keresés

2021. december 31., péntek

Szemle 2021. ősz


Carrie Smith: What the Future Holds
[Mit tartogat a jövő: Könyvtári szakemberek a legizgalmasabb technológiákról és a jelentősebb trendek]
iN.: American Libraries Magazine; 01.06.2020
ref.: Csányi Norbert

Ruth Sara Connell, Lisa C. Wallis, David Comeaux: The Impact of COVID-19 on the Use of Academic Library Resources
[A COVID-19 hatása az egyetemi könyvtári források használatára ]
iN.: Ejournals, 2021. 06. 15.
ref.: Holló Anita

Asimah, Amy Pascalia Abra; Dzogbede, Oliver Edward; Akaba, Selorm. Library Philosophy and Practice; Lincoln: Digital Library Usage during the Covid-19 Pandemic
[A digitális könyvtár használata Ghánában a COVID-19 alatt]
iN.:
ref.: Illek Nikolett

Moritz Büchi, Noemi Festic, Michael Latzer: Digital Overuse and Subjective Well-Being in a Digitalized Society
[A digitális túlhasználat és a szubjektív jólét a digitalizált társadalomban]
iN.: Social Media + Society 2019 okt.
ref.: Mants Marianna

Cinthya Ippoliti,Kiersten Merkel &Shea Swauger: Make labs, not war: Rethinking library creative technology services through a critical making lens
[Indíts műhelyeket, ne háborúkat: A könyvtári kreatív alkotóműhelyek újragondolása a kritikai alkotás irányából]
iN.: College & Undergraduate Libraries 2021
ref.: Szalay Gréta Lilla

Dennis Piece: 21st Century Libraries: Changing from the Ground up
[Egy modern könyvtár együttműködései: Új technológiák a szolgáltatásokban]
iN.: Library Journal Jun 21,2021
ref.: Tenczer Sarolta Boróka

Thiele, Katja: Daseinsvorsorge in Gefahr: öffentliche Bibliotheken zwischen Digitalisierung und Austerität
[Könyvtár és az önkormányzat kapcsolata]
iN.: Geographica Helvetica; Gottingen Köt. 75, Kiad. 2, (2020)
ref.: Zelenák Sára Krisztina

Serhii Zharinov: The Role of the Library in the Digital Economy
[A könyvtár szerepe a digitális gazdaságban ]
iN.: Information Technology and Libraries; Vol 39 No 4 (2020); Published: 2021-12-21
ref.: Szaszkó Judit

Lisa Peet: Reveal Digital Collects, Digitizes American Prison Newspapers
[Amerikai börtönújságok digitalizálása]
iN.: Library Journal Aug. 10. 2021
ref.: Bató Zsuzsa

Marshall Breeding: 10 Core Principles for Assessing Library Technologies
[10 alapelv a könyvtári technológiák értékeléséhez]
iN.: Computers in Libraries; Westport Köt. 41, Kiad. 2, (Mar 2021): 8-10.
ref.: Gyergyák Edina

Dickson, Chelsee M.: RFID technology and beyond: How Your Library Is Getting Smarter
[Az RFID technológia és társai – Hogy lesz okosabb a könyvtárad?]
iN.: Computers in Libraries; Westport Köt. 41, Kiad. 4, (May 2021): 19-22.
ref.: Sokcsevits Judit

Ashis Biswas: Role of Green Information Communication Technology to Transform Library as Green Library: A Study in the Context of Academic Library
[A zöld információs kommunikációs technológia szerepe a könyvtár zöld könyvtárrá alakításában: Tanulmány az akadémiai könyvtár kontextusában]
iN.: March 2021
ref.: Kériné Veroczki Barbara

Adebowale Jeremy Adetayo: Augmenting Traditional Library Services: Role of Smart Library Technologies and Big Data
[A hagyományos könyvtári szolgáltatások bővítése: az intelligens könyvtári technológiák és a Big Data szerepe]
iN.: Digital Commons, UNL 2021
ref.: Kalán Hajnalka

2021. december 13., hétfő

A könyvtár szerepe a digitális gazdaságban

Szerző: Serhii Zharinov, kutató, Ukrajna Állami Tudományos és Műszaki Könyvtár 



A digitális gazdaságra való áttérés hozzájárul ahhoz, hogy a digitális technológiák még jobban behatoljanak az életünkbe, és új versenyfeltételek és trendek alakuljanak ki a szervezetek fejlődésében. A big data, a gépi tanulás és a mesterséges intelligencia a digitális átalakulás úttörői által a tevékenységükben alkalmazott általános eszközökké válnak. A könyvtárak fő funkcióiban, az információk tárolásában és terjesztésében a digitális technológiák fejlődése által okozott jelentős változások befolyásolják a könyvtárak működési tevékenységét, a felhasználók és a partnerek könyvtárhoz intézett kéréseit és azok teljesítésének módjait. A változásokhoz való alkalmazkodás során a könyvtárak szerepe a digitális gazdaságban is változik.  A tanulmány célja, hogy megtalálja a könyvtárak fejlődésének aktuális területeit és meghatározza a könyvtár szerepét a digitális gazdaságban. E cél elérése érdekében a szerző tanulmányozta a "digitális gazdaság" fogalmát és a szervezetek digitális átalakulásának sajátosságait annak érdekében, hogy jobban megértsük a könyvtár szerepét ebben; többek között kutatta a könyvtárak fejlődését és meghatározta, hogy mi illik leginkább a könyvtár új szerepéhez a digitális gazdaságban; azonosította a terület fejlődésének akadályait és a könyvtárak bevonásának módjait. 

  A bevezetésen és a befejezésen túlmenően öt fő téma köré vezeti fel témáját az író, melyek a következő fejezetcímek: 

  • A "Digitális gazdaság" fogalma 
  • A digitális átalakulás jellemzői 
  • A könyvtárfejlesztés irányai a digitális gazdaságban 
  • A kutatási adatok kezelésének problémái
  • Könyvtári és kutatási információkezelés 

A digitális gazdaságra való fokozatos áttérés megköveteli, hogy minden gazdálkodó szervezet alkalmazkodjon a digitális átalakulással járó új környezeti feltételekhez. Ezek a feladatok különösen fontosak a tudományos könyvtárak számára, mivel a digitális technológiák változásokat hoznak tevékenységük fő tárgykörében, az információ létrehozásának, tárolásának és terjesztésének folyamataiban. A tudományos könyvtárak átalakulásának irányainak megtalálása és a digitális gazdaságban betöltött szerepük meghatározása érdekében tanulmányt készítettek a digitális átalakulás jellemzőiről és a külföldi könyvtárak digitális átalakulásának tapasztalatairól. A könyvtárak digitális átalakulásának egyik legígéretesebb területének a kutatási adatok kezelését találták, amely a Current Research Information Systems (CRIS) létrehozásával valósul meg. Ennek az iránynak a problémaköre és a könyvtárak ebbe való bevonásának módjai is elemzésre kerültek a munkában. 


Ukrajna a digitális gazdaság felé vezető úton van, amelyet az új technológiáknak az emberi tevékenység minden területére való behatolása, az információkhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, a vállalatok földrajzi határainak elmosódása, az automatizált és robotizált termelési egységek arányának növelése, a teremtés és az adatbázisok szerepének erősítése jellemez. Ezek a változások a gazdaság minden ágazatát érintik, és kivétel nélkül minden szervezetnek ennek megfelelően kell alkalmazkodnia. A releváns változásokra való gyors reagálás segít a versenyképesség növelésében mind az egyes szervezetek, mind az állami gazdaság szintjén. a digitális gazdaság feltételeihez való alkalmazkodás a digitális átalakuláson keresztül történik - egy összetett folyamat, amely a szervezet összes üzleti folyamatának felülvizsgálatát igényli, és radikálisan megváltoztatja üzleti modelljét. A szervezet digitális átalakulása a vezetés bevonásával történik, amely kompetens a digitalizálásban, az irányítási módszerek frissítésében, a digitális készségek fejlesztésében, a hatékony termelés és szolgáltatások kialakításában, a digitális eszközök bevezetésében és a digitális kommunikáció kiépítésében, az egyéni fejlesztési projektek megvalósításában, valamint az új felhasználói igényekhez való alkalmazkodásban. a gazdaság digitális átalakulása az egyes ágazatok átalakulásán keresztül történik, megteremtve a képviselőik átalakulásának feltételeit. A digitális gazdaságra való áttérés folyamatának egyik első lépése a digitális információs és kommunikációs infrastruktúra kiépítése. A könyvtárak az információs szféra képviselői, amelyek az analóg korszakban az információk fő szereplői voltak. Tevékenységük tárgykörében bekövetkezett jelentős változások megkövetelik a könyvtárak új szerepének keresését. a könyvtárfejlesztés modern projektjei és irányai szerves elemei a digitális gazdaság feltételeihez való átalakulásnak. E komplex megvalósítás befejezésének eredménye lehetővé teszi a könyvtárak számára, hogy korszerűsítsék irányítási módszereiket, szolgáltatási körüket és szolgáltatási csatornáikat; digitalizálásuk, az adatok strukturálása és metaadatok létrehozása révén megváltoztassák a befektetett eszközöket; befolyásolják a felhasználókkal való kommunikáció és a hazai és nemzetközi partnerekkel való együttműködés megközelítését; megváltoztatják a könyvtár funkcióit és pozicionálását; és lehetővé teszik számukra, hogy hatékony információ-üzemeltető-menedzserré váljanak.A digitális gazdaságban a könyvtár szerepe az információ passzív gyűjtéséről és tárolásáról az információ aktív kezelésére változik. Az egyik olyan fejlesztési terület, amely a legátfogóbban megfelel ennek a szerepnek, a kutatási adatok kezelése, amely a CRIS rendszerek létrehozásával valósul meg. Így a könyvtárak legfőbb eszköze egy digitális, strukturált adatbázis, amely automatikusan és rendszeresen frissül, és amelynek fő célja a döntéshozatali folyamat támogatása. A könyvtár asszisztenssé válik a kutatások elvégzésében, a finanszírozás, a partnerek, a befektetett eszközök és az információk megtalálásában; partner mind a tudományos szervezetek, mind az állam stratégiai irányításában a bizottságok és a minisztériumok szintjén. 


Ennek a területnek a fejlesztése Ukrajnában számos olyan technikai, igazgatási és irányítási kérdés megoldását igényli, amelyek nemcsak Ukrajnában, hanem világszerte is relevánsak. A könyvtáraknak különösen az adatok integrációjának és konzisztenciájának, hozzáférhetőségének és nyitottságának, a szerzői jogoknak és a személyes adatokkal kapcsolatos kérdésekkel kell foglalkozniuk. A CRIS rendszerek létrehozásával és működtetésével kapcsolatos problémák megoldása Ukrajnában a jövőbeli kutatások ígéretes területei. 


Források: 


2021. december 9., csütörtök

Amerikai börtönújságok digitalizálása

 

Lisa Peet: Reveal Digital Collects, Digitizes American Prison Newspapers, Library Journal, Aug.  10. 2021.

 URL: https://www.libraryjournal.com/story/reveal-digital-collects-digitizes-american-prison-newspapers



Az Ithaka JSTOR nonprofit digitális részlegéhez tartozó Reveal Digitals új projektbe kezdett, miszerint amerikai börtönújságokat digitalizálnak. Az Amerikai Egyesült Államok szinte minden államából feldolgozásra kerülnek a börtönújságok 1800 és 2020 között, amelyek nyílt hozzáférésűek lesznek – illetve már féléve azok. A digitalizálást 2020 júliusában kezdték el. 1800 óta vannak úgynevezett „rabkiadványok”, amiket az elítéltek írtak és szerkesztettek.
Érdekes és értékes kutatási anyag ez a digitális gyűjtemény, ugyanis első kézből származó információkhoz juthat hozzá az érdeklődő. A rabok hangján keresztül megismerhető akár a bebörtönzés pillanata, de a börtönben eltöltött idő is nyomot hagy írásaikon. Legalább 250 000 oldalnyi börtönújság digitalizálását tervezik, melyhez anyagi támogatást is kaptak egy alapítványtól és további hatvanhárom könyvtártól.

 

Adatvédelem és hozzáférés biztosítása

A projekt munkatársai igyekeznek kideríteni, hogy a börtönújságok szerzői börtönben vannak-e még? Célul tűzték ki az írók, művészek felkutatását, amit az is nehezít, hogy sokan álnéven írtak. Fontos számukra a szerzők munkájának tiszteletben tartása, ezért előzetes egyeztetés nélkül nem digitalizálják az adott művet. Minden esetben a projekt egyik munkatársa, Ray, írásban kér engedélyt a tartalom létrehozóitól a szabad publikálásra. A Creative Commons licenctípusok közül lehet választani, és a szerzők a későbbiekben kérhetik művük eltávolíttatását. Amennyiben lehetőség van rá, a rabok megkapják az anyag digitalizált változatát, melyet szabadon felhasználhatnak. A Reveal Digital jelenleg nem rendelkezik olyan anyagi kerettel, amelyből a feldolgozott írásokért fizetni tudna. Nagy hangsúlyt fektetnek viszont a börtönben folyó felsőoktatásra, ugyanis hozzáférést biztosítottak a JSTOR-hoz egy olyan intézményen belül, ahol nincs szabad internethasználat. A megoldás pendriveon érkezett, amely egy keresőindexet tartalmazott. Az elítéltek megkapták ezt a pendrive-ot, így keresést indíthattak a JSTOR-on keresztül, és mivel a tartalomhoz már nem volt hozzáférésük, azt tanáraik nyomtatták ki, majd vitték be az intézménybe. Kb. egy héttel később, ha átestek az ellenőrzési folyamaton, kézhez kapták a kért dokumentumokat. A Reveal Digital módszere hatásosabb, mint a hagyományos, miszerint az elítéltek elmondják a könyvtárosnak, hogy milyen témában kutatnak, s ennek megfelelően 5-10 nyomtatott cikket kapnak – tehát nincs lehetőség önálló választásra. A JSTOR támogatások segítségével kísérleti projekteket indított a börtönön belüli tartalomhoz való hozzáférés javítására, bővítésére, beleértve az offline megoldás továbbfejlesztett változatát is, amely tényleges tartalmat kínál. Az Ithaka pedig olyan megoldást kíván nyújtani, amely közvetlen hozzáférést biztosít a weboldalhoz, de korlátozottan. Több intézményben is számos probléma adódik a kivitelezés tekintetében, mint pl. van-e elég hely a számítógépes berendezések elhelyezésére, ahol a tartalom elérhető lenne, mik a cenzúra kérdései (ami államonként és börtönönként változó lehet), a börtönlakók mennyire férhetnek hozzá a tartalmakhoz, mennyire ellenőrzik, van-e az intézményben, aki segíti a számítógéphasználatot? stb. Az Ithaka célja, hogy idővel szabadon hozzáférhető legyen a JSTOR minden börtönben folyó felsőoktatási program számára.


A börtönújságok felkutatása

A Reveal Digital a Whitman College-tól, egy régi támogatójától szerzett tudomást a börtönsajtóról, amiből bőséges gyűjtemény áll rendelkezésükre. Felkérték ugyanis a Reveal Digital munkatársait, hogy digitalizálják ezt az állományrészt. A munka során fogalmazódott meg bennük, hogy összegyűjtsék és digitalizálják a bebörtönzött írók által készített újságokat az egész országból. Ennek az ötletnek köszönhetően majdnem 500 külön címet azonosítottak, és kezdték meg a munkát. A feladat nem volt könnyű, a kiadványok sokféle intézményben voltak szétszórva, könyvtárakban, levéltárakban, börtönökben egyaránt. Katalogizálásuk is más-más volt intézményenként.
A gyűjtemény népszerűsítése érdekében a Reveal Digital 2020 őszén három webináriumot szervezett, amelyen a témában jártas előadók vettek részt. A JSTOR Daily online magazinnal való együttműködés is a gyűjtemény szélesebb körben való terjesztését szolgálta.


Figyelem a „belső hangokra”

A Reveal Digital támogatni kívánja szabadulásuk után az igazán tehetséges rabokat, akik hihetetlen kutatásokat végeznek, és fantasztikus írásaik jelennek meg, olyanok, melyeket nem szabad veszni hagyni. Segíteni akarják őket abban, hogy a későbbiekben is folytathassák tudományos munkájukat.

 

                                                                                                             

Bató Zsuzsa

 

 

2021. december 8., szerda

10 alapelv a könyvtári technológiák értékeléséhez

 

Eredeti cím: 10 Core Principles for Assessing Library Technologies                                              

Szerző: Marshall Breeding

Elérhető: Computers in Libraries online folyóirat LINK

Megjelenés: Computers in Libraries, The systems librarian 2021. 41. évf., 2. szám 

A cikk kulcsszavai: technológia, könyvtárak, értékelés, alapelvek

A recenziót készítette: Gyergyák Edina 2021

Bevezető

A szerző Marshall Breeding független tanácsadó, író és gyakori könyvtári konferencia-előadó a hálózati technológiák és a könyvtárautomatizálás témakörében, valamint a Library Technology Guides és a libraries.org online könyvtárak alkotója és szerkesztője. 2010-ben elnyerte a LITA LITA/Library Hi Tech díjat a könyvtár- és információtudományi továbbképzésért folytatott munkájáért.

Rendszerkönyvtáros című állandó rovatában megjelenő írásainak egyikét választottam jelen recenzió témájául a Computers in Libraries című folyóirat weboldaláról, melyben - mint számos más írásában – a szakterületen szerzett kiváló tapasztalatait teszi közkinccsé.

A könyvtárak működése során minden részterület sikere szemponjából létfontosságú, hogy milyen technológiát választanak, mennyire stabil infrastruktúrát építenek a munkavégzés támogatására a pillanatnyi divatáramlatokon felülemelkedve.

A könyvtári üzem változatos és összetett, a szervezet méretétől, típusától és összetettségétől függ az, hogy mennyire kifinomult, komplex technológiai szolgáltatásokat igényel, így azok széles körű választékára van szükség. A könyvtáraknak követniük kell a technológiai, szervezeti változásokat és a felmerülő igényeket egyaránt, a változó követelményekhez kevésbé alkalmazkodóképes alkotóelemeket, pedig el kell vetniük. Ehhez időszakosan értékelni kell, hogy az infrastruktúra összes alkotóeleme szükséges-e, hatékonyan dolgozik-e együtt, s a lehető legjobb felhasználói élményt képes-e nyújtani.

A szerző igyekszik segíteni a hatékonyabb könyvtári munkavégzés érdekében a megbízható műszaki háttér kialakítását az alábbi 10 alapelve összefoglalásával.

 

1. Stratégia

Mindig az adott könyvtár stratégiai elképzelései és a működési igényei vezéreljék a műszaki infrastruktúra elemeinek kiválasztását úgy, hogy minden új alkotóelem megtestesítse az aktuális könyvtári trendek kereteit is. A könyvtári technológiáknak lépést kell tartaniuk az ágazatban és a kapcsolódó területeken széles körben felmerülő trendekkel és képesnek kell lenniük például a nyomtatott, az e-források és a digitális média közötti átmenetek, valamint a tartalom megszerzésének egyre változatosabb üzleti modelljeinek (pl. Open Access) kezelésére.

 

2. Magánélet

Ma már elvárás a könyvtári szférában is a felhasználók magánéletének, adatainak védelme, ennek megfelelően a könyvtárspecifikus alkalmazásoknak biztosítaniuk kell ezen irányelvek, adatvédelmi követelmények alkalmazását a működés során.

 

3. Biztonság

Az aktuális protokollok és biztonsági gyakorlatok fejlődésének követésével a kínált technológiáknak minden elemükben áthatolhatatlannak kell lenniük az illetéktelen vagy rosszindulatú használattal szemben. A meglévő technológiai termékeket pedig rendszeresen felül kell vizsgálni a sérülékenység szempontjából.

 

4. Megközelíthetőség

A technológiáknak minden felhasználó számára - beleértve a fogyatékkal élőket is - bármely általa preferált eszközön, bármekkora képernyőn keresztül elérhetőnek kell lenniük.

 

5. Hatékonyság

Az alkalmazásoknak tudniuk kell külső forrásokból adatokat szerezni, s azokat normalizálni, integrálni a könyvtári műveletekbe a redundanciákat elkerülve és olyan felületeket kell biztosítaniuk, melyek képesek a munkafolyamatokat és a felhasználók teendőit is leegyszerűsíteni. Jelentős megtakarítás érhető el olyan termékek használatával, amelyek tudástárakat vagy más tartalmi összetevőket is tartalmaznak.

 

6. Megbízhatóság

Bár tökéletes termék nincs, minden technológiának a lehető legalacsonyabb meghibásodási vagy leállási arányt kell elérnie és az egyes összetevők meghibásodása esetén is szükséges biztosítani a rendelkezésre állást. Az esetleges hibákat a szolgáltatóknak vagy akár a könyvtáraknak még azelőtt célszerű észlelniük, mielőtt azok kifejthetnék hatásukat és lehetőleg nyitvatartási időn kívül, az állásidő és a szervezet zavarainak minimalizálása mellett elvégezni a javításokat.

 

7. Érték

A technológiai beruházásoknak a könyvtári költségvetés szab határokat. A legfontosabb a költséghatékonyság az olcsósággal szemben, a lehető legoptimálisabb műszaki megoldások megvalósítása ésszerű kompromisszumok árán, a teljes költségvetés és a teljes ökoszisztéma tekintetében nézve. Egy olcsóbb rendszer kevesebb értéket eredményezhet a többe kerülő alternatívákhoz képest, viszont a szervezet hatását erősíti.

 

8. Tartósság

A könyvtáraknak a fejlődőképes technológiai elemeket és szolgáltatásokat, webes platformokat kell előnyben részesíteniük a fix technológiával, funkcionalitással és korlátozott alkalmazkodóképességgel rendelkező régebbi társaikkal szemben, hiszen egy egész rendszer cseréje az egyik legdrágább és legzavaróbb tevékenység egy könyvtár számára.

 

9. Átláthatóság

A technológiai beruházások gazdasági adatainak nyilvánossá tétele segítené a beszerzés előtt álló intézményeket az árajánlatok összehasonlításában, döntéseik meghozatalában. Az árazás általában a könyvtári szervezet méretével arányos, de ez nem feltétlenül van így és a könyvtárak bizony hátrányba kerülhetnek ilyen információk, tapasztalatok hiányában.

 

10. Innováció

Az innováció nem is magában a technológiában rejlik, az csupán támogatja a könyvtári dolgozók és a vezetés kreativitását. Ők fedezik fel, dolgozzák ki az innovatív módszereket, melyek erősítik a szervezet felépítését, küldetését, jövőképét. 

 

Következtetés

A fenti 10 megállapítással a szerző némi gyakorlati útmutatást kíván nyújtani a hasonló beruházást, projektet tervező könyvtárak számára, de természetesen számos más megközelítés is létezhet a témában. A szerző kiemeli a technológiákkal, termékekkel kapcsolatos aktuális trendek ismeretének fontosságát és a helyi közösségek igényeinek elsőbbségét. Szerinte ideális esetben a technológia és a szervezeti területek párhuzamosan fejlődnek, ez erősíti a könyvtárak stratégiai hatását. 

 

Áttekintés

Az amerikai szerző által megfogalmazott gondolatok a 4. ipari forradalom kibontakozásának küszöbén a világon bárhol egyformán megállják helyüket. Néhány frissebb hazai publikációt is áttekintve a témában, talán a következőket érdemes még a fentiekhez hozzátenni.

Az IFLA legfontosabb trendjei között már 2013-ban szerepelt, hogy „az új technológiák átalakítják a globális információs gazdaságot” s, hogy erre a könyvtáraknak reagálniuk kell.

Az infokommunikációs és a gyártási technológiák egymásra ható exponenciális fejlődése, a technológiák fúziója minden ágazatra robbanásszerű hatással vannak, egyre újabb kihívásokat, ugyanakkor lehetőségeket, előnyöket is teremtve a könyvtárak számára.

Nem elég az újdonsághoz, az információhoz, a tapasztalathoz való hozzáférés biztosítása, a megváltozott körülmények miatt elengedhetetlen az új készségek, az IKT-, vagy digitális műveltség fejlesztésében a könyvtárak aktív szerepvállalása. A humánerőforrástól elvárt legfontosabb kompetenciák ma és a közeljövőben a komplex problémamegoldás, a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az alkalmazkodóképesség.

Ugyanakkor nemzetközi szinten is bizonyított tény, hogy a munkavállalók elkötelezettségének, motivációjának és lojalitásának mértéke egyenesen arányos a munkahely IT-rendszerekkel való felszereltségével. Az analógia minden bizonnyal a könyvtár és felhasználóinak viszonylatában is működik.

Az életen át tartó tanulás és a digitális transzformáció alapintézményének is számító könyvtári rendszer infrastruktúrája a korszerű gyűjtés, megőrzés, feltárás és az adaptív szolgáltatások biztosításához szükséges erőforrásokat jelenti. A bővülő szolgáltatásokhoz sorolhatók ma már a mobiltechnológia, az applikációk, a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a robottechnológia alkalmazása, a gamifikáció, a webarchiválás, a hálózati lehetőségek, a tanulóterek (akár online), a multifunkciós találkozóhelyek, vagy a makerspace-ek kialakítása.

Hazánkban az egyik legfontosabb közös cél a Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (2017-2025) megvalósítása, az ehhez szükséges feltételek megteremtése.

 

Felhasznált irodalom 

Marshall Breeding. Creator and Editor, Library Technology Guides LINK [2021.11.27.]

 

Marshall Breeding. LINK [2021.11.27.]

 

Lengyelné Molnár Tünde: A digitális átállás könyvtári aspektusai Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2019. 66. évf. 11. szám p. 645-654 LINK [2021.11.27.]

 

Berke Barnabásné: Elriasztja a dolgozókat az elavult technika Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2018. 65. évf., 9. szám p,487-88 LINK [2021.11.27.] 

 

Racsko Réka, Bana Szilvia, Kapalkó Réka: Pillanatkép a könyvtári digitális transzformáció aktuális trendjeiről Tudományos és Műszaki Tájékoztatás 2021. 68. évf., 2. szám p. 68-82 LINK [2021.11.27.]