Abdelghani Maddi, David Sapinho. (2022). Article processing charges, altmetrics and citation impact: Is there an economic rationale? Scientometrics 127:7351–7368
https://doi.org/10.1007/s11192-022-04284-y
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár weboldalán[1] az alábbiakat olvashatjuk:
„A tudományos cikkek megjelenésének állandó költségei vannak. Ilyenek lehetnek a lektorálás, a tördelés, az online megjelenés költségei stb. Ezeket a költségeket az előfizetéses modellt követő kiadók az előfizetésből finanszírozzák. Az open access cikkek esetében a szerzőknek, vagy a szerzők helyett egy szponzornak kell megfizetni ezeket a költségeket. Ez az ún. Article Processing Charge (APC).”
Abdelghani Maddi és David Sapinho a Scientometrics folyóiratban megjelent cikke az APC és a cikket közlő folyóirat minősége közti összefüggéseket vizsgálja nemzetközi adatbázisok, valamint egyéni mutatók segítségével, továbbá néhány alternatív mutató (Altmetrics) bevonásával.
Az Open Access mozgalom a XXI. század eleje óta folyamatosan növekvő népszerűségnek örvend a tudományos közéletben, habár kritikus hangok mindig is jelene voltak. Ez a mozgalom elsősorban a hagyományos kiadók által drasztikusan megemelt előfizetői díjak letörése, illetve kiváltása érdekében jött létre.
A nyílt hozzáférés azonban nem feltétlenül jelent "ingyenességet", ugyanis az egyetemek, kutatóhelyek a "szerző fizet" üzleti modell szerint fizetnek hozzájárulást, azaz APC-t. Ez elsősorban a Gold OA-re vonatkozik. Azonban ezek az APC-k gyors növekedésnek indultak, azaz az intézmények ugyanazzal a problémával szembesülnek, mint a hagyományos lapok előfizetésénél, hiszen nem csak olvasója egy Open Access lapnak (ez ugye ingyenes), hanem a kutatók publikációi révén a költségek viselője is.
Míg számos tanulmány írta le az OA-publikációk és az idézettség közötti kapcsolatokat, az APC-k mennyiségét már jóval kevesebben kutatták. Ebben próbált újat mutatni Maddi és Shapinho tanulmánya. Azt vizsgálták meg milyen összetevők hatnak az APC-kre, illetve milyen a kapcsolat az idézettség és az APC-k között, azaz a legjobban idézett lapok kérik-e a legmagasabb APC-t.
Az APC-adatokat az OpenAPC adatbázisból nyerték, egyébként a Web of Science (WoS) adatbázist és az Altmetric.com adatbázist használták. Érdekesség, hogy nem a WoS, illetve InCites adatbázis/adatelemző mutatóit, hanem egyedi, bár hasonló elveken alkotott mutatókat használtak: Normalized Citations Score (NCS), Mean Normalized Citation Score (MNCS), Mean Normalized Impact of Journals (MNIJ).
Az egyik táblázatukban felsorolták a 20 legdrágább kiadót az átlagos APC szerint, mellérendelve a publikációk számát és a hivatkozási, illetve az impakt értékeket is. A MyJove Corporation nevezetű kiadó például felkerült a listára annak ellenére, hogy a minőségi mutatói jóval elmaradnak a többi kiadó mutatóitól.
Összefoglalva, arra a megállapításra jutottak, hogy a nagy hatású nagy kiadók nem a legdrágábbak az APC-k tekintetében. Továbbá a legmagasabb APC-kkel rendelkező kiadók nem feltétlenül a legjobbak a hatás szempontjából. Az APC-k és a hatás közötti korreláció mérsékelt.
Sok teljesen nyílt hozzáférésű folyóirat nemrégiben létrehozott folyóirat, amelyek még nem építettek ki erős minőségi hírnevet. A hibrid folyóiratok ezért jobb minőségű kéziratokat kapnak, mint a teljesen nyílt hozzáférésű folyóiratok. A folyóirat típusa óriási szerepet játszik az APC-k meghatározásában. Így ha a folyóirat hibrid, az APC-k átlagosan 50%-kal magasabbak, mint a teljes egészében nyílt hozzáférésű folyóiratoknál.
Azt is kimutatták, hogy egyes kiadók kihasználják az OA mozgalmat, és magas APC-ket követelnek, miközben tudományos hatásuk nagyon alacsony. Végezetül eredményeik azt sugallják, hogy a szerzők számára az APC-ket nem szabad indikátorként használni a folyóiratok kiválasztásakor. A hatékonyság érdekében az intézményeknek a nyílt hozzáférésű publikációra szánt források odaítélése előtt jobban oda kell figyelniük a folyóiratok minőségére.
Természetesen egy kiadó minőségét alapvetően a kiadott folyóiratok minősége határozza meg, a folyóirat minőségét pedig a benne közölt cikkek minősége. A cikk minőségét pedig meghatározhatjuk úgy is (nem kizárólag!), hogy megszámoljuk a rá érkezett hivatkozásokat, illetve összevetjük hasonló cikkek hivatkozási számaival.
[1] https://konyvtar.elte.hu/hu/kutatastamogatas/open-access/fogalomtar
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése