Megjelenés helye: www.researchgate.net - online oldal Link
Megjelenés éve: 2021
A szerző: Dr. Ashis Biswas
A környezetszennyezésről
Az ember okossága és találékonysága és tevékenységei mély hatást gyakorolnak minden globális problémára, így a földünk levegőszennyezettsége, a klímaváltozás, az erdőírtás a fajok kipusztulása mögött is az ember áll. Az emberiség létszámának emelkedésével a problémák súlyosbodni fognak, ahogy átlépjük a 10 milliárd főt. A szerző kiemeli a technológiát, amelyet jóra és rosszra is használhat az ember, mint ahogy idáig is így volt: a technika lehet áldás és átok is. Áldás a Földnek a zöld gondolatok, a természetvédelem. A szerző könyvtárosként is úgy gondolja, ezen a ponton, a könyvtár fontos szerepet játszhat a zöld üzenetek terjesztésében. Ehhez az első út, ha a könyvtár maga is zöld könyvtárrá válik, hiszen azok az intézmények, akik ezt a címet megkapják, maguk is a lehető legkisebbre csökkentik a természeti környezetre gyakorolt negatív hatást. Beltereikben viszont természetes építőanyagokat használnak, felelős hulladékkezelést hajtanak végre hiszen újrahasznosítanak, biológiailag lebomló termékeket használnak. Programjaikban és a lakosság felé kommunikált üzeneteikben ők az ökológia úttörői. Szerzőnk kiemeli a jövőben a zöld könyvtárak építését, vagy a meglévők zöld – felújítását.
Vizsgált cikkünkben az akadémiai könyvtárakat emeli ki dr. Ashis Biswas, azon egyszerű okból, mivel ezekben az intézményekben nevelik a fiatalokat, akik a jövőben vezető szerepet vállalhatnak a Föld megóvásának tekintetében. Szerencsére az információs technológiák ezekben a könyvtárakban igen fejlettek, ezért egyben tudományos partnerek is lehetnek a jövőben zajló kutatások terén. Az áldás és átok kérdése itt is visszatér, hiszen amellett hogy fejlett információs kommunikációs technológiát használnak a fiatalok ezekben a könyvtárakban, maga a rendszer sok energiát fogyaszt és üvegházhatású gázokat bocsát ki, ami nem éppen a zöld könyvtári elvekkel van összhangban. Javasolja a létrehozását olyan intézményeknek, amelyek zöld információs kommunikációs technológiát képviselnek.
Tanulmányának egyöntetű célja is ez, hogy olyan könyvtári megoldásokat hoz fel példaként, ahol ezek az elvek már sikerültek és használatban vannak. Pl. a passzív és alacsony energiafelhasználású hűtési technológiák és szellőztetési technikák könyvtári környezetbarát alkalmazásához India múltjából inspirálódhatunk az összetett éghajlat összefüggésében. Felveti a zöld számítástechnika lehetőségét, amely a hardvereszköz-gyártást, szoftvertechnikákat, az emberek tudatosságának növelését a szabványos irányelvek segítségével célozzák meg.
A szerző kifejti a zöld IOT fontosságát (Internet of Things): mindazok a zöld tervezések, zöld internetes technológiák amelyekkel zöld érzékelő hálózatokat hoznak létre.
A szerző kitért arra, hogy a tanulmányban vizsgálták a módszertant is, vagyis a zöld építés szabályait és a zöld információs kommunikációs technológiákat és azok szabványait is.
Az akadémiai könyvtárban szerzett tapasztalatokat arra is felhasználták, hogy azonosítsák azokat a területeket, ahol az egyszerű információs kommunikációs technológiákat zöld információs kommunikációs technológiaként lehetne alkalmazni. Itt főleg továbbra is az akadémiai könyvtárakat veszik alapul és mintául, ahol a fiatal korosztály elérhető.
Konkrét utak a zöld könyvtári cím megvalósításához
Konkrét utakat fogalmaz meg, hogy milyen úton érhető el a zöld könyvtári cím megvalósítása. Felhívja a figyelmet a „Fenntartható építészet és tervezésre”, amely arra irányul, hogy a könyvtárépület előkészítésekor ügyelni kell a helyszín jellemzőinek karbantartására, hogy minimálisra csökkentsük a helyszín károsodását és a kapcsolódó negatív környezeti hatásokat.
Kiemeli fontosságát a helyszínválasztásnak és tervezésnek, elmondja, mik azok a pontok, amelyek segítségével még több látogatót vonzhat a könyvtár magához:
Néhány alapvető szolgáltatás, mint például ATM/bank, klinika/kórház, élelmiszerbolt, gyógyszertár, posta/futárszolgálat, étterem/kávézó, közüzemi számlafizetési központ a könyvtár épülete mellett, legalább 1 km-re a könyvtár bejáratától, több felhasználót vonz majd könyvtárba. A „víztakarékosság” a könyvtárban található víz megfelelő felhasználására és a könyvtáronkénti vízmegőrzésre összpontosít. Az „Energiahatékonyság” azt jelzi, hogy energiatakarékos és alacsony vagy nulla üvegházhatású gázkibocsátású elektromos eszközöket kell használni. Kitér az „építőanyagok könyvtári bútorokra, zöld gyűjteményekre és gyűjteményfejlesztésre is, hiszen a zöld szolgáltatások és hulladékgazdálkodás mind összetevője a komplex zöld könyvtárnak.
Az ökológiai lábnyom csökkentésre is vannak a szerzőnek ötletei: többek között az e-mailben küldött dokumentumok méretének csökkentését ajánlja az üzenet méretének csökkentése érdekében. Továbbá melléklet helyett hipertext hivatkozások használatát és nagy dokumentumok tömörítését javasolja.
Ezután a szerző végigveszi, az emailforgalmunk csökkentése érdekében, akár a munkahelyen is, mit tehetünk: ajánlja az olvasott leveleink törlését a beérkezett levelek közül, az irreleváns hírlevelekről való leiratkozást. Egy webhely URL-címének közvetlen megadását a keresőmotoron keresztüli átlépés helyett. Az oldalmegtekintés minimálisra csökkentése meghatározott kulcsszavak használatával lehetséges. A weboldal fejlesztőinek segítséget kell nyújtaniuk a SEO (keresőoptimalizálás) fejlesztésével, tömörítésével és kevesebb kép felhasználásával a weben, a leghatékonyabb fájlformátum használatával a grafikákhoz, a nyomkövetési és reklámszkriptek használatának minimalizálásával, az automatikus videók lejátszásának elkerülésével, gyorsítótárazási megoldás bevezetésével. Javasolja a szerver sávszélességének csökkentését, tisztább és hatékonyabb kód írása és könnyű betűtípusok használatát.
Nagyon érdekesnek találtam a digitális hulladékról szóló részt a tanulmányban, a jobb megértés érdekében a YouTube céget hozta fel példának a szerző. A YouTube megtekintése hatalmas mennyiségű energiát fogyaszt. A Bristoli Egyetem kutatócsoportja szerint a YouTube szénlábnyoma 2016-ban körülbelül 10 millió tonna CO2 volt. Ha a YouTube dizájnjának megváltoztatása mellett döntene, hogy az inaktív képernyővel rendelkező hallgatók is hozzáférjenek a hanganyaghoz, évi 100-500 ezer tonna szén-dioxiddal csökkenthetné a a digitális lábnyomát. Így a YouTube rádió üzemmódja csökkentheti a digitális hulladékot.
A tanulmányban szó esik az optikai és mágneses technológiákról is, a CD és DVD lemezek nem bomlanak le, igy szennyezik a környezetet is. Ebben a tekintetben a pendrive vagy a flash meghajtó jó lehetőség az adatok tárolására és továbbítására.
A hálózati technológiákról szóló részben ismét Indiához érkezünk, az országot jó példaként emlegeti, ahol a számítógépes és kommunikációs technológiák egyesítése hálózatépítésként jelent meg. Az információs igényekre létrejövő adatközpontok éjjel nappal karbantartást igényelnek működőképességük megtartásához. Azonban, ha fenntartásukhoz megújuló energiaforrásokat használunk, akkor nem kell aggódni a szerverközpontok fenntartása miatt sem, bár a szerző szerint ehhez kormányzati segítség kell.
A vonalkódtechnológiáról
Tanulmányában röviden, de szó esik a vonalkód technológiáról is, amely egyszerű és olcsó technikát kínál a tartalomadatok kódolására a változó szélességű sötét sávokban és a kettő között üres területeken. A vonalkód-technológia működéséhez szükséges fő eszköz a vonalkód-leolvasó. A zöld könyvtárban energiatakarékos vonalkód-leolvasót kell használni.
A rádiófrekvenciás azonosítás (RFID) amely a rádiófrekvenciás technológia és a mikrochip technológia kombinációja, a legújabb technológia, amelyet a könyvtárakban használnak a biztonság garantálása és az innovatív szolgáltatások elősegítése érdekében. A cél a technika zöldítése, vagyis több területen is előrelépésre van szükség: új címketervek, beleértve az érzékelő integrációját, a kapcsolat továbbfejlesztését (kódolás, moduláció és sokféleség), több hozzáférési rétegeket, energiagazdálkodási stratégiát és integrációt a jövőbeni vezeték nélküli kognitív hálózatokba.
Könyvtárakról lévén szó, nem hagyható ki a népszerű szolgálatatás, a fénymásolás, szkennelés sem. Másolás közben az energiafogyasztás 200-1300 watt lehet. A hengereket általában még készenléti üzemmódban is melegen tartják, így az energiafogyasztás 40-300 watt is lehet. Az egyik jó lehetőség a szerző ajánlása alapján, ha a három elszigetelt technológia funkcióit egyesítenénk egy többfunkciós rendszerben, amely zöld alternatívája lesz az egyfunkciós nyomtatókkal, fénymásolókkal és szkennerekkel rendelkező akadémiai könyvtáraknak. Egy eszköz kevesebb energiát fogyaszt, és csökkenti a többiek gyártása, csomagolása, szállítása és újrahasznosítása által okozott környezetterhelést. A papírfogyasztásnál is egyértelműen a kétoldalas nyomtatást ajánlja a papírfogyasztás csökkentése érdekében.
A cikk befejező szakaszában kitér azokra a nemzetközi minősítési rendszerekre, amelyeket segítségül hívhatunk egy könyvtárépítés esetén is. A Leadership in Energy and Environmental Design-India (LEED-India) együttműködik több központi és állami kormányhivatallal, hogy előmozdítsa a zöldstruktúra fejlesztését az országban.
Hiányosságként veti fel azt, hogy a föntebbi példák fontos iránymutatást adtak a zöld gyakorlatok lakó- és szervezeti épületekben történő megvalósításához, de azt, hogy a technológiai eszközöket miként fogják felhasználni a zöld mozgalom támogatására, nem tárgyalható még részletesen. Hiányzik a világos útmutatás a zöld technológiai eszközök használatáról.
A tanulmány végén kiemeli a könyvtáros fontos szerepét abban, hogy fel kell hívnia a használók figyelmét az intézményen belül az alábbiakra: A számítógépeket, nyomtatókat, szkennereket, fénymásológépeket és egyéb elektromos eszközöket teljesen le kell kapcsolni, ha nem használják őket. A webes keresés legyen specifikus, kerülni kell a szöveg, hang és videó szükségtelen letöltését. Lehetővé kell tenni a felhasználók számára, hogy mobiltelefonjukkal fotózzák a dokumentumokat. A szerző kiemeli a hatóság fontos szerepét, hiszen annak zöld költségvetést is kell készítenie, megfelelő figyelmet fordítva a könyvtárra.
Végezetül a könyvtáros és a hatóság közös, hatékony munkakapcsolatával zárja sorait, ahol kiemeli annak fontosságát, a föntebbi zöld elvek egy szabályzatba tömörüljenek, amelyek lefedik a könyvtárakat mindenhol. Számomra érdekes és tanúságos volt a cikk, hiszen a zöld könyvtárak témája eddig is érdekelt, ez a tudományos cikk pedig szélesítette a látóköröm abban, hogy a zöld könyvtári elvek nemcsak az építés és az újrahasznosítás terén fontosak, hanem meghatározzák már az információs technológiákat is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése