keresés

2021. december 8., szerda

Könyvtár és az önkormányzat kapcsolata

 A cikk főbb adatai

Szerző: Thiele, Katja 

Eredeti cím: Daseinsvorsorge in Gefahr: öffentliche Bibliotheken zwischen Digitalisierung und Austerität  

Cím magyarul: Veszélyben az általános érdekű szolgáltatások: közkönyvtárak a digitalizálás és a megszorítások között

Megjelenés éve: 2020, május 20 

Megjelenés helye: Geographica Helvetica, Göttingen 

Megjelenési adatok: 75. kötet; 2. kiadás 

Terjedelem: 17 oldal (107-122.) 

Azonosító: DOI:10.5194/gh-75-107-2020 

Cikk elérhetősége: ProQuest 

Az általam választott szakirodalmi cikk a közkönyvtárak fontos közérdekű közszolgáltatásainak, és a társadalmi infrastruktúra részenkénti hozzájárulását elemzi. 

A cikk a digitalizáció fejlődését tárgyalja és annak szoros vonzatát a megszorítási kölcsönhatásokat. Nonprofit szolgáltatásként a könyvtárákat különösen érinti őket a jelenlegi megszorító politika álláspontok, melyek során egyre inkább indokolniuk kell szolgáltatásaikat és struktúrájukat. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok városfejlesztési stratégiái során újra felfedezik őket. A bonni empirikus eredmények alapján a cikk a helyi könyvtári rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó központi önkormányzati stratégiákat tárgyalja, és rávilágít a kapcsolódó ambivalens társadalmi-térbeli vonatkozásokra.

A szerzőről 

A cikk szerzője Katja Thiele, tudományos munkatárs Prof. Klagge csoportjában. Szerzeménye a Bonn egyetem könyvtárán és a Bonn egyetemén végzett doktori kutatásán  alapul, ahol tudományos munkákat végez egy kutatócsoporttal és számos önkéntessel. Kutatás területe szerteágazó, többek között szakterületei közé tartozik: 

  • Kritikai városkutatás, gazdaság-, társadalom- és városföldrajz, szociális infrastruktúrák, közkönyvtárak, oktatási méltányosság 
  • Városfejlesztés a digitalizáció és az önkormányzati megszorítások közötti feszültség, a közszolgáltatások válsága, a digitális megosztottság terén 
  • Tértermelés, erőviszonyok és városi társadalmi mozgalmak 
  • Kritikai oktatási és kirándulási didaktika. 

A folyóiratról

A folyóirat, melybe publikációja megjelent a Greographica Helvetica. A Geographica Helvetica egy svájci földrajzi folyóirat, mely a földrajz minden területéről, valamint az ehhez kapcsolódó tudományágakról publikál közleményeket. Ez egy többnyelvű folyóirat, amely a három fő svájci nyelven, németül, franciául és olaszul, valamint angolul fogad cikkeket. Elméleti és empirikus hozzászólásokat is kér. 

A folyóirat célja, hogy ideális platformmá váljon egy tájékozott, kreatív és valóban kozmopolita földrajz fejlődéséhez. A folyóirat ezért teret ad a határokon átnyúló elméleti vitáknak a jelentős – múlt és jelen – gondolkodóiról, valamint a földrajzi eszmék és fogalmak áramlásáról Európa-szerte és azon túl. A folyóirat innovatív publikációs formátumok révén is igyekszik vitafórum lenni az "Interfaces" rovatában, amely rövidebb beavatkozásokat közöl: a jelentősebb gondolkodókról szóló elmélkedéseket, valamint álláspontokat. 

Könyvtárak napjainkban

Azért esett a választásom erre a publikációra, mert úgy velem a digitalizáció elég fontos szerepet játszik a könyvtárak mindennapi életeben. Jelenleg ez egy olyan téma, melyet semelyik gyűjtemény nem tud figyelmen kívül hagyni, illetve a kapcsolat a könyvtár és a város vagy önkormányzat között mindig egy fontos szempont a működésnél és a finanszírozásnál. 

Téma rövid kifejtése 

A közkönyvtárak már elég régóta jelen vannak a társadalmunkban. Németországban egy 2016-os felmérés alapján a 15 legkedveltebb szabadidős tevékenységben szerepelt annak ellenére, hogy a modern kor okozta visszaesés több országban volt tapasztalható. A cikk elsősorban németországi példán keresztül beszél a digitalizálási nehézségekről. A könyvtárak manapság, mint közösségi tér funkcionálnak, a Bonn-ban készült statisztika alapján a közkönyvtárak több mint 400 ezer rendezvényt szerveznek egy évben. A közkönyvtárak az önkormányzatok által működnek. Egy olyan intézménynek, mint a könyvtáraknak, folytonos lépést kell tartania a technikai újításokkal és ezt nagyrészt az önkormányzatnak kell finanszíroznia, hiszen egy nonprofit intézményről beszélünk. 

A városok fejlődését és igényét a változtatásra az urbanizációra és az infrastruktúrai hiányosságokra vezethetjük vissza. A könyvtárnak és az önkormányzatnak közös célokat kell kitűznie pl. koncert vagy bármilyen kulturális esemény szervezése, mely bevonzza az érdeklődőket később a könyvtárba. Városfejlesztési szempontból pedig releváns lehet a könyvtári intézmények korszerűsítése a technikai fejlettség eléréséhez, illetve akár mint turisztikai látványosság is funkcionálhat az épület.

Egy város nem fejlődhet úgy, hogy az ott lakók nincsenek kellően edukálva. Éppen ezért a könyvtár, mint kulturális és oktatási tér jelentős szerepet játszik a közélet alakulásában. A város növekedés jót tesz a városnak és az önkormányzatnak is főleg, ha megtörténik a tudás és termelés visszaforgatás. Az önkormányzatnak éppen ezért érdekében kell, hogy álljon az edukáló intézményeknek pl. könyvtár infrastrukturális fejlesztése.

Természetesen megfelelő tőke nélkül nem fejlődhet a könyvtár digitalizálási és médiatár semelyik része sem. Minden egyes megszorításnál a könyvtárat vetik vissza a fejlődésben. Az önkormányzat támogatása nélkül az infrastrukturális fejlesztések nem mehetnek végbe, hiszen a könyvtár nem termel annyi profitot. Elsősorban az oktatást tűzi ki céljául nem pedig a bevételszerzést. 

A cikkben a városfejlődés, a népességszám növekedése, az urbanizáció, az aktuális politikai helyzet és az önkormányzatok álláspontjáról is releváns adatokat kapunk a szerzőtől, mely érdekességi szempontból igen impozáns, de a téma áttekintésénél elhagyható információkat közöl.

Összegzés

Érdekes volt a cikk, hiszen a szerző nem egy általános szemszögből vizsgálta meg a közkönyvtárak helyzetet, hanem figyelembe vette a város, a könyvtár és az önkormányzat hármas viszonyát. A cikket ajánlanám mindenkinek, aki egy nem hétköznapi megközelítésből szeretne tájékozódni a közkönyvtárak finanszírozási helyzetéről. A cikk a ProQuest oldalán elérhető creativ common-on keresztül, habár én az ELTE szerverén keresztül jelentkeztem be. Az egyszerűbb visszakereshetőséget DOI azonosító biztosítja, de a ProQuest oldalán minden szépen, tisztázottan szerepel. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése