keresés

2018. december 9., vasárnap

Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában


Kutatási előzmények

A közösségi média kulcseleme a hallgatók kommunikációjának, elengedhetetlenné vált tehát, hogy a könyvtárak is ezeken a platformokon keresztül kommunikáljanak felhasználóikkal. A Purdue Egyetem könyvtárosai kutatásuk során azt vizsgálták, hogy a hallgatók mely közösségi média platformokat használják, melyeket szeretnék, ha a könyvtár is használna, illetve milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken a platformokon látni.

A közösségi média használata a felsőoktatási könyvtárak körében csak lassan terjedt el. Egy 2007-es kutatásban még 126 felsőoktatási könyvtárnak csupán 12%-a látott lehetőséget vagy előnyöket a Facebook használatában. A könyvtárak szerepe azonban megváltozott, az információs műveltség vezetői lettek, az egyetemen kívüli együttműködések katalizátorai és a tudományos publikálás vezetői. Ezzel a változással egyidőben sokan elkezdtek hinni abban, hogy a közösségi média segítségével könnyebben kapcsolatba kerülhetnek a különböző felhasználói csoportokkal és új felhasználói csoportokat is el tudnak érni általuk. Egy 2009-es kutatásban, melyet a Valparaiso Egyetem 366 elsőévesének körében végeztek, a válaszadók 42,5%-a már azt felelte, hogy szeretne információkat kapni a könyvtárról Facebookon és MySpacen keresztül. Az egyik legfrissebb kutatásban pedig, melyet a Hamersley Egyetem Könyvtára végzett, a hallgatók 50%-a “nagyon valószínűleg” vagy “valószínűleg” követné a könyvtárat az Instagrammon és a Twitteren; 33%-uk pedig Pinteresten. 

A kutatás

A kutatás célja az volt, hogy megvizsgálja a Purdue Egyetem hallgatóinak közösségi médiabeli viselkedését, hogyan kapcsolódnak a könyvtárakhoz, és milyen tartalmakat használnak a könyvtár közösségi média elérhetőségein. A kutatáshoz egy web-alapú, Qualtrics nevű kutatási szoftvert használtak. Főként előre megadott válaszokból lehetett választani, csupán néhány kérdésnél volt lehetőség a szabad válaszadásra. A kutatás 2017 tavaszi félévében zajlott, két időpontban. A kérdőívet összesen 128-an töltötték ki; a kitöltők 93%-a hetente legalább egyszer látogatja a könyvtárat. 

A kérdőívben megkérdezték, hogy milyen közösségi média felületeket/platformokat használnak jelenleg a hallgatók, melyeket használnák még szívesen, milyen gyakran látogatják a könyvtárat, mennyire valószínűleg követnék a könyvtárat a közösségi médiában, milyen platformokat szeretnék, hogy használjon a könyvtár, és milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken látni. A választható közösségi média platformok a Facebook, Flickr, G+, Instagram, LinkedIn, Pinterest, Qzone, Renren, Snapchat, Tumblr, Twitter, YouTube és YikYak. Ennél a kérdésnél volt lehetőségük még bővíteni a felsorolást.

Megkérték a hallgatókat, hogy jelöljék meg, mely közösségi média platformokat és milyen sűrűn használják. A végső sorrend a következő:
  1. Facebook 
  2. YouTube
  3. Snapchat
  4. Instagram
  5. Twitter



Arra a kérdésre, hogy mennyi időt töltenek a különböző tevékenységekkel a közösségi médiában a következő válaszok születtek: napi vagy heti szinten használják videónézésre, kapcsolattartásra a családdal/barátokkal és hírek olvasására. A legkevésbé pedig tudományos kutatásra vagy közösségi szereplők követésére. Arra a kérdésre, hogy mely közösségi média platformokon kellene megjelennie a könyvtárnak, az alábbi öt  kapta a legtöbb szavazatot:
  1. Facebook - 82%
  2. Instagram - 55%
  3. Twitter - 40%
  4. Snapchat - 34%
  5. YouTube - 29%
A kutatás a továbbiakban arra irányult, hogy milyen könyvtári tartalmakat szeretnének ezeken a platformokon látni. A legtöbbet megjelölt tartalomtípus a könyvtári logisztikai információk voltak; a Youtube-on azonban a fókusz a könyvtári szolgáltatásokon volt, azon belül is a kutatástechnikai tippek, kutatási információk, könyvtári források és szolgáltatások használata.

A kutatás értékelése

A kutatást végzők számára egyértelművé vált, hogy a közösségi média egyre növekvő népszerűsége a fiatalok körében a felsőoktatási könyvtárakat is egyre aktívabb jelenlétre készteti. Meglepő azonban, hogy a Facebookot használják a legszélesebb körben a diákok, hiszen az elmúlt években sokat írtak arról, hogy a tinédzserek és a fiatal felnőttek elhagyják ezt a platformot. 

A felmérésben született adatokat azonban csak fenntartásokkal szabad kezelni, mivel a felmérés meghirdetése a Facebookon és a könyvtárban történt, így elsősorban olyanok töltötték ki, akik vagy könyvtárba járnak, vagy már követik azt a Facebookon. A későbbiekben a kutatást szeretnék kiterjeszteni a felhasználók szélesebb körére is, illetve más kutatási módszerekkel, mint például fókusz csoportok, interjúk, használhatósági tanulmányok gondoskodnának a hallgatók viselkedésének a sokkal átfogóbb vizsgálatáról. A kutatás megismétlése évente-fél évente segíthet nyomon követni, hogyan változik a közösségi média használata, mely platformokat részesítik előnyben, hol és milyen tartalmakkal kell megjelenniük a könyvtáraknak.



Forrás:
Heather Howard, Sarah Huber, Lisa Carter and Elizabeth Moore:
Academic libraries on social media: finding the students and the information they want
Information Technology and Libraries, Vol. 37, no. 1. (2018)

2018. december 3., hétfő

A webanalitika kulcs teljesítménymutatóinak alkalmazhatósága felsőoktatási könyvtári környezetben


Ahogy nő az igény a könyvtári értékelésre, a felsőoktatási könyvtárak egyre jobban érdeklődnek a webanalitika iránt. Sokféle online tevékenység esetén az adatok automatikusan begyűjtésre kerülnek. A könyvtárak régóta használnak egyszerű számlálókat, mint a látogatások vagy oldalmegtekintések száma, de nemrégiben stratégikusabb mérőszámokat kezdtek használni, amiket kulcs teljesítménymutatóként (KPI) ismerhetünk. 

A kereskedelmi oldalak számára sok általános KPI készült, ezek használata nem könnyű. Azonban a mögöttük rejlő koncepció kellően értékes ahhoz, hogy a könyvtáraknak érdemes legyen kitapasztalni ezek használatát. A webes mérőszámok kiértékelésével a könyvtárak továbbfejleszthetik a szabványokat és a szabványoknak történő megfelelés mérését ami elősegíti a jövőbeli vizsgálatokat. 

Ez a cikk azt tárgyalja, hogy hogyan lehetne ezeket a webes mérőszámokat használni a felsőoktatási könyvtárakban.
A bevezetésben kifejti, hogy milyen korlátai vannak ezen mérőszámok könyvtári használatában. A kereskedelmi szektorban használt nagyobb KPI-ket vizsgálja a könyvtárak összefüggésében. 
A második részben a témával kapcsolatos szakirodalom áttekintése olvasható. 

A harmadik részben azok a webes mutatók kerülnek bemutatásra, amelyeket vállalatok használnak, de könyvtári környezethez is igazíthatók. Ezek az alábbi mutatók:
-látogatók
-egyedi látogatók
-oldalnézetek

Végül azt vizsgálja, hogy különböző indikátorok hogyan segíthetik egyes könyvtári célok elérését vagy könnyíthetik meg egyes döntések meghozását és saját adatokkal, egy esettanulmányon keresztül bemutat egy felhasználási módot.


Forrás: FAGAN, Jody Condit: The Suitability of Web Analytics Key Performance Indicators in the Academic Library Environment. In: The Journal of Academic Librarianship Vol. 40, Issue 1, (January 2014) p. 25-34. (//www.sciencedirect.com/science/article/pii)

2018. november 23., péntek

Csomópontok

Bettle-Lee Fox a Library Journal weboldalon „Branching Out” című írása felkeltette a érdeklődésemet. Magyar szabadfordításban a kifejezés „elágazódást/csomópontot” jelent. Könyvtáros szakemberként kíváncsi voltam, hogy vajon, milyen „elágazódásokról/csomópontokról” van szó.

A philadelphiai Temple Egyetemen épülő  Charles Könyvtár
Az első rész a philadelphiai Temple Egyetem „Once-in-a-generation” projektjéről szól. 170 millió dolláros beruházásból a Paley könyvtár mellé létrehoznak egy új, 4 emeletes, 210.000 nm2-es könyvtárat (Charles Library). A beruházás által az alábbi új területek jönnek létre: tudományos központ, immerzív vizualizáció stúdió, „oculus” olvasóterem, a hét minden napján, a nap 24 órájában elérhető tanulóhelyiség, csendes olvasóterem, előadóterem, íróközpont és egy BookBot automatizált tárolási és visszakeresési rendszer. Céljuk, hogy elérjék a LEED Arany minősítést, ezért az épület tetején kialakítanak egy „zöldteraszt”. Kapuit várhatóan 2019 őszén nyitja meg.

Eastgate Branch Könyvtár
A következő bekezdés az Illinois államban található Algonquin-i Közkönyvtár két felújított épületét mutatja be. Az építési munkálatok 2017. augusztusában kezdődtek a Dewberry építészeti vállalkozás vezetésével. A fejlesztések a Harnish Központi Könyvtár, valamint az Eastgate Branch épületeit érinti. Az előbbi a már meglévő 35.000 nm2 -es területét 8.000 nm2-rel egészítették ki. A 6,7 millió dolláros beruházás során digitális közösségi alkotóteret (Maker Space), számítógép termet, újragondolt tinédzser, valamint kibővített gyermekrészleget hoztak létre.


Van Cortlandt Könyvtár
Tervező: Andrew Berman építész
A cikk 3. része a Bronx-ban található Van Cortlandt Könyvtár építéséről szól, mely a New York
Közkönyvtár fiókintézménye. Az 1968-ban épült, 2715 nm2 -es létesítményt lebontják, helyén Andrew Berman építész által tervezett 5800 nm2 -es épület kap helyet. Az építkezés 8 millió dollárba kerül. Tinédzser- és gyermekrészleg, új közösségi terek kerülnek kialakításra. A várhatóan 2019. nyarán nyíló épület a jelenleginél több számítógéppel és laptoppal, mobiltöltő állomással, felnőtt olvasóteremmel, több mellékhelyiséggel, valamint egy új multifunkciós teremmel egészül ki.

Vancouver-i Közkönyvtár Központi Könyvtár Tetőkert
Tervező: Cornelia Oberlander  
A 4. bekezdés a Vancouver-i Közkönyvtár Központi Könyvtárában létrehozott “tetőkertről” szól. Az 1995-ben Moshe Sadie tervei alapján létrehozott területen bérelt kormányzati irodák kaptak helyet, így a nyilvánosság számára korábban ez a rész nem volt elérhető. A bérleti szerződés lejárta után, Cornelia Oberlander tájépítész tervei alapján, a 8. és a 9, emeleten található, 42.000 nm2 -es területen mozgatható ülőhelyek, fából készült padok helyzetek el. Többek között kialakításra került a „költők sarka”, egy 80 fős színházterem, valamint közösségi tér.

A cikk 4 könyvtár építészeti- és eszköz fejlesztéseit írja le, mely követendő példát állíthat fel azon könyvtárak számára, akik a jövőben ilyen típusú beruházásokat terveznek.

Nyelvezete nehéz, de lehetőséget ad arra, hogy az általános nyelvismerettel rendelkező könyvtárosok bővítsék irodalmi szókincsüket („The long-awaited roof garden of the Central Library of Vancouver Public Library has been saw the light of day on the 29 of September.”).

A bekezdések közötti átvezetések hiányoznak, így utalva az „elágazódásokra / csomópontokra”.

A cikk felépítése felsorolásszerű, tartalma tömör. Ez a rövidség az olvasót arra sarkallja, hogy a bekezdésekben szereplő témáknak mélyebben utána nézzen (pl. Mi az a BookBot?).

A fent leírtakat összevetve Bettle-Lee Fox cikke alkalmas arra, hogy egyszerű formában megismerjük az Egyesült Államokban lévő könyvtárak építész és eszköz fejlesztéseit.

Bettle-Lee FOX (2018) Branching Out Library Journal (Nov 14,2018)(angol)[hozzáférés:] web www.libraryjournal.com/detail_Story181101newsbranchingout (2018.11.15.)

Felhő alapú szolgáltatás: új lehetőségek a könyvtárak előtt



A felhő alapú technológia révén lehetőség nyílik a különféle tartalmak azonnali megosztására,. biztosíthatja számunkra a folyamatos elérhetőséget és szerkeszthetőséget. 

Három különböző szegmenssel foglalkozik ez a fajta technológia:  Applikációk, tárhely és kapcsolattartás indhárom más más területet foglalkozik. A Cloud azaz felhő szolgáltatások fejlődése pedig egyre több és újabb lehetőséget biztosít a könyvtárak és a könyvtári szolgáltatások számára.

A cikkben megtaláljuk a felhő alapú szolgáltatás definícióját, rövid technológiai leírást és a különböző modellek rövid bemutatását, mint a privát vagy nyílt felhőtárak, közösségi vagy hybrid típusok. Megismerhetjük milyen technikai feltételek szükségesek egy ilyesfajta szolgáltatás működtetéséhez.

A cloud előnyeivel és veszélyeire is felhívja a figyelmet, továbbá és talán a számunkra legérdekesebb rész, hogy a könyvtárak hogyan tudnak ebből a technológiából profitálni. Milyen lehetőségei és felhasználási területei vannak mint a felhő alapú OPAC ok, költségcsökkentés a hardware és szoftver kiadások terén stb.

2015 . In National Conference Library Information Science & Information Technology
for Education, New Delhi, 27 August, 2015. [Conference paper]







Hét projekt részesült digitalizációs támogatásban

Ahogy a cím is utal rá, a digitalizáció fontosságát egyre több helyen ismerik el és támogatják. 
Jose Beduya cikke szerint az amerikai Cornell Egyetemi Könyvtár a 2018-as évben 7 projektet tekintett különösen kiemelkedőnek, melyek így támogatásban részesültek. 

Különösen a sérültebb dokumentumok és műalkotások kerülnek előtérbe s élednek újjá a digitalizáció segítségével, a Cornell Egyetemi Könyvtár által fenntartott „Digitális Gyűjtemények a Művészetben és Tudományban Támogatási Program” keretein belül. A 2010-ben indított program 7 projektet finanszíroz, s támogatja az egyetemi karok tagjait és a végzős hallgatókat a létfontosságú online tudományos gyűjtemények létrehozásában.

A program igyekszik összegyűjteni a minőségi tartalmat, tárgyi tudást, felhasználja a Cornell Egyetemi Könyvtár Digital Consulting and Production Services (DCAPS) technikai szakértelmét.

Dianne Dietrich, digitális projektekért felelős könyvtáros és DCAPS koordinátor szerint minden projekt szoros együttműködést igényel a karok, a végzős hallgatók és a könyvtáros szakemberek között annak érdekében, hogy reprezentatív, minőségi ismeretanyagot lehessen felmutatni. Elmondása szerint a könyvtár gondosan és módszeresen építi a digitális gyűjteményeit annak érdekében, hogy a kutatók és a tudósok jövőbeli generációi számára továbbra is fennmaradjanak ezek a gyűjtemények. Fontos, hogy milyen formátumokat választanak, milyen metaadatokkal látják el a digitalizált dokumentumot, ill. milyen az adattár szerkezete.

Idén a 15 pályázatból 7 multidiszciplináris projekt került kiválasztásra:

1.

A projekt Jolene Rickard művészettörténész és Urszula Piasta-Mansfield közreműködésével valósul meg. A cél az őslakos amerikaiakkal kapcsolatos kiadványok egyetemen kívüli és belüli terjesztése és népszerűsítése. 
Az Akwe:kon Press által publikált kiadványok online gyűjteményét kívánják létrehozni, mely korábban a Cornell Egyetem American Indian Program (Amerikai Indián Program) alá tartozott, jelenleg pedig az Amerikai Indián és Őslakos Tanulmányok Program /American Indian and Indigenous Studies Program (AIISP)/ keretein belül fut. 

2.

John H. Hubbard matematika professzor gyűjteményének dinamikus rendszerekkel kapcsolatos anyagaiból készült digitális gyűjtemény. A projektben közreműködik Beverly H. West (nyugdíjas egyetemi adjunktus, matematikus) is. Céljuk az egyetemtörténet egy darabjának megszerzése, valamint az online források bővítése az oktatás és a kutatás céljából.

3.

A ciprusi Maroni Komplexumnál, Georgia Andreou és Sturt Manning vezetésével folytatott ásatások tervrajzai, valamint a hozzájuk kapcsolódó térképek és fotók kollekciója. Támogatják az urbanizációval, az agrár-, a tengeri és a nemzetközi gazdaságtannal kapcsolatos tanulmányokat. 

4.

Digitális archívum, amely segít megőrizni a 2015-ben, egy lavina által elpusztított nepáli Langtang közösség kultúráját és örökségét. Austin Lord, antropológus doktorjelölt vezetésével a projekt kiegészíti a témához kapcsolódó gyűjteményt Nepálban és hozzájárul a trauma és a stressztűrés megértéséhez.




5.

Az ötödik program a nukleáris óvóhelyekkel kapcsolatos gyűjtemény digitalizálását célozza, Ji Hyun Lee vezetésével Főként 1959-1961 közötti amerikai kormányfüzeteket, pamfleteket, hírleveleket dolgoz fel. Hozzájárul az amerikai történelem, a hidegháború, az apokaliptikus fikciók és a túlélési kultúra tanulmányozásához.

6.

Hedda Morrison fotóiból és útinaplóiból készült online gyűjtemény. Hedda 20 éven át élt Malajzia északnyugati részén, és dokumentációt készített az őslakos penan törzsről. A Kaja McGowan vezette projekt összegyűjti és megőrzi a penanok ökológiai és kulturális tudását, miközben ösztönzi a további kutatásokat.

7.

Az európai transzvesztiták képeslapjainak digitalizálása az 1880-as évektől az 1920-as évekig. Szeretnének betekintést nyújtani a nemekhez és a nemiséghez kötődő tanulmányokba és irodalomba.
A projektet Durba Ghosh történész és feminista vezeti, több tudományág képviselőjével együttműködve. 

Eric Rebillard, a díjakat odaítélő Művészeti és Tudományos Vizuális Források Tanácsadó Csoportjának (Arts and Sciences Visual Resources Advisory Group) társelnöke szerint ezek a projektek mind azt mutatják, hogy a digitális anyagok és az innovatív digitális eszközök ma már szerves részét képezik a tanításnak és a kutatásnak. 

Összességében elmondható, hogy a díjazott projektek mind produktív együttműködések és kitűnő példát tárnak elénk arra vonatkozóan, hogy a könyvtárak hogyan járulnak hozzá a digitalizációs folyamatokhoz, emellett a könyvtárak és web kapcsolatára is jól rávilágítanak.

Forrás: BEDUYA, Jose: Seven projects awarded 2018 digitization grants. In: Cornell Chronicle (cornell.edu/stories/.../seven-projects-awarded-2018-digitization-grants)

Szemle 2018. ősz

Beduya, Jose: Seven projects awarded 2018 digitization grants
[Hét projekt részesült digitalizációs támogatásban]
iN.: Cornell Chronicle, 2018. 09. 11.
ref.: Tompai Dóra

Biçen Aras, Bahar: University Libraries and Social Media Policies
[Egyetemi könyvtárak és a közösségi média irányelvei]
iN.: Journal of Balkan Libraries Union Vol. 2, No. 1, pp. 21-27, 2014.
ref.: Simon Tünde

Brewster, Kahle:: Transforming Our Libraries from Analog to Digital: A 2020 Vision
[Könyvtáraink átalakítása]
iN.: 2017 március 13.
ref.: Tarjányi Gyöngyi

Dyer, Elizabeth; Swartzlander, Barbara J.; Gugliucci, Marilyn R.: Using virtual reality in medical education to teach empathy
[A virtuális valóság használata egészségügyi képzésben az empátia oktatására]
iN.: Published online, Journal of the Medical Libraray Association, 2018. okt. 1.
ref.: Ruzsinszki Edina

Fagan, Jody Condit: The Suitability of Web Analytics Key Performance Indicators in the Academic Library Environment
[A webanalitika kulcs teljesítménymutatóinak alkalmazhatósága felsőoktatási könyvtári környezetben]
iN.: The Journal of Academic Librarianship, 2014. jan. 1.
ref.: Tilhof Alexandra

Fox, Bette-Lee: Branching Out
[Csomópontok]
iN.: Library Journal, 2018. nov. 14.
ref.: Seres Nóra

Howard, Heather; Huber, Sarah; Carter, Lisa; Moore, Elizabeth: Academic libraries on social media: finding the students and the information they want
[Egyetemi könyvtárak a közösségi médiában]
iN.: Information Technology and Libraries, Vol 37, No 1 (2018)
ref.: Markó-Markechné Zelei Edit

Mazzocchi, Juliana: Blogs and social networks in libraries: complementary or antagonistic tools?
[Blogok és közösségi hálózatok a könyvtárakban]
iN.: Library Philosophy and Practice, 2014. nov.
ref.: Jurinka Ibolya

Sahu, Rekhraj: Cloud Computing: an innovative tool for library services
[Felhőalapú szolgáltatás: új lehetőségek a könyvtárak elött]
iN.: -
ref.: Bencze István

2018. november 15., csütörtök

Kéziratok átírása digitális bölcsészeti eszközzel

Kéziratok átírása digitális bölcsészeti eszközzel a régi könyves szakirányon : Beszámoló egy megvalósult projektről

A harmadéves régi könyves szakirányt választó hallgatók Muzeális gyűjtemények számítógépesítése c. órájának projektmunkájáról szeretnék beszámolni, és egyúttal egy hasznos alkalmazást bemutatni a régi könyvtári dokumentumok kereshetővé tételére.

A digitális bölcsészeti eszközök új lehetőségeket kínálnak a könyvtárak gyűjteményeiben található kéziratos vagy korai nyomtatott anyagok feldolgozására és közzétételére. A READ projekt keretében létrehozott Transkribus alkalmazással például át tudunk írni kéziratos állományokat valamint korai nyomtatványokat is, és a transzkripció végeztével akár kétrétegű PDF-ben is szolgáltathatjuk az OCR-programokkal még nem felismertethető művet. A program úttörő jellegét az adja, hogy bizonyos számú szavak begépelése után egy azonos kézírásból vagy szövegből el lehet kezdeni a számítógépes szövegfelismerő technológiát használni, a Handwritten Text Recognitioneszközt. A kéziratos szövegekből 15 000 szót ajánlanak transzkribálni, a régi folyóiratok vagy nyomtatványok esetén 5000 szót szükséges átírni ahhoz, hogy futtatni tudjuk a gépi felismerést. Az említett projektnél nem volt cél ekkora mennyiségű szöveget begépelni, egyelőre a kézi transzkripciót próbáltuk ki a rendszeren.

2018. május 28., hétfő

A vlogok - projektzárás

A vlogok.blogspot.hu oldal létrehozásakor már 2016-ban úgy gondoltam, hogy a jövő bizony nem a televízió, rádió, hanem a YouTube és a hozzá hasonló szolgáltatók, 2018-ra pedig már a Facebook is teljes gőzzel hajt a legnépszerűbb felület címre. A továbbiakban bizonyosan magam is fogok vlogokat követni, de ami manapság már még érdekesebb, bizonyos televíziós tartalmak felkerülése legális módon a szolgáltató oldalára. Ez az, ami talán megérhet a jövőben 1-2 posztot.

2018. május 26., szombat

A Tudományos Szakkönyvtár blogbejegyzései és a tartalomszolgáltatás alkalmazhatósága a honvédségi könyvtárak életében

A Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című tantárgy első óráján kaptam feladatként, hogy készítsek blogot, az abban szereplő téma mutasson más tartalmakra, ezzel gyűjtsek össze információt, amely segítségével tájékozottabbá tehetem a blog témája iránt érdeklődő használót. Munkahelyemen, a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely könyvtárában pont egy olyan formátumot kerestem, amellyel a könyvtár rendezvényeire, dokumentumaira hívhatnám föl a figyelmet, mivel könyvtárunknak egyenlőre nincs olyan weboldala, ahol ezeket az eseményeket közreadhatnám.

2018. május 18., péntek

Horgász weboldalak - Projektzárás


A Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című kurzus során a horgász weboldalakat választottam. A projekt témája miatt sem tekinthető lezártnak, mivel több ezer horgász weboldal létezik, de a kurzus keretein belül csak a nagyobb, vagy számomra érdekesebb oldalak kerültek bemutatásra.

2018. május 15., kedd

Diszlexiások a könyvtárban?


Az információhoz való hozzáférés, ezzel együtt a közkönyvtárak használata alapvető emberi jog. Világszerte több mint 700 millió gyerek és felnőtt küzd diszlexiával, egy olyan olvasási nehézséggel mely egész életen át fennmaradó állapot. Nem jelent intellektusbeli elmaradást a normál intelligencia kvócienshez képest, csupán a bal agyfélteke sajátos működése okozza az olvasási nehézséget. Hasonlóan természetes dolognak vehető a diszlexia, mint az, hogy nem mindenkinek van jó zenei hallása, nem mindenki tehetséges művész vagy nem mindenkinek megy jól a számolás, rajzolás stb.
Többek közt a Könyvtárosok Egyesületeinek Nemzetközi Szövetségének (IFLA) álláspontja szerint a sajátos igényekkel rendelkezőknek, köztük a diszlexiásoknak is helyük van a könyvtárban. Ami a könyvtár felelősségét illeti a Publika MagyarKönyvtári Kör 2003. május 30-án közölt felhívása szerint is fontos, hogy: „[…] minden használó saját állapotának természetes módján tudja igénybe venni a könyvtári szolgáltatásokat.”[1]

Projektzáró - interaktív gyerekkönyvek

A Tartalomszolgáltatás eszközrendszerei című kurzus keretein belül az interaktív gyerekkönyvek témáját választottam. A blogom bejegyzésein keresztül megpróbáltam feltárni azokat a főbb gyermekkönyv típusokat, amelyeket valamilyen  módon az interaktív kategóriába sorolhatóak.

A szerzői kiadáshoz fűződő tartalomszolgáltatás projektzárása

A self-publishing az elektronikus könyvkultúra új jelensége. Ebben az informatikai konstrukcióban a szerző maga tölti fel művét egy könyváruházba, és egyedül dönt a mű további sorsáról.


2018. május 14., hétfő

Mobil applikációk a könyvtárakban - projektzárás

Blogom a mobil applikációk könyvtári használhatóságát hivatott reprezentálni. A tartalomszolgáltatási feladat keretében próbáltam rávilágítani a telefonos alkalmazások széleskörű felhasználhatóságára a könyvtári szférában. A fejlődő világ és technológia megköveteli, hogy a hagyományos információszolgáltató intézmények - amilyenek a bibliotékák is – lépést tartsanak a legújabb trendekkel és próbálják integrálni szolgáltatásaikba a mindennapi ember által használt elektronikus eszközök adta lehetőségeket.

2018. május 3., csütörtök

Webcomicok - projektzárás

A tartalomszolgáltatási projekt folyamán kilenc webcomicot mutattam be. Maga a folyamat még nem zárult le, hisz - értelemszerűen - ennél jóval több webcomic várat még népszerűsítésre - de ne feledjük, hogy egy ilyen széleskörű és borzasztóan dinamikus világot keretbe foglalni nem egyszerű feladat.

2018. április 27., péntek

Elektronikus szövegek

A diplomamunkámat a digitális könyvtárak menedzseléséről írtam, amiben jelentős szerepet kaptak az e-könyvek. Az elektronikus könyvek meghatározása nehéz, mivel nem született még közös döntés arról, hogy mi számít pontosan e-könyvnek. Vannak, akik az összes digitális szöveget annak tekintik (az interneten található szövegeket is), és vannak, akik csak a korábban kiadott és bedigitalizált könyvekről gondolják, hogy azok az e-könyvek. Személy szerint én csak a digitalizált, vagy eleve digitálisan kiadott könyvekre gondolok e-könyv alatt.

2018. április 20., péntek

Digitalizált régi könyvek tartalomszolgáltatási modelljei

Néhány külföldi példát megvizsgálva igyekszem bemutatni a régi könyvek digitalizálásának gyakorlatát. Természetesen ebből a pár példából nem tudunk messzemenő következtetéseket levonni, hiszen ma már számtalan digitális gyűjtemény található a világhálón, nagyon nehéz megbecsülni, hogy pontosan hány régi könyves vonatkozású. A következőkben néhány európai (angol, német, olasz) ingyenesen elérhető online gyűjtemény elemzésére kerül sor. Az elemzett gyűjtemények igen sokfélék, nem is feltétlenül a hasonlóságok vagy különbségek bemutatásán van a hangsúly, a cél inkább a különféle megvalósítási lehetőségek felvázolása.

Nemzeti törekvések

1. Nagy-Britannia: Turning the pages


A Turning the Pages (TTP) létrehozásának gondolata 1996-ban fogalmazódott meg és 2001 óta az Armadillo Systems cég fejleszti. A TTP egy olyan szoftver, melynek célja, hogy segítse a közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok, galériák) digitalizált gyűjteményeinek minőségi hozzáférhetővé tételét. A program elsősorban régi könyvek, kéziratok, térképek és oklevelek digitális közzétételét támogatja. Az indulástól kezdve a mai napig folyamatos újítások, fejlesztések jellemzik a szolgáltatás működését. 2006-ban a Microsofttal együttműködve létrehozták a TTP 2.0-s verzióját, mely 3D-s feldolgozásra is képes. 2013-ban jelent meg a TTP 3.0, mely a HTML5 előnyeit kihasználva minden böngészőben és eszközön hozzáférést biztosít az online digitalizált gyűjteményekhez. 2015-ben bevezették a DeepZoom technológiát, 2017-ben pedig elkészült egy dokumentum 4K Ultra HD minőségű digitalizálása is. A TTP számos nemzeti és nemzetközi szakmai díjat nyert.

Rendőrségi szakirodalom és blogolás

Blogom indulásakor azt a célt tűztem ki magam elé, hogy a lehetőségeimhez mérten próbáljam meg bemutatni a magyar rendőrségi szakirodalom kezdeteit. Ízelítőt szerettem volna nyújtani azokból az izgalmas szakfolyóiratokból és  könyvekből, melyeket - szerintem - egy-két lelkes kutatón kívül talán kevesen ismernek, és megismertetni az olvasókat azokkal a "tudós" rendőrökkel és elkötelezett szakemberekkel, akiknek ezeket a forrásokat köszönhetjük. Közel másfél évvel a blog indulása után a feladatot még mindig fontosnak tartottam, mivel a téma az interneten még mindig igen alulreprezentált.

2018. április 19., csütörtök

Magyarország múzeumainak 2018-as helyzetképe a digitalizálás és a tartalomszolgáltatás területén


A közgyűjteményi szférában közhelynek hathat, ugyanakkor nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a 21. század múzeumával szemben a legfontosabb és elsődleges elvárás a „gyűjtemény tudományos rendszeressége”. E követelmény teljesítésével tudja biztosítani a múzeum a látogatók, a felhasználók számára a gyűjtemény elérését a digitális és a valós térben egyaránt.