Könyvtárosi képességek és a mesterséges intelligencia igényei

Eredeti cím: The librarian skillset and the needs of artificial intelligence

Szerzők: Corey Harper, Paul Groth

Megjelenési adatok: Cataloging & Classification Quarterly, Vol. 63 (2025), nos. 6-7, p. 546-565.

Elérés: https://doi.org/10.1080/01639374.2025.2539787

MI kompetenciák megfeleltetése könyvtárosi képességeknek

A mesterséges intelligencia növekvő térnyerésével a hozzá kapcsolódó feladatkörök, pozíciók is egyre csak szaporodnak, és ezek között egyre több olyan is felbukkan, amelyhez a könyvtáros szakma kompetenciái igencsak relevánsak. Corey Harper és Paul Groth cikkükben feltérképezték az American Library Association által megállapított könyvtárosi kompetenciák és a könyvtárosképzésben használt tantervek hogyan feleltethetők meg a mesterséges intelligenciához kapcsolódó képességeknek. Cikkükben ezek között öt egybevágó területet állapítanak meg.

A közösségi média alkalmazásának szisztematikus áttekintése a könyvtárakban

Eredeti cím: A Systematic Review of Application of Social Media in Libraries

Szerzők: Margam Madhusudhan & Shahil Soni

Forrás: DESIDOC Journal of Library & Information Technology,Vol. 44, No. 1, 2024, pp.45-49

DOI: 10.14429/djlit.44.1.18935

Kulcsszavak: Social media, Social media marketing, Library marketing, Social media strategies, LIS professionals, Libraries, India

A digitalizálás az olvasási szokások javítása érdekében: a műfajorientált profilokkal továbbfejlesztett hibrid könyvajánló rendszer

Eredeti cím: Digitalization for enhancing reading habits: the improved hybrid book recommendation system with genre-oriented profiles

Szerzők: Onur Dogan, Emre Yalcin & Ourania Areta 

Megjelent: Library Management 45, 2024  

A felvetés

A digitalizációval párhuzamosan nemcsak az információs terek bővültek, hanem az olvasási szokások is radikálisan átalakultak. A könyvtárak világszerte egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy a bőséges kínálat önmagában már nem ösztönzi a hallgatókat olvasásra; a hozzáférés mellé személyre szabott ajánlás és intelligens támogatás is szükségessé vált. Ennek hátterében a figyelem és idő szűkössége áll, illetve az a tendencia, hogy az egyetemi hallgatók azonnal fogyasztható online tartalmak felé fordulnak, miközben a könyvtári gyűjtemény gyakran kihasználatlan marad.

Erre a problémára keres megoldást a recenzált tanulmányban bemutatott W_HybridBook, a törökországi Izmir Bakircay Egyetemen fejlesztett hibrid ajánlórendszer. A kutatásnak két célja van: egyrészt növelni az egyetemisták olvasási kedvét, másrészt a könyvtári források felhasználását a tényleges felhasználói igényekhez igazítani. A szerzők, azaz Onur Dogan, Emre Yalcin és Ourania Areta Hiziroglu egy olyan rendszert mutatnak be, amely jelentősen finomítja a hagyományos ajánlómechanizmusok működését, és új megközelítéssel egészíti ki a felhasználói profilok kezelését.

 Az egyetemi ajánlórendszer működése

Információs műveltség a könyvtár és információtudományi szakma számára: Áttekintés

 

Eredeti cím: Information Literacy for Library and InformationScience Profession: An Overview 

Szerző: Nalinadevi T R, könyvtáros – (Selection Grade) Smt. Padmavatibai Raghavendrarao Deshpande Pikalihal Government First Grade College, Mudgal, Lingasugur taluk, Raichur District, Karnataka, INDIA.

Forrás: International Journal of Research in Library Science (IJRLS) 2024. május 06.

DOI: 10.26761/IJRLS.10.2.2024.1753 

Kulcsszavak: információ, információs műveltség, információs technológia, használóképzés, könyvtárak, információkeresés, információs készségek

Bevezetés

A szerző (Siyali Ramamrita) Ranganatan öt törvényére építi tanulmányát. A könyvtárak és erőforrásaik a felhasználókért léteznek, és a könyvtárosok feladata, hogy elérhetővé tegyék azokat. Segíteniük kell abban is, hogy a felhasználók megtalálják és kezeljék információs igényeiket. Változó világunkban az információs műveltség kulcsfontosságú: a civilizáció a tudás révén fejlődik, a pontos információk felhasználása a társadalmi haladás alapja.

Az információs és technológiai robbanás okozta káoszban viszont a felhasználónak meg kell tanulnia kiszűrni a releváns információkat. Kitér arra, milyen képességekkel kell rendelkeznie a felhasználónak, melynek segítségével új tartalmakat hozhat létre, amellyel saját előrehaladását támogathatja. Az információs műveltséget akként fogalmazza meg, mint a „régi bort új palackban”, azaz az információs műveltség mindig is jelen volt a könyvtárakban, csak éppen az adott korszaknak megfelelő csomagolásban. Mindig is létezett „használóképzés”, akár a könyvtári útmutatókra, akár a felhasználói oktatásra - User Education- re gondolunk. A könyvtárak fő céljaként határozza meg, hogy elősegítsék a jó információk gyűjtését és terjesztését, és fontos szerepet játsszanak az információtechnológia használatában. (Ranganathan alapelve szerint a könyvtárosok a kezdetek óta információs szakértők.) Az információs rendszerek fejlődése lényeges a könyvtárak fejlődésében, lépést kell tartaniuk a fejlődéssel, időről időre új technológiákat, szolgáltatásokat kell bevezetniük, mindezt információtudósokként, információmenedzserkét működve érhetik el. Fontosnak tartja kiemelni, hogy a könyvtár egy folyamatosan fejlődő szervezet, amely soha nem marad mindig ugyanaz.

Információs műveltség

A használóképzésre összpontosítva itt tárgyalja a könyvtárak szerepét, mely a 19. század óta létező tevékenység. A kifejezést Paul Zurkowski alkotta meg 1974-ben: Az információrobbanással párhuzamosan szükségessé vált új szolgáltatások és technológiák bevezetése annak érdekében, hogy „rendet tegyenek” az információdömpingben, ily módon segítsék az információkeresőket a problémamegoldásban. A kezdetek óta létezik felhasználóképzés, könyvtári tájékoztatás, könyvtárlátogatások, az IL ezeknek a szolgáltatásoknak a legújabb változata. Magában foglalja a kérdések feltevését, a megfelelő források keresését, a szükséges információk megtalálását és hozzáférését, az információk szűrését és értékelését, és az új információk létrehozását. Minden tudományterületen, kutatásban, oktatási szinten fontosnak tartja. 3 fő részt nevez meg: információ, technológia, és az igény, vagy szükséglet. Nem korlátozódik egy adott tudományágra, minden irodalom alapját képezi. Feltehetően téves hivatkozással idézi: „az IL a szavak értelmezésének, megértésének és új ötletek kialakításának folyamata”. („Sanford, Illinois szerint”)

Az információs műveltség meghatározásai

Zurkowski (1974) és Scott (2012) definícióit, majd az ALA (1998) és az US National Council for Library and Information Sciences állásfoglalását taglalja.

Az információs műveltség szükségessége és jelentősége

Az IL fontos a tudás és a jogok birtoklásának megértéséhez, a független, egész életen át tartó tanuláshoz, a meditáció, a böngészés, és kutatás támogatásához, a tudásban való jó és produktív részvételhez, valamint az új ötletek és igazságok létrehozásához és terjesztéséhez. A könyvtárak ma digitális könyvtárakká válnak. A digitális gyűjtemények, archívumok, a digitalizált információk utat nyitnak az információs társadalom világához. Ma szinte minden információ kéznél van, és hatékonyan lehet elérni az információs műveltség segítségével. A felhasználók és információkeresők igényeinek gyors kielégítésében fontosnak tartja a könyvtárosok és a könyvtárak szerepét is, alkalmas technológiákkal, módszerek alkalmazásával. Ugyanakkor fontos az információs igények meghatározása, a kiválasztott információ relevanciájának felmérése, az információhoz való hozzáférés elősegítése, a kezdeményezések ösztönzése, más források kutatása, pozitív és kreatív gondolkodás fejlesztése, új kutatási ötletek megtalálása is. Az IL készségek (amelyek az információkeresés alapjait képezik) közé sorolja az információ megszerzésének módját, a releváns információ kiválasztását, értékelését, mérését és közlését - elengedhetetlennek tartja a mai információ- és technológia-korszakban való túléléshez. Ezen képességek birtokában válik alkalmassá a felhasználó a tudás megszerzésére. A könyvtárak szerepe természetesen itt sem kisebb, követve az öt alapelv gyakorlatot, felhasználóorientáltnak kell lenniük, és folyamatosan törekedni a technológiai újításokra, a felhasználói élmény javítására. Röviden, a mai információs környezetben a szorgalom nem elegendő, a felhasználókat önálló böngészésre, és önoktatásra kell megtanítani. A könyvtári szektorban a megbízható, ellenőrzött információtechnológiai szolgáltatások kulcsfontosságú szerepet játszanak. Csak az új technológia és az emberi könyvtári menedzsment kombinációja képes ezt a helyzetet megvalósítani.

Az információs műveltség alkalmazása és kialakítása

Kiemeli, hogy az információs műveltség kialakítását és használatát körültekintéssel kell végezni, és szükség esetén el kell végezni a módosításokat a technológiai fejlődéssel párhuzamosan. Vázolja az IL készségek fejlesztésének célját, és a kritériumokat, amelynek meg kell felelnie, többek között tanítsa meg a jó információt kiválasztani és megtartani, segítsen kutatási ötletek kidolgozásában, az értékelésben, az etikai és jogi követelmények betartásában. Leírja a „Hat készség” használatát, melyet Eisenberg és Berkowitz 1987-ben javasolt, s amely véleménye szerint hasznos az IL kialakításában, valamint iránymutatásként is használható az IL programok fejlesztésében. A legfontosabbak tehát: helyes perspektíva a megvalósításban és a tervezésben; világos célok és feladatok; információtechnológiai politika; rendszeres és kritikus értékelés. Szükség esetén új technológiák és szolgáltatások bevezetése.

Következtetés

A könyvtárakat úgy tervezték, hogy kielégítsék az olvasók információs igényét. A mai információs társadalomban a tudásnak és az információnak meghatározó szerepe van. Ahogyan a könyvtárak az oktatás forrásai, az információs műveltség (IL) a világban az információ forrása. A könyvtáraknak lépést kell tudniuk tartani a változó környezettel, a technológiai fejlődéssel, hogy segíteni tudják a felhasználókat. Az IL a könyvtárak egyik alapvető jellemzője, és egyre több technológiát és készséget foglal magában, amelyek támogatják az információ keresését, feldolgozását, kezelését és visszakeresését. A könyvtár szerepe, célja, felelőssége ugyanaz, mint a könyvtár alapításakor volt. Az új technológiák megjelenése és integrálása megváltoztatta a formátumot és a szolgáltatásokat. Az IL ezeknek az egyik eleme. A szerző úgy gondolja, hogy ez a fejlődés azonban megváltoztatta az egész tanulási környezetet, képzés és gyakorlat nélkül a felhasználók nem tudnak hatékonyan és eredményesen dolgozni. Ezért az IL létfontosságú a mai tudás fennmaradása és a könyvtári közösség és a felhasználók túlélése szempontjából.

*Kezdőkép: AI által generált 

A könyvtárak szerepe a digitális írástudás fejlesztésében és a téves információk terjedésének megelőzésében a diákok körében

Eredeti cím: The Role of Libraries in Improving Digital Literacy and Preventing Misinformation Among Students 
Szerző: Apriani Riyanti (Universitas Binawan)
Megjelent: Bibliogia, Vol. 2 No. 2, September 2025

A tanulmány kulcsszavai: digitális, téves információ, könyvtárak, diákok, írástudás, felsőoktatás.
Link a cikkhez: The Role of Libraries in Improving Digital Literacy and Preventing Misinformation Among Students | Bibliogia

Rövid összefoglaló

A tanulmány átfogó képet ad arról, hogyan járulnak hozzá az egyetemi könyvtárak a diákok digitális írástudásának fejlesztéséhez, és milyen stratégiákat alkalmaznak a téves információk terjedésének megelőzésére. A szerző kvalitatív módszertant használ, mélyinterjúkkal, megfigyelésekkel és dokumentumelemzéssel vizsgálja a könyvtárak szerepét. Az elemzés a Miles–Huberman-modell alapján történt, amely strukturált keretet biztosít az adatok redukciójához, bemutatásához és következtetések levonásához.

Az eredmények szerint a könyvtárak nemcsak információforrások, hanem aktív oktatási központok is, amelyek digitális írástudási képzéseket, műhelyeket és kampányokat szerveznek. A könyvtárosok facilitátorként segítik a diákokat a kritikus gondolkodás fejlesztésében, miközben a könyvtárak hitelesített tartalmakat biztosítanak és információs írástudási programokat kínálnak. A tanulmány kiemeli a kihívásokat is: korlátozott erőforrások, alacsony hallgatói részvétel és technológiai hiányosságok. Ugyanakkor hangsúlyozza a lehetőségeket, például az oktatókkal való együttműködés erősítését és innovatív digitális szolgáltatások fejlesztését.

Értékelés

A tanulmány erőssége, hogy új perspektívát nyit: nem az oktatók vagy az osztálytermi gyakorlatok szerepére koncentrál, hanem a könyvtárak stratégiai funkciójára. Ez hiánypótló, hiszen a könyvtárak digitális írástudásban betöltött szerepét eddig kevés kutatás vizsgálta. A kvalitatív módszertan jól illeszkedik a témához, hiszen a könyvtári gyakorlatok és a diákok tapasztalatai így mélyebben feltárhatók.

A szöveg világosan strukturált: bevezetés, módszer, eredmények, megbeszélés és következtetés. A hivatkozások széles körűek, nemzetközi szakirodalmat is bevonnak, ami erősíti a tanulmány tudományos megalapozottságát.

Kiemelt erősségek

• Innovatív fókusz: a könyvtárak mint digitális írástudás előmozdítói.
• Empirikus bizonyítékok: interjúk és megfigyelések révén valós tapasztalatokra épít.
• Stratégiai szemlélet: nemcsak jelenlegi gyakorlatokat mutat be, hanem jövőbeli lehetőségeket is.
• Nemzetközi kontextus: a szakirodalmi háttér széles körű, több ország példáit integrálja.

Hiányosságok

• A hallgatói részvétel alacsony szintjének okait a tanulmány csak részben tárja fel; mélyebb elemzés segítené a megértést.
• A gyakorlati ajánlások (pl. mobilalkalmazások, gamifikáció) inkább jövőbeli lehetőségekként jelennek meg, kevés konkrét példával.
• A kutatás egyetlen intézményre fókuszál, így az eredmények általánosíthatósága korlátozott.

Ajánlás

• A tanulmány különösen hasznos:
• könyvtári szakembereknek, akik digitális írástudási programokat szeretnének fejleszteni,
• oktatóknak, akik a könyvtárakkal együttműködve integrálnák a digitális kompetenciákat a tantervbe,
• kutatóknak, akik a könyvtárak stratégiai szerepét vizsgálják a digitális korszakban.

Összegzés

Ez a tanulmány fontos hozzájárulás a digitális írástudásról szóló diskurzushoz. Megerősíti, hogy a könyvtárak nemcsak passzív információszolgáltatók, hanem aktív, stratégiai intézmények, amelyek képesek formálni a diákok kritikus gondolkodását és ellenálló képességét a téves információkkal szemben. Bár kihívásokkal szembesülnek, a könyvtárak előtt álló lehetőségek – innováció, együttműködés, közösségi jelenlét – biztosítják, hogy a digitális korszakban is kulcsszereplők maradjanak.

Artificial Intelligence in Libraries: Benefits, Challenges, and Ethical Considerations

Mesterséges intelligencia a könyvtárakban: előnyök, kihívások és etikai megfontolások 

Az átfogó tanulmány, melyet Dr. N. Seeni Mohamed és szerzőtársai jegyeznek, az International Journal of Advance and Applied Research (IJAAR) hasábjain jelent meg, és behatóan vizsgálja a Mesterséges Intelligencia (AI) könyvtárakban történő bevezetését. A kutatás elsődlegesen az indiai könyvtárakat célozta meg, és egy felmérés módszertanát alkalmazva elemezte az AI használatának előnyeit, a bevezetéshez kapcsolódó kihívásokat, valamint az elengedhetetlen etikai megfontolásokat. A kutatás központi eredménye, hogy bár az AI forradalmasítja a könyvtári szolgáltatásokat a hatékonyság és a felhasználói élmény javításával, bevezetése komoly akadályokba ütközik, amelyek az adatkezelés, a humánerőforrás fejlesztése és az etikai garanciák területén jelentkeznek.

Az AI adoptációjának előnyei vitathatatlanok a felmérés szerint, ahol a megkérdezettek magas aránya számolt be pozitív hatásokról. A legkiemelkedőbb előny a fokozott hatékonyság (80%), amely főként az AI-alapú eszközöknek, mint a chatbotoknak és virtuális asszisztenseknek köszönhető. Ezek az eszközök automatizálják a rutinfeladatokat, így a könyvtárosok értékes időt szabadítanak fel a komplexebb szakmai munkára. Ezen túlmenően, a továbbfejlesztett patrónus élmény (75%) az AI perszonalizált ajánlórendszerei révén valósul meg, amelyek pontosan igazodnak a felhasználók preferenciáihoz és olvasási szokásaihoz. Végül, a adatvezérelt döntéshozatal (60%) lehetősége teszi lehetővé a könyvtárak számára, hogy gyűjteményeiket és erőforrásaikat megalapozott, adatokra támaszkodó módon allokálják.

A pozitívumok mellett a tanulmány hangsúlyosan kiemeli a bevezetéssel járó jelentős akadályokat is. A leggyakoribb aggály az adatminőségi problémák (60%), mivel az AI rendszerek csak annyira megbízhatóak, mint az a bemeneti adat, amelyet feldolgoznak; a pontatlan vagy hiányos adatok veszélyeztetik az AI alkalmazások sikerét. Ezzel szorosan összefügg az adatvédelem és titoktartás (55%) kérdése, ahol a felhasználói adatok fokozott gyűjtése megköveteli a szigorú titkosítási protokollok és adatvédelmi szabályozások azonnali bevezetését. Az etikai megfontolások (50%) szintén kiemelt aggodalomra adnak okot, hangsúlyozva az algoritmusok átláthatóságát és az elfogultságtól való mentességét. Végül, a személyzeti képzés hiánya (45%) és a magas bevezetési költségek (40%) gyakorlati akadályokat gördítenek az elé, hogy a könyvtári személyzet megfelelően használja az új technológiákat, és hogy az intézmények finanszírozni tudják ezen rendszerek bevezetését és fenntartását.

A tanulmány a felmért kihívásokra gyakorlatias megoldásokat kínál. A szerzők javasolják etikai irányelvek kialakítását az AI átlátható és felelős használatának biztosítására, továbbá az adatminőség rendszeres javítását auditok és tisztítási folyamatok útján. Kiemelten fontos a patrónus adatvédelem erősítése szigorú titkosítási intézkedésekkel. A személyzeti képzés tekintetében folyamatos szakmai fejlesztésre van szükség, valamint finanszírozás és technológiai Partnerségek keresése javasolt a magas kezdeti költségek enyhítésére. Összességében a cikk megállapítja, hogy az AI jelentős potenciállal bír a könyvtárak forradalmasítására, amennyiben a vezetés képes proaktívan kezelni az adatminőségi, adatvédelmi és etikai kihívásokat, valamint elkötelezett a munkatársak folyamatos képzése iránt.

Cím: AI Adoption in Libraries: Benefits, Challenges, and Ethical Considerations (AI Bevezetése a Könyvtárakban: Előnyök, Kihívások és Etikai Megfontolások)

Szerzők: Dr. N. Seeni Mohamed, Dr. S.A. Ramjani, Dr. A. Abul Hussain

Kiadás/Folyóirat: International Journal of Advance and Applied Research (IJAAR)

Kötet: Vol. 11 No. 6

Megjelenés: July–Aug 2024

ISSN: 2347-7075

Impakt Faktor (Impact Factor): 8.141

DOI: 10.5281/zenodo.13253588

Mesterséges Intelligencia a Könyvtári Szolgáltatásokban: Hozzáférés, Működési Hatékonyság és Felhasználói Élmény Fokozása - recenzió

Recenzió - Mesterséges Intelligencia a Könyvtári Szolgáltatásokban: Hozzáférés, Működési Hatékonyság és Felhasználói Élmény Fokozása

S. Nitha Satheesh,V.A. Rinsey Antony, Seethalakshmy Anantharaman, Riya C Ashraf (2024) Artificial Intelligence in Library Services: Enhancing Access, Operational Efficiency, and User Experience. Library Progress International, 44(3), 5838-5843.

https://bpasjournals.com/library-science/index.php/journal/article/view/1524/967

A tanulmány azt vizsgálja, hogy a mesterséges intelligencia (MI) hogyan alkalmazható könyvtári környezetben. Bemutatja, milyen lehetőségeket biztosít, hogyan lehet hatékonyan alkalmazni. Ezen belül elsősorban fókuszál a hozzáférés javítására, a működési hatékonyság növelésére és a felhasználói élmény fokozására. Ez a téma a jelenlegi könyvtári kihívásokat tekintve rendkívül fontos, és előremutató, mivel a globalizált, rohamosan fejlődő világban a digitális megoldások jelentős kihívást jelentenek a könyvtárak és könyvtárosok számára. Figyelemmel kell lenniük a modern technológiák integrálására, azonban nem szabad elveszíteniük a fókuszt az alapvető feladataikról, és meg kell őrizniük közösségi, oktatási szerepüket is. A tanulmány célja, hogy bemutassa az MI által biztosított lehetőségeket, illetve tisztázza a korlátokat a könyvtári szolgáltatások egyre gyorsabban változó rendszerében.

Ki törődik a vidéki könyvtárakkal?

Eredeti cím: Who cares about rural libraries? Tracking a neglected research topic in library and information science

Szerzők: Fernando Sánchez-Pita PhD és Álvaro Cabezas-Clavijo PhD

Folyóirat: Library and Information Science Research

Megjelenés éve: 2025

DOI: 10.1016/j.lisr.2025.101356

Kulcsszavak: vidéki könyvtárak, nyilvános könyvtárak, könyvtár- és információtudomány, Web of Science, tudományos folyóiratok, kutatói közösség, láthatóság

Célkitűzés

A szerzőpáros tanulmányának célja, hogy rávilágítson: a kutatói közösség eddig csupán minimális figyelmet szentelt a vidéki könyvtáraknak, holott ezek kulcsszerepet játszanak az információhoz, az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez való hozzáférés biztosításában a vidéki térségekben.

Mivel a világ népességének mintegy 22%-a nem urbanizált területeken él, a vidéki könyvtárak létfontosságú tudásközpontként működnek. Elősegítik a társadalmi befogadást, az írástudást és az élethosszig tartó tanulást jelentős társadalmi rétegek számára. A tanulmány azt vizsgálja, milyen mértékben jelentek meg tudományos publikációk e témában.

Az okoskönyvtárak mint közvetítők: a tanulásközpontú egyetemi könyvtári modellek és a szervezeti teljesítmény összekapcsolása

Az okoskönyvtárak mint közvetítők: a tanulásközpontú egyetemi könyvtári modellek és a szervezeti teljesítmény összekapcsolása

Eredeti cím: Smart Libraries as Mediators: Linking Learning University Library Models
to Organizational Performance
Szerzők: Min Deng, Chalermkiat Wongvanichtawee
Megjelent: International Journal of Sociologies and Anthropologies Science Reviews, Vol. 5, Issue 6, 2025 november

A tanulmány kulcsszavai: tanulásközpontú egyetemi könyvtári modell, okoskönyvtár, egyetemi könyvtár teljesítménye, közvetítői analízis, szerkezeti megfeleltetési modellezés, egyetemi könyvtármenedzsment

forrás: pixabay

Comédie-Française nyilvántartási dokumentumainak kutatási és digitalizációs programja

Recenzió

Eredeti cím:  Un écosystème numérique au service du patrimoine théâtral d’Ancien Régime                                          Le programme des registres de la Comédie-Française

Szerzők:  Charlie Granger, Sarah Harvey, Tiphaine Karsenti 

Megjelent: In Situ [En ligne], 53 | 2024, mis en ligne le 27 juin 2024

URL: https://journals.openedition.org/insitu/41435

Kulcsszavak: archívumok, Comédie-Française, digitális bölcsészettudomány, adatbázisok, számviteli                          nyilvántartások, adminisztratív iratok, kutatás-alkotás

A Comédie-Française Registers program a bölcsészettudományokban alkalmazott legújabb technológiák, és a francia színházi örökséggel kapcsolatos történelmi archívumok találkozásán alapul. Összeköti a kutatást, az alkotást, és a részvételi pedagógiát.1680-as alapítása óta a Comédie-Française napi nyilvántartást készített és vezetett a bevételekről, a kiadásokról, és az elosztásokról. Az RCF projekt alapját ezek a 17. és 19. századi archívumok, valamint a Comédie-Française műsorával kapcsolatos, a sajtóban megjelent színházi kritikák alkotják. A regiszterek digitalizálása, az időszaki kiadványok kivonatainak átírása, valamint az adatbázisokhoz való hozzáférést biztosító speciális kutatási eszközök létrehozása lehetővé teszi az első francia színházi intézmény napi műsor nyilvántartási történetének hosszú távú feltárását. Ezeknek az eszközöknek a biztosítását a kutatást, a közvetítést és az alkotást ötvöző oktatási javaslatok egészítik ki. Az RCF program a digitális bölcsészet és színháztörténet legrégebbi programjának, a CESAR-nak a folytatása, ezt a projektet jelenleg újratervezik a Grenoble-i Egyetemen.

A digitális archívumok értékének megértése a Maynooth Egyetem könyvtárában dolgozó oktatók számára

Recenzió

A cikk először meghatározza, hogy mi minősül „különleges gyűjteménynek” és „digitális archívumi gyűjteménynek”. Bemutatja a helyettesítő elsődleges források fejlődését a mikrofilmtől az online adatbázisokon át a nyílt hozzáférésű forrásokig. Ezután a digitális archívumi gyűjtemények kezelésével és használatával kapcsolatos szakirodalmat elemzi, valamint kontextust ad a Maynooth Egyetem digitális forrásairól. A fakultás tagjaival folytatott konzultáció eredményei azt mutatják, hogy bár értékelik ezen forrásokat, főként helyettesítő eszközként tekintenek rájuk. A cikk a gyűjteményfejlesztés jövőjére vonatkozó következtetésekkel zárul.

A tanulmány átfogó képet nyújt a digitális elsődleges források hozzáférhetőségének és használatának helyzetéről, különös tekintettel a Maynooth Egyetem példájára. Az elemzés alapját egy kutatás képezi, amely az egyetem oktatóinak és kutatóinak véleményét vizsgálja a digitális források szerepéről a kutatásban és oktatásban, különösen a COVID-19-járvány által előidézett korlátozások idején. Az alábbiakban a tanulmány legfontosabb témáit tárgyalom, elemezve az egyes megállapításokat.

Játékos könyvtár, hogyan és miként?

Játékos könyvtár, hogyan és miként?

Recenzió

Számos, a tudásfejlesztés játékos formájával kapcsolatos módszer terjedt el, és ebből a könyvtárak sem maradtak ki. Milyen metódusok vannak és milyen szerepe van a közkönyvtárakban egy olyan kérdés, ami eddig kevés figyelmet kapott. Így gondolja két amerikai szerző, Jacqueline Kociubuk és Kathleen Campana is. A Library and Information Science Research 2024. januári számában írt „Coding for play: Identifying and categorizing educator-designed group playful learning experiences in libraries and other informal learning environments” című tanulmányuk azt a kérdést járja körül, hogy a játékos tanulási folyamat speciális eszköze, a kódolás milyen a közkönyvtári és más intézményi környezetben. 

MI a tudományos életben: felhasználási szabályzatok fejlesztése, etika, és tanterv fejlesztés

 

Eredeti cím: AI in Academia: Policy Development, Ethics, and Curriculum Design

Szerző: Odin Halvorson

Megjelent: The Student Research Journal, May 2024

URL: https://scholarworks.sjsu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1533&context=ischoolsrj

 

A tanulmány kulcsszavai: AI (artificial intelligence), mesterséges intelligencia (MI),  nagy nyelvi modellek (LLM), MI a felsőoktatásban, MI etika, könyvtár- és információtudomány, tanterv fejlesztés, MI kompetenciák, információs etika, digitalizálás, MI az oktatásban, MI bevezetése a könyvtárakban, információtudományi trendek, tudományos kutatás és a MI, a MI etikus felhasználása, a MI hatása az oktatásra, a MI hatása a könyvtárakra, a MI felelősségteljes használata

 

Photo created by DALL·E OpenAI

A Biblioterápia használata a negatív diák magatartás megelőzésére

Recenzió

A Use of Bibliotherapy as an Effort to Prevent Negativestudent Behavior ~ "A Biblioterápia használata a negatív diák magatartás megelőzésére" című tanulmány célja a biblioterápia alkalmazásának feltárása a középiskolás diákok negatív viselkedésének megelőzésére. A kutatás során a szerzők kvalitatív módszertant alkalmaztak, ami magában foglalta az interjúkat, megfigyeléseket és dokumentációs tanulmányokat is. Az eredmények arra utalnak, hogy a biblioterápia hatékony eszköz lehet a diákok érzelmi és pszichológiai fejlődésének elősegítésében, illetve a negatív viselkedés csökkentésében. 

Egy audiovizuális aggregátor fejlesztése: a görögországi Open Audio-Visual Archives (OAVA) projekt.

 

 

A kép az eredeti cikkben található illusztráció

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szerzők:

 

Afrodite Malliari

International Hellenic University, Department of Library, Archival & Information Studies

 

Ilias Nitsos

International Hellenic University, Department of Library, Archival & Information Studies

 

Sofia Zapounidou

Aristotle University of Thessaloniki, Library & Information Centre

Stavros Doropoulos

DataScouting

 

Eredeti cím:  

 

Development of an audio-visual aggregator: the Open Audio-Visual Archives (OAVA) project in Greece.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatos szakpolitikák

A tanulmány címe: AI policies across the globe: Implications and recommendations for libraries

Szerző: Lo, L. S. (College of University Libraries and Learning Sciences, University of New Mexico, USA)

Megjelenési adatok: IFLA Journal, 0(0), 2023.

Elérhetőség: https://journals.sagepub.com/doi/10.1177/03400352231196172

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, transzparencia, adatvédelem, szakpolitikák

Forrás:

640px-Artificial_Intelligence_&_AI_&_Machine_Learning.jpg (640×512) (wikimedia.org)

A gyűjtemény mint hálózat: szerzeményezés, együttműködés és összefogás hálózati léptékben

 

A feldolgozott tanulmány: Dollar, Daniel, Kosokoff, Jeff and Tudesco, Sarah: The Collection Is the Network: Collection, Collaboration, and Cooperation at Network Scale
Forrás: Transactions of the American Philosophical Society 110, no. 3 (2022)
Elérhető: https://www.jstor.org/stable/45420509

Kulcsszavak: egyetemi könyvtár, hálózatok, digitalizálás, gépi tanulás, analóg gyűjtemények, digitális gyűjtemények

A szerzők

Dollar, Daniel: Yale Library, Associate University Librarian for Scholarly Resources (tudományos forrásokért felelős egyetemi könyvtáros)

Tudesco, Sarah: Yale Library, Librarian (könyvtáros)

Kosokoff, Jeff: Duke University Libraries, Assistant University Librarian (könyvtáros- asszisztens)

Yale University Library, forrás ld. itt

Szemle 2022. ősz

Tartalom

Magdalena Wójcik: Augmented intelligence technology. The ethical and practical problems of its implementation in libraries
[ A "kiterjesztett intelligencia-technológia" könyvtári megvalósításának etikai és gyakorlati problémái ]
iN.: Library Hi Tech, 2021 June
ref.: Föcsök Patrícia

 
John K.Lee, Philip E. Molebash: Becoming digital: Using personal digital histories to engage teachers in contemporary understandings of teaching social studies
[ Digiszociográfia – digitális történetek felhasználása a kortárs pedagógiai eljárások módszertanának fejlesztésében társadalomtudományi szempontból ]
iN.: The Journal of Social Studies Research
ref.: Novák Bálint

 
Ray Uzwyshyn: Building Frameworks for Long-Term Digital Preservation
[ A hosszútávú digitális megőrzés kereteinek kiépítése ]
iN.:  Computers in Libraries > September 2021
ref.: Tóth-Poroszka Mária

 
Lotte Wilms: Digital Humanities in European Research Libraries: Beyond Offering Digital Collections
[ Digitális bölcsészet az európai kutatókönyvtárakban: túl a digitális gyűjteményeken ]
iN.: Liber Quarterly, 2021 április
ref.: Cseszkó Renáta

 
Qiang Jin: Enhanced Discovery with Linked Open Data for Library Digital Collections
[ Kapcsolt nyílt adatok általi fejlesztett feltárás digitális könyvtári gyűjteményeknek ]
iN.: Technical Services Quarterly
ref.: Molnár Bence

 
Marshall Breeding: Looking Toward the Next Phase of Library Systems
[ Kitekintés a könyvtári rendszerek következő generációja felé ]
iN.: Computers in Libraries, March 2022
ref.: Nagy-Luttenberger Anita

 
Siviwe Bangani: The fake news wave: Academic libraries' battle against misinformation during COVID-19
[ A könyvtárak felelőssége az álhírek terjedésével kapcsolatban a világjárvány alatt ]
iN.: The Journal of Academic Librarianship
ref.: Kovács Gergő

Digiszociográfia

Digitális történetek felhasználása a kortárs pedagógiai eljárások módszertanának fejlesztésében társadalomtudományi szempontból

Eredeti cím: Becoming digital: Using personal digital histories to engage teacher's in contemporary understandings of teaching social studies

Szerző: John K. Lee, Philip E. Molebash

Online folyóirat: The Journal of Social Studies Research, Volume 38, issue 3, p. 159-172.

Elérés: https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0885985X14000230?via%3Dihub

Bevezetés

 „Ez a feladat új távlatokat nyitott számomra. Mondhatni a nagymamámnak értékesebb információkat hordozhat, mint egyetemi professzoraimnak” Így nyilatkozik a digitális történelem projektet elvégző tanárok egyike. A szöveget olvasva először kissé zavaros vizsgálati metodika rajzolódott ki előttem. Mint a történeti forrásokat digitalizáló, szerkesztő és feldolgozó két csapat sajátosságait megfigyelve, egy speciális szociológiai modell érhető tetten a két csoport magatartásában. A cikk interdiszciplináris nézőpontjait középpontba helyezve, mind a közép,- és felsőoktatásban oktatási tevékenységet folytató személyek számára kínál innovatív megoldási lehetőségeket egy kétrészes fókuszcsoport digitális történelemmel kapcsolatos ismeretein keresztül.

 

Kitekintés a könyvtári rendszerek következő generációja felé

Eredeti cím: Looking Toward the Next Phase of Library Systems
Szerző: Marshall Breeding
Megjelent: Computers in Libraries, March 2022
www.infotoday.com/cilmag/mar22/

A könyvtárak már több mint fél évszázada élvezik a technológia előnyeit. A számítógépes rendszereket az egyes könyvtári tevékenységek automatizálására az 1970-es évek második felében fejlesztették ki, s azóta is folyamatosan fejlődtek a technológiai architektúrák, az üzleti környezet, illetve a könyvtári működés változásainak köszönhetően. Ezek a tényezők azonban a könyvtári rendszerek jövőbeli generációira is hatással lesznek.