A mű eredeti címe: Augmenting Traditional Library Services: Role of Smart Library Technologies and Big Data
Megjelenés helye:DigitalCommons, University of Nebraska – online oldal
LinkMegjelenés éve: 2021. Szeptember 25. (online)
A szerzők:Adebowale Jeremy Adetayo - Department of Library and Information Science, Adeleke University, Ede, Osun State, Pauline Oghenekaro Adeniran és Arinola oluwatoyin Gbotosho, Federal college of Agriculture Akure,Ondo State
A big data Mi magunk is tapasztaljuk, hogy technikai forradalomnak köszönhetően a információrobbanás teljes mértékben átalakította és jelenleg is átalakítja és befolyásolja a hagyományos könyvtárakat és csökken a hagyományos könyvtárak használata, így ehhez a helyzethez a könyvtárosoknak kell alkalmazkodni. Itt lép be a képbe a „big data” fogalma és annak használata, mivel a könyvtárosok nem tudnak hatékonyan helytállni, amíg nem tudják azt kezelni. Ahogy a szerző is leírja, a könyvtáraknak át kell alakítaniuk a szolgáltatásaikat a big data és az intelligens technológiák segítségével. A cikkben a big data alkalmazását vizsgálják és stratégiákat határoznak meg a könyvtári szolgáltatások big data és intelligens könyvtári technológiákkal történő bővítésére. A cikk meghatározza azokat a lehetséges okokat is, amelyek miatt a big data alkalmazható a könyvtári szolgáltatások bővítésére, és ajánlásokat fogalmaz meg. Más szerzők tanulmányain keresztül mutatja be a saját látásmódját, véleményét.
A big data és a könyvtár
Át is tér a szerző arra, hogy elmagyarázza, hogy ugyanazt a szolgáltatási modellt használják a könyvtárak évtizedek óta és az anyaggyűjtés problémáját veti fel. A több részletben elhelyezett dokumentumok keresése és eljuttatása használóhoz a fizikaiságon alapul, vagyis a szolgáltatások tekintetében a használó elmegy a könyvtárba, odamegy a polchoz és ott keresi meg az információt, viszont mind a könyvtáros, mind a használó közösen dolgozik, de helyhez kötött a keresés.
Nagy adathalmazok - felmerülő problémák
A szerző rávilágít arra, hogy a gyorsan keletkező, hatalmas mennyiségű adat elérése egyre nehezebb, és a napi szinten generálódó adatot nevezzük „nagy adatnak”. A helyzetet nehezíti, hogy az adatok különböző fájlformátumokban jelennek meg. Egyes tudósok, szervezetek megfelelő formátumban rendszereznek, de vannak olyan típusok, amelyek strukturálatlanul léteznek. Ezért is probléma a big data gyűjtése a könyvtárak számára, amely arra készteti őket, hogy új szolgáltatási mintákat találjanak fel a működésükhöz és így tudnak intelligens könyvtárrá válni és alkalmazkodni a digitális korszakhoz.
Itt alakul át igazán a helyzet, hiszen így nem a polcokon fogjuk megtalálni az adatokat, hanem digitális tárolókban, amely lehetőséget nyújt a térbeli korlátok átlépéséhez és intelligens technikával kezeljük magát az épületet, és az időbeli korlátokat is át tudjuk lépni a kölcsönzést tekintve, így teljesen a felhasználó igényeihez tudunk alkalmazkodni. Ez készteti és segíti elő a könyvtárak növekedését, hasznosságának növekedését és teljesen a felhasználó igényihez alkalmazkodjon.
A big data és az új technológiák egy új valóságot hoznak létre és az életmódunkat gyökeresen megváltoztatják, így a könyvtárakra óriási nyomás nehezedik, hogy hogyan lesznek a részesei ennek az új világban. A cikk pontosan erre tesz kísérletet, hogy sürgesse a könyvtárakat arra, hogy a hagyományos könyvtárak bővítsék szolgáltatásaikat big data és intelligens könyvtári technológiák révén.
Schöpel többdimenziós modellje
A szerző bemutatja Schöpel többdimenziós modelljét, amelynek célja a technológia, az emberek és az infrastruktúra ötvözése. Ez a modell segített az utóbbi időben több modern könyvtárat létrehozni, viszont itt a technológiai szolgáltatás az első és nem a személy, aki szolgáltat. Ezt megpróbálják kiküszöbölni, úgy, hogy az intelligens könyvtár a felhasználói szempontok figyelembevételével oldja meg ezt a hiányosságot. Bár egyesek nem értenek egyet elméletként való alkalmazásával, jó keretet biztosít a könyvtári szolgáltatások bővítéséhez és ez működőképes tud lenni.
A könyvtár, mint új big data kezelő
A hagyományos szolgáltatásokat tekintve tudjuk, hogy nagy probléma a meglévő anyagok pontos követése, és sokszor le vannak maradva a feldolgozással és ez a régimódi szolgáltatás nehezíti az adatok eljuttatását a felhasználóhoz. Megjelennek a versenytársak is, az alternatív információközvetítők, de veszély lehet az intézményeken belüli problémák is.
Az új technológiák bevezetése a könyvtárakba hozta létre az úgynevezett intelligens könyvtárt. Ez azonban szükségessé teszi, hogy a könyvtárak képesek legyenek nagy mennyiségű adatot feldolgozni. Erre szükség is van, mert a big data-ára leginkább jellemző a sebesség és a teljesség. Az adatok elemzésével is gond lehet a méretek miatt.
A big data, mint alaptényező a világban
A szakirodalom a big data öt jellemzője: térfogat, sebesség, változatosság, érték és valódiság. A létrejöttüket tekintve lehetnek számítógépes adatfolyamok (pl. naplófájlok), könyvtári közösségi hálózatok (pl. YouTube) és a nyilvánosan elérhető adatok.
Ezeket tekintve tisztában kell lenni azzal, hogy a big data fontos a gazdaságban és a társadalomban is. Minél több adatot dolgozunk fel, annál inkább versenyelőnyben vagyunk és ezt a könyvtárosok tudják. De azzal is tisztában vannak, hogy a sok helyről gyűjtött adatok integrálása nehéz és a könyvtárak adattároló képessége változik, de ezt megfelelően kell fenntartani. Természetesen figyelni kell a használók igényeit, ehhez igazodni kell, gyűjteni kell az adatokat, azokat kezelni, őrizni kell. Emellett nagy szerepet játszanak a big data elemzésében is, ezért is kell jobban beépülniük az oktatási folyamatba és segíteni a felhasználókat.
A big data alkalmazása a könyvtárakban - intelligens könyvtárak
Ez után a szerző elemzi, hogy miért kell a big datát a könyvtári szolgáltatásokra alkalmazni. Mint már említette, rengeteg adat keletkezik minden nap és ezek megjelennek a könyvtárakban, mert például a tudósok a gyűjteményit használják és elemzik. A digitális állományaik is rengeteg adatot tartalmaznak. Ezeket elemzik is, hogy szolgáltatásaikat jobban fejleszthessék. A digitalizálás és az automatizálás költségcsökkentő lehet. Ami pedig a legfontosabb, hogy jelenleg a big data összes adatának csak a 0,5%-át elemezték eddig.
Most az intelligens könyvtár elemzése következett a tanulmányban, ahol elemzi, hogy ez intelligens számítástechnika alkalmazásával kapcsolhatja össze az infrastrukturális folyamatokat és szolgáltatásokat. A mesterséges intelligencia segítségével integrálódhat a könyvtár, a felhasználók teljes körű, emberközpontú szolgáltatásokhoz jussanak online platformokon, de mégis humanizált formában. Ez együtt jár a költségcsökkentéssel anyagi és emberi szinten, így fejleszthetőek az erőforrások. Nagyon fontos a fenntarthatóság, hiszen energiatakarékos és környezetvédő módon jelenik meg, de a kultúra ugyan úgy terjeszthető.
Schöpfel szerint 4 dimenziós az intelligens könyvtár: intelligens szolgáltatások (a felhasználó a lényeg), az okos ember (intelligencia), okos hely (kapcsolódások), intelligens vezetés (együttműködések).
Itt vizsgálja a szerző a big data alkalmazását az intelligens könyvtárakban. A lényeg az, hogy a felhasználó valós időben, virtuálisan és személyre szabottan kaphassam meg a számára fontos adatokat. Eközben a könyvtár és a felhasználó interakciója is vizsgálható, így javítva a szolgáltatások minőségét. Emellett a könyvtári big data elemzése jelentős innovációkat tesz lehetővé a könyvtárak életében és működésében, versenyképesebbé válhatnak. Érdekes tény, hogy a digitális könyvtári innováció hajtja a könyvtárkezelést.
RFID
A Schöpel többdimenziós modelljének alkalmazása megköveteli a hagyományos könyvtár átállását az intelligens szolgáltatásokra (innováció szükséges – RFID- rádiófrekvenciás azonosító eszköz), az intelligens emberekre, az intelligens helyre és az intelligens vezetésre a big data segítségével. A könyvtáraknak a big data felhasználásával alkalmazkodniuk kell a technológiai fejlődéshez. A big data és az intelligens könyvtár lehetőségei kiaknázhatók a technikai és olvasói szolgáltatásokban
Fontosak a technikai szolgáltatások, mint például az RFID használható könyvtárakban gyűjteményeik kezelésére: az ilyen címkét csatolnak egy adott dokumentumhoz, így az kereshető, tárolható, egyedi. Itt is segít a felhőalapú számítástechnikai katalogizálás. Ezt akár más könyvtárak automatikusan legyűjthetnek. Az RFID megjelenik az olvasói szolgáltatásokban is, ahol könyveket tölthetnek le, kölcsönözhetnek, figyelmeztethet a könyvtár a késedelemre is, mindezt online módon. A sokak által használt okostelefonok alkalmazásai is bekapcsolódhatnak ebbe a virtuális térbe. Ezen keresztül pedig megjelennek az okos emberek, az intelligens könyvtárak fő alkotóelemei, akik tudatosabbá tehetők a könyvhasználat terén, amely maga az intelligens hely, ami összekapcsolja a szolgáltatásokat, az embereket és a környezetet és ez maga a könyvtár. A big data pedig azért is fontos, mert ez határozza meg ezen kapcsolódások során az intelligens könyvtár sikerét, mind személyi, mind tárgyi szinte. Ezek mellett nagyon fontos az intelligens kormányzás, vezetés, hiszen a döntés segítheti a működést, de a big data segítheti a döntéseket is, így az innovációt is. A felhasználóktól származó adatok elemzése segítheti a könyvtár munkáját.
Big Data Tools
Felsorol számunkra néhány Big Data Tools-t is, amelyet kiválóan használhatunk a könyvtárakban. (A Computer Business Review (CBR) összeállította a legnépszerűbb Big Data eszközök listáját 2015 -ben (Nunns, 2015). Ezek közé tartozik a Cambridge szemantika, a Splice Machine, a MarkLogic, a Google diagramok, az SAP in Memory, a MongoDB, a Pentaho, a Talend, a Tableau, a Splunk. és Hadoop.)
Alkalmazkodás az új helyzethez
A könyvtári szolgáltatások intelligens könyvtári technológiákkal és nagy adatokkal történő bővítésének kihívásai az egyik legfontosabb kérdés. Ahogy a szerző kifejti, a jelen helyzet teremtette változásokat sok esetben nehéz elfogadni a könyvtárosoknak, hiszen úgy érezhetik, hogy a technológia miatt nem lesz munkájuk. ez ellentétekhez vezethet. Szintén probléma lehet a pénzügyi háttér, hiszen a big data és az ezzel járó műszaki háttér nagy befektetést igényel, viszont ez a jövő a könyvtárak számára és így lehet forrásokhoz jutni.
Az adatvédelem egy következő tényező, amellyel foglalkozni kell, hiszen a felhasználó a kapcsolat által betekintést engedhet a személyes adataiba, ami megsérti a magánélethez való jogot. Ahhoz viszont, hogy akár mobiltelefonnal csatlakozni tudjanak a felhasználók a hálózatra, rendelkezni kell eszközzel, viszont az esetleges műszaki hibák nehezíthetik a helyzetet. És az egyik legfontosabb kérés, hogy sok könyvtáros nem megfelelően képzett műszakilag a szükséges technológiához.
Big data, mint a jövő alapja
A tanulmány következtetése a jövőre nézve az, hogy a Big Data és az intelligens könyvtári képesség a könyvtári világ középpontjában áll és a könyvtárosok alapvető szerepet fognak játszani, mivel rendelkeznek szakértelemmel, tapasztalattal és szolgáltatási gondolkodással, hogy segítsék az egyetemeket, vállalatokat és kormányokat. A nagy adattechnológiák által kínált hatékony analitika segítségével a könyvtárosok új módon tekinthetnek az adatokra, ezáltal értéket teremtve a különböző szolgáltatások és programok számára. A könyvtárosnak nem kell programozóvá válnia, de tudnia kell, hogy a különféle szoftvereszközök hogyan képesek hatalmas adatokat átalakítani.
A szerző ajánlásai alapján a könyvtáraknak formális, reális módszert kell követniük a változások kezelésére, amelyek megerősítik a változást. Bevonhatnak szakembereket, hangsúlyt kell fektetni a finanszírozásra, azt folyamatosan kutatni kell. Az adatvédelem egyik eszköze a titkosítás lehet, így védve mindkét félt, viszont az adatokat elérhetővé kell tenni. Ezek mellett fontos a képzés, a könyvtári szakemberek oktatását hozzá kell igazítani a big data és az intelligens technológiákhoz.
