érdekében ezen intézmények igyekeznek minél több olyan foglalkozást szervezni, melynek terápiás hatása lehet. Ilyenek a kézműves foglalkozás, a sport, a színház, s a biblioterápia, melynek kiváló helyszíne, s alapja lehet a könyvtár, mely Magyarországon szinten minden büntetés-végrehajtási intézetben működik. Természetesen a könyvtár fogalma ezen esetben kissé átértelmeződik, hiszen gyűjteményükre sok esetben az elavultság, s a korlátozott hozzáférés a jellemző. 

A fent említett kezdeményezések igen hasznosak lehetnek, amennyiben a megfelelő motiváció hajtja résztvevőit. Sokakat motivál a tudat, hogy új embereket ismerhetnek meg, kötetlenül beszélgethetnek, új élményekkel gazdagodnak és esélyt kapnak arra, hogy kiléphetnek a zárkák mögül. Ilyen motivációk esetében eredményes lehet terápiánk, ugyanis olyan követendő példákat, normákat állíthatunk a csoport elé, melyeket később társadalomba való beilleszkedésük során hasznosíthatnak. Azon fogvatartottak esetében, akik pusztán a szabadulás előrehozatalának reményében csatlakoznak ezen foglalkozásokhoz, sokkal nehezebb feladata van a terapeutáknak, hisz esetükben ez csak egy eszköz, mellyel közelebb kerülnek szabadságukhoz. Az ő esetükben először el kell érni a motiváció megváltozását, mely nem kis feladat, ugyanakkor nem kivitelezhetetlen.

A leírtak tükrében szinte evidens, hogy a biblioterápia e területen történő alkalmazása a fiatalkorúak esetében a legeredményesebb, ugyanis személyiségük ebben a korban még alakítható, formálható, ez azonban nem jelenti azt, hogy idősebb korban nem érhetünk el vele áttörő sikereket.


Remények

Reményeim szerint a biblioterápia elterjedésével egyre több intézményben fogják felismerni jótékony hatását, s igénybe veszik majd reszocializációs folyamataik során.


Archontologia

Alapadatok a gyűjteményről

Archontologia
http://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/archontologia/

Intézmény- és gyűjteménytörténet


A gyűjtemény a Hungaricana adatbázis részeként működik. A Hungaricana megrendelője és üzemeltetője az Országgyűlési Könyvtár, a levéltári feladatokat Budapest Főváros Levéltára koordinálja. A portál kivitelezője az Arcanum Adatbázis Kft.

OSA Digital 1956 Archivum

Alapadatok a gyűjteményről

Digital 1956 Archivum
http://w3.osaarchivum.org/digitalarchive/index_hu.html

Az URL-ből kiindulva a gyűjtemény a Vera and Donald Blinken Open Society Archives (OSA) 1956-ról szóló digitális anyagait tartalmazza, magának a gyűjteménynek a honlapján ugyanakkor nem található utalás arra, hogy az OSA része/aloldala lenne. Az OSA oldaláról ugyanakkor eljuthatunk az aktuális 1956-os digitális gyűjteményükhöz, amely megközelítőleg egyező anyagot mutat be. Ebből arra következtethetünk, hogy az oldal eredetileg az OSA 1956-os digitális gyűjteménye volt, de később létrehoztak egy új honlapot és egy új elérhetőséget a gyűjteménynek, a régit nem fejlesztették tovább, de ugyanúgy elérhető maradt, egyfajta konzerv állapotban. A létrehozás dátuma nem kideríthető, sem a fejlesztő neve, mivel impresszum adatok nincsenek az oldalon.

Urbáriumok és összeírások

Alapadatok a gyűjteményről

Urbáriumok és összeírások 

Egy könyvtár-áthelyezés kihívásai

Egy könyvtár átköltöztetése mindig nagy feladat. Ezzel a kihívással kellett megbirkóznia a cikk szerzőjének, mikor a könyvtárat, ahol dolgozik, felújítási munkálatok miatt időlegesen másik épületbe helyezték át.

Az átköltöztetés legfőbb problémáját a két helyszín méretbeli különbsége jelentette. Míg az eredeti könyvtárépület  közel 455 négyzetméteres volt, addig az új helyszín épp csak megközelítette a 27 négyzetméteres nagyságot. Az eltérés miatt a könyvtár 65.000 dokumentumos állományát teljes egészében természetesen nem lehetett átszállítani az ideiglenes épületbe, hanem ki kellett válogatni egy közel 4000 dokumentumot tartalmazó gyűjteményt, melynek példányaihoz az intézmény továbbra is biztosítani kívánta a hozzáférést. A közel egy hónapos költözés alatt számos kérdés merült, melyek közül az alábbi három bizonyult a legkomolyabbnak:

Csend a könyvtárban: Az introvertált személyiségekkel való munka

A cikk a könyvtárosok személyiségével, illetve annak előnyeivel, hátrányaival foglalkozik. A közelmúltban több könyv is megjelent az introvertált személyiséggel kapcsolatban. A cikk írói elsősorban Susan Cain (Quiet: The Power of Introverts in a World That Can’t Stop Talking) e témában megjelent művére támaszkodtak. Azt, hogy a könyvtárosok introvertált személyek a fenti könyv állításai mellett számos kutatás is igazolja. A közölt adatok szerint a könyvtárban dolgozók körülbelül hatvan százaléka ebbe a csoportba tartozik. Ennek a megosztottságnak a gyakorlati következményeivel cikk szerzőinek akkor kellett szembesülniük, amikor az évente rendezett továbbképzési napjaik rendre kudarccal végződtek.

Útmutató hibáink helyes kezeléséhez


Egy könyvtár könnyen kerülhet olyan helyzetbe, hogy miután működése közben elkövet valamilyen hibát, ennek híre széles körben elterjed és hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja az intézmény jó hírét. A cikk ennek elkerülésére próbál néhány gyakorlati  tanácsot adni.

Az olvasók kiszolgálásánál mindig arra kell törekedni, hogy a szolgáltatás minősége és mennyisége egyensúlyban legyen. Egyrészről a könyvtárosnak figyelmet kell fordítania az egyéni igényekre, másrészről viszont az olvasók száma miatt sok esetben kénytelen figyelmen kívül hagyni az egyedi kívánságokat és inkább a szolgáltatás egységes színvonalára kell helyeznie a hangsúlyt. Ebből következik, hogy minden egyes segítségnyújtást új esetként kell kezelni, melyet a könyvtáros megpróbál megfeleltetni a fenti kritériumoknak.

Lajta Béla Virtuális Archívum

Alapadatok a gyűjteményről
 
Lajta Béla Virtuális Archívum:
http://lajtaarchiv.hu/

Az adatbázis fő célja az építész Lajta Béla munkásságnak bemutatása.
Az archívum a szétszóródott hagyatéknak, töredékesen fennmaradt életműnek a fellelhető tárgyait, képi és írásos dokumentumait kívánja a világháló segítségével összegyűjteni, és egy jól áttekinthető, kereshető rendszerben bemutatni. Számít az építészettel, annak történetével akár hivatásból, akár kedvtelésből foglalkozó látogatók figyelmére, megjegyzéseire.

Népszava Archívum 1873-2015

Alapadatok a gyűjteményről

Az adatbázisban, amely az Arcanum Digitális Tudománytár (ADT) részét képezi, a Népszava (1880-ig Munkás-Heti Krónika; Krónika) számainak digitalizált változatát tekinthetjük meg. A jelenlegi állomány körülbelül 2015 áprilisa óta érhető el.

Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei 1873–1949

Alapadatok a gyűjteményről
 
Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei 1873–1949:

Az adatbázisban, amely a Hungaricana részét képezi, Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyveinek digitalizált változatát tekinthetjük meg.
A Hungaricana szolgáltatás elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményekben a múltról fellelhető rengeteg kultúrkincs, történeti dokumentum mindenki számára látványosan, gyorsan és áttekinthető módon váljon hozzáférhetővé. Az adatbázis folyamatosan gazdagodó virtuális gyűjteményei a gyors ismeretszerzés mellett, a mélyebb feltáró kutatások követelményeinek is megfelelnek.

Szokatlan állások a "modern könyvtárosok" számára

Személyes indíttatásból böngésztem a külföldön elvégzett mesterszakos könyvtáros hallgatók elhelyezkedési lehetőségeit boncolgató cikkeket, állásajánlatokat. Nem példa nélküli, hogy az egyetemek jelenlegi vagy végzett hallgatóik számára nyújt segítséget álláskereséshez, mint például a University of Wisconsin-Milwaukee School of Information Studies portálja, ahol a keresésre, állásinterjúra való felkészülésen túl a kifejezetten könyvtáros és információs szakember számára nyújtott állásajánlatok link gyűjteményét és a témát illető releváns előadások gyűjteményét találhatjuk.

A találatok a nemzetközi piac ajánlatait tükrözik, azonban jó támpontot adhat álláskeresési stratégiánk kiszélesítésében.

2016. június 11., szombat

A big data sötét oldala


Mindenki a big datáról beszél, lehetőség, amit nem szabad kihagyni. Így ez igazán nagy hiba lenne, ha a túlszabályozások miatt lenne a lehetőség kihagyva.

Első dolog, mi is a big data?
Ellenőrzés, vezérlés. Minél több adat, talán ez a helyes kifejezés a big datára. Természetes, hogy minél több információt, tudást szeretnénk megszerezni, de szem előtt kel tartani, az információ magában hordozza a veszélyt, hogy kihasználják. Nyilvánvaló, hogy a betörőnek nem kellene tudni mikor van nyaralni a család. Hasonlóképpen a kormányhoz, nem tarthatja nyilván ki szavaz ellenük. Minél több adatot gyűjtesz, annál jobban tudod irányítani őket. Ahogy a mai modern társadalom termeli az adatmennyiséget, folyamatosan nő a fenyegetettség veszélye.

A katalóguscédula előre látta az internetet

A katalógus cédulák mára elavultak. Arra használjuk őket, hogy feltűnő kártyákat hozzanak létre, recepteket írjanak, és néha hűvös papírrepülőgépekbe hajtsák össze őket. De az eredeti céljuk nem volt semmi kevésbé mint szerveződő és osztályozó minden ismert állat, növény, és ásványi a világban. Később alakították a könyvtári rendszer hátgerincét miközben megengedték nekünk, hogy indexeljük az információ hatalmas összegeit és figyelmetlenül a mögöttes ötletek közül sokat hoztak létre, ami megengedte az Internetnek, hogy virágozzon.