A kutatók a felmérés módszerét alkalmazták az adatok gyűjtésére, elemzésére. Az adatgyűjtés sokak számára online, félig strukturált kérdőív segítségével történt, hogy a válaszadók egyszerűen hozzáférjenek és válaszoljanak. Összesen 500 egyetemi hallgató alapképzési, mesterképzési, doktori fokozaton, illetve mások is részt vettek a kutatásban. Az összegyűjtött adatokat elemezték, és meghatározták a gyakoriságokat.
A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a digitális könyvtárak elérhetővé váltak, jól frissítik és frissítették őket és rendszeresen karbantartják a különböző ghánai egyetemek könyvtári munkatársai. A hallgatók hatékonyan használták a könyvtári rendszereket, és nagyon elégedettnek érezték magukat az oldalon elérhető források tartalmával és minőségével, valamint magának a rendszernek a rugalmassága. Kevés kihívással szembesültek a hallgatók a használat során rendszerszinten, de ezek a kihívások nem gyakoroltak érdemi negatív hatást a digitális könyvtárak használatára. Egyes egyetemi hallgatók nem tudták elérni az online kérdőívet, és nem tudtak rá válaszolni az ország egyes részein rossz internetkapcsolat miatt.
A kutatás hozzájárul a digitális könyvtárkezeléshez, mivel megmutatta a kihívásokat, amivel a hallgatók találkoztak és azt, hogy elégedettek voltak a Digitális Könyvtár használatával a COVID-19 idején. A világjárvány számos oktatási szervezetet fizikai bezárására kényszerített. Ez az internetes technológia megnövekedett használatához vezetett a legtöbb tevékenység elvégzéséhez az egész országban, világban. Az oktatási intézmények bezárása világszerte sok hallgatót, oktatót, kutatók és más könyvtárhasználót negatívan érintett. Következésképpen az z oktatási intézmények vezetőinek, különösen az egyetemeknek nem volt más választása, mint a távoktatás elfogadása. A hallgatóknak digitális könyvtári forrásokat kellett igénybe venniük, beleértve az e-könyveket, folyóiratokat és más elektronikus forrásokat, hogy kiegészítsék az általuk elérhetővé tett jegyzeteket.
A digitális könyvtári szolgáltatások igénybevételének dinamikus trendjét mostanra felgyorsította a közelmúltbeli bezárás. A legtöbb könyvtárban a fizikai állomány és a digitális állomány megfér egymás mellett. Az is nyilvánvaló, hogy a közkönyvtárak szerte a világon gyorsan reagáltak a COVID-19 világjárványra nemcsak a meglévő szolgáltatások adaptálásával, hanem új szolgáltatási formák bevezetésével is a kapcsolattartás érdekében. Tudatosan és széles körben használták ki társadalmimédiát a kommunikációhoz és a működésükben végrehajtott változtatásokhoz, valamint a könyvtári szolgáltatás népszerűsítéséhez kezdve az e-könyvektől és a streaming médiától a virtuális programozásig és a virtuális történetmesélésig.
Az egyetemisták körében gyakoriak voltak a panaszok, amikor interneten próbáltak elérni előadásokat és a digitális könyvtárakat. A vészhelyzet szinte minden vonatkozásában voltak hiányosságok online oktatás és tanulás, aminek következtében a legtöbb diák majdnem feladta az online előadásokat. A legtöbben arra panaszkodtak, hogy nincs stabil internetkapcsolat, illetve a könyvek, folyóiratok és egyéb források hiánya.
A szerzői joggal kapcsolatos problémák a digitális adattárak fő problémái. Az információs technológiák valóban lehetővé teszik a dokumentumok másolását és digitális reprodukálását; a szerzői jogok nemzetközi értelmezése viszont gyakran elfojtja a könyvtári szolgáltatás előrehaladását mind a felhasználók, mind a könyvtárosok szemszögéből; az egykori nézetek a korlátozás zavaró, az utóbbi pedig a könyvtári szolgáltatásokat szeretné kiterjeszteni azokra az emberekre is, akiknek nehézséget okoz vagy lehetetlen a könyvtár személyes látogatása. A digitális könyvtár és más elektronikus tudományos források használatához számítógépre és/vagy bármilyen másra van szükség, ami az internethez csatlakoztatható. Az is szükséges, hogy hatékony és stabil legyeninternetkapcsolat. Feltéve, hogy Ghánában minden diáknak van számítógépe és/vagy bármilyen más mobilja eszköz, amely hatékony és stabil internetkapcsolattal párosul, a digitális könyvtár használata nem lesz a probléma. Ettől eltekintve, a hallgatók rendelkezésére álló lehetőségek közül néhány az volt, hogy az egyetem körül tartózkodtak, hogy hozzáférjenek Ott elérhető Wi-Fi szolgáltatások vagy internetcsomagok vásárlása a mobilhálózat-szolgáltatóktól, például a Vodafone-tól –Ghána, MTN – Ghána, AirtelTigo vagy Glo – Ghána és mások. Ezeket az alternatívákat ki kellett alakítaniuk.
Az eredmények általában egyértelműek voltak, hogy a digitális könyvtárat hatékonyan használták a különféle diákok az egyetemek zárása alatt. Az is látható, hogy a ghánai egyetemek digitális könyvtárat biztosítottak a hallgatók és oktatók számára tudományos céljaikra használható rendszereken keresztül. Ez összhangban van az egyik ghánai felsőoktatási intézmény, a Nemzeti Akkreditációs Testület követelményeivel, amelyet mostanra összevontak a Nemzeti Felsőoktatási Tanáccsal (NCTE). Ez most a ghánai felsőoktatási bizottság, az egyetemek és főiskolák felügyelő testülete. Hangsúlyozva a digitális könyvtári rendszerek hatékony használatának köszönhetően a hallgatók egy nap alatt öt órát vagy még többet fértek hozzá a rendszerhez. Hozzáfértek az e-könyvekhez, egyéb elektronikus forrásokhoz és a tanulmányaikhoz szükséges szolgáltatásokhoz. Összehasonlítva a digitális könyvtári rendszert a fizikaival, a diákok a digitálist részesítették előnyben. Ez összefügg azzal, hogy a digitális könyvtár elérhető a nap huszonnégy órájában, valamint a hét minden napján. Véleményük szerint az oktatók az online tanítási időszakban nem voltak megfelelőek, ezért a hallgatóknak a digitális könyvtári forrásokat hívták segítségül. A legtöbben könyveket és cikkeket töltöttek le tanulmányaikhoz, hogy teljesíteni tudják féléveiket, és fejlődhessenek.
Nehézségek azonban akadtak, legtöbbjük áramkimaradást szenvedett a könyvtári rendszer használata során. Az időszakos áramszünet nem újdonság az országban. Egy másik kihívás, amellyel szembesültek, szegényes internetkapcsolat, amely az ország egyes részein tapasztalható, különösen a falvakban és néhány helyen az ország városaiban is. Ezenkívül néhányuk nem rendelkezett internethozzáféréshez és IKT-eszközökkel. Emiatt nem tudták használni a rendszert. A tanulók egy része nehezen tudott eligazodni az elektronikus felületen. Egy másik probléma, amellyel néhány diák találkozott, a releváns találatok felfedezése volt. Ez a nehézség befolyásolhatja a rendszer hatékony kihasználását hátrányosan, mert elbátortalanodhatnak vagy csalódottak lehetnek. Néhány diák nyilatkozott arról, hogy féltek a technológiától (techno-stressz), és ennek következtében nem tudták használni a digitális könyvtárat. A rendszer használatához segítségére volt szükségük, de sajnos a könyvtári személyzet nem mindig volt elérhető. Azt is tudomásul vették, hogy a rendszerek nem voltak stabilak. Ezek a problémák azonban nem akadályozták mega diákokat a digitális könyvtár használatától.
Az oldalon rendelkezésre álló források magas színvonala arra ösztönözte a hallgatókat, hogy továbbra is hozzáférjenek a digitális könyvtárhoz. Olyan anyagokhoz jutottak, amelyek aktuálisak voltak és kapcsolódnak a különböző tanulmányi területeikhez. A résztvevők nagyon elégedettek voltak a digitális könyvtári források relevanciájával. Ez azt jelentette, hogy amit csak akartak, azt könnyen és kielégítően megszerezték. A válaszadók elégedettek voltak a rendszer könnyű kezelésével is. Ez összefüggésbe hozható a személyzet hajlandóságával és megfelelő ismereteivel, amelyet szintén a hallgatók rendelkezésére bocsátottak. A kutatók azt javasolják, hogy az egyetemek vezetése fokozza a tudatosság növelését, és a rendszer elérhetőségére és a használatára vonatkozó oktatást.
A tanulmány eredeti címe: Digital Library Usage during the Covid-19 Pandemic
A tanulmány szerzői: Asimah, Amy Pascalia Abra; Dzogbede, Oliver Edward; Akaba, Selorm. Library Philosophy and Practice; Lincoln
A tanulmány elérhető itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése