 |
| Auraria Library - Denver |
Eredeti cím: Make labs, not war: Rethinking library creative technology services through a critical
making lens
Szerzők: Cinthya Ippoliti, Kiersten Merkel és Shea Swauger
Megjelent: Library Technology: Innovating Technologies, Services, and Practices, 27 évf. (2020), 2-4. sz.
Elérhető: Taylor & Francis adatbázisba - LINK
A tanulmány kulcsszavai: kreatív technológia, könyvtárak, alkotó műhely, makerspace, critical making
Téma áttekintése
A könyvtári makerspace-t, az információs társadalom és a kompetenciák fejlesztésének kérdését gondolták újra a critikal making szellemében a denveri Auraria Könyvtárban. Az új, kreatív technológiák az emberek szolgálatába állításával és az emberek felkészítésével, hogy a technológiák fölé kerekedve ki tudják használni azok lehetőségeit. Sok éves tapasztalatok összegzésével a tanulmányban a könyvtári alkotóműhelyek lehetőségeit ismerjük meg a szexizmus és az
A helyszín
A könyvtár Colorado államban, Denver városában található a Metropolitan State University of Denver, a Community College of Denver és a University of Colorado Denver mellett. A könyvtárat több mint 45 000 hallgató éves szinten 750 000 alkalommal keresi fel. Ezeknek a hallgatóknak munkájuk, családjuk van, sokuknak nincs laptopjuk, internet elérésük otthonról. A könyvtár tereiben a hallgatók olyan eszközöket találnak a kutatásaikhoz, amelyek máshol nem elérhetőek.
Két kreatív műhely készült el 2016-ban: Az Innovation Garage és a Digital Media Studio. Egyikben 3D nyomtatók, multimédia készítő eszközök, digitalizáló gépek vannak, a másik profi fotózásoknak ad helyszínt, a studióban média és audio projektek készíthetőek.
A projekt háttere
Fontos, hogy a könyvtárosok nem csak hardvereket és szoftvereket vásároljanak, hanem az is, hogy megtervezzék, kiknek és mik előállítására akarják az eszközöket használni. Gondolniuk kell a fejlesztésekre, a helyszín berendezésére, amelyeket tesztelések, felmérések is kutató munka bevonásával tökéletesíthetnek.
A történelem során a technológiák fejlesztéséből és használatából sok helyen, sokáig ki voltak zárva a nők, speciális igényű emberek, kisebbségek. A technológiákhoz való hozzáférés egyenlő elosztásával új kommunikációs terek jöhetnek létre. Valamint a különböző háttér és gondolkodás a termékek sokszínű alkotásához és felhasználásához vezethet.
Critical making definíciója
Matt Ratto szerint a critical making lényege a folyamat, nem az elkészült termék. Az ötletelés, a megértés, a megosztás vagyis a közösségi cselekvés. Ez sokkal több mint a kreatív alkotás. Az érzések, amik az alkotás közben jönnek létre, az új tudás, amit felhasznál vagy épp megszerez a folyamat alatt.
Más megközelítés szerint a critical making egy magasabb szintje a technológiák “csak” használatának. A tanulás lépéseinek felépítése nagyon fontos a kudarcokon való túllépés, illetve azok elkerülése érdekében. Fontos a befektetett idő is, ami nem csak a termék készítésére és az eszközök használatára korlátozódik, hanem a folyamatok megértésére is. Fontos, hogy a használók a könyvtárban nincsenek kitéve a szakzsargon érthetetlen, sokszor – emiatt - megalázó használatának. Fontos, hogy nem egy konkrét feladat elvégzése, nem egy előre kijelölt út bejárása a lényeg, hanem a felfedezés, a megértés és a továbbgondolás.
A módszer
A műhelyek kialakításánál - az egyenlőség felől - fontos, hogy mindenféle használóra gondoljanak.
- Látásában, hallásában, mozgásában korlátozott személyek számára ugyanúgy elérhetőnek kell lenniük, amennyire lehetséges.
- Ebben a környezetben fontos, hogy ne általánosságban, hanem egyén szintjén gondolkodjanak. A használó az egész rendszer mozgatója, nélküle nem indul el semmi.
- Kiemelendő részlet a hozzáférésnél annak megértetése, hogy a használó ne fogja vissza magát, ne féljen használni őket azért, mert fél az esetleges károktól, amiket okozhat.
- Nemcsak új technológiák keresése a fontos, hanem új módszereké is, hisz a critical making lényege a létrehozás folyamatában van.
- Legutolsóként a visszajelzések kérése és felhasználása, ami a projektet dinamikusan fejlődővé teszi.
Praktikus tanácsok
Az eszközök felhasználásánál fontos, hogy a könyvtáv tisztában legyen, hogy azokat máshol hogyan használják valamint azzal, hogy náluk kik azok, akik használják ezeket és miért. Tanulmányozni és összevetni a különböző használói köröket, akik máshogy viszonyulnak az új technológiai eszközök használatához az egész rendszer életre hozóivá válhatnak. Praktikus tanács, hogy a terek nyitottak és flexibilisek legyenek, teljes mértékig a használhatóság szolgálatába állítva. Hiába állnak rendelkezésre az eszközök, ha a tér nem megfelelő - berendezés fajtája, minősége, elrendezése, világítás megoldása - mind nagyon fontos tényező.
A Critical making “létrehozása”
A könyvtárnak ismernie kell és értenie, hogy mit jelent a különböző használók háttere. Ismerniük kell a hely jellegzetességeit, mint demográfia, átlagkereset, tanulmányi háttér, kisebbségek helyzete, a környék munkalehetőségei.
Szexizmus
A könyvtár egy nagyon masszív felfogást kell, hogy megváltoztasson: A technológia maszkulinitását, férfiközpontúságának képét, miközben ugyanezt teszi tipikusan nőiesnek tartott elfoglaltságokkal is, mint például a könyvtárosság. Az ALA 2019-es felmérésében a női könyvtárosok aránya 81%.
A műhelyek első látogatói tipikusan fehér férfiak. Hacsak a könyvtár nem tart egyéb, kifejezetten más közösségeket megszólító eseményeket, akkor nagyon lassan változik meg ez a kép. A fehér férfiak a társadalom által “támogatva” sokkal kényelmesebben érzik magukat a műhelyekben és ezáltal sokkal gyorsabban alkalmazkodnak is a környezethez. Ezek a férfiak a technológiák kihasználását keresik leginkább, ellenben más rétegekkel, amiket a kiváncsiság és a csapatmunka is motivál.
Megfigyelhető trend az is, hogy a férfiak, férfia kollégáktól kérnek segítséget, a női kollégák hozzáértését pedig fenntartásokkal kezelik. Ennek megváltoztatásához a név se tesz hozzá sokat: Innovation Garage – a garázs tipikusan az otthon szerelgető férfiak helyszíne.
A Digital Media Studioban “ellenkezőleg” épp a női kollégákat részesítették előnyben a használók, amik bizonyos biztonsági intézkedések bevezetését eredményezték ezen a helyen.
Miközben a könyvtárosok tanítják az eszközök használatát, számos helyzet adódik - közelség, érintés - ami szexuális zaklatáshoz vezethet. Ezért fontos a felkészültség és a megelőzés.
Vagyis, nem csak a használóknak kell biztonságban érezniük magukat ezen a helyen, hanem a dolgozóknak is.
Speciális igényű használók
Ez a közösség tipikusan az, amelyiket az egyszeri használó a legkevésbé tud elképzelni egy könyvtári kreatív műhelyben. Azonban számos olyan berendezés és szoftver van, ami segítheti őket.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem csak a programokat segítő szoftverekre kell gondolni, hanem a berendezésekre is. Például látássérült vagy kerekesszékes használók esetében. Habár vannak már kifejlesztett szoftverek és olyan eszközök, amiknek például a magassága állítható a kerekesszékesek számára, a legtöbb eszköz a műhelyben még mindig hozzáférhetetlen számukra.
A jövő
A jövőben fontos, megvalósításra váró lépések a hozzáférhetőség és a fenntarthatóság növelése, a személyes betanítás és az önfejlesztés módszerei, és workshopok vagy hackathonok rendezése.
Összegzés
A critical making a folyamatokra összpontosít, a rendszerek értékét és a közösség fontosságát hirdeti. Igyekszik a technológia világában segíteni a speciális igényű használókat és küzdenek a szexizmus ellen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése