A mindennapi életben az egyének rengeteg digitális információs és kommunikációs eszköznek vannak kitéve.
A kutatás azt szeretné felmérni ezek állandó jelenléte milyen nyomást helyez az egyénre mentálisan. Egy svájci reprezentatív felmérés az észlelt digitális túlhasználat mértékét tesztelte és annak kapcsolatát a társadalmi nyomással, a digitális megküzdési készségekkel, valamint az egyéni szubjektív jóléttel. Az
eredmények azt mutatták, hogy az ország internethasználóinak 28%-a tapasztalt túlzott digitális használatot, ami erősen és negatívan hatott az általános jólétére. A társadalmi nyomás pozitívan összefügg a túlhasználattal. A digitális túlterheltség megtapasztalása és kezelése terén mutatkozó különbségek nagyon fontosak az általános jólét szempontjából és a társadalomra mért hatására. Ezek további feltárása több kutatást igényel.
Bevezetés
Ugyan maga az internethasználat elterjedése számos pozitív előnnyel jár a hátrányai egyénenként változhatnak.
A folytonos digitális jelenlét és társadalmi nyomás a személy szubjektív jólétét is károsíthatja. Azok, akik állandóan szembesülnek ezen elvárásokkal és normákkal több túlzott igénybevételt tapasztalhatnak, és különösen magas szintű megküzdési készségekre lesz szükségük. A digitális társadalom új problémákkal kell szembenéznie, mint a telefon vagy internetfüggőség.
Az idegtudományban és közegészségügyben is kutatják ezeknek a jelenségeknek a hatását.
A tanulmány hipotézise az, hogy az internethasználat információt, szórakozást, szolgáltatásokat és szociális kapcsolatokat biztosíthat az embereknek, amelyek jótékony hatással vannak a jólétre, de ugyanakkor negatív személyes hatások is várhatóak, ha túlságosan soknak érzi a használatát.
A kutatás kérdése
Milyen mértékben számolnak be az internetezők túlhasználatról?
Hipotézisek
A közösségi média cégek arra törekednek, hogy szolgáltatásaikat a lehető legnagyobb mértékben „függőséget okozzanak”. A tartalmakat személyre szabják és folytonos ajánlásokkal kifejezetten a felhasználók érdeklődése szerint. Ezek a platformok arra készültek, hogy maximalizálják azt az időt,
amit az emberek a használatukkal töltenek. Következésképpen felmerül a kérdés, hogy a felhasználók túlterheltnek érzik-e a rendelkezésre álló kommunikációs és információs lehetőségek megannyi opcióját, és hogyan kezelik internethasználatukat és annak hatását életükre.
Kapcsolódó kutatásokban a „technostressz” a kimerültséggel, a mentális megerőltetéssel, a csökkent produktivitással, valamint a koncentrációval, alvással, identitással és társas kapcsolatokkal kapcsolatos problémákkal áll összefüggésben.
Befolyásoló tényezők egyénenként
Kutatási módszerek
A felmérés során öt szempontot állapítottak meg majd az azokra érkező válaszokat elemezték ki.
A résztvevők az érzékelt digitális túlhasználást, a szubjektív jólétüket, a társadalmi digitális nyomást, a digitális készségeiket és az internethasználatukat adták meg ötös skálán elhelyezve, illetve a demográfiai adataikat adták meg.
A kapott válaszokat több elemzési modellben (analitikus, moderált regressziós modell, strukturális egyenletmodell) is kiértékelték.
Eredmények
A digitális túlhasználat legelterjedtebb érzése a relatív időelosztásra vonatkozott. Minden válaszadóra kiszámítva az átlagot kiderült, hogy 28%-uk tapasztalt túlhasználatot. A maximális válaszértékkel számolva a három elem bármelyikére újra számolva az eredményeket a felhasználók 46% számolt be túlhasználatról. Vagyis az internetezők közel fele érzékelt túlhasználatot.
A felállított hipotézisek pozitívnak bizonyultak, de további kutatási eredményekre van szükség a pontosabb megállapításokhoz.
A tanulmány összegezve arra a következtetésre jutott, hogy a következő években az internet nagy fokú használata ki fog hatni a társadalmi normarendszerre, és hogy ezzel a felhasználói megbirkózhassanak egyénileg kell kifejleszteniük a számukra megfelelő digitális készségeket.
Eredeti cikk
Moritz Büchi, Noemi Festic, Michael Latzer: Digital Overuse and Subjective Well-Being in a Digitalized Society
(Social Media + Society 2019 okt.)
Ugyan maga az internethasználat elterjedése számos pozitív előnnyel jár a hátrányai egyénenként változhatnak.
A folytonos digitális jelenlét és társadalmi nyomás a személy szubjektív jólétét is károsíthatja. Azok, akik állandóan szembesülnek ezen elvárásokkal és normákkal több túlzott igénybevételt tapasztalhatnak, és különösen magas szintű megküzdési készségekre lesz szükségük. A digitális társadalom új problémákkal kell szembenéznie, mint a telefon vagy internetfüggőség.
Az idegtudományban és közegészségügyben is kutatják ezeknek a jelenségeknek a hatását.
A tanulmány hipotézise az, hogy az internethasználat információt, szórakozást, szolgáltatásokat és szociális kapcsolatokat biztosíthat az embereknek, amelyek jótékony hatással vannak a jólétre, de ugyanakkor negatív személyes hatások is várhatóak, ha túlságosan soknak érzi a használatát.
A kutatás kérdése
Milyen mértékben számolnak be az internetezők túlhasználatról?
Hipotézisek
- A túlhasználat negatívan hat a szubjektív jólétre.
- A társadalmi nyomás pozitívan kapcsolódik a túlhasználathoz.
- A digitális készségek negatívan kapcsolódnak a túlhasználathoz.
- A digitális készségek pozitívan kapcsolódnak a szubjektív jóléthez.
- A digitális készségek és a szubjektív jólét moderálja a társadalmi nyomást.
amit az emberek a használatukkal töltenek. Következésképpen felmerül a kérdés, hogy a felhasználók túlterheltnek érzik-e a rendelkezésre álló kommunikációs és információs lehetőségek megannyi opcióját, és hogyan kezelik internethasználatukat és annak hatását életükre.
Kapcsolódó kutatásokban a „technostressz” a kimerültséggel, a mentális megerőltetéssel, a csökkent produktivitással, valamint a koncentrációval, alvással, identitással és társas kapcsolatokkal kapcsolatos problémákkal áll összefüggésben.
Befolyásoló tényezők egyénenként
- Társadalmi digitális nyomás – a társadalmi normák változása, az egyén saját megfelelési kényszerének mértéke
- Digitális Készségek– miként kezelik a stresszt és hogyan hat rájuk a nyomás
- Kovariánsok – az egyének személyes demográfiai adatai, mint nem, kor, hovatartozás, oktatás
Kutatási módszerek
A felmérés során öt szempontot állapítottak meg majd az azokra érkező válaszokat elemezték ki.
A résztvevők az érzékelt digitális túlhasználást, a szubjektív jólétüket, a társadalmi digitális nyomást, a digitális készségeiket és az internethasználatukat adták meg ötös skálán elhelyezve, illetve a demográfiai adataikat adták meg.
A kapott válaszokat több elemzési modellben (analitikus, moderált regressziós modell, strukturális egyenletmodell) is kiértékelték.
Eredmények
A digitális túlhasználat legelterjedtebb érzése a relatív időelosztásra vonatkozott. Minden válaszadóra kiszámítva az átlagot kiderült, hogy 28%-uk tapasztalt túlhasználatot. A maximális válaszértékkel számolva a három elem bármelyikére újra számolva az eredményeket a felhasználók 46% számolt be túlhasználatról. Vagyis az internetezők közel fele érzékelt túlhasználatot.
A felállított hipotézisek pozitívnak bizonyultak, de további kutatási eredményekre van szükség a pontosabb megállapításokhoz.
A tanulmány összegezve arra a következtetésre jutott, hogy a következő években az internet nagy fokú használata ki fog hatni a társadalmi normarendszerre, és hogy ezzel a felhasználói megbirkózhassanak egyénileg kell kifejleszteniük a számukra megfelelő digitális készségeket.
Eredeti cikk
Moritz Büchi, Noemi Festic, Michael Latzer: Digital Overuse and Subjective Well-Being in a Digitalized Society
(Social Media + Society 2019 okt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése